Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-11 / 210. szám

1969. szeptember 11, estitBrtgfc Tanévnyitó ünnepséget tartottak szerdán délelőtt a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Fő­iskolán. Az intézet nagy előadótermét zsúfolásig megtöltötték a sötét ruhá­ba öltözött hallgatók. Az új oktatási év kezdete alkal­mából Gyöngyösi János, a tanulmányi osztály vezető­je üdvözölte a növendéke­ket. Ezután Mátai László igazgatóhelyettes mondott ünnepi beszédet. Szólt ar­ról a fejlődésről, amelynek eredményeképpen a felső­fokú gépipari és automati­zálási technikum műszaki főiskolává vált és ismer­tette a módosult követel­ményeket. Mint mondotta, az oktatás már főiskolai tanterv szerint folyik az idén. Ez magasabb színvo­nalat, alaposabb képzést je­lent. A jövőben valamen­­­nyi végzős hallgatójuk üzemmérnöki oklevelet kap, az eddigi szaktechni­kusi képesítéssel szemben. Megszűnnek a korábbi mű­helygyakorlatok, s helyet­tük — kisebb tanulócsopor­tokkal — laboratóriumi foglalkozások lesznek. Gya­rapodott az oktató gárda is, az elmélyültebb ismeretek megszerzését összesen 78 tanár, előadó, és foglalko­zásvezető segíti elő. Mátai László egyben be­jelentette, hogy a főiskolá­vá avató ünnepségre szep­tember 18-án kerül sor. Az intézet történetében olyan­­­nyira fontos eseményen megjelenik Polinszky Ká­roly, a művelődésügyi mi­niszter helyettese. A tanévnyitó az elsőéve­sek eskütételével ért véget. Kétszázötven új diák fo­gadta meg, hogy a tőle tel­hető legjobb eredménnyel végzi a tanulmányait. elsőéves eskütétele Megkezdődött a tanév a kecskeméti műszaki főiskolán Fogadalmat tesznek a megyeszékhely főiskoláján az elsőéves hallgatók. (Pásztor Zoltán felvétele) Budapesten tanácskoznak a szocialista országok akadémiái a Szeptember 16—22. között Magyar Tudományos Akadémia rendezésében Budapesten kerül sor a szo­cialista országok akadé­miáinak kétévenkénti érte­kezletére. Az értekezleten részt vevő 10 akadémia 10 közös témában tart beszá­molót az eddig elért ered­ményekről és előterjesztik javaslataikat a munka to­vábbi összehangolására. Az értekezlet napirendjén szerepel a több­oldalú ku­tatási témákkal összefüggő munkák helyzete, az aka­démiák szerepe, s az aka­démiák résztvétele a nem­zetközi tudományos szerve­zetekben. A legutóbbi, szám szerint ötödik­­ értkezletet 1967 szeptemberében Csehszlová­kiában rendezték, s az ott javasolt tudományos felada­tok végrehajtásáról szóló részjelentések tanulmányo­zása alapján a Csehszlovák Tudományos Akadémia tartja az első beszámolót a budapesti értekezleten. 230 literes Lehel A Hűtőgépgyár szerdán tájékoztatta az újságírókat arról, hogy kiegészült a Le­hel család a 230 literes hű­tőszekrénnyel. Ára 5680 fo­rint lesz, vagyis 310 forint­tal drágább a 200 literesnél. Országos szemlén a mam­mut... Három-négy kisebb tár­sát helyettesíti egymaga az az óriás dömper, amelyet a Vörös Csillag Traktorgyár gödöllői gyáregységében ké­szítenek. Az egyszerre 10 tonna anyagot szállító mam­­mut gép a héten Török­­szen­tmiklóson, a szovjet és magyar me­­^gazdasági gé­­­pek nagy őszi szemléjén mutatkozik be a nyilvános­ság előtt. Rajta kívül olyan gépek is „vizsgáznak” majd, mint a Steyer-Dutra, vagy