Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

1, »Mai Vakációzók fóruma MIRE KÖLTIK A KERESETET? Kecskemétről Nagy Edit küldött tudósítást a dolgozó diákokról. A kecskeméti fiatalok Konzervgyárban, a MÉK-te­­lepeken, és a termelőszövet­kezetekben dolgoznak. A mi megyénkben, főleg a mező­­gazdasági termékeket fel­dolgozó üzemekben van szükség a szorgos diákke­zekre. A MÉK kecskeméti telepén Szirtes Anikó, a II. Rákóczi Ferenc általános is­kola nyolcadikos tanulója kipirult arccal meséli: — Most dolgozom először. A munkánk nem nehéz, sár­gabarackot válogatunk. Megszerettem ezt a munka­helyet, a jövő nyáron is ide jövök dolgozni. — Mire költöd majd a ke­resetedet ? — Régi vágyam egy­­ ’ laslabda-felszerelés. Most megvehetem. — Én egy karórát szeret­nék — jegyzi meg Mányi Anikó, a Zrínyi Ilona álta­lános iskola hetedikes tanu­lója. Aztán egy csendes, fe­kete hajú kislány szólal meg. — Kaposvári Máriának hívnak. Évek óta itt dolgo­zom a nyári szünidőben Keresetemből egy fényképe­zőgépet szeretnék venni. Vannak akik külföldi út­ra gyűjtenek, de nem győz­ném felsorolni, ki mit vesz a saját keresetéből. A­­ dol­gozó diákoknak hasznosan telik a nyár. a látogatta Fehértón a* littö­­i DIÁKOK A KTSZ-BEN Bár legtöbben úgy érzik, hihetetlenül gyorsan múlik a szünidő, azért a két és fél hónapba sok minden bele­fér. Kirándulások, táborozá­sok mellett a vakáció egy részét sokan munkával töl­tik. A Kiskőrösi Vegyes Ktsz nyáron 50—60 fiatalt foglalkoztat. Nagy Sándor elvtárssal, a ktsz párttitkárával őket ke­restük meg a Kosuth Lajos utcai telepen. Az üzem egy csendes zugában vidám te­­refere hallatszik. Helyben vagyunk — ez a szünidős diákok munkahelye- Megis­merkedtünk egy csoport kislánnyal. — Sorjázó munkát vég­zünk most, az öntés után megmaradt fölösleges anyagtól megtisztítjuk eze­ket a teáskannacsöveket. Mácsai Mária, Kovács Ági és Mácsai Zsuzsa ba­rátnők már régen tervez­ték, hogy együtt járnak dol­gozni. Napi négy órai mun­káért havonta 400 forintot kapnak. Máté Csöpi vidám, nevető arcú kislány, így nyilatkozott: — Én hatórás műszakra szerződtem. Délután már szabad vagyok, ha jó az idő, strandra megyek! A dolgozó diákok azt mondják, nem árt ha meg­ismerkednek a fizikai mun­kával, úgyis sokat lustál­kodnak. Miközben így val­lanak magukról, önkritiku­san azt is elmondják, hogy az első munkanapon rend­kívül nagy lelkesedéssel dol­goztak, a norma háromszo­rosát teljesítették, csupán a minőségről feledkeztek meg. Másnap az egészet újra csi­nálhatták ... A fiúkat nehezen találtuk meg, éppen fizetést kaptak. Három most végzett nyol­cadikos, Opanszki János, Dicsa Ferenc, és Valentyik János örömmel vették fel a pénzt, hiszen mindhárman a vasutas zenekar tagjai, Jugoszláviába mennek ki­rándulni. — Én a szüleim biztatá­sára vállaltam munkát és igazán nem bántam meg — mondja Markó Pali, az idő­közben előkerült negyedik fiú. — Munkánk mellett so­kat nevetünk, tréfálunk, észrevétlenül múlik az idő. Kutyifa Ilona Kiskőrös LACI JELENTKEZIK A közelmúltban szerkesz­tőségünk munkatársa meg­ rőtábort. Az őrsvezetőképző részvevőivel megbeszélte,­­ hogy úttörőcsapatuk életéről ezentúl rendszeresen tudó­sítják az Úttörőrovatot. Nagy örömére Moháczi Laci­ Talfájából máris jelentke­zett. Meleghangú levelét ol­vasva arra gondoltunk, jól választottak tanárai, amikor őt küldték Fehértóra, bár tudták: szülei nélkülözik Laci munkáját, segítségét, íme a levél: „Kedves Kati néni! Tollat fogok, hogy szavamat telje­sítsem. Én egészséges va­gyok, nincs