Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-25 / 144. szám

1969. Június iS, szard* Virágzik A Tisza déli, Csongrád megyei szakaszán „virág­zik” a folyó, a víz felme­legedésével megjelentek a Tisza felett a szitakötősze­rű kérészek. A meder agyagos iszapjából kelnek életre a rövid életű rova­rok, s nászrepülésük után visszahullanak a vízbe. Néhány nap múlva a tel­jes rajzás idején szinte felhőt borít a víztükör fö­lé a megszámlálhatatlan tiszavirág. A halászok és a sporthorgászok már szedik, gyűjtik a kérészeket, ame­lyek a halak legkedveltebb csemegéi. Megalakult a felsőoktatási tudományos tanács Kedden a Művelődésügyi Minisztériumban — a fel­sőoktatási intézmények leg­kiválóbb szakembereinek és a szakminisztériumok okta­tásügyi előadóinak részvé­telével — megtartotta ala­kuló ülését a felsőoktatási pedagógiai kutatóközpont tanácsa. Polinszky Károly, művelődésügyi miniszter­­helyettes beszédében hang­súlyozta: a minisztérium el­várja a tudományos tanács­tól, hogy konkrét javaslato­kat dolgozzon ki az egyete­mi oktatás korszerűsítésére. A plazma fémet vág Űj ITEF—20 M típu­sú fémvágás céljaira ké­szült ívhegesztő gépet mu­tattak be, amelyet az El­méleti és Gyakorlati Kísér­leti Fizikai Intézetben dol­goztak ki. A gép üzem­anyaga nitrogén, hidrogén és levegő. A hatalmas elek­tromos ív ionizálja a por­lasztón áthaladó gázokat, és 15—20 000 fokra melegíti fel ezeket. Ilyen hőmérséklet mellett a plazma könnyen vág bármilyen fémet, mely­nek vastagsága 220, sőt még ennél is több mm. A rozsdaálló acéllemezt, melynek vastagsága 30 mm volt, hosszúsága pedig $5 m, plazma segítségével 1 óra alatt lehet szétvágni. Ugyanezt a munkát auto­gén hegesztő segítségével 2 óra alatt tudják elvégezni. A Bezosztája marad Kiváló magyar búsafajtajelöltek Gabona­nemesítési és -termesztési bemutató Fertődön A Fertődi Növény­neme­sítési és Növénytermesztési Kutató Intézetben kedden gabonanemesítési és ter­mesztési bemutatót rendez­tek az ország minden ré­széből érkezett gyakorlati­­ szakemberek részére. Dr. Beke Ferenc az intézet igaz­gatója, a jelenleg közter­tai búzafajta, az F—293-as nemesítője ismertette azo­kat az eredményeket, ame­lyeket az intézet az új in­tenzív magyar búzafajta ne­mesítése terén az elmúlt években elért. A legjobb fertődi búzafajtajelöltek a 4372-es, és a 4381- es, az elmúlt esztendőben inesztésben levő legjobb ha­­l az intézet területén 38—40 mázsás holdanként­ átlag­termést adtak. Az idei ho­zamok legalább ilyen ered­ményekkel kecsegtetnek. Az új fajtajelölteket ősszel több gazdaságban nagyüze­­mileg próbálják ki. Andrássi Gyula, az inté­zet tudományos munkatár­sa, a 056-os fertődi tavaszi árpa nemesítője a tavaszi árpa nagyüzemi bemutató­ját vezette. A fertődi Új Tavasz Termelőszövetkezet határában megnézték azt a 150 holdas táblát, ahol ez a kiváló árpafajta harminc mázsa körüli termést ígér. Hasonló eredményekről adott számot Gráczol Géza, a Sopronhorpácsi Növény­­nemesítési és Növényter­mesztési Kutató Intézet tu­dományos munkatársa, a sopronhorpácsi őszi árpa nemesítője. A szakemberek megálla­pították: még jó ideig a Bezosztája búza marad a fő fajta hazánkban, de nagy figyelmet érdemelnek az új magyar fajtajelöltek is. Barátság Katymár és Bajmok között létre az utóbbi években. Így került sor a közelmúlt­ban a bajmokiak látogatá­sára, akik több mint két­órás műsorral szórakoztat­ták a művelődési házat zsú­folásig megtöltő közönsé­get. Községünk műkedvelői lelkesen készülnek a vi­­szontlátogatásra, melyre az előzetes tervek szerint augusztus második felében kerül sor. Vinkó Sándor A jugoszláviai Bajmok község és Katymár között jó kulturális kapcsolat jött Automatizál­t téglagyár A Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat Ba­­konyszentlászlón építi fel az ország legkorszerűbb téglagyárát. A több mint 120 millió forintos k­ötség­­gel épülő téglagyár gépi be­rendezéseinek jó részét a Szovjetunió szállítja. Az üzemet a legmodernebb automatikákkal látják el, amelyhez az NSZK-ból ren­delnek készülékeket. Az automatizálással a nehéz fizikai munkát teljesen „ki­veszik” a dolgozók kezé­ből. A személyzet többnyi­re diszpécseri és karbantar­tó szerepet lát majd el. (MTI) Kozmosz—287 a Föld körül A Szovjetunióban ked­den Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—287 elnevezésű mesterséges hol­dat, hogy műszerei segít­ségével folytassák a koráb­ban bejelentett szovjet űr­kutatási lasítását.program megva­n szputnyik rátért pá­lyájára, kezdeti keringési ideje 89 perc. Legnagyobb eltávolodása a Föld felü­letétől 268 kilométer, leg­kisebb eltávolodása 190 ki­lométer. