Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-17 / 215. szám

1969. szeptember 17, szerda Korán jött az esőzés Rothadási veszély a szőlőskertekben A mezőgazdasági üze­mekből érkező jelentések szerint kissé korán jöttek az őszi esőzések. Még leg­alább két, de sok helyen háromhetes száraz és nap­sütéses időre lett volna szükség ahhoz, hogy a sző­lő ideális körülmények kö­zött érjen be. Különösebb baj egyelőre még nincs, hi­szen kéthetes szárazság után jött a mostani esőzés­sorozat, de most fontos fel­adat a szőlőskertek állandó megfigyelése, mert az eset­leges rothadási folyamatot pontosan ellenőrizni kell. Ha a csapadék tovább áz­tatja a szőlőt, a felvett ned­vesség hatására megduz­zadnak a szemek, kipattan a héj és nagy erővel indul meg a termés szempontjá­ból hátrányos rothadási fo­lyamat. Ilyenkor a szőlőt idő előtt kell leszüretelni, ami rontja a cukorfokot, és ráadásul a mennyiséget is kedvezőtlenül befolyásolja. Az egyéb növényi kultú­ráknak sincs jelenleg szük­ségük csapadékra, sőt , a betakarítási munkák miatt káros is a felázott talaj. A­­ burgonyát országszerte­­ ezekben a napokban nagy­­ erővel takarítják be. A na­gyobb burgonyatermelő központokban, Szabolcsban és Somogyban körülbelül a termés felét gyűjtötték ös­­­sze, máshol — ahol kisebb a termőterület — a fontos növény gumóinak 80 szá­zalékát szedték fel. A kukorica törését első­sorban a háztáji gazdasá­gokban kezdték meg, itt ugyanis általában a korai érésű fajtáikat részesítik előnyben. A később érő fajtákat — ha az időjárás nem tesz szükségessé rend­kívüli intézkedéseket — a hónap végén, illetve októ­ber elején törik majd le. A termés 30—40 százalé­kát gépekkel gyűjtik be. Búzatermesztési tanácskozás A Bajai és a Bácsalmási Állami Gazdaságok, vala­mint a Bácskai Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének közös rendezésé­ben ma búzatermesztési ta­nácskozás lesz Baján. A tapasztalatcserét Babics Antal, a területi szövetség termelésfejlesztési és köz­gazdasági bizottságának el­nöke nyitja meg A bács­kai termelési körzet gabo­natermesztésének értékesí­tését és fontosabb felada­tait Vuity József, a terüle­ti szövetség mezőgazdasági mérnöke ismerteti. A Bajai Állami Gazdaság idei ter­mesztési és szakmai tapasz­talatok alapján leszűrhető javaslatokat Aradi József, a Bajai Állam­i Gazdaság igazgatóhelyettese adja elő. Ugyanebben a témában tart ismertetőt Molnár János, a Bácsalmási Állami Gazda­ság igazgatóhelyettese. A­­ bácskai körzet orszá­gosan is kiemelkedő ter­méseredményeket ért el. A két állami gazdaságban 21,4 mázsa, a termelőszö­vetkezetekben pedig 17,7 mázsa volt az idei termés­átlag. A két szocialista szek­tor több mint 700 vagon­nal többet termelt kalászo­sokból, mint az előző esz­tendőben. Az őszi vetés előtti ta­pasztalatcsere bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy a következő esztendőben hasonló termésátlagokat ér­is­senek el a körzet gazdasá­gai. Fejlesztik az iskolai könyvtárakat gos Fokozatosan nő az Orszá­Pedagógiai Könyvtár forgalma: a beiratkozott ol­vasók száma a múlt év szeptembere óta csaknem három és fél ezerrel emel­kedett. Az 1968—69-es tan­évben több mint 13 000-en,­­32 000-nél több kötetet köl­csönöztek, az olvasóterem­ben pedig további mintegy 30 000 kötetet forgattak az érdeklődők. Bővültek a nagy múltú intézmény nemzetközi kap­csolatai: ma már cserepart­nereiknek száma megközelí­­ti a 80-at, s az utóbbi esz­tendőben több mint tízezer oldal terjedelemben gyara­podott a könyvtár fordítás­gyűjteménye, az Fontos feladatnak tekinti intézmény az iskolai könyvtárak fejlesztését. Ed­dig Budapesten és vidéken összesen 71 általános és 10 