Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! V eWFIflEPE a MAGYAR SZOCIAUSIA MUNKÁSPÁRT B­Á­C­S’-K­IS­K­UJ­I M­EG­Y­EI BIZOTTSÁ­GÁ­N­A­K NAPILAPJA Beruházások, foglalkoztatottság, keresetek 1969-ben Bács-Kiskun megyében 1969-re 951 millió forint értékű munkát vállalt az állami építőipar. Ebből ki­lenc hónap alatt 674 millió forint értékű építési és sze­relési munka valósult meg. Ha összehasonlítást teszünk a bázisévvel — állapítja meg a Központi Statiszti­kai Hivatal megyei igazga­tóságának jelentése — a megye építőipari vál­lalatai 1$ százalékkal szárnyalták túl az 1968 hasonló időszakában el­ért eredményüket. A kedvező ősz arra enged következtetni, hogy az utol­só negyedévben a vártnál jobb eredmények születnek a kivitelezésben. A jelentés megállapítja, hogy szeptember 30-ig 228 építményt adtak át rendel­tetésének. Az elutasított építési igények aránya 10,6 százalék volt. E tekintet­­­­ben sokkal kedvezőbb helyzet Szolnok megyében, a ahol mindössze 2, vagy Csongrád megyében, ahol­­ 7,4 százalék, Pest megyé­ben pedig rosszabb 27,2 százalék az elutasított épí­tési igény aránya. A harmadik negyedévben több jelentős beruházás — közöttük a 30 millióba ke­rült sükösdi öntözőtelep — építését fejezték be. Ez a létesítmény 1770 hold ön­tözését teszi lehetővé. A 168 tonna teljesítményű kecskeméti takarmányke­verő üzem 6,5 millió forint beruházással létesült, s ad­ták át rendeltetésének. A megyében jelenleg 31 nagyobb beruházás építése van folyamatban. Nagyré­szük kivitelezését a koráb­bi években kezdték meg. Hét termelő jellegű beru­házást még az idén át kel­lene adni a beruházónak, sajnálatos azonban, hogy közülük csak a bajai Du­­na-híd pályaépítését fejez­ték be határidőre. Szeptember 30-ig 3050 sertés- és 2340 szarvasmar­ha-férőhellyel, 122 vagon magtártérrel gyarapodott a­­ megye termelőszövetkeze­teinek állóeszköz-állomá­nya. A tanácsi beruházások összege megközelítette a 214 millió forintot. Ezen belül 75 millió forint értékű lakásépítkezést végeztek megyeszerte háromne­gyedév alatt. A tanácsi beruházások 66 százalékát többek között kommunális ágazatra, 22 százalékát a mezőgazdaság, 9 százalékát az ipar fej­lesztésére fordították. Az első háromnegyed évében tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma. Az iparban 6, az építőiparban 17, a kereskedelemben 20 százalékkal dolgoztak töb­ben, mint az előző év azo­nos időszakában. Az épí­tőiparban jelentősen mér­séklődött a munkaerő-hul­lámzás, s ebben nagy sze­repe van annak, hogy a munkások havi átlag­­keresete több mint 6 szá­zalékkal emelkedett, s elérte a havi 1957 fo­rintot. A szocialista iparban az összes foglalkoztatottak ré­szére kifizetett (a létszám­­emelkedést figyelembe vé­ve) munkabér 11 százalék­kal nőtt. A munkások ha­vi átlagkeresete­­ havi százalékkal volt több mint 3 egy évvel korábban. N. O. A 44 órás munkahét tapasztalatai Tani­sz Szakszervezetének megyei bizottsága Pénteken délelőtt ülést tartott Kecskeméten az Épí­tők-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága. A tanács­kozáson részt vett Márton Lajos, a megyei pártbizott­ság ipari osztályának mun­­katársa. Ez alkalommal az Építők Szakszervezete megyei bi­zottságához tartozó 13 vál­lalatnál és gyáregységnél bevezetett 44 órás munka­hét tapasztalatairól volt szó. Az élet- és munkakörül­mények javítását szolgá­ló intézkedések 11 ezer dolgozót érintenek. Örvendetes, hogy az elmúlt évekhez képest emelke­dett a keresetük. A csökkentett munkaidő bevezetése feltételezte, hogy az üzemek műszaki in­tézkedésekkel, a tartalé­kok jobb kihasználásával fokozzák a termelékeny­séget. A Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál például magasabb szintre emelték a gépesítettséget, tökéletesí­tették a munkaszervezést, anyagellátást. Az Építő­gépgyártó Vállalat kalocsai gyárában új technológiai eljárásokat honosítottak meg, nagyobb gondot for­dítanak a munkaversenyek szervezésére. A kép azon­ban nem egyértelműen megnyugtató. A fizikai dol­­gozók túlórázása például éppen a kalocsai üzemben növekedett. Csökkent a ter­­melékenység a Kiskunha­lasi