Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
1969. szeptember 11, estitBrtgfc Tanévnyitó ünnepséget tartottak szerdán délelőtt a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán. Az intézet nagy előadótermét zsúfolásig megtöltötték a sötét ruhába öltözött hallgatók. Az új oktatási év kezdete alkalmából Gyöngyösi János, a tanulmányi osztály vezetője üdvözölte a növendékeket. Ezután Mátai László igazgatóhelyettes mondott ünnepi beszédet. Szólt arról a fejlődésről, amelynek eredményeképpen a felsőfokú gépipari és automatizálási technikum műszaki főiskolává vált és ismertette a módosult követelményeket. Mint mondotta, az oktatás már főiskolai tanterv szerint folyik az idén. Ez magasabb színvonalat, alaposabb képzést jelent. A jövőben valamennyi végzős hallgatójuk üzemmérnöki oklevelet kap, az eddigi szaktechnikusi képesítéssel szemben. Megszűnnek a korábbi műhelygyakorlatok, s helyettük — kisebb tanulócsoportokkal — laboratóriumi foglalkozások lesznek. Gyarapodott az oktató gárda is, az elmélyültebb ismeretek megszerzését összesen 78 tanár, előadó, és foglalkozásvezető segíti elő. Mátai László egyben bejelentette, hogy a főiskolává avató ünnepségre szeptember 18-án kerül sor. Az intézet történetében olyannyira fontos eseményen megjelenik Polinszky Károly, a művelődésügyi miniszter helyettese. A tanévnyitó az elsőévesek eskütételével ért véget. Kétszázötven új diák fogadta meg, hogy a tőle telhető legjobb eredménnyel végzi a tanulmányait. elsőéves eskütétele Megkezdődött a tanév a kecskeméti műszaki főiskolán Fogadalmat tesznek a megyeszékhely főiskoláján az elsőéves hallgatók. (Pásztor Zoltán felvétele) Budapesten tanácskoznak a szocialista országok akadémiái a Szeptember 16—22. között Magyar Tudományos Akadémia rendezésében Budapesten kerül sor a szocialista országok akadémiáinak kétévenkénti értekezletére. Az értekezleten részt vevő 10 akadémia 10 közös témában tart beszámolót az eddig elért eredményekről és előterjesztik javaslataikat a munka további összehangolására. Az értekezlet napirendjén szerepel a többoldalú kutatási témákkal összefüggő munkák helyzete, az akadémiák szerepe, s az akadémiák résztvétele a nemzetközi tudományos szervezetekben. A legutóbbi, szám szerint ötödik értkezletet 1967 szeptemberében Csehszlovákiában rendezték, s az ott javasolt tudományos feladatok végrehajtásáról szóló részjelentések tanulmányozása alapján a Csehszlovák Tudományos Akadémia tartja az első beszámolót a budapesti értekezleten. 230 literes Lehel A Hűtőgépgyár szerdán tájékoztatta az újságírókat arról, hogy kiegészült a Lehel család a 230 literes hűtőszekrénnyel. Ára 5680 forint lesz, vagyis 310 forinttal drágább a 200 literesnél. Országos szemlén a mammut... Három-négy kisebb társát helyettesíti egymaga az az óriás dömper, amelyet a Vörös Csillag Traktorgyár gödöllői gyáregységében készítenek. Az egyszerre 10 tonna anyagot szállító mammut gép a héten Törökszentmiklóson, a szovjet és magyar me^gazdasági gépek nagy őszi szemléjén mutatkozik be a nyilvánosság előtt. Rajta kívül olyan gépek is „vizsgáznak” majd, mint a Steyer-Dutra, vagy a francia—magyar együttműködéssel épülő Dutra Robus. A cél: a traktorok és dömperek használhatós ágának minél skáláját bemutatni, szélesebb annak a lehetősége is, hogy la kutatási eszközök import- a hírős városban Az országban először tervez a tetőre kazánházat a Lakás és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat. A tüzelőanyag súlyának lényeges csökkenése, vagyis a széntüzelés helyett most már mindinkább előtérbe kerülő gáz- és olajfűtés teszi lehetővé ezt a szokatlan, de nagyon gazdaságos tervezési megoldását. A gázt és az olajat ugyanis csöveken könnyen továbbíthatják a tetőkazánba. A hagyományos pincekazánok elmaradásának jelentős haszna, hogy több hely majrad pincegarázsok, raktárak részére. A LAKÓTERV tervei alapján tetőkazános megoldással épül a kecskeméti áruház és a szolnoki vízügyi irodaház. Megkezdték az első tetőkazános lakóház tervezését is. Kecskemét kapja ezt az épületet is, amelynek 288 lakását „felülről” melegíti majd a kazán. Fölftaii intézetek npja Szerdán reggel a Magyar Állami Földtani Intézet dísztermében megkezdődött a „földtani intézetek napja”. Ez a tanácskozás különleges helyet foglal el azoknak az eseményeknek a sorában, amelyek a Magyar Állami Földtani Intézet 100 éves jubileuma alkalmából a külföldi szakemberek százait vonzották Budapestre. A tanácskozáson, amelyet dr. Fülöp József, a Központi Földtani Hivatal elnöke, a jubiláló intézet igazgatója nyitott meg, ismertették eredményeiket és terveiket a szovjet, az angol, a francia, az osztrák, az NDK-beli, a holland, az indiai és a lengyel legfőbb állami geológiai intézmények képviselői. Valószínűnek látszik, hogy a földtani intézetek mostani első találkozója egy különleges konferenciasorozat megindítója lesz. A kutatóintézetek gazdálkodásának egyszerűsítését A Pénzügyminisztériumban megkezdték azoknak a jogszabály-tervezeteknek a kidolgozását, amelyek tovább egyszerűsítik a kutató- és fejlesztőintézetek gazdálkodásának rendszerét, bővítik az intézetek gazdasági hatáskörét. 