Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-03 / 178. szám
9. oldal Szükséges a közgazdasági szabályozók módosítása . A Munkaügyi Minisztérium elemzése az élőmunka felhasználásáról •Piros Paprika Termelőszó A Munkaügyi Minisztériumban elkészült az a tanulmány, amely a tavalyi és az 1969. év eleji adatok alapján, a közgazdasági szabályozók hatásait vizsgálva elemzi az élőmunka felhasználásának tapasztalatait. A tanulmány ezután megállapítja, hogy a termelékenység növekedési üteme az állami iparban lényegesen lassult. 1950—1958 között a termelés növekedésének körülbelül egyharmada származott a termelékenység emelkedéséből, 1958—1967 között ez a hányad már mintegy 60 százalék volt. Ehhez képest jelentős a visszaesés 1968- ban, amikor a termelékenység növekedése a termelés emelkedésének csak 28 százalékát adta. 1969 első felében folytatódott ez a tendecia. Sokak feltevésével ellentétben, éppen azokon a helyeken értek el jobb eredményeket, ahol csökkentették a munkaidőt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kedvezőtlen alakulását tehát nem munkaidő csökkentése, hanem sokkal inkább az okozza, hogy növekedett a hiányzás, a munkában valamilyen ok miatt el nem töltött idő. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1967- hez képest mintegy 4 százalékkal kevesebb volt a túlórák és mintegy 10 ezerrel nőtt a részmunkában foglalkoztatottak száma. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési eredményt csökkentette az is, hogy az alkalmazottak száma gyorsabban nőtt, mint a munkásoké. A munkások egy ledolgozott órára jutó termelése ugyanis mintegy öt százalékkal növekedett, tehát jóval nagyobb mértékben, mint az egy foglalkoztatottra jutó termelés. A termelékenység kedvezőtlen alakulásában közrejátszik az alacsony műszaki színvonal is. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint az utóbbi négy évben csak csekély mértékben növekedett gépek mellett dolgozók aránya, s igen kedvezőtlen a kisegítő jellegű munkák gépesítése. 1964-ben a munkásoknak mindössze 37,4 százaléka dolgozott gép mellett, s ez az arány 1968- ban is csak 39,2 százalék volt. Az NDK-ban a munkások 47,2 százaléka már 1965-ben közvetlenül gép mellett, tehát nem kisegítő munkán dolgozott. A minisztérium elemzése ezután kifejti, hogy nem javult kellőképpen a vállalatoknál a munkaszervezés, nem történt meg a felesleges munkaerő átcsoportosítás a normák nem követik megfelelően a technikai változásokat. A szocialista iparban 1968-ban 60 000 fővel nőtt a létszám, ez azonban mintegy 740 000 új dolgozó felvételének és 680 000 ember kilépésének a következménye. A kilépéseknek nem csupán anyagi okai vannak. Egyes vállalatoknál elhanyagolják a munkakörülmények javítását, a szociális juttatások bővítését, munka anyagi és erkölcsi elismerését. A munkaerőmozgás szabaddá tétele szükséges és elengedhetetlen feltétele az új mechanizmusnak, a mozgások nagysága és iránya azonban a gyakorlatban káros hatásokat is kiváltott, aminek az az oka, hogy a szabályozó rendszer az élőmunka egészsségtelen mennyiségének fokozására ösztönzött. Eszerint felesleges létszámot is érdemes tartani, mert az ebből eredő terhek önmagukban nem érintik hátrányosan a vállalat és ezen belül elsősorban a vállalati vezetők személyi jövedelmét. Jelenleg a termelés bővítésének intenzív módszerei nagyobb erőfeszítéseket kívánnak a vállalattól, mintha a létszámot növelik. A