középiskolában hoztak lét­re mintakönyvtárakat, ezek számát a jövőben to­­­vább növelik. A szocialista akadémiák 6. értekezlete Kedden az Akadémia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a szocialista akadémiák képviselőinek 6. értekezletét. Az értekezle­ten tíz szocialista ország tudományos akadémiájának küldöttségei vesznek részt. Véget ért az őszi vásár Szurdi János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata Bezárta kapuit a Buda­pesti őszi Vásár, amelyről a sajtó eddigi tudósításai, maguk a kiállítók, a ke­reskedők és a fogyasztók egyaránt kedvezően véle­kedtek. Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter ös­­­szegezte a vásár tapaszta­latait, tanulságait.­­ A csaknem 500 ipari üzem és szövetkezet rész­vétele sok ezer új, korsze­rű termék bemutatása azt igazolja, hogy a vállalatok vezetőinek egy része már felismerte: az új gazdaság­­irányítási rendszerben a ve­vők megszerzése és meg­tartása, az új üzleti kap­csolatok kiépítése, gyárt­mányaik ismertetése és be­vezetése szoros része a ter­melésnek. Ehhez pedig jó fórum a vásár. Azt remé­lem — hangsúlyozta a mi­niszter —, hogy a jövőben e vállalatok példáját a töb­bi fogyasztási cikket gyár­tó állami vállalatok és szö­vetkezetek is követik, saját érdekükben is, hiszen ter­mékeik értékesítésének biz­tos és szilárd felvevője a hazai piac, még akkor is, ha átmenetileg a különbö­ző állami támogatások az exportból biztosítanak na­gyobb anyagi előnyöket.­­ Sikeres volt az a törek­vés, hogy a termelők a bel­földre szánt fogyasztási cikkek gazdag választékát mutassák be. Meg kell je­gyeznem, hogy a vásáron látott széles választék nem­csak azért hiányzik az üz­letekben, mert a kereske­delmi vállalatok egy része óvatos az új, a divatos, a még be nem vezetett cik­kek rendelésében, hanem azért is, mert a bolthálózat nem elég korszerű, az üz­letek többsége kisméretű, nem alkalmas megfelelő választék bemutatására,­­ forgalmazására, raktározá­sára. — Sikert aratott a ház­tartásokon belüli apróbb javításokhoz, szerelésekhez segítséget, tanácsokat adó „csináld magad” kiállítás, amelynek látogatói azon­ban joggal igényelték, az olcsóbb, praktikus szerszá­mok gyártását, s azt, hogy ezeket a szaküzletekben ta­nácsadással „kiegészítve” árusítsák. • A szocialista országok­ból importált áruk bemu­tatóját kísérletnek szántuk, s a tapasztalatok alapján úgy látom, hogy sikeres kezdeti lépésnek tekinthet­jük a fogyasztási cikkek nemzetközi vásárának ki­alakításához. Összeségében a vásár jó alkalom volt ar­ra, hogy az ipart és a ke­reskedelmet a lakosság jobb ellátására ösztönözze. A jö­vőben is megszervezzük az őszi vásárokat, s arra tö­rekszünk, hogy bemutatási módszereit továbbfejles­­­szük, s a külföldi kereske­dők és termelők meghívá­sával szélesebb körűvé te­gyük — fejezte be nyilat­kozatát Szurdi István mi­niszter. előkerült ládájából a már említett kenőcs. Munkához látott. Szurokfekete haját kegyetlenül perzselte nap. Aki nem járt a trópu­a­sokon, aligha értheti meg, mit jelent a napon dolgoz­ni, amikor erőnk amúgyis fogytán van. És Tyánszi dolgozott. Mert a tízperces masszázst, amely a beteget talpra állí­totta, munkának kell ne­veznünk. _ „Tép”? — kérdezte a végén Tyánszi. Nem tudom, mi gyógyí­totta meg a beteget — a masszázs, vagy a lány fér­fias kitartása, de talpra állt és egyedül jött velünk a célig, s Tyánszi elkészítette a vacsorát, gondoskodott, a fekhelyekről, segített kife­szíteni a moszkitó-háló­­kat... Aztán eltűnt vala­hová. Az egyik hegyi kunyhó előtt találtunk rá. Szinte eszméletlen volt. Alig hallható hangon sut­togta: „Tép”... A ládák közt Egy alkalommal igen koc­kázatos út