Petőfi Népe, 1969. június (24. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-24 / 143. szám

9. oldal A DÉL-JEMENI ál­lamfő, Kahtan El- Saabi lemondása és az új elnöki tanács megalakítása a kö­zel-keleti sajtó érdek­lődésének a közép­pontjában áll. Az egyiptomi lapok sze­rint a fordulat oka a dél-jemeni FNL pa­rancsnokságában támadt ellentét volt. Dél-Jemenben az FNL, parancsnoksága a legfelsőbb törvényes szerv, ez nevezte ki Saabit a köztársaság elnökévé és az el­nök ettől a testülettől kapta a hatalmat. Miután a volt elnök a közelmúltban lemondatta a belügyminisztert, akit a legerősebb egyéniségként tartottak számon Dél- Jemenben, hiszen élvezte az FNL parancsnoksága, a katonaság és a rendőrség támogatását, a pártvezetés egyből Saabi ellen fordult. Az Al Ahram című egyip­tomi lap szerint még nem lehet tudni, hogy a dél­jemeni államfő önként mondott le, vagy pedig lemon­datták. Egy tény, az FNL parancsnoksága öttagú ta­nácsba bízta az elnöki teendőket. A NA­GYSZABÁSÚ tüntetés volt Japánban tegnap. Az ország­ demokratikus erői ugyanis június 23-át a japán —amerikai biztonsági szerződés elleni harc napjává nyilvánították. A kommunista és a szocialista párt, a szakszervezetek főtanácsa és más japán demokratikus szervezetek követelték, hogy érvénytelenítsék ezt a szerződést, amely Japán és az Egyesült Államok ka­tonai szövetségének az alapja és bevonja az országot az USA­­ ázsiai és távol-keleti háborús kalandjaiba. A szerződés az idén jár le. A japán demokratikus szervezetek akciója arra irányul, hogy a megújításra ne kerüljön sor. TÜNTETÉSSOROZATOK színhelye volt Latin-Ame­­rika számos országa. Több argentin városban a ka­tonai rendszer túlkapásai ellen tiltakoztak a dolgozók. Peru több városában a farmereik, a diákok és a rend­őrség között került sor összetűzésre, s a lövöldözés so­rán mintegy százan megsebesültek. Chilében a kommu­nista ifjúsági szövetség minap véget ért kongresszusa megállapította, hogy a chilei nép elmaradottságának és nyomorának fő oka az USA imperializmusa. A kong­resszus felhívása sürgeti, hogy az ifjúság fokozza har­cát az Egyesült Államok chilei gazdasági és politikai uralma ellen. Hasonló értelmű felhívást fogadott el az Ecuadori Kommunista Párt Központi Bizottsága is, miután az ecuadori kormány szabad kezet adott az amerikai Texaco és Gulf olajtársaságoknak. Az ame­rikai cégek ezentúl maguk szállíthatják el a kiter­melt olajat, s ez az ország szuverenitásának, független­ségének a megsértését jelenti. Ilyen körülmények kö­zött érthető, hogy Nixon személyes megbízottját, Nel­son Rockefeller New York-i kormányzót nem valami nagy lelkesedéssel fogadták a latin-amerikai orszá­gokban, hiszen ezeknek az országoknak a dolgozói ha­zájuk nyersanyag kincseit kiszipolyozó amerikai tőke képviselőjét látták az északi vendégben. Rockefeller ténymegállapító körútjának utolsó állomáshelyén, Uruguayban a szabadságharcosok behatoltak a mon­­tevideói rádió épületébe, s a személyzetet egy előre elkészített nyilatkozat leadására kényszerítették, amely­ben elítélték Rockefeller látogatását. A rendőrség csak úgy tudta megakadályozni a szabadságharcosok nyi­latkozatának ismételt elhangzását — amely az impe­rializmus megbízottjának nevezte