Petőfi Népe, 1969. augusztus (24. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-05 / 179. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZ­OC­IALISTA M­U­NKÁSPÁRT BÁCS’-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Szobor­avatás Szalkszentmártonban — íj múzeum Kiskőrösön Petőfire emlékeztek megyeszerte Szalkszentmártonban új legtermékenyebb időszaka szobrot avattak vasárnap, volt Méltatta azt a szeretet fordulója alkalmából ren­dezett emlékünnepem Az ünnepen részt vett Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Erdősi József, az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első tit­kára, Farkas József, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhe­­lyettese, dr. Kolozsi R. Gyula, megyei főügyészhe­lyettes, a község megyei ta­nácstagja, Oláh Pál, a já­rási pártbizottság titkára, Búza Dezső, a járási tanács vb-elnöke, a megyei, járási és községi társadalmi szer­vezetek képviselői, vala­mint a Petőfi-emlékhelyek küldöttei. Reggel a munkásőrzenekar kecskeméti térze­néje vezette be az ünnepi programot. Délelőtt 10 óra­kor Hodik Ferenc, a közsé­gi tanács vb-titkára kö­szöntötte a megjelent kö­zönséget, majd Major Pál színművész, a Kecskeméti Katona József Színház tag­ja mondta el Petőfi Egy gondolat bánt engemet cí­mű versét. Ezután Madarász László, a megyei tanács vb-elnök­­helyettese mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett ar­ról, hogy 1845-ben és 1846- ban Petőfi összesen 9 hóna­pot töltött el Szalkszent­­mártonban, szülei házában. Ez élete válságos, de talán kár ma se ápolják Petőfi emlékét, s az áldozatkész­séget, amellyel a Petrovics­­ház múzeummá fejlesztését segítették. Majd a követke­zőket mondotta: — Szerte az országban sok Petőfi-szobor áll, sok Petőfiről elnevezett terme­lőszövetkezet és intézmény működik, de nekünk, Bács megyeieknek mégis azok a legdrágábbak, amelyeket ezen a tájon hozott létre a nép akarata és áldozat­­készsége. És nekünk talán többet is kell megvalósíta­nunk Petőfi Nemcsak azért, örökségéből, mert itt született, itt vált emberré, hanem azért is, mert itt volt a legtöbb pótolnivaló gazdasági és szellemi téren egyaránt. Ha még nem is tartunk ott, hogy a bőség kosarából mindenki egya­ránt vehet, mégis joggal mondhatjuk: minden eddi­ginél jobb feltételeket te­remtettünk ahhoz, hogy a dolgozó emberek emberhez méltó életet éljenek a Du­na—Tisza köze sokáig oly mostoha tájain. A jognak asztaláról ma már minden­ki egyaránt vehet, aki munkájával és emberségé­vel méltónak bizonyul rá, s a szellem napvilága is egyre szélesebb és világo­sabb ablakokon árad szét városokban és falvakban. Ezután Nyers Rezső elv­társ, az ünnepség fővédnö­ke leleplezte Petőfi új szob­rát, Marton László Mun­kácsy-díjas szobrászművész alkotását, majd az MSZMP Központi Bizottsága, a me­gyei, járási és községi szer­vek, valamint a Petőfi-em­­lékhelyek küldöttei helyez­ték el koszorúikat az új szobor talapzatánál. A kecskeméti Kodály- kó­rus énekszáma után Majsai Károly, a szalk­­szen­tmártoni Petőfi-ház és Múzeum igazgatója emlé­kezett a költőre. Az ünnep­ség Bácsi Jánosnak, a köz­ségi tanács vb-elnökének zárszavával ért véget. Az avatásra a környező községekből is sokan eljöt­­te­k. A Petőfi-házat egész nap nyitva tartották az ér­deklődők előtt, s az udva­réra, a helybeli földműves­szövetkezet étellel-itallal várta a vendégeket. Este 6 órakor nótaműsort rendez­tek, amelynek keretében fővárosi énekesek Petőfi­­dalokat adtak elő. Petőfi Sándor szülőfalu­jában, Kiskőrösön, új állan­dó emlékkiállítás nyílt meg vasárnap. A Petőfi-ház szomszédságában levő, mú­zeummá átalakított, volt óvodaépület előtti téren több mint háromszázan gyűltek össze az avatási ün­nepségre. Valamennyi me­gyei társadalmi és kulturá­lis szervünk képviseltette magát, jelen volt többek között Bodor Jenő, a me­gyei pártbizottság propa­ganda és művelődésügyi osztályának munkatársa, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb-titkára, Kádasi László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Horváth Attila megyei múzeumigazgató és Major Imre, a TIT megyei titkára. A megjelenteket dr. Csiz­madia Tibor, a Kiskőrösi