Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

9. oldal Szükséges a közgazdasági szabályozók módosítása . A Munkaügyi Minisztérium elemzése az élőmunka felhasználásáról •Piros Paprika Termelőszó­ A Munkaügyi Miniszté­riumban elkészült az a ta­nulmány, amely a tavalyi és az 1969. év eleji adatok alapján, a közgazdasági szabályozók hatásait vizs­gálva elemzi az élőmunka felhasználásának tapaszta­latait. A tanulmány ezután meg­­állapítja, hogy a termelé­kenység növekedési üteme az állami iparban lényege­sen lassult. 1950—1958 kö­zött a termelés növekedésé­nek körülbelül egyharma­­da származott a termelé­­­­kenység emelkedéséből, 1958—1967 között ez a há­nyad már mintegy 60 szá­zalék volt. Ehhez képest jelentős a visszaesés 1968- ban, amikor a termelékeny­ség növekedése a termelés emelkedésének csak 28 százalékát adta. 1969 első felében folytatódott ez a tendecia. Sokak feltevésé­vel ellentétben, éppen azo­kon a helyeken értek el jobb eredményeket, ahol csökkentették a munkaidőt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kedvezőtlen alakulását tehát nem munkaidő csökkentése, ha­­­nem sokkal inkább az okozza, hogy növekedett a hiányzás, a munkában va­lamilyen ok miatt el nem töltött idő. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1967- hez képest mintegy 4 szá­zalékkal kevesebb volt a túlórák és mintegy 10 ezer­rel nőtt a részmunkában foglalkoztatottak száma. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési eredményt csök­kentette az is, hogy az al­kalmazottak száma gyor­sabban nőtt, mint a munká­soké. A munkások egy le­dolgozott órára jutó terme­lése ugyanis mintegy öt százalékkal növekedett, te­hát jóval nagyobb mérték­ben, mint az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés. A termelékenység ked­vezőtlen alakulásában köz­rejátszik az alacsony mű­szaki színvonal is. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal felmérése szerint az utóbbi négy évben csak csekély mértékb­en növekedett gépek mellett dolgozók ará­­­nya, s igen kedvezőtlen a kisegítő jellegű munkák gépesítése. 1964-ben a munkásoknak mindössze 37,4 százaléka dolgozott gép mellett, s ez az arány 1968- ban is csak 39,2 százalék volt. Az NDK-ban a mun­kások 47,2 százaléka már 1965-ben közvetlenül gép mellett, tehát nem kisegítő munkán dolgozott. A minisztérium elemzé­se ezután kifejti, hogy nem javult kellőképpen a válla­latoknál a munkaszervezés, nem történt meg a felesle­ges munkaerő átcsoportosí­tás a normák nem köve­tik megfelelően a technikai változásokat. A szocialista iparban 1968-ban 60 000 fő­vel nőtt a létszám, ez azon­ban mintegy 740 000 új dol­gozó felvételének és 680 000 ember kilépésének a követ­kezménye. A kilépéseknek nem csupán anyagi okai vannak. Egyes vállalatoknál elhanyagolják a munkakö­rülmények javítását, a szo­ciális juttatások bővítését, munka anyagi és erköl­csi elismerését. A munka­erőmozgás szabaddá téte­le szükséges és elengedhe­tetlen feltétele az új me­chanizmusnak, a mozgások nagysága és iránya azon­ban a gyakorlatban káros hatásokat is kiváltott, ami­nek az az oka, hogy a sza­­b­ályozó rendszer az élő­munka egészsségtelen mennyiségének fokozására ösztönzött. Eszerint felesleges lét­számot is érdemes tartani, mert az ebből eredő terhek önmagukban nem érintik hátrányosan a vállalat és ezen belül elsősorban a vál­lalati vezetők személyi jö­vedelmét. Jelenleg a ter­melés bővítésének intenzív módszerei nagyobb erőfe­szítéseket kívánnak a vál­lalattól, mintha a létszá­mot