állt előttünk. El­határoztuk, hogy őt nem visszük magunkkal. Sok minden történhet egy nap alatt, különösen, amikor a szabad ég alatt kell átvé­szelni az ellenséges légitá­madást. Általában két ko­csival jártuk a vidéket. Az elsőben a mi csoportunk és a bennünket biztosító kato­nák utaztak, a másodikban benzines hordókat, tartalék­alkatrészeket, élelmiszert és ágyneműt szállítottunk. Eb­ben csak egy utasnak volt hely a sofőr mellett, ezúttal egy katona foglalta el. Ami­kor Tyánszival közöltük el­határozásunkat, szokása sze­rint nem szólt semmit, de szemmel láthatóan megbán­­tódott, rosszul esett neki. A karaván útnak indult. Négy óra múlva pihenőt tartot­tunk. Tyánszi — legnagyobb meglepetésünkre — egyszer csak ott állt előttünk. A má­sodik autóban, a benzintar­tály és a ládák közt húzta meg magát, ahol legfeljebb összekuporodni tudott — négy teljes órán át, mozdu­latlanul. Őt tekintve mi a legnagyobb kényelemben utaztunk, mégis alig tud­tuk lábunkat emelni a fá­radtságtól. Néhány perc boldogság Sírni csak egyszer láttam. Egyik utunk megálltunk egy alkalmával isten háta­­mögötti falucskában. Ott vé­szeltünk át egy támadást. A fák árnyékában két páncél­autó állt a Patet Lao kato­náival. Egyikük, mint mi­kor az ember kedves isme­rőst lát, felkiáltott és Tyán­­szihoz rohant. Tőlünk nem messze egy fatörzsre ültek le, s időnként eljutott hoz­zánk Tyánszi boldog, öröm­teli kacagása. Így csak azok tudnak nevetni, akik hosszú várakozás után viszontlát­ják egymást. Véletlen, nem várt találkozásnál. Amikor vége volt a lé­gitámadásnak, és ismét sza­bad lett az út, felhangzott a parancs: „Gépkocsira!” — A páncélautók eltűntek az út porában. Tyánszi hosszasan követte őket tekintetével. Először történt, hogy nem válaszolt a hozzá intézett szavakra. Sírt... Elrejtve előlünk szomorú, könnyes szemét, beszállt a kocsiba. — „Be­tép” — szólalt meg hirtelen. Láthatóan önma­gának mondogatta, a sorsot vádolva, amely a szeretett férfitől talán végleg elszakí­totta. Nehéz utat választott ma­gának ez a lány. Az a né­hány percnyi boldogság pe­dig, amit éppen csak átélt, már aggodalommal vegyes bánattá változott. Vállalja azért, hogy a jö­vőben másképp élhessenek, S. oldal Mi újság a Vajdaságban? Harcos­ találkozók Vajdaság népe szeptem­berben és októberben ün­nepli a tíz vajdasági nép­felszabadító brigád meg­alakulásának 25. évforduló­ját A VIII. vajdasági bri­­gád volt harcosai szeptem­ber 13-án találkoztak Sza­badkán. Djuro Dulic vezér­alezredes, Tito marsall kül­dötte átadta a brigád pa­rancsnokának, Milan Kori­­ca néphősnek a lengendás hírű brigád zászlaját Min­den harcos megkapta a bri­gád történetéről írt emlék­könyvet, és az évforduló al­kalmából kiadott jubi­leumi jelvényt. A brigád harcos útjáról kiállítás nyílt a városban. Ugyanaznap Titelen meg­ünnepelték a IX. vajdasági brigád jubileumát. A X. vajdasági brigád ünnepe szeptember 14-én volt, a szerémségi Karlovici­ fa­luban. A Belgrád felszaba­dításában szerzett érde­meiért első osztályú Parti­zán Csillag-érdemrenddel kitüntetett VI. vajdasági brigád jubileumáról októ­ber 5-én emlékeznek meg a szerémségi Subotisten. Októberben ünnepli meg­alakulásának évfordulóját a XII. vajdasági brigád (Pan­­csován) a XIII. (Kikindán) és a XIV. (Badki Petrova­­cosi). A Petőfi Sándor nevét viselő XV. vajdasági brigád ünnepe Topolyán lesz. A II., III., IV. és V. vajdasági brigád Sremska Mitrovica, Indjija, Sid, és Beocin fel­­szabadulásának napján ün­nepli megalakulásának 25. évfordulóját.. Az I. vajdasági brigád tagjai novemberben talál­koznak Újvidéken. Érdeklődéssel fogadták a Duna-Palics csatorna tervét Nemrégen — mint már hírül adtuk — elkészült a Duna—Palics csatorna ter­ve. Az elképzelés szerint ez a csatorna meg tudná olda­ni nálunk Észak-Bácsk­a, Magyarországon pedig Duna—Tisza­ köze vízellátá­­­sát. Mivel a terv kivitelezésé­nek pénzellátása elsősorban az érdekelt községektől függ, a DTD vízgazdálko­dási vállalat és a tartomá­nyi mezőgazdasági titkár­ság vízgazdálkodási osztá­lya összehívta az észak­bácskai községek képvise­lőit és ismertette velük a szakemberek elképzelését. A megjelentek szerfölött nagy érdeklődéssel fogad­ták a tervet, s ez arra kö­telezi a DTD vállalat és a mezőgazdasági titkárságot, hogy a műszaki megoldáso­kon túl, gazdasági számítá­sokkal is alátámasszák a csatorna létjogosultságát. Ha majd ez a számvetés is elkészül, újabb tanácsko­­­zást tartanak a községek­kel, s ha meglesz rá a le­hetőség, rögtön megteszik az első lépést a terv meg­valósítása felé. Olaszországi jutalomutazás a legjobbaknak Teljes sikerrel zárult a kombájnosok idei országos aratóversenye. Bízvást ál­líthatjuk ezt már most is, habár még­ nem ismerete­sek a végleges eredmények. Annyi azonban bizonyos, hogy a részvevők az aratás idején teljesítményben, szemveszteség csökkentésé­­­ben, az üzemzavarok gyors kiküszöbölésében valóban kiváló eredményt értek el. Az országos versenybi­zottság most nézi át a je­lentéseket. Úgy számítják, hogy a hónap végéig befe­jezik a munkát és októb­­er elején ünnepélyesen kioszt­ja a díjakat. Értékes ju­talmak várnak rájuk. Elis­merő oklevélen kívül az or­szág tíz legjobb kombájno­­sa karórát kap ajándékba a Népi Technika tartomá­nyi tanácsától. A zemuni Zmai mezőgaz­dasági gépgyár 34 különle­ges jutalmat ígért a ver­senyzőiknek. Harmincan, és­pedig huszonöt kombájnos és öt agronómus hétnapos olaszországi jutalomútra indul, az Univerzal és a Zmaj 780 típusú aratócsép­lők legjobb kezelői két-két aranyórát kapnak. Elásott arany ékszert találtak Szabadkán Futótűzként terjedt el Szabadkán a hír, hogy a Zarka Zrenjanin utca hár­mas számú házában nagy mennyiségű aranyat talál­tak. Ez a ház valamikor, a háború előtti években egy gazdag ékszerészé, Weisber­­ger Bertalané volt, akit a háború alatt családjával együtt deportáltak. Most, annyi év után je­lentkezett egy magyaror­szági állampolgár és ügy­védje útján engedélyt kért a hatóságoktól, hogy a ház pincéjében ásatásokat vé­gezzen, mert tudomása van róla, hogy rokona, mielőtt deportálták, nagy mennyi­ségű aranyat rejtett ott el. Az engedélyt megkapták és egy bizottság jelenlétében hozzáfogtak a munkához. Hamarosan kiderült, hogy az értesülés helytálló volt, mert a pince padló­ja alól egymás után kerül­tek elő az arannyal, ékszer­rel, drágakövekkel, régi pénzzel és ezüsttel teli edé­nyek. Jól értesültek tudni vélik, hogy a talált kincs súlya meghaladja a 10 ki­logrammot. Hivatalos helyről a hírt nem erősítették meg, de nem is cáfolták. összeállította: K. A. Állami gazdaságok vándorgyűlése Az állami gazdaságok or­szágos központja szeptem­ber 16-a és 18-a között vándorgyűlést rendez az állami gazdaságok két évti­­zedes fennállása alkalmá­ból, a gazdaságokban dol­gozó több mint száz fiatal szakember, mezőgazdasági és kertészmérnök, állator­vos és gépészmérnök rész­vételével. A háromnapos országjáró vándorgyűlés kedden a Baranya megyei Bólyi Állami Gazdaság szék­­házában nyílt meg. Beve­zetőként Szinger Pál főosz­tályvezető tartott előadást az állami gazdaságok húsz­éves fejlődéséről, a terme­lési eredményekről és a fejlesztési célkitűzésekről. A vándorgyűlés további két napján a szekszárdi, az agárdi a bábolnai, a nagy­­szentjánosi és Környei Ál­lami Gazdaság üzemegysé­geit, majorjait látogatják sorra. 3 * A í­é­á­á­i p

Next