semmi bajom,­­ melyet magának is tiszta­­ szívből kívánok. Szerencsé­sen hazaértem, az utazás közben semmilyen bántódás nem ért. Édesanyámnak el­meséltem, hogy ezentúl írni fogok a szerkesztőségnek, nagyon megörült ennek. Eseményeket most nem tu­dok írni, de már a követke­ző levelem tele lesz törté­netekkel, és az sincs kizár­va, hogy egyszer személye­sen elmegyek. Ezzel zárom levelem, jó szórakozást és jó munkát kívánok a távol­ból: Laci.” (Ilonka, Edit és Laci be­számolóját örömmel olvas­tuk. Köszönjük a keceli napközisek üdvözletét, és a Balaton partjáról sok-sok aláírással küldött szép­ ké­peslapokat.) S. K. Koszorúzási ünnepség Petőfi Sándor szobránál Július 31-én, csütörtökön délután 6 órakor Kiskunfél­egyházán a városi Hazafias Népfront és a Petőfi Sándor nevét viselő valamennyi, in­tézmény közös koszorúzási ünnepséget rendez a költő hullájának 120. évfordulója a Husiméból. Ünnepi beszé­de Fekete János, a váro­si Upfront elnökhelyettese mond. Egyidejűleg népes küldöttség keresi fel Kis­kunfélegyházáról a segesvá­ri csata színhelyét, ahol Pe­tőfi Sándor halálát lelte, hogy e város lakossága ne­vében lerója kegyeletét és megkoszorúzza a legna­gyobb magyar költő való­színű sírhelyén emelt em­léktáblát, Rendelet a nappali tagozatos iskolásokkal köthető tanulmányi szerződésekről A művelődésügyi minisz­ter — az illetékes főhatósá­gokkal, szervekkel egyetér­tésben —­ megállapította a nappali tagozaton iskolai képzésben részvevőkkel köt­hető tanulmányi szerződé­sek részletes szabályait. A rendelet egyebek közt kimondja: a nappali tagoza­tos iskolai képzésben részt vevőknél a társadalmi ösz­töndíj elsősorban a vidéki vállalatok szakember­szükségletének biztosítására szolgál, s azzal főként a fi­zikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulását kell tá­mogatni. A vállalat az ösz­töndíjra pályázatot hirdet­het, s a pályázati hirdet­ményt — a vállalat kérésé­re — az oktatási intézmény hirdetőtábláján ki kell füg­geszteni. A középfokú oktatási in­tézményekben az ösztöndíj­­ két részből: tanulmányi ösz­töndíjból és szociális támo­gatásból áll. A tanulmányi ösztöndíj havi összege 4,50 —5,00 átlageredmény esetén 200, 3,50—4,49-ig terjedő át­lagnál 100 forint, 3,49-nél gyengébb átlag esetén pe­dig nem adható. Az ösztön­díjas az ösztöndíjnak a „ta­nulmányi ösztöndíj” megje­lölésű részét csak a máso­dik évfolyamtól kezdődően kaphatja. A szociális támo­gatás havi összege 250 fo­rint. Nem részesülhet szo­ciális támogatásban az az ösztöndíjas, akinek családjá­ban az egy főre jutó havi jövedelem az 1100 forintot meghaladja. A szakmunkásképző inté­zetek (iskolák) ösztöndíja­sainál az ösztöndíj összetéte­lét, mértékét és folyósításá­nak módját a munkaügyi miniszter szabályozza. Az ösztöndíj — ha a szük­séges feltételek megvannak — az ösztöndíjast a szerző­­dés megkötésétől a szerző­­désben meghatározott tanul­mányok befejezéséig illeti meg. Az ösztöndíj a szor­galmi időben tíz hónapon át, a szorgalmi időn kívül pe­dig a tantervben előírt szak­mai gyakorlat idején folyó­sítható. Az ösztöndí­jt tárgyhónapot megelőző hó a 25. napjáig kell a vállalat­nak kifizetnie. A miniszteri rendelet ér­telmében a szerződő felek megállapodhatnak például abban, hogy a vállalat az ösztöndíjast tanulmányai alatt a vállalat dolgozóit megillető, meghatározott jó­léti szolgáltatásokban és tanulmányi felkészülést elő­­­mozdító támogatásokban szakmai konzultáns kijelö­lése, a vállalat tevékenysé­gével összefüggő szakiro­dalom rendelkezésre