növelik. A minisztérium elemzé­se végül megállapítja: az élőmunka felhasználásának javítása érdekében reális­nak látszik a szabályozókat úgy megváltoztatni, hogy az élő- és a holtmunka rá­fordítási költségei, illetve a felhasználás terhei és pénz­ügyi következményei ará­nyaikban közelebb kerülje­nek egymáshoz. Másrészt az élőmunka intenzív, illet­ve extenzív felhasználásá­nak pénzügyi konzekvenciái közötti alapvető különbsé­geket is meg kell szüntet­ni. Így a vállalatok szá­mára — a nyereségérdekelt­­ségen keresztül — való­ban variációs lehetősége­ket, pénzügyi hatás szem­pontjából a jelenleginél szabadabb és nem egyolda­lúan orientált választási le­hetőségeket kell biztosítani. Mi! „tud” az új Trabant! Mindenekelőtt fittyet hány a lekicsinylő megjegyzések­nek, ugyanis a legújabb Trabant — huszonhat ló­erős motorjával — fényesen vizsgázott! Az NDK után először hazánkban került sor a Trabant továbbfejlesz­tett változatának alapos mű­szaki próbájára, szaknyel­ven szólva tesztelésére és a TECHNIKA című, havonta megjelenő, népszerű műsza­ki lap legújabb, augusztusi száma már ki is állítja a végbizonyítványt. A lap teszt-riportja egy sokrétű nagyon érdekes vizsgálat végeredményeit tükrözi, melynek azonban nemcsak a gépkocsi után vágyók, ha­nem a régi Trabant-tulaj­­donosok is hasznát látják. Az autó azonban nemcsak személygépkocsi lehet, ha­nem — a népgazdaságban betöltött, mind fontosabb szerepénél fogva — haszon­jármű is. E gondolat jegyé­ben a TECHNIKA számos képpel illusztrált elemzést közöl: merre fejlődik a vi­lág gépkocsigyártása, ho­gyan veszik át a teherjár­művek azokat a feladatokat, amiket a vasúti szállítás már nem tud gazdaságosan elvégezni. S akit a meleg nyári napokban az üdülés örömei csábítanak, bizonyá­ra érdeklődéssel fogja elol­vasni a lap sokat ígérő cik­két: „Családi ház a pos­tán”. A cikk beszámol azok­­ról a kezdeményezésekről, melyek belföldön és külföl­dön a családiház-építés ol­csóbbá tételét, meggyorsítá­sát szolgálják (ilyen mód­szer a postai úton rendelhe­tő, előregyártott elemekből készült családi ház, melyet rendelője „csináld magad” alapon állít össze — remél­jük, ezt a megoldást rövide­sen nálunk is üdvözölhet­jük). A távbeszélő jövőjé­ről s a csomagolástechnika új útjairól is érdekes, színes beszámolót találunk a TECHNIKA legújabb,­­ augusztusi számában, amely már kapható az újságáru­soknál. Tábori konyha a határban i­gazat foglalkoztat a bátyai­­ vetkezet. A A zömmel zöld­ség- és gyógynövények ter­mesztésénél tevékenykedő gazdák a megfeszített mun­ka közben jogosan igénylik a meleg ételt. Még a tavas­­­szal Argath Istvánnét bíz­ták meg a szakácsnői ten­nivalók ellátásával, aki a több dolgozó mint 100 kertészeti részére azóta is közmegelégedésre készíti az ízletes ebédeket. A tsz-ker­­tészek egyébként higiéni­kus, tiszta helyiségben, ol­csón és bőségesen étkezhet­nek. Idén már megfelelő jó ivóvíz is a rendelkezésükre áll, miután nemrégiben el­készült a közös gazdaság­ban egy szivattyús kút. Hegedűs János községi párttitkár NYELVŐRA nyelvérzékről Köztudomású (ahogy ma­i vagy jó magyar kifejezés, mondják: „köztudott”, vagy Lőrincze Lajos bizonyítot­­csak egyszerűen „tudott”), I­ta be, hogy ez nem az hogy Arany János nemcsak „ezt mindenki lássa” féle j költőnek volt nagyon ki­ 1 suksükölő mondat, és ha ez való (mai szóhasználattal a szóhasználat hibás, akkor. ..rangos”), hanem a magyar nyelvnek is nagy művésze volt. Négyesy László iro­dalomtörténészünk és esz­tétikusunk szerint „a mi édes