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával be­zárt hajlásszöge 51,8 fok. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. Dr. Szunyoghy János halálára „Az egzotikus tájak iránt érzett érdeklődés, vonza­lom vele születik az em­berrel. Menni, menni, vilá­­­got látni, ez a vágy űzi már kisgyereket is..írta Szunyoghy János. Igen, a messzi tájak igézete élt benne is, gyerekkora óta, kecskeméti tanár korában is. Apja, Szunyoghy Farkas is Kecskeméten volt tanár, aki — többek között — megírta, és itt, Kecskemé­ten jelentette meg zilahi diákemlékeit Ady Endre korából. Szunyoghy János a kecs­keméti református gimná­zium tanáraként kezdte pá­lyáját a harmincas évek de­rekán, majd itt tanított a felszabadulás után is. Kitű­nő tanáregyéniségére én is — sok diáktársammal együtt — szeretettel em­lékszem vissza. Tudományos munkássága korán, már pályakezdésekor is sokkal kecsegtetett. „Ada­tok a puli fejvázának is­meretéhez" című munkájá­ra gondolok. Majd a Nem­zeti Múzeumba került, a Természettudományi Mú­zeumban dolgozott mint zoológus. Az állattani osz­tály helyettes vezetője volt. A biológiai tudományok kandidátusa lett, 1963-ban jelent meg kandidátusi ér­tekezése: „A magyarorszá­gi szarvas" címmel. 1956-ban leégett a Nem­zeti Múzeum Afrika-kiállí­­tása. E pótolhatatlannak látszó veszteséget igyeke­zett a múzeum afrikai ex­pedíciókkal, gyűjtőutakkal helyrehozni, így váltak va­lóra Szunyoghy János ál­mai. Először Dénes István­nal járt Afrikában. Szu­nyoghy tanár úr markáns profilját őrzi Dénes István könyve is, az „így láttam Afrikát". Majd 1965-66- ban Tanganyika őserdeiben járt gyű­jtőúton. Élményei­ről a televíziónak számolt be „Levél Tanganyikából” címmel, majd az Állattani Közleményekben. 1968-ban jelent meg az „Egy év Tan­­ganyikában” című kötete az Útikalandok sorozatban. El­jutott a Mer* lejtőire, a mászai és a mangati törzs eddig ismeretlen falvaiba. Izgalmas útiélményei mel­lett beszámolt hihetetlenül gazdag gyűjtéséről (har­mincezer rovar, húszezer lepke, 119 nagy emlős stb.). Kétezernél több fényképet is készített... Most, amikor Afrikánál is messzebbre megy Szu­nyoghy János, idézzük az útra induló tudós meleg so­rait: „Jól emlékezetembe akartam vésni mindent, hogy magammal vihessem messzi idegenbe a fekete bőrű emberek, a szikrázó napfény, a szokatlan tájak, növények közé hazámat, otthonomat, családomat.” SZEKÉR ENDRE 1 oldal Miről ír a külföldi sajtó Ali­­esz a Szuezi-csatornával ? Zik RUBEZSOM Van-e jöveje a Szuezii fcM nWUl­t,JWI I csatornának? Minden or­szág tengerhajózási szakér­tői felteszik ezt a kérdést, mivel november 17-én lesz a csatorna üzembe helyezésének 100. évfordulója. Egyes szakembereik úgy vélik, hogy a Szuezi-csatorna már 1972-re teljesen elveszíti jelentőségét. Ezt a véleményt azzal indokolják, hogy a csatornán át haladó hajók 75 százaléka a 200 000 tonnán aluli vízkiszorítású olajszál­lító tankhajó, s ezek most egyre inkább átadják a he­lyüket az 500 000 tonnáig terjedő vízkiszorítású szuper - tartályhajóknak. Ez utóbbiaknak nagy a merülésük, és ezért nem haladhatnak át a S­zu­ezi-csa­tornán. Az ilyen tartályhajókhoz legalább 20 méter mélység szükséges, a Szuezi-csatorna viszont csak 11,6 méter mély. A csatorna egyiptomi vezetői azonban egyáltalán nem pesszimisták. Meggyőződésük, hogy a tengerhajózási részvénytársaságok mindig használni fogják a csatornát, mint a legrövidebb utat Nyugat és Kelet között