bocsá­tása, megbízás kisebb fel­adatok elvégzésére szakmai gyakorlat szerzése érdeké­ben stb. részesíti. Az ösztöndíjasnak a vég­zettsége megszerzését követő harminc napon belül a vál­lalatnál munkára kell je­lentkeznie, a vállalat pedig köteles a végzettségének megfelelő munkakörben el­helyezni. Az ösztöndíjas, végzettségének megszerzése után annyi hónapon át kö­teles a vállalatnál dolgozni, ahány hónapig a vállalat az ösztöndíjat részére folyósí­totta. A rendelet hatályba lépé­sét megelőzően középiskolai tanulmányok folytatásával kapcsolatban kötött szerző­dés alapján az ösztöndíj nem követelhető vissza munkába lépésre kötelezett a ösztöndíjastól, ha e kötele­zettségét azért nem teljesíti, mert felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatára felvették és ott beiratko­zott, . 1969, JaRos Sl, esVfd­etSk Az izzószál végnapjai Kristálylámpák A félvezető kristálylámpák megjelenése legalább olyan szenzáció, napjainkban, mint Edison szénszálas izzója volt kilencven évvel ezelőtt. Ezek a különös lámpák hideg fényt árasztanak és rendkívül kis ener­giafogyasztással több ezer órán át hibátlanul működ­nek. Tömör szerkezetükkel, gyors kapcsolási idejükkel az elektronika és a mindennapi élet számos területén kiszoríthatják a hagyományos izzólámpákat. RÉGÓTA álmodoznak ar­ról a feltalálók, hogy olyan fényforrást fedezzenek fel, amely hideg fényt sugá­roz. A bevezetett villamos energia nagy része így ugyanis nem alakulna át hősugárzássá. Izzólámpáink azért olyan rossz hatásfo­kúak, mert a fémek villa­mos ellenállásából „csi­holnak” fényt, miközben az energia nagy része hősu­gárzássá válik és csak kö­rülbelül öt százaléka jele­nik meg látható fény alak­jában. Sokféle kísérlettel pró­bálták már fénykibocsátás­ra bírni a szilárd teste­ket, ám kevés eredmén­­nyel. Amit nem sikerült eddig elérni például a kü­lönféle szendvicsszerkezetű lumineszkáló lapokkal, a­z élvezető technika most olyan bravúrosan valósítot­ta meg, hogy az új fajta szilárdtestlámpák veszéé­lyes ellenfélként lépnek a „szorítóba” az izzólámpák­kal. A félvezetők már ed­dig is számos meglepetést hoztak és egyre nagyobb szerepet töltenek be a min­dennapi életünkben, hiszen­ a tranzisztoros rádióktól a hordozható tv-ig szinte mindenhonnan kiszorítot­ták a nehézkes elektron­csöveket. Újabb „pályavá­lasztásuk” — a fénykeltés lehetősége — még megle­pőbb távlatokat nyit előt­tük. A félvezetők a villamos­ságot jól vezető fémek és a szigetelő anyagok között foglalnak helyt. Ebből az „átmeneti” állapotból szám­talan érdekes tulajdonság adódik. Az ÚJ lámpák kicsik, tömör szerkezetűek és száz­ezer órán át is megbízha­tóan működnek. A galli­­umarzenid-foszfid lámpák például a látható fény tar­tományában 650 millimik­­ron hullámhosszúságú vö­rös fényt sugároznak. Fény­erejükre jellemző, hogy ha egy jól megvilágított szobá­ban félvezető lámpákkal cserélnénk fel a hagyomá­nyos izzókat, tizenötször erősebb megvilágítást kap­nánk. Ugyanakkor rendkí­vül kevés energiát fogyasz­tanak, mint általában a félvezető alkatrészek: a be­menő áram erőssége kb. 10 milliamper, feszültsége pe­dig 1,6 volt. Aki egy kicsit is foglal­kozott a félvezetők elmé­letével, tudja, hogy a szen­­nyező anyagok határozzák meg a kristályok villamos tulajdonságait. A gyártás­technológiai módszerek a germánium, szilícium vagy gallium kristályokat először megtisztítják, majd ponto­san meghatározott mennyi­ségű szennyező anyagokkal ismét „elrontják” a tiszta kristályszerkezetet, s ebből további „bonyodalmak származnak. Ha ugyanis a kristály atomjai közé olyan szennyező atomok kerül­nek, amelyeknek legkülső pályáján eggyel több elekt­ron van, mint a kristály atomjain, minden szennyező atom egy-két elektronja felszabadul, s csak arra vár, hogy valami külső fe­szültség hatására útra kel­jen.