Nixon képviselőjét —, hogy az uruguayi fővárosnak abban a részében, ahol a rádióállomás működik, kikapcsoltatta a vil­lanyt. K. A. Elsüllyedt hajók BEIRA. Százötven katonával és 30 katonai járművel a fe­délzetén vasárnap elsül­­­lyedt egy portugál katonai szállítóhajó. A szerencsét­lenség a Zambezi folyó mocambique-i szakaszán történt, Beirától északra. A mentőalakulatok mind­össze 42 túlélőt találtak. Félő, hogy a hiányzó 108 katona vagy megfulladt, vagy a krokodilok marta­lékává vált. A szállítóhajó a portugál gyarmat északi vidékére tartott, a mo­cambique-i partizánokkal vívott harcok színhelyére. A szerencsétlenség okairól eddig nem hoztak nyilvá­nosságra jelentést. BAGDAD A bagdadi rádió beje­lentette, hogy a Perzsa­öbölben múlt szerdán el­süllyedt egy iráni csapat­­szállító hajó. Hadihajók és helikopterek eddig 300 holt­testet találtak. További 180 katona sorsa ismeretlen. A bagdadi rádió szerint a ha­jó Észak-Jemenből iráni katonákat szállított vissza, ahol azok 1967 óta a „ro­yalista erőkkel együtt ” ellen harcol- Chaban-Delmas a múlt irányába nyitott Megalakult az új francia kormány PÁRIZS Vasárnap este, nem sok­kal nyolc óra előtt közzé­tették az új francia kor­mány névsorát. Az új kormánynak ponto­san annyi tagja van, mint az előzőnek volt, közülük 11-en voltak tagjai Couve de Murville kormányának. Csütörtökön kerül sor Cha­ban-Delmas kormánya nyi­latkozatának elmondására a parlamentben. MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke üdvözlő távira­tot küldött Jacques Chaban- Delmasnak, a Francia Köz­társaság miniszterelnöké­nek, kinevezése alkalmából. A szovjet miniszterelnök kifejezte meggyőződését, hogy a Szovjetunió és Fran­ciaország között kialakuló kölcsönös megértés a jövő­ben tovább mélyül majd a két ország népeinek érde­kében, az európai feszültség enyhülésének és a nemzet­közi biztonságnak az érde­kében. belépése a kormányba, olyan külpolitikát ígér, amely kevésbé lesz merev, mint az, amelyet 11 éve gyakoroltak. Európai nyi­tás? Atlanti nyitás? — le­hetséges. (TASZSZ) Francia lapvélemények A hétfői reggeli párizsi lapok vezércikkei a vasár­nap este megalakított új francia kormány összetéte­lét kommentálják. Legtöbb megjegyzést a külügymi­nisztérium élén történt vál­tozás, Michel Debré új be­osztása és Edgar Faurenak a kormányból való kilépése váltotta ki. A kommentárok abban is megegyeznek, hogy a személycserék és a centrista politikusok belé­pése elsősorban a tábornok európai (közös piaci) politi­­tikája tekintetében mutat­nak változás lehetőségére. A Humanité vezércikke címében kiemeli: Chaban- Delmas „a múlt irányába nyitott”. Kormányát a kü­lönböző reakciós frakciók­kal bővítette ki. Ez kiszá­­mítottan adagolt kormány — írja a cikkíró. Louis Luc politikai irányzatában nagybankok és a nagyipar a követelményeit kívánja ki­elégíteni a nép többségének a rovására. A Figaro vezércikke elé­gedetten üdvözli az új kor­mány összetételét. A gaulle­­izmus meghátrálását mutat­ja a volt külügyminiszter, Debré átirányítására had­­ügyek élére. Schumann kül­ügyminiszteri kinevezése, csakúgy, mint René Pleven Dél-vietnami helyzet DONG TAM (MTI) Kivonták a harcokból és átszervezik azt az ameri­kai gyalogos zászlóaljat, amelyet Nixon