minisztérium elemzése végül megállapítja: az élőmunka felhasználásának javítása érdekében reálisnak látszik a szabályozókat úgy megváltoztatni, hogy az élő- és a holtmunka ráfordítási költségei, illetve a felhasználás terhei és pénzügyi következményei arányaikban közelebb kerüljenek egymáshoz. Másrészt az élőmunka intenzív, illetve extenzív felhasználásának pénzügyi konzekvenciái közötti alapvető különbségeket is meg kell szüntetni. Így a vállalatok számára — a nyereségérdekeltségen keresztül — valóban variációs lehetőségeket, pénzügyi hatás szempontjából a jelenleginél szabadabb és nem egyoldalúan orientált választási lehetőségeket kell biztosítani. Mi! „tud” az új Trabant! Mindenekelőtt fittyet hány a lekicsinylő megjegyzéseknek, ugyanis a legújabb Trabant — huszonhat lóerős motorjával — fényesen vizsgázott! Az NDK után először hazánkban került sor a Trabant továbbfejlesztett változatának alapos műszaki próbájára, szaknyelven szólva tesztelésére és a TECHNIKA című, havonta megjelenő, népszerű műszaki lap legújabb, augusztusi száma már ki is állítja a végbizonyítványt. A lap teszt-riportja egy sokrétű nagyon érdekes vizsgálat végeredményeit tükrözi, melynek azonban nemcsak a gépkocsi után vágyók, hanem a régi Trabant-tulajdonosok is hasznát látják. Az autó azonban nemcsak személygépkocsi lehet, hanem — a népgazdaságban betöltött, mind fontosabb szerepénél fogva — haszonjármű is. E gondolat jegyében a TECHNIKA számos képpel illusztrált elemzést közöl: merre fejlődik a világ gépkocsigyártása, hogyan veszik át a teherjárművek azokat a feladatokat, amiket a vasúti szállítás már nem tud gazdaságosan elvégezni. S akit a meleg nyári napokban az üdülés örömei csábítanak, bizonyára érdeklődéssel fogja elolvasni a lap sokat ígérő cikkét: „Családi ház a postán”. A cikk beszámol azokról a kezdeményezésekről, melyek belföldön és külföldön a családiház-építés olcsóbbá tételét, meggyorsítását szolgálják (ilyen módszer a postai úton rendelhető, előregyártott elemekből készült családi ház, melyet rendelője „csináld magad” alapon állít össze — reméljük, ezt a megoldást rövidesen nálunk is üdvözölhetjük). A távbeszélő jövőjéről s a csomagolástechnika új útjairól is érdekes, színes beszámolót találunk a TECHNIKA legújabb, augusztusi számában, amely már kapható az újságárusoknál. Tábori konyha a határban igazat foglalkoztat a bátyai vetkezet. A A zömmel zöldség- és gyógynövények termesztésénél tevékenykedő gazdák a megfeszített munka közben jogosan igénylik a meleg ételt. Még a tavasszal Argath Istvánnét bízták meg a szakácsnői tennivalók ellátásával, aki a több dolgozó mint 100 kertészeti részére azóta is közmegelégedésre készíti az ízletes ebédeket. A tsz-kertészek egyébként higiénikus, tiszta helyiségben, olcsón és bőségesen étkezhetnek. Idén már megfelelő jó ivóvíz is a rendelkezésükre áll, miután nemrégiben elkészült a közös gazdaságban egy szivattyús kút. Hegedűs János községi párttitkár NYELVŐRA nyelvérzékről Köztudomású (ahogy mai vagy jó magyar kifejezés, mondják: „köztudott”, vagy Lőrincze Lajos bizonyítotcsak egyszerűen „tudott”), Ita be, hogy ez nem az hogy Arany János nemcsak „ezt mindenki lássa” féle j költőnek volt nagyon ki 1 suksükölő mondat, és ha ez való (mai szóhasználattal a szóhasználat hibás, akkor. ..rangos”), hanem a magyar nyelvnek is nagy művésze volt. Négyesy László irodalomtörténészünk és esztétikusunk szerint „a mi édes