magyar nyelvünk ... költészetében és legtel­jesebb és legpompásabb vi­rágjában”. De nyelvművelő cikkeinek közvetlen hangja is mind a mai napig példát mutat nyelvművelőinknek. De adjuk át a szót ,,ko­szorús költőnknek”. Egyik­­ érdekes versének címe a la­ i­tinosan írt görög Aisthesis' szó. Hogy a görög nyelvet­ nem ismerő olvasó is meg­­­értse, aláírta a szó magyar­­ jelentését is: Megérzés. A vers bemutatja azt a tu­dóst, aki bort vett magá­nak, és „eszközével’’ fel­bontotta, mi benne a szesz­­tartalom, a cukor, a méz­­ga, festőanyag, csersav, víz, lég. „Eredmény az, mi­dőn begyül / Hozzá nehány Gárdonyi, Jókai, Mikszáth,­­ Tolnai Lajos, Vas Gereben j és mások is a bűnlajstrom­­­­ra kerülhetnek. Összefoglalva tehát: Amit a költők nyelvérzéke és ál- j egyik nyelvművelő előadása s­talában az anyanyelvüket­­ ismerő és szerető emberek í nyel elérkeztünk rejtvény pályázatunk 1. fordulójának utolsó szelvényéhez, és ez­­cimbora: Í ihatatlan a bo­­­ll­árt kérjük pályázóinkat rá.” „A vén kupec” is „bor­szedni jár”, de az ő „bor­próbája ... csak nyelve, ínye, szája”. És mi az ered­mény? „S ha önkint nem ereszti fel, / Hogy sok le­gyen, szapora: / Nagyon kapós a bora”. Íme a vers meglepő befejezése, mint­egy a tanulság levonása: „A nyelvnek is törvényeit / Széppé, jóvá mi teszi: / Nyelvész urak jobban tud­ják, /A költő jobban é­r­­z­i”. Van benne igazság. Iga­zán nagy költőink egyben a nyelvnek is nagy művé­szei, nyelvérzékük szinte a magyarság nyelvérzéke. De sokszor tévedhetnek is. Mint ahogy Arany is. Is­meretes, hogy Arany egyik diákja dolgozatában a „ke­vésbé’’ szó mellé odaírta, hogy számszerű sorrend­ben gyűjtsék össze szelvé­nyeiket és borítékban küldjék be kiadóhivata­lunk címére. Minden borítékra írják rá: RE JT V ÉN YTOTQ. Mint azt a pályázat ki­írásakor említettük, ugyan­azon megfejtő, azonos nye­rési eséllyel több vénnyel is pályázhat.Ezer­Ilyen esetben azt kér­jük, hogy a pályázó a meg­fejtéseit ne külön-külön borítékokban küldje be, ha­nem az összes szelvényt — tehát esetleg több soroza­tot is — egy borítékban adja fel. Ezzel az értéke­lést könnyíti a pályázó, anélkül, hogy nyerési esé­lyét korlátozná. Tekintet­tel arra, hogy rejtvényso­rozatunkon már egy be­küldött szelvénnyel „egy bé kevés­bé”. Holott nyerni lehet és a könyv­is ma már tudjuk, hogy „egy bé nem kevés­bé”. És ezt éppen nyelvészeink bizo­nyították be. Csak még egy, remélem, meggyőző példát! A rádió nyomán 1954-ben vita folyt arról, hogy a „Lássa, ez ér­dekes kérdés” suksükölés­e nyelvéréke mond — sok­szor tévesen —, azt a „nyel­vész urak” — a nyelv fej­lődését nyomon követve — csalhatatlanul meg tudják állapítani. Tehát a nyelvi kérdésekben csak együtte­sen dönthet a nyelvérzék és a nyelvtudom­’ev. Kiss István 1969. augusztus 3, wtauf 1 rejtvénytotója 14 .szelvény SZŐLŐTERMESZTÉSÜNK MÚLTJÁBÓL 2. Melyik megyénk legelterjedtebb, külföl­dön is ismert híres borszőlőfajtája? Ezerjó (1) Kadarka (x) Zöldszilváni 12) 3. A svájci származású Wéber Ede 1891-ben kezdte el 1600 goldon 100 telepes családdal, sok küzdelem, pénzhiány és a maradisággal való harc után megyénkben az első nagyüze­mi szőlőtelepítést. Kérdésünk: melyik gaz­daság folytatja most Wéber Ede örökét? Helvéciai Állami Gazdaság (1) Kiskőrösi Állami Gazdaság (x) Bajai Állami Gazdaság 2 Beküldte: iMmiitcti. Pontos címe: -......... as aM«ni(»m>aata !