utasításai alapján elsőnek vonnak ki Dél-Vietnamból. A katonák azonban mérgesek — írja az AP —, mert csak papí­ron van szó ennek a bizo­nyos zászlóaljnak a kivo­násáról, az oda beosztottak nagy részét más egységek­be irányítják, és azok to­vább szolgálnak Dél-Viet­­namban. Azok, akik haza­térnek, különböző zászlóal­jakból kiválasztott 900 fő­ből tevődik össze. Azokat. köztársaság­iak”. Az iráni kormány szóvi­vője vasárnap légből ka­pottnak minősítette a bag­ , akik még csak néhány ha­­dadi rádió közleményeit. 1 napja teljesítenek szolgála­tot a dél-vietnami harctere­ken más zászlóaljakba oszt­ják be, és azok mennek ha­za, akik már letöltötték a 12 hónapot. SAIGON A saigoni rezsim külügy­minisztériuma hétfőn nyi­latkozatot adott ki, s eb­ben hangoztatta, hogy Dél- Vietnamban bármilyen vá­lasztást csak „a jelenlegi törvények és szabályok szi­gorú tiszteletben tartásával lehet lebonyolítani.” E tör­vény és szabályok szerint kommunisták részvétele az ország politikai életében ti­los. Ez némileg ellentmond Thieu elnök két héttel ez­előtti sajtóértekezletén mondottaknak, amelyek sze­rint „ a tárgyalószatalnál mindent meg lehet oldani, ha a felek jószándékról tesznek tanúbizonyságot”. (UPI. AP) Szabadon bocsátott csangkajsekisták FUKIEN (Új Kína) Az Új Kína hírügynökség közölte, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a kö­zelmúltban szabadon bocsá­tott kilenc foglyul ejtett csangkajsekista tengerészt. A szabadon bocsátottak sorsáról az Új Kína a kö­vetkezőket mondja el: „A foglyokat a népi felszaba­dító hadsereg nagylelkű el­bánásban részesítette. Ket­tőjüknek pénzt adtak, hogy kívánságuknak megfelelően hazautazhassanak a konti­nensen élő családjukhoz. Két másik tengerésznek óha­jukkal összhangban álló foglalkozást biztosítottak. A további öt tengerészt, akik­nek Tajvanon és Kremoj­­ban él a családja, szaba­don bocsátották. „A fogság során — írja az Új Kína — a csangkaj­sekista tengerészek elláto­gattak a nagy haza fővá­rosába, Pekingbe, valamint Sanghajba, Kuangcsou-ba, és Vuhanba. Útjuk befejez­tével a tengerészek elmon­dották: Mao Ce-tung el­nök bölcs, és helyes vezeté­se eredményeképpen a kí­nai nép ma már emelt fő­vel járhat.” „Igazságos és szent háború” ! LIVERPOOL Nyolc liverpooli anglikán kész vasárnap közös nyi­latkozatot adott ki, amely­ben kijelentik, hogy a rho­­desiai helyzet „isten szemé­ben tűrhetetlen igazságta­lanság, és az emberi jogok megcsúfolása”. A brit kato­nai beavatkozás — írják a lelkészek — igazságos és­­ szent háború volna. (AP) 1969. Június 24. kedd Tito fogadta Pontit és Lorent BRIONI Joszip Broz Tito jugo­szláv köztársasági elnök fe­leségével vasárnap Brioni­­ban fogadta Carlo Ponti olasz filmrendezőt, és felen­ségét, Sophia Loren ismert filmszínésznőt. Bizottságokban tanácskozik a berlini béke-világtalálkozó BERLIN (MTI) A berlini béke-világtalál­kozón részt vevő 70 szerve­zet több mint 800 képvise­lője szombat óta a konfe­rencia öt főbizottságának különböző albizottságaiban tanácskozik. Miután a fő- és albizott­sági ülések­n az előkészítő bizottság megállapodása alapján — zártak, a sajtó képviselőit saját országaik delegátusai tájékoztatták a bizottságokban folyó mun­káról. Bugár Jánosné a béke-vi­lágtalálkozón részt