Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-25 / 144. szám
1969. Június iS, szard* Virágzik A Tisza déli, Csongrád megyei szakaszán „virágzik” a folyó, a víz felmelegedésével megjelentek a Tisza felett a szitakötőszerű kérészek. A meder agyagos iszapjából kelnek életre a rövid életű rovarok, s nászrepülésük után visszahullanak a vízbe. Néhány nap múlva a teljes rajzás idején szinte felhőt borít a víztükör fölé a megszámlálhatatlan tiszavirág. A halászok és a sporthorgászok már szedik, gyűjtik a kérészeket, amelyek a halak legkedveltebb csemegéi. Megalakult a felsőoktatási tudományos tanács Kedden a Művelődésügyi Minisztériumban — a felsőoktatási intézmények legkiválóbb szakembereinek és a szakminisztériumok oktatásügyi előadóinak részvételével — megtartotta alakuló ülését a felsőoktatási pedagógiai kutatóközpont tanácsa. Polinszky Károly, művelődésügyi miniszterhelyettes beszédében hangsúlyozta: a minisztérium elvárja a tudományos tanácstól, hogy konkrét javaslatokat dolgozzon ki az egyetemi oktatás korszerűsítésére. A plazma fémet vág Űj ITEF—20 M típusú fémvágás céljaira készült ívhegesztő gépet mutattak be, amelyet az Elméleti és Gyakorlati Kísérleti Fizikai Intézetben dolgoztak ki. A gép üzemanyaga nitrogén, hidrogén és levegő. A hatalmas elektromos ív ionizálja a porlasztón áthaladó gázokat, és 15—20 000 fokra melegíti fel ezeket. Ilyen hőmérséklet mellett a plazma könnyen vág bármilyen fémet, melynek vastagsága 220, sőt még ennél is több mm. A rozsdaálló acéllemezt, melynek vastagsága 30 mm volt, hosszúsága pedig $5 m, plazma segítségével 1 óra alatt lehet szétvágni. Ugyanezt a munkát autogén hegesztő segítségével 2 óra alatt tudják elvégezni. A Bezosztája marad Kiváló magyar búsafajtajelöltek Gabonanemesítési és -termesztési bemutató Fertődön A Fertődi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézetben kedden gabonanemesítési és termesztési bemutatót rendeztek az ország minden részéből érkezett gyakorlati szakemberek részére. Dr. Beke Ferenc az intézet igazgatója, a jelenleg köztertai búzafajta, az F—293-as nemesítője ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az intézet az új intenzív magyar búzafajta nemesítése terén az elmúlt években elért. A legjobb fertődi búzafajtajelöltek a 4372-es, és a 4381- es, az elmúlt esztendőben inesztésben levő legjobb hal az intézet területén 38—40 mázsás holdanként átlagtermést adtak. Az idei hozamok legalább ilyen eredményekkel kecsegtetnek. Az új fajtajelölteket ősszel több gazdaságban nagyüzemileg próbálják ki. Andrássi Gyula, az intézet tudományos munkatársa, a 056-os fertődi tavaszi árpa nemesítője a tavaszi árpa nagyüzemi bemutatóját vezette. A fertődi Új Tavasz Termelőszövetkezet határában megnézték azt a 150 holdas táblát, ahol ez a kiváló árpafajta harminc mázsa körüli termést ígér. Hasonló eredményekről adott számot Gráczol Géza, a Sopronhorpácsi Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársa, a sopronhorpácsi őszi árpa nemesítője. A szakemberek megállapították: még jó ideig a Bezosztája búza marad a fő fajta hazánkban, de nagy figyelmet érdemelnek az új magyar fajtajelöltek is. Barátság Katymár és Bajmok között létre az utóbbi években. Így került sor a közelmúltban a bajmokiak látogatására, akik több mint kétórás műsorral szórakoztatták a művelődési házat zsúfolásig megtöltő közönséget. Községünk műkedvelői lelkesen készülnek a viszontlátogatásra, melyre az előzetes tervek szerint augusztus második felében kerül sor. Vinkó Sándor A jugoszláviai Bajmok község és Katymár között jó kulturális kapcsolat jött Automatizált téglagyár A Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat Bakonyszentlászlón építi fel az ország legkorszerűbb téglagyárát. A több mint 120 millió forintos kötséggel épülő téglagyár gépi berendezéseinek jó részét a Szovjetunió szállítja. Az üzemet a legmodernebb automatikákkal látják el, amelyhez az NSZK-ból rendelnek készülékeket. Az