Építőipari Vállalat­nál; a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vál­lalatnál nem elemezték kellő körültekintéssel a munkaidő-csökkenés ter­melési következményeit. A felkészülés hiányosságai­ra utal több helyütt, hogy a bérek emelkedtek ugyan, de nem nőtt a kívánatos mértékben a termelés. A jövőben tehát a termelé­kenység fokozása az elsőd­leges cél. Az ülés résztvevői hatá­rozatot hoztak, miszerint a vállalatoknál vizsgálják felül az intézkedési ter­vek végrehajtását, külö­nös tekintettel a túlórá­zásokra. S mivel a 44 órás munka­hét bevezetése ellenére igen nagy mérvű a fluktuáció, szükséges, hogy a gazda­sági vezetők elsősorban a törzsgárda tagjait becsül­jék meg mind anyagilag, mind erkölcsileg és ne az újonnan belépőket. Hazaérkezett rádió Losonczi Pál és tv Losonczi­ Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki fele­sége társaságában hivatalos látogatást tett az Indiai Köztársaságban és az Iráni Császárságban, a kíséreté­ben volt személyiségekkel — Tímár Mátyással, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesével, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes­sel, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyet­tessel és Molnár János mű­velődésügyi miniszterhe­­(Folytatás a 2. oldalon) XXIV. évf, 271. szám. 1969. november 22. SZOMBAT Ara: 90 fillér M A: melléklet (5. és 6. oldal) ITPpar (8. oldal) Új Ipariskolát avattak 1 / • a­rr — — Kiskőröson Új oktatási intézményt avattak fel tegnap me­gyénkben. Kiskőrösön átad­ták az iskola tanárainak és növendékeinek a 621-es szakmunkásképző intézet új épületét. Az átadási ünnep­ségen jelen volt Krébesz Károly, a járási pártbizott­ság titkára, Csizmadia Ti­bor, a járási tanács elnökei Nádor György, a Munka­ügyi Minisztérium szakok­tatási főosztályának helyet­tes vezetője, dr. Tóth Imre, i Takarmány — receptre A recept az asztalon fekszik, hosszúkás karton­lap, magyarul kitöltve. Elő­­keverék, búza, árpa, szójja, ez áll rajta, és mellette a százalékok. Van ilyen kartonlap néhány, egyiken kevesebb, másikon meg több összetevő van feltün­tetve. Egy hatalmas folya­dékmérleg skáláján lassan kúszik előre a mutató, majd megáll a tíz mázsá­nál, elkészült egy adag. Huszka József, a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat műszaki vezetője elővesz egy számokkal te­leírt papírlapot, amelyen az automata takarmányke­verő berendezés kódkulcsa van feltüntetve. „Megfejti” a receptet, benyom néhány gombot, ellenőrzi a progra­mozást és ismét indít. Ké­szül az újabb táp, amely­ben az alkotó anyagok de­kányi pontossággal szere­pelnek. A múlt hét köze­pétől kezdve így dolgozik a kecskeméti takarmányke­verő üzem. Ember nem érinti a ta­karmányt, a gépek végzik a zsákolást is. Mielőtt azonban a zsákokba kerül a termény — a megrende­lő kívánságára — szemcsé­­sítik is a tápot. A darake­verékre ömlesztett forró gőzből kicsapódó vízmole­kulák segítségével megtör­ténik a kötés, és a magas hő mellesleg elpusztít egy sor kórokozót, fertőző bak­tériumot is. Az új üzemrész tehát a legkorszerűbb módon ké­szíti a takarmányt, öt ton­nát óránként. A betáplált jelkulcs változtatásával pe­dig negyvenféle takar­mánykeveréket lehet elő­állítani, ezen belül a súly­arány természetesen szám­talan módon variálható. A Kecskemét környéki ter­­melőszövekezetek valamint a Nagykőrösi Állami Gaz­daság már innen szállítja a tápot. Az ilyen keveré­kekre van igény, olyan nagy, hogy a vállalat már­is hozzákezdhetne az újabb építéséhez a megyei tanács vb munka­­­ügyi osztályának vezetője, Weither Vilmos, a 607-es szakmunkásképző intézet igazgatója, valamint a járás társadalmi és tömegszerve­zeteinek számos képviselője és az iskolát kivitelező Kis­kunhalasi Építőipari Válla­lat vezetői.­A vendégeket Istenes Jó­zsef, a kiskőrösi szakmun­­képző iskola igazgatója kö­szöntötte, majd a Munka­ügyi Minisztérium nevében Nádor György mondott ava­tó beszédet. Bejelentette, hogy az eddig kecskeméti igazgatás alatt álló kiskőrö­si szakmunkásképző intézet 1970 január 1-től önálló ok­tatási intézmény lesz. A helyi szervek nevében Udvarhelyi