amely lehetővé teszi, hogy a Perzsa-öböl és Európa között köz­lekedő hajók évente kilencszer forduljanak — ha ugyan­is Dél-Afrika mellett vezetne az útjuk, akkor évente csak 5 utat tehetnének. A csatorna vezetősége a hajózás közeli megindulásának reményében 13 000 munkást és alkalmazottat tart, s teljes fizetést folyósít nekik. . A vezetőség nem tétlenkedett azóta, hogy az 1967. júniusi események után lezárták a csatornát. Ahol le­hetséges volt, küzdöttek az eliszaposodás ellen, jelentős eszközöket szándékoznak fordítani a csatorna elmélyí­tésére is, hogy 250 000 tonna vízkiszorítású tartályhajók is áthaladhassanak rajta. Ki engedheti meg magának, hogy beteg legyen Amerikában? T­W­C 7 Q 7 A megbetegedés általában Xi. Q aj O rossz, de különösen Egyesült Államokban. Ilyen az véleményt olvashatunk hé­be-hóba az amerikai lapokban és folyóiratokban, hall­hatunk az­ egyszerű amerikaiaktól. Egy Alabama állam­beli tanító, név szerint Delvin Létén számára nemrég mindez keserű valósággá változott. Súlyos vesegyulla­dásban szenvedett. Az orvosok figyelmeztették, hogy két-három hónapon belül okvetlenül operáltassa meg magát. Az operációért azonban kolosszális összeget, 20 ezer dollárt kellett fizetni. A beteg családja kétségbe­esett De a tanítónak segítségére siettek a tanítványai. Gyűj­tést rendeztek kiváló pedagógusuk kezelési költségeinek rendezésére. Az iskolások szabad idejükben különböző alkalmi munkákat vállaltak. Azonkívül a kis város, Teodore lakosaihoz fordultak, és áldozatvállalásra kér­ték őket. Mint az AP­ hírügynökség tudósítója jelenti, eddig csupán­­ ezer dollár gyűlt össze. Sikerül-e meg­szerezni a még hiányzó 18 ezer dollárt? A Look című amerikai folyóirat megrázó cikket írt ezzel a címmel: „Ki engedheti meg magának, hogy meg­betegedjék Amerikában?” A kérdés felvetésében semmi meglepő nincs. Az orvosi ellátás olyan méregdrága az országban, hogy korántsem tudja mindenki megfizetni. Az amerikaiaknak a kórházi ellátásért egyetlen napra is minimálisan 65 dollárt kell fizetniük. Az orvosi ellátás összehasonlíthatatlanul gyorsabban drágul az Egyesült Államokban, mint maga az élet. A Mars a Földnek köszönheti létét REUTER Dr. Raymond Lyttleton angol csillagász szerint a Mars bolygó valamikor a Föld része volt. Az a régi elképzelés, miszerint a Hold egyedül szakadt ki a Föld­ből, maga után hagyva azt a hatalmas mélyedést, ame­lyet jelenleg a Csendes-óceán tölt ki, nem állja ki a mo­dern matematikai analízis próbáját. De nagyon is elkép­­zelhető, hogy a Mars és a Hold egyszerre szakadt ki a Földből a feltételezett módon. Lyttleton matematikai számításai szerint, ha egy bolygó kétfelé szakad, a ki­sebb rész körülbelül egynyolcada lehet a nagyobbnak, amelyből kiszakadt. Azonkívül a kisebb rész olyan óriási robbanás következtében válik ki az anyagból, hogy szökési sebességre tesz szert, kirepül a világűrbe, és nem marad anyabolygó körüli pályán. Ha van bolygó a Naprendszerben, amely megfelel ennek a hipotézis­nek, az csupán csak a Mars lehet. A Mars bolygó töme­ge körülbelül egykilencede a Föl­dén­ek. Amennyiben a Csendes-óceán az a „sebhely”, amelyet a Föld ketté­szakadása okozott, a Mars bolygó e tekintetben is töké­letesen megfelel Lyttleton feltételezésének. A 6800 km átmérőjű Mars sokkal inkább beleillik a 10 000 km-es csendes-óceáni térségbe, mint a 3500 km átmérőjű Hold. Dr. Lyttleton megjegyzi, ha a Földből valamikor tény­leg kiszakadt egy darab, sebessége ellenére sem hagy­hatta el a Naprendszerünket, egy bizonyos távolságra okvetlenül pályára kellett térnie a Nap körül. Ez a ki­szakadás azonban nem mehetett végbe minden kísérő jelenség nélkül. A kiszakadt masszaszerű anyagnak te­kintélyes „csóvája” lehetett, amely lassanként aztán „gömbbé” sűrűsödött. Ennek a gömbnek, vagyis a Hold­nak a tömege (egyszázad része az ősföldének) tökélete­sen megfelel Lyttleton matematikai számításainak. Ez a „csóva” nyilvánvalóan nem ért el akkora sebességet, hogy a Nap körüli pályára érjen, így marad­t a Föld állandó kísérőié.

Next