Já­rási Tanács V. B. elnöke kö­szöntötte, majd Jancsó Adrienne előadóművésznő szavalata következett. Ez­után Váci Mihály Kossuth­­díjas költő tartott ünnepi beszédet Petőfi Sándor gazdag és összetett életmű­véből elsősorban a társa­dalom elnyomottjaival való, sorsszerű fát, korának közösségvállaló­leghaladóbb gondolkodóin is túllépő esz­mei bátorságát és az iro­dalomban is forradalmat indító költői újszerűségét emelte ki. Végül a kiskő­rösi énekkar és szimfonikus zenekar Kiss Sándor ve­zényletével megzenésített Petőfi-verseket adott elő. Mint már beszámoltunk róla, Kiskunfélegyházán csütörtökön, július 31-én emlékeztek meg Petőfi ha­lálának évfordulójáról. Ugyanezen a napon ünnep­ség volt Dunavecsén is, ahol Vasberényi Géza ku­tató tartott megemlékezést az ünnepi kivilágítás fényé­ben fürdő Petőfi-házban. A Petőfi-emlékkiállítás ünnepélyes megnyitóján Váci Mihály Kossuth-díjas költő vágta el a bejáratot elzáró szalagot. Nyers Rezső és Erdősi József elvtárs megkoszorúzza az új Petőfi-szobrot. XXIV. évf. 179. szám 1969. augusztus 5. KEDD Ára­i 90 fillér Befejeződtek a tárgyalások a magyar és a szovjet küldöttség között Hétfőn az Országház dele­­gációs termében véget ér­tek a magyar országgyűlés a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Budapesten tar­tózkodó küldöttsége közötti tárgyalások. A magyar or­szággyűlés küldöttségét Kál­­lai Gyula, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, a szovjet delegációt Pjotr Mironovics Maserov, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek tagja, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának pót­tagja, a Belorusz Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára vezet­te. A szovjet vendégek elis­meréssel szóltak a magyar— szovjet kapcsolatok állandó gyarapodásáról, a két nép közötti barátság elmélyülé­séről, amelynek látogatásuk alatt ezernyi jelét tapasz­talták. A magyar országgyűlés a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa küldöttségének tár­gyalásairól, a két országnak a legfontosabb nemzetközi kérdésekben elfoglalt állás­pontjáról, az egymást köl­csönösen érdeklő kérdések­ről, valamint a két testület együttműködésének bővíté­séről, fejlesztéséről a tár­gyaló felek közös közle­ményt fogadtak el. Észak-Afrikában „vizsgáznak“ a kecskeméti paradicsomfajták Kecskeméten, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet magüze­mében megkezdődött szezon: hétfőn hozzáláttak a a magparadicsom feldolgo­zásához. Az idén, az újab­bakkal együtt, 12 paradi­­csomfajta magját szaporí­tották a hazai kertészetek részére, illetve exportra. Együttesen 70 mázsa ma­got termeltek, amely bősé­gesen fedezi az igényeiket, sőt tartalékolni is tudnak belőle. Magexportra is fel­készültek. Hat kecskeméti paradicsomfajta kétéves ter­mesztési kísérleteit — Euró­pa különböző országaiban és Észak-Afrikában — az idén fejezd be egy holland cég Kedvező eredmények esetén nagyobb mennyiségű vetőmagot rendelnek ■ az egyes fajtákból. A magter­mesztő parcellákon — hazai választék bővítésérea — számos új fajta kapott helyet. Ezek között van a Kecskeméti Export, amely korai éréssel előzi a közter­mesztésben levő társait. Egyszerre érő bogyója ki­tűnően szeletelhető, s jól szállítható. Az ipari fajták közül pedig a KG—13-as rendelkezik új tulajdonsá­gokkal. A magüzemben naponta 4—5 vagon paradicsomot dolgoznak fel, s az idény­ben összesen 180 vagon nyersanyag fut át fajtán­ként a gépeken. Az üzem kiegészítőjeként augusztus közepén az új házi kon­zervgyár is megkezdi a ter­melést. A magüzem mellék­­termékét, a paradicsomle­vet dolgozzák itt fel külön­böző készítményeknek. Ez­zel megbízható adatot kap­nak majd az új fajták kon­zervipari felhasználására, ezenkívül a késztermék ér­tékmérő tulajdonságait — szín, íz és vitamintartalmát — is ellenőrizni tudják. Arab csúcsértekezlet Alexandriában arab gaz­dasági csúcsértekezlet kez­dődött. A 15 napra terve­zett tanácskozáson megvi­tatásra kerül az arab álla­moknak az a szándéka is, hogy a nyugati országokat választásra kényszerítik: vagy bojkottálják az Izra­ellel folytatott kereskedel­met, vagy elveszítik arab kereskedelmi partnereiket.

Next