automatizálással a nehéz fizikai munkát teljesen „kiveszik” a dolgozók kezéből. A személyzet többnyire diszpécseri és karbantartó szerepet lát majd el. (MTI) Kozmosz—287 a Föld körül A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—287 elnevezésű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével folytassák a korábban bejelentett szovjet űrkutatási lasítását.program megvan szputnyik rátért pályájára, kezdeti keringési ideje 89 perc. Legnagyobb eltávolodása a Föld felületétől 268 kilométer, legkisebb eltávolodása 190 kilométer. A pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 51,8 fok. A szputnyik berendezése kifogástalanul működik. Dr. Szunyoghy János halálára „Az egzotikus tájak iránt érzett érdeklődés, vonzalom vele születik az emberrel. Menni, menni, világot látni, ez a vágy űzi már kisgyereket is..írta Szunyoghy János. Igen, a messzi tájak igézete élt benne is, gyerekkora óta, kecskeméti tanár korában is. Apja, Szunyoghy Farkas is Kecskeméten volt tanár, aki — többek között — megírta, és itt, Kecskeméten jelentette meg zilahi diákemlékeit Ady Endre korából. Szunyoghy János a kecskeméti református gimnázium tanáraként kezdte pályáját a harmincas évek derekán, majd itt tanított a felszabadulás után is. Kitűnő tanáregyéniségére én is — sok diáktársammal együtt — szeretettel emlékszem vissza. Tudományos munkássága korán, már pályakezdésekor is sokkal kecsegtetett. „Adatok a puli fejvázának ismeretéhez" című munkájára gondolok. Majd a Nemzeti Múzeumba került, a Természettudományi Múzeumban dolgozott mint zoológus. Az állattani osztály helyettes vezetője volt. A biológiai tudományok kandidátusa lett, 1963-ban jelent meg kandidátusi értekezése: „A magyarországi szarvas" címmel. 1956-ban leégett a Nemzeti Múzeum Afrika-kiállítása. E pótolhatatlannak látszó veszteséget igyekezett a múzeum afrikai expedíciókkal, gyűjtőutakkal helyrehozni, így váltak valóra Szunyoghy János álmai. Először Dénes Istvánnal járt Afrikában. Szunyoghy tanár úr markáns profilját őrzi Dénes István könyve is, az „így láttam Afrikát". Majd 1965-66- ban Tanganyika őserdeiben járt gyűjtőúton. Élményeiről a televíziónak számolt be „Levél Tanganyikából” címmel, majd az Állattani Közleményekben. 1968-ban jelent meg az „Egy év Tanganyikában” című kötete az Útikalandok sorozatban. Eljutott a Mer* lejtőire, a mászai és a mangati törzs eddig ismeretlen falvaiba. Izgalmas útiélményei mellett beszámolt hihetetlenül gazdag gyűjtéséről (harmincezer rovar, húszezer lepke, 119 nagy emlős stb.). Kétezernél több fényképet is készített... Most, amikor Afrikánál is messzebbre megy Szunyoghy János, idézzük az útra induló tudós meleg sorait: „Jól emlékezetembe akartam vésni mindent, hogy magammal vihessem messzi idegenbe a fekete bőrű emberek, a szikrázó napfény, a szokatlan tájak, növények közé hazámat, otthonomat, családomat.” SZEKÉR ENDRE 1 oldal Miről ír a külföldi sajtó Aliesz a Szuezi-csatornával ? Zik RUBEZSOM Van-e jöveje a Szuezii fcM nWUlt,JWI I csatornának? Minden ország tengerhajózási szakértői felteszik ezt a kérdést, mivel november 17-én lesz a csatorna üzembe helyezésének 100. évfordulója. Egyes szakembereik úgy vélik, hogy a Szuezi-csatorna már 1972-re teljesen elveszíti jelentőségét. Ezt a véleményt azzal indokolják, hogy a csatornán át haladó hajók 75 százaléka a 200 000 tonnán aluli vízkiszorítású olajszállító tankhajó, s ezek most egyre inkább átadják a helyüket az 500 000 tonnáig terjedő vízkiszorítású szuper - tartályhajóknak. Ez utóbbiaknak nagy a merülésük, és ezért nem haladhatnak át a Szuezi-csatornán. Az ilyen tartályhajókhoz legalább 20 méter mélység szükséges, a Szuezi-csatorna viszont csak 11,6 méter mély. A csatorna egyiptomi vezetői azonban egyáltalán nem pesszimisták. Meggyőződésük, hogy a tengerhajózási részvénytársaságok mindig használni fogják a csatornát, mint a legrövidebb utat Nyugat és Kelet között amely lehetővé teszi, hogy a