­ Ezek az N-típusú fél­vezetők. Ugyanennek a fordítottja is előidézhető olyan szennyező atomok­kal, amelyek elektronhi­ányban szenvednek, s a kristályrácsba kerülve szomszédos atomok elekt­­­ronjait orozzák el. Ilyen­kor „lyukak” keletkeznek a kristályban, amelyek pozi­tív töltésként viselkednek. Ezek a P-típusú félvezetők. A két egyesítésével félvezetőtípus (vagyis egy kristály két végének kü­lönböző anyagokkal való szennyezésével) P—N-típu­­sú félvezető jön létre. Ha e kristály P-oldalára egy áramforrás pozitív sarkát a másikra pedig negatív sarkát kapcsoljuk, az elekt­ronok és a lyukak elindul­nak egymás felé. Ha bizo­nyos kristályok összetalál­koznak, az elektron „be­ugrik” egy lyukba, s így alacsonyabb energiaszintre kerülve, az energiakülönb­ségnek megfelelő hullám­­hosszúságú fotont bocsát ki. A lyukak és elektro­nok rekombinációja idézi elő tehát a galliumarzenid­­foszfid, a galliumfoszfid és más kristályok látható su­gárzását. Az új fajta lámpák kap­csolási ideje rendkívül rö­vid. A piros és zöld félve­zető lámpák az elektroni­kus számítógépek áramkö­reit is ellenőrizhetik, és azonnal jelezhetik a téves kapcsolásokat. TOVÁBB növelve fény­erejüket, a hagyományos villanófénylámpák helyét is­ elfoglalhatják a fény­képezésben. A filmek hang­csíkjainak fényképzésében szintén új lehetőségeket hozhatnak. A parányi lámpák lehe­tőséget nyújtanak a digi­tális technika forradalma­sítására is, hiszen bármi­lyen betű, szám vagy jel kirajzolható egy apró négy­zethálózat lámpáiból. Az optikai információs közve­títésekben ugyancsak szép jövő vár rájuk, mert a fi­zikusok és mérnökök egyre tüzetesebben vizsgálják an­nak a módját, hogy hogyan lehet fénnyel továbbítani az információkat. S ha eh­hez hozzávesszük a szál­optika nyújtotta lehetősé­geket, nem elképzelhetet­­len, hogy a jövőben a te­lefonkábelek vagy tv-an­­tennák helyett fénykábelek továbbítják majd a műso­rokat. ORVOSI alkalmazásának lehetőségei sincsenek még felderítve. Endoszkópokkal, katéterekkel már bepillant­hatunk az emberi test bel­sejébe. Újabban kísérletez­nek olyan kristálylámpával működő katéter készítésé­vel, amellyel folyamatosan meg lehetne határozni a véráram oxigéntartalmát. Ez rendkívül jelentős ab­ból a szempontból, hogy a vizsgáló orvosok megbíz­ható értesüléseket szerez­hetnének az egyes szervek oxigénnel való ellátottsá­gáról. A törpék birodalmában sem tűnne nagynak a Gene­ral Electric szilárdtestlám­pája, mert a fénykeltés­­re kényszerített kristályok rendkívül kis térfogatúak. A parányi lámpa világító részét szilíciumkarbid-por­­ból készítették. Tsz-segítség Greguss Ferenc az építkezőknek Ingyen fuvarral segíti építkező tagjait a herceg­­szántói Bácska Tsz. A szál­lítandó építőanyagtól függő­en teherjármű vagy lófogat igénybevételének egyetlen feltétele: a közös munkában való rendszeres részvétel, az egy hold háztáji juttatás feltételeként megkívánt munkaórák teljesítése. A tsz tagjai egyetértéssel fogadták a vezetőségnek ezt a döntését, s mind többen élnek a szociális juttatás e sajátos formájával. Jelenleg hét család épít új otthont, és többen, főleg fiatal háza­sok jelentették be építési szándékukkal egyidőben igé­nyüket is az ingyenes szál­lítóeszközre.

Next