magyar nyelvünk ... költészetében és legteljesebb és legpompásabb virágjában”. De nyelvművelő cikkeinek közvetlen hangja is mind a mai napig példát mutat nyelvművelőinknek. De adjuk át a szót ,,koszorús költőnknek”. Egyik érdekes versének címe a la itinosan írt görög Aisthesis' szó. Hogy a görög nyelvet nem ismerő olvasó is megértse, aláírta a szó magyar jelentését is: Megérzés. A vers bemutatja azt a tudóst, aki bort vett magának, és „eszközével’’ felbontotta, mi benne a szesztartalom, a cukor, a mézga, festőanyag, csersav, víz, lég. „Eredmény az, midőn begyül / Hozzá nehány Gárdonyi, Jókai, Mikszáth, Tolnai Lajos, Vas Gereben j és mások is a bűnlajstromra kerülhetnek. Összefoglalva tehát: Amit a költők nyelvérzéke és ál- j egyik nyelvművelő előadása stalában az anyanyelvüket ismerő és szerető emberek í nyel elérkeztünk rejtvény pályázatunk 1. fordulójának utolsó szelvényéhez, és ezcimbora: Í ihatatlan a bollárt kérjük pályázóinkat rá.” „A vén kupec” is „borszedni jár”, de az ő „borpróbája ... csak nyelve, ínye, szája”. És mi az eredmény? „S ha önkint nem ereszti fel, / Hogy sok legyen, szapora: / Nagyon kapós a bora”. Íme a vers meglepő befejezése, mintegy a tanulság levonása: „A nyelvnek is törvényeit / Széppé, jóvá mi teszi: / Nyelvész urak jobban tudják, /A költő jobban érzi”. Van benne igazság. Igazán nagy költőink egyben a nyelvnek is nagy művészei, nyelvérzékük szinte a magyarság nyelvérzéke. De sokszor tévedhetnek is. Mint ahogy Arany is. Ismeretes, hogy Arany egyik diákja dolgozatában a „kevésbé’’ szó mellé odaírta, hogy számszerű sorrendben gyűjtsék össze szelvényeiket és borítékban küldjék be kiadóhivatalunk címére. Minden borítékra írják rá: RE JT V ÉN YTOTQ. Mint azt a pályázat kiírásakor említettük, ugyanazon megfejtő, azonos nyerési eséllyel több vénnyel is pályázhat.EzerIlyen esetben azt kérjük, hogy a pályázó a megfejtéseit ne külön-külön borítékokban küldje be, hanem az összes szelvényt — tehát esetleg több sorozatot is — egy borítékban adja fel. Ezzel az értékelést könnyíti a pályázó, anélkül, hogy nyerési esélyét korlátozná. Tekintettel arra, hogy rejtvénysorozatunkon már egy beküldött szelvénnyel „egy bé kevésbé”. Holott nyerni lehet és a könyvis ma már tudjuk, hogy „egy bé nem kevésbé”. És ezt éppen nyelvészeink bizonyították be. Csak még egy, remélem, meggyőző példát! A rádió nyomán 1954-ben vita folyt arról, hogy a „Lássa, ez érdekes kérdés” suksükölése nyelvéréke mond — sokszor tévesen —, azt a „nyelvész urak” — a nyelv fejlődését nyomon követve — csalhatatlanul meg tudják állapítani. Tehát a nyelvi kérdésekben csak együttesen dönthet a nyelvérzék és a nyelvtudom’ev. Kiss István 1969. augusztus 3, wtauf 1 rejtvénytotója 14 .szelvény SZŐLŐTERMESZTÉSÜNK MÚLTJÁBÓL 2. Melyik megyénk legelterjedtebb, külföldön is ismert híres borszőlőfajtája? Ezerjó (1) Kadarka (x) Zöldszilváni 12) 3. A svájci származású Wéber Ede 1891-ben kezdte el 1600 goldon 100 telepes családdal, sok küzdelem, pénzhiány és a maradisággal való harc után megyénkben az első nagyüzemi szőlőtelepítést. Kérdésünk: melyik gazdaság folytatja most Wéber Ede örökét? Helvéciai Állami Gazdaság (1) Kiskőrösi Állami Gazdaság (x) Bajai Állami Gazdaság 2 Beküldte: iMmiitcti. Pontos címe: -......... as aM«ni(»m>aata !