a francia—magyar együtt­működéssel épülő Dutra Robus. A cél: a traktorok és dömperek használható­s ágának minél skáláját bemutatni, szélesebb annak a lehetősége is, hogy la kutatási eszközök import- a hírős városban Az országban először ter­vez a tetőre kazánházat a Lakás és Kommunális Épü­leteket Tervező Vállalat. A tüzelőanyag súlyának lé­nyeges csökkenése, vagyis a széntüzelés helyett most már mindinkább előtérbe kerülő gáz- és olaj­fűtés teszi lehetővé ezt a szokat­lan, de nagyon gazdaságos tervezési megoldását. A gázt és az olajat ugyanis csöveken könnyen továbbít­hatják a tetőkazánba. A hagyományos pincekazánok elmaradásának jelentős­­ haszna, hogy több hely ma­­j­rad pincegarázsok, raktárak­­ részére. A LAKÓTERV ter­­­­vei alapján tetőkazános megoldással épül a kecske­méti áruház és a szolnoki vízügyi irodaház. Megkezd­ték az első tetőkazános la­kóház tervezését is. Kecs­kemét kapja ezt az épüle­tet is, amelynek 288 laká­sát „felülről” melegíti majd a kazán. Fölftaii intézetek npja Szerdán reggel a Magyar Állami Földtani Intézet dísztermében megkezdő­dött a „földtani intézetek napja”. Ez a tanácskozás külön­leges helyet foglal el azok­nak az eseményeknek a so­rában, amelyek a Magyar Állami Földtani Intézet 100 éves jubileuma alkalmából a külföldi szakemberek szá­zait vonzották Budapestre. A tanácskozáson, amelyet dr. Fülöp József, a Köz­ponti Földtani Hivatal el­nöke, a jubiláló intézet igazgatója nyitott meg, is­mertették eredményeiket és terveiket a szovjet, az an­gol, a francia, az osztrák, az NDK-beli, a holland, az indiai és a lengyel legfőbb állami geológiai intézmé­nyek képviselői. Valószínűnek látszik, hogy a földtani intézetek mostani első találkozója egy különleges konferencia­­sorozat megindítója lesz. A kutatóintézetek gazdálkodásának egyszerűsítését A Pénzügyminisztérium­­ban megkezdték azoknak a jogszabály-tervezeteknek a kidolgozását, amelyek to­vább egyszerűsítik a kuta­tó- és fejlesztőintézetek gaz­dálkodásának rendszerét, bővítik az intézetek gazda­sági hatáskörét. 1968-ban 5,3 milliárd fo­rintot költöttek hazánkban kutatásra és fejlesztésre, a nemzeti jövedelemnek mint­egy 2,5 százalékát. Ez az arány nemzetközileg is fi­gyelemre méltó. Hasonló cé­lokra a nemzeti jövedelem­ből körülbelül ugyanekkora részt használnak fel példá­ul Franciaországban, Svájc­ban, s ennél kisebb az arány Svédországban, Belgiumban, Olaszországban. Ennek elle­nére a mi kutatóintézeteink felszereltsége általában el­marad az említett országo­kétól, mert nálunk az anya­gi eszközöknek nagyobb ré­szét költik élő munkára, s kevesebbet korszerű eszkö­zökre. Tízezer lakosra Ma­gyarországon 11,3, Angliá­ban 10,9, Hollandiában 7,6, Franciaországban 6,7, az NSZK-ban hat kutató jut. Tehát nem a létszámot kell növelni hanem az intézete­ket kell korszerűsíteni. Az egyik feladat, hogy az­­ intézeteket helyesebb gaz­dálkodásra ösztönözzék. A kutatómunka korszerű­sítése érdekében felmerült fa esetén az intézetek vám- és letéti kedvezményt kap­janak. Ezt a javaslatot most vizsgálják. A Pénzügymi­nisztérium egyébként más érdekelt szervekkel részle­tesen megtárgyalja a kuta­tó-fejlesztő munkát segítő új pénzügyi elképzeléseket­ készíti elő