Perzsa-öböl és Európa között közlekedő hajók évente kilencszer forduljanak — ha ugyanis Dél-Afrika mellett vezetne az útjuk, akkor évente csak 5 utat tehetnének. A csatorna vezetősége a hajózás közeli megindulásának reményében 13 000 munkást és alkalmazottat tart, s teljes fizetést folyósít nekik. . A vezetőség nem tétlenkedett azóta, hogy az 1967. júniusi események után lezárták a csatornát. Ahol lehetséges volt, küzdöttek az eliszaposodás ellen, jelentős eszközöket szándékoznak fordítani a csatorna elmélyítésére is, hogy 250 000 tonna vízkiszorítású tartályhajók is áthaladhassanak rajta. Ki engedheti meg magának, hogy beteg legyen Amerikában? TWC 7 Q 7 A megbetegedés általában Xi. Q aj O rossz, de különösen Egyesült Államokban. Ilyen az véleményt olvashatunk hébe-hóba az amerikai lapokban és folyóiratokban, hallhatunk az egyszerű amerikaiaktól. Egy Alabama állambeli tanító, név szerint Delvin Létén számára nemrég mindez keserű valósággá változott. Súlyos vesegyulladásban szenvedett. Az orvosok figyelmeztették, hogy két-három hónapon belül okvetlenül operáltassa meg magát. Az operációért azonban kolosszális összeget, 20 ezer dollárt kellett fizetni. A beteg családja kétségbeesett De a tanítónak segítségére siettek a tanítványai. Gyűjtést rendeztek kiváló pedagógusuk kezelési költségeinek rendezésére. Az iskolások szabad idejükben különböző alkalmi munkákat vállaltak. Azonkívül a kis város, Teodore lakosaihoz fordultak, és áldozatvállalásra kérték őket. Mint az AP hírügynökség tudósítója jelenti, eddig csupán ezer dollár gyűlt össze. Sikerül-e megszerezni a még hiányzó 18 ezer dollárt? A Look című amerikai folyóirat megrázó cikket írt ezzel a címmel: „Ki engedheti meg magának, hogy megbetegedjék Amerikában?” A kérdés felvetésében semmi meglepő nincs. Az orvosi ellátás olyan méregdrága az országban, hogy korántsem tudja mindenki megfizetni. Az amerikaiaknak a kórházi ellátásért egyetlen napra is minimálisan 65 dollárt kell fizetniük. Az orvosi ellátás összehasonlíthatatlanul gyorsabban drágul az Egyesült Államokban, mint maga az élet. A Mars a Földnek köszönheti létét REUTER Dr. Raymond Lyttleton angol csillagász szerint a Mars bolygó valamikor a Föld része volt. Az a régi elképzelés, miszerint a Hold egyedül szakadt ki a Földből, maga után hagyva azt a hatalmas mélyedést, amelyet jelenleg a Csendes-óceán tölt ki, nem állja ki a modern matematikai analízis próbáját. De nagyon is elképzelhető, hogy a Mars és a Hold egyszerre szakadt ki a Földből a feltételezett módon. Lyttleton matematikai számításai szerint, ha egy bolygó kétfelé szakad, a kisebb rész körülbelül egynyolcada lehet a nagyobbnak, amelyből kiszakadt. Azonkívül a kisebb rész olyan óriási robbanás következtében válik ki az anyagból, hogy szökési sebességre tesz szert, kirepül a világűrbe, és nem marad anyabolygó körüli pályán. Ha van bolygó a Naprendszerben, amely megfelel ennek a hipotézisnek, az csupán csak a Mars lehet. A Mars bolygó tömege körülbelül egykilencede a Földének. Amennyiben a Csendes-óceán az a „sebhely”, amelyet a Föld kettészakadása okozott, a Mars bolygó e tekintetben is tökéletesen megfelel Lyttleton feltételezésének. A 6800 km átmérőjű Mars sokkal inkább beleillik a 10 000 km-es csendes-óceáni térségbe, mint a 3500 km átmérőjű Hold. Dr. Lyttleton megjegyzi, ha a Földből valamikor tényleg kiszakadt egy darab, sebessége ellenére sem hagyhatta el a Naprendszerünket, egy bizonyos távolságra okvetlenül pályára kellett térnie a Nap körül. Ez a kiszakadás azonban nem mehetett végbe minden kísérő jelenség nélkül. A kiszakadt masszaszerű anyagnak tekintélyes „csóvája” lehetett, amely lassanként aztán „gömbbé” sűrűsödött. Ennek a gömbnek, vagyis a Holdnak a tömege (egyszázad része az ősföldének) tökéletesen megfelel Lyttleton matematikai számításainak. Ez a „csóva” nyilvánvalóan nem ért el akkora sebességet, hogy a Nap körüli pályára érjen, így maradt a Föld állandó kísérőié.