<•«•*«•< 1. Egyik múzeumunk a""’*'"’’*''’ előtt áll a képünkön ábrázolt szobor. Neves szőlészt ábrázol, aki a filoxéra pusztítása miatt Zemplén megyéből a mi megyénk területére telepítette át értékes fajtáit. Kit ábrázol a szobor? Csókás Józsefet (1) Wéber Edét (x) Mathiász Jánost (2) TIPP Most küldje be megfejtéseit! PETŐFI NÉPE rejtvénytotó Alá közöljük az I. forduló utolsó szelvényét az A hét különböző napjain olvasóink által már megszokott rejtvénytotószelvényt közöltünk. A ma leközölt 16. ilyen szelvénynyereményeket sorsolás révén ítéljük oda, ezért kérjük, hogy a pályázó minden szelvényre írja fel nevét és lakcímét. Az első forduló ma közölt utolsó szelvényét tartalmazó lapszámunk megvásárlásától számítva még egy hét áll rendelkezésre a szelvények beküldésére. Kiadóhivatalunk címére postán beküldött, akár személyesen leadott megfejtések határideje 1969. augusztus 11-én hétfőn 12 órakor jár le. Ez időpont után beérkezett szelvényeket külön kezeljük és azok sem a könyvjutalmak kis Múzeumban található. Iisorsolásánál, sem pedig a meséljük, hogy kérdései apályázat végén történő két rendkívül rövidre belpontozásban nem vesztett szabnunk, így nem térnek részt. tünk ki arra, hogy vajon e sokan bizonyára találkoztak már a leningrádi múzeumban ezzel az alkotással. A szobor ottani felirata: „..............” (itt alkotója nevét közük, amely a kérdés volt, (1840—1917) „Vecsnaja veszna” — természetesen latin átírással. Ily módon a szobor címe, helyes fordításban: „örök Tekintettel arra, hogy a szobor eredetije hol találmár eddig is igen sok ható. A közölt szobor megfejtés érkezett be a egyik példánya valóban a megfejtési határidő előtt,i leningrádi Ermitázs egyik így a várható nagy meny kincse, s olvasóink közül nyi négy szelvényre való tekintettel, az első forduló eredményét, a tíz legtöbb pontot elért megfejtőnk nevét, valamint azok névsorát, akik könyvnyereményben részesültek, lapunk augusztus 24-i, vasárnapi számában közöljük. A rejtvényszelvények megszabott mérete miatt a kérdéseket rendkívül rövid tavaszi, formában közöltük. A beérkezett levelekből megáll a Végül megismételjük papítoztuk, hogy ez esetleges lyázatunk nyereményeit, félreértésekre adhat okot. Ezért szükségesnek látjuk, hogy még a forduló lejárta előtt néhány kérdésünkhöz részletesebb magyarázatot fűzzünk. Így az 5. szelvény 3. kérdésében nem a mai iskolatípus után érdeklődtünk, hanem az 1951-ben létrehozott iskolatípust kérdeztük. A 6. szelvény 1. kérdéséhez fűzött magyarázatunkat úgy egészítjük ki, hogy a közölt számok közül a legnagyobbnak a két utolsó számnak kell lennie. A 9. szelvény 1. kérdéséhez fűzött magyarázatunkat úgy helyesbítjük, hogy a közölt sorokat Petőfi Sándor nem a kérdezett helységben írta | 1. díj: Hordozható televíziós készülék. 2. díj: Kétszemélyes külföldi utazás. 3. díj: Egyszemélyes külföldi utazás, egy 4. díj: Választás szerint fényképezőgép, vagy egy elektromos gitár. 5. díj: Táskarádió. 6. díj: 600 forintos vásárlási utalvány. 7. díj: 500 forintos vásárlási utalvány. 8. díj: 400 forintos vásárlási utalvány. 9. díj: 300 forintos vásárlási utalvány. 10. díj: 200 forintos vásárlási utalvány. 11—20. díj: 100—100 fő 1843-ban, hanem a „Távoliingos vásárlási utalványból” c. költemény a kérdő- Várjuk megfejtéseiképzett helységről szól. A 11. Még most is bekapcsolódszelvény 1. kérdését több hat! Vegyen részt rejtkedves olvasónk félreértetvényfotó-pályázatunkon! te. Azt a választ adták Figyelje lapszámainkat, hogy ez a híres szobor a mert kezdődik a 2. sor- Budapesti Szépművészeti dáló!