a Pénzügyminisztérium t. oldal Kazánház a tetőnVárnától északra II. Albena A vonatból kilépve érez­tük igazán, hogy külföldön vagyunk. Egyszerre bábeli forgatagba kerültünk. Vár­na abban különbözik a vi­lág legtöbb kikötővárosától, hogy kevesebb itt a mat­rózkocsma, de annál több a szebbnél szebb üdülő, ame­lyekbe a földkerekség min­den részéről érkeznek ven­dégek. A pályaudvar előtt vártak bennünket az autó­buszok, amelyek szálláshe­lyünkre szállítottak. Már sötét volt, amikor el­indultunk, mégis jobban ér­zékeltük a bolgár tenger­part lüktető életét, mintha nappal lett volna. A tengert ugyan nem láthattuk, de a partján épült csodálatosan szép üvegpaloták végtelen sora kivilágítva, ezernyi színben tündökölt. Autóbu­szunk először a Várnával jóformán egybe­épült Druzs­­ba (Barátság), majd a vi­lághírű Zlatni pjaszaci (Aranyhomok) üdülővároso­kon át haladt. Tízezrek sé­táltak a gondozott utakon, a bárokból zeneszó hallat­szott. Azután mögöttünk marad­tak a nagyszerű szállodaso­rok, a sötét országutat csak a buszok lámpáinak fénye világította meg. Majd hegyi szerpentinen haladtunk, s alattunk ezernyi kis lámpa jelezte, hogy a nemzetközi ifjúsági tábor fölött járunk. Ekkor a Hold is elővillant a felhők közül, ezüstös suga­raival behintve a végtelen tengert, amelyet most pil­lantottunk meg először. Harmincöt kilométeres utazás után érkeztünk meg Albenába. Elszállásolásunk­nak volt egy kis intermez­­zója, erre majd még vis­­­szatérek. Utólag azonban el­mondhatom, hogy csopor­tunk hálás lehet az IBUSZ- nak, különösen azok, akik szeretik a kuriózumokat. Olyan remek szállodákban mint itt vannak, kevés IBUSZ-utas kapott eddig helyet. Kétszemélyes, modern bú­torokkal ízlésesen berende­zett szobákat kaptunk. Itt minden lakrésznek külön fürdőszobája van, hideg­melegvíz szolgáltatással. Mindemellett hála az épí­tészeknek, valamennyi szoba ablaka a tengerre néz. (Az Aranyhomokon sincs így.) Erre természetesen csak reggel jöttünk rá, meg arra is, hogy Albenában még ja­vában építkeznek, és mi va­gyunk e szállodák első ven­dégei. Ezen az első órákban so­kan elkedvetlenedtek, hi­szen több­felé még építőgé­peket, beállványozott épüle­teket, parkok helyét előké­szítő munkásokat láttunk. A bosszankodás azonban csakhamar érdeklődésbe csa­pott át 1967-ben rakták le Albena alapkövét. A bolgá­rok ügyesen, gyorsan épít­keznek. Két nap alatt fek­tettek le például a szemünk láttára egy hatalmas épüle­tet ellátó vízcsőhálózatot. Ezután már inkább arról esett szó, hogy Albena ter­mészeti adottságai a leg­szebbek, s az itt épülő szál­lodák még az Aranyhomo­kon levőknél is — különle­ges építészeti stílusuknál fogva — jobbak, előkelőb­bek. Azt is megtudtuk, hogy minden ellenkező híreszte­léssel szemben nem nyugati tőkével, hanem bolgár be­ruházással épülnek a ten­gerparti szállodasorok. Természetesen közben jó­kat fürödtünk a Fekete-ten­ger 23—24 fokos kellemes vizében, s napoztunk az aranyló homokon. Tiszta időben odalátszott a part­­kanyarulatában egy kis vá­ros — Balcsik — amely na­gyon felkeltette érdeklődé­sünket. (Folytatjuk) Nagy Ottó Sancho Panza, avagy egy magyar turista csacsi­­háton a bolgár tengerparton. Szálloda az albenai tengerparton.

Next