1968-ban 5,3 milliárd forintot költöttek hazánkban kutatásra és fejlesztésre, a nemzeti jövedelemnek mintegy 2,5 százalékát. Ez az arány nemzetközileg is figyelemre méltó. Hasonló célokra a nemzeti jövedelemből körülbelül ugyanekkora részt használnak fel például Franciaországban, Svájcban, s ennél kisebb az arány Svédországban, Belgiumban, Olaszországban. Ennek ellenére a mi kutatóintézeteink felszereltsége általában elmarad az említett országokétól, mert nálunk az anyagi eszközöknek nagyobb részét költik élő munkára, s kevesebbet korszerű eszközökre. Tízezer lakosra Magyarországon 11,3, Angliában 10,9, Hollandiában 7,6, Franciaországban 6,7, az NSZK-ban hat kutató jut. Tehát nem a létszámot kell növelni hanem az intézeteket kell korszerűsíteni. Az egyik feladat, hogy az intézeteket helyesebb gazdálkodásra ösztönözzék. A kutatómunka korszerűsítése érdekében felmerült fa esetén az intézetek vám- és letéti kedvezményt kapjanak. Ezt a javaslatot most vizsgálják. A Pénzügyminisztérium egyébként más érdekelt szervekkel részletesen megtárgyalja a kutató-fejlesztő munkát segítő új pénzügyi elképzeléseket készíti elő a Pénzügyminisztérium t. oldal Kazánház a tetőnVárnától északra II. Albena A vonatból kilépve éreztük igazán, hogy külföldön vagyunk. Egyszerre bábeli forgatagba kerültünk. Várna abban különbözik a világ legtöbb kikötővárosától, hogy kevesebb itt a matrózkocsma, de annál több a szebbnél szebb üdülő, amelyekbe a földkerekség minden részéről érkeznek vendégek. A pályaudvar előtt vártak bennünket az autóbuszok, amelyek szálláshelyünkre szállítottak. Már sötét volt, amikor elindultunk, mégis jobban érzékeltük a bolgár tengerpart lüktető életét, mintha nappal lett volna. A tengert ugyan nem láthattuk, de a partján épült csodálatosan szép üvegpaloták végtelen sora kivilágítva, ezernyi színben tündökölt. Autóbuszunk először a Várnával jóformán egybeépült Druzsba (Barátság), majd a világhírű Zlatni pjaszaci (Aranyhomok) üdülővárosokon át haladt. Tízezrek sétáltak a gondozott utakon, a bárokból zeneszó hallatszott. Azután mögöttünk maradtak a nagyszerű szállodasorok, a sötét országutat csak a buszok lámpáinak fénye világította meg. Majd hegyi szerpentinen haladtunk, s alattunk ezernyi kis lámpa jelezte, hogy a nemzetközi ifjúsági tábor fölött járunk. Ekkor a Hold is elővillant a felhők közül, ezüstös sugaraival behintve a végtelen tengert, amelyet most pillantottunk meg először. Harmincöt kilométeres utazás után érkeztünk meg Albenába. Elszállásolásunknak volt egy kis intermezzója, erre majd még visszatérek. Utólag azonban elmondhatom, hogy csoportunk hálás lehet az IBUSZ- nak, különösen azok, akik szeretik a kuriózumokat. Olyan remek szállodákban mint itt vannak, kevés IBUSZ-utas kapott eddig helyet. Kétszemélyes, modern bútorokkal ízlésesen berendezett szobákat kaptunk. Itt minden lakrésznek külön fürdőszobája van, hidegmelegvíz szolgáltatással. Mindemellett hála az építészeknek, valamennyi szoba ablaka a tengerre néz. (Az Aranyhomokon sincs így.) Erre természetesen csak reggel jöttünk rá, meg arra is, hogy Albenában még javában építkeznek, és mi vagyunk e szállodák első vendégei. Ezen az első órákban sokan elkedvetlenedtek, hiszen többfelé még építőgépeket, beállványozott épületeket, parkok helyét előkészítő munkásokat láttunk. A bosszankodás azonban csakhamar érdeklődésbe csapott át 1967-ben rakták le Albena alapkövét. A bolgárok ügyesen, gyorsan építkeznek. Két nap alatt fektettek le például a szemünk láttára egy hatalmas épületet ellátó vízcsőhálózatot. Ezután már inkább arról esett szó, hogy Albena természeti adottságai a legszebbek, s az itt épülő szállodák még az Aranyhomokon levőknél is — különleges építészeti stílusuknál fogva — jobbak, előkelőbbek. Azt is megtudtuk, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben nem nyugati tőkével, hanem bolgár beruházással épülnek a tengerparti szállodasorok. Természetesen közben jókat fürödtünk a Fekete-tenger 23—24 fokos kellemes vizében, s napoztunk az aranyló homokon. Tiszta időben odalátszott a partkanyarulatában egy kis város — Balcsik — amely nagyon felkeltette érdeklődésünket. (Folytatjuk) Nagy Ottó Sancho Panza, avagy egy magyar turista csacsiháton a bolgár tengerparton. Szálloda az albenai tengerparton.