vevő ma­gyar küldöttség vezetője el­mondotta, hogy a 13 tagú magyar delegá­ció tagjai ak­tív tevékenységet folytat­nak valamennyi fő- és al­bizottságban. Egyiptomi alakulatok átkeltek a csatornán Kairóban és Tel Avivban párhuzamosan tettek közzé jelentést egyiptomi különle­ges alakulatoknak a Szuezi­­csatorna mentén hétfőre virradó éjjel lebonyolított akcióról. Az EAK hadseregének egyik szóvivője közölte, hogy egyiptomi alakulatok az éjszaka folyamán két íz­ben hajtottak végre sikeres átkelést a Szuezi-csatornán: először Kantara térségében, majd El Ballahtól északra. A közlemény szerint az ak­ciók során legkevesebb 18 izraeli katona vesztette éle­tét; az egyiptomiak felrob­bantottak egy lőszerraktárt, megsemmisítették egy kato­nai járművet és számos fegyvert zsákmányoltak. A Tel Aviv-i bejelentés úgy adja elő a történteket, hogy „beszivárgó” egyipto­miak a Szuezi-csatorna Iz­rael által megszállt keleti partján izraeli járőrökbe üt­köztek, s meghátrálásra kényszerültek. Az izraeliek nem ismerték el, hogy vesz­teségeik lettek­ volna. A Kairóban és Tel Aviv­ban kiadott egybehangzóan közlemények számolnak be az egyiptomi vesztesé­gekről: az akciók során há­rom egyiptomi katona vesz­tette életét. Todor Zsivkov Algírba utazott SZÓFIA­ (ETA) Hétfőn hivatalos látoga­tásra Algírba utazott To­dor Zsivkov, a bolgár mi­nisztertanács elnöke. Kísé­retében van többek között Petar Tancsev, a minisz­tertanács elnökhelyettese, Ivan Basev külügyminisz­ter és Ivan Golomejev kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes. A látogatásra Huari Bumediennek az Algériai Forradalmi Tanács elnöké­nek meghívására kerül sor. jóváhagyta 1946. szeptember 3-án Harry S. Truman fi „Gem­­kapses”-afíció WASHINGTON (MTI) Az amerikai külügymi­nisztérium hétfőn felszaba­dította a „szigorúan titkos” jelzés alól, és közzétette azokat az 1946-ból szárma­zó diplomáciai okmányo­kat, amelyek az úgyneve­zett „Gemkapocs’’ fedőnevű akcióval függtek össze. Az akció során német tudóso­kat loptak át az Egyesült Államokba. A hírügynöksé­gi jelentésekből a következő kép bontakozik ki: Joseph T. McNarney tá­bornok a vezérkari főnökök egyesített bizottságának 1946. júliusában küldött je­lentésében felsorolt 869 olyan német tudóst, és mű­szaki szakembert, akik kü­lönleges értesüléssel, vagy tudással rendelkeznek az Egyesült­ Államok szem­pontjából fontos szakterü­leteken. Javasolta, hogy ezeket a német tudósokat családostól irányítsák át az Egyesült Államokba vagy­ Angliába. A vezérkari fő­nökség válaszában utasítot­ta McNarneyt, hogy az em­lített személyeket tartsa a lehető legszorosabb ellen­őrzés alatt, és a listát egé­szítse ki ezerre. Dean Acheson akkori amerikai külügyminiszter az ügyről 1946. augusztusá­ban tájékoztatta Truman elnököt, akit felkért, hagyja jóvá, hogy ezer olyan né­met tudóst telepítsenek át az Egyesült Államokba, akiknek tudása és képessé­ge felhasználható lesz az amerikai technika fejlesz­tésében. Acheson memo­randuma kilátásba helyezte, hogy bizonyos idő eltelté­vel ezek a személyek a be­vándorlási törvény alapján a szabályoknak megfelelően telepedhetnek le. A memorandumon a kö­vetkező kézzel írt szöveg olvasható: jóváhagyta 1946. szeptember 3-án, Harry S. Truman.

Next