<•«•*«•< 1. Egyik múzeumunk a""’*'"’’*''’ előtt áll a képünkön áb­­rázolt szobor. Neves szőlészt ábrázol, aki a filoxéra pusztítása miatt Zemplén megyéből a mi megyénk területére te­lepítette át értékes faj­táit. Kit ábrázol a szo­bor? Csókás Józsefet (1) Wéber Edét (x) Mathiász Jánost (2) TIPP Most küldje be megfejtéseit! PETŐFI NÉPE rejtvénytotó Alá közöljük az I. forduló utolsó szelvényét az A hét különböző napjain olvasóink által már megszokott rejtvénytotó­szelvényt közöltünk. A ma leközölt 16. ilyen szelvény­nyereményeket sorsolás ré­vén ítéljük oda, ezért kér­jük, hogy a pályázó min­den szelvényre írja fel nevét és lakcímét. Az első forduló ma kö­zölt utolsó szelvényét tar­talmazó lapszámunk meg­vásárlásától számítva még egy hét áll rendelkezésre a szelvények beküldésére. Kiadóhivatalunk címére postán beküldött, akár sze­­mélyesen leadott megfej­tések határideje 1969. au­gusztus 11-én hétfőn 12 órakor jár le. Ez időpont után beérkezett szelvénye­ket külön kezeljük és azok sem a könyvjutalmak ki­s Múzeumban található. Ii­­sorsolásánál, sem pedig a meséljük, hogy kérdései a­­pályázat végén történő két rendkívül rövidre bel­pontozásban nem vesz­­tett szabnunk, így nem tér­­n­e­k részt. tünk ki arra, hogy vajon e sokan bizonyára találkoz­tak már a leningrádi mú­zeumban ezzel az alko­tással. A szobor ottani fel­irata: „..............” (itt alko­tója nevét közük, amely a kérdés volt, (1840—1917) „Vecsnaja veszna” — ter­mészetesen latin átírással. Ily módon a szobor címe, helyes fordításban: „örök Tekintettel arra, hogy a szobor eredetije hol talál­­már eddig is igen sok­­ ható. A közölt szobor megfejtés érkezett be a egyik példánya valóban a megfejtési határidő előtt,­i leningrádi Ermitázs egyik így a várható nagy meny­ kincse, s olvasóink közül nyi négy szelvényre való te­kintettel, az első forduló eredményét, a tíz legtöbb pontot elért megfejtőnk ne­vét, valamint azok névso­rát, akik könyvnyeremény­ben részesültek, lapunk augusztus 24-i, vasárnapi számában közöljük. A rejtvényszelvények megszabott mérete miatt a kérdéseket rendkívül rövid tavaszi, formában közöltük. A beér­kezett levelekből megáll a­ Végül megismételjük pa­­pítoztuk, hogy ez esetleges lyázatunk nyereményeit, félreértésekre adhat okot. Ezért szükségesnek látjuk, hogy még a forduló lejárta előtt néhány kérdésünkhöz részletesebb magyarázatot fűzzünk. Így az 5. szelvény 3. kérdésében nem a mai iskolatípus után érdeklőd­tünk, hanem az 1951-ben létrehozott iskolatípust kérdeztük. A 6. szelvény 1. kérdéséhez fűzött magya­rázatunkat úgy egészítjük ki, hogy a közölt számok közül a legnagyobbnak a két utolsó számnak kell lennie. A 9. szelvény 1. kérdéséhez fűzött magya­rázatunkat úgy helyesbít­jük, hogy a közölt sorokat Petőfi Sándor nem a kér­­­­dezett helységben írta | 1. díj: Hordozható televí­ziós készülék. 2. díj: Kétszemélyes kül­földi utazás. 3. díj: Egyszemélyes kül­földi utazás, egy 4. díj: Választás szerint fényképezőgép, vagy egy elektromos gitár. 5. díj: Táskarádió. 6. díj: 600 forintos vásár­lási utalvány. 7. díj: 500 forintos vásár­­lási utalvány. 8. díj: 400 forintos vá­sárlási utalvány. 9. díj: 300 forintos vásár­lási utalvány. 10. díj: 200 forintos vá­sárlási utalvány. 11—20. díj: 100—100 fő­ 1843-ban, hanem a „Távol­­i­ingos vásárlási utalvány­­ból” c. költemény a kérdő- Várjuk megfejtéseikép­­zett helységről szól. A 11. Még most is bekapcsolód­­szelvény 1. kérdését több hat! Vegyen részt rejt­­kedves olvasónk félreértet­­vényfotó-pályázatunkon! te. Azt a választ adták Figyelje lapszámainkat, hogy ez a híres szobor a mert kezdődik a 2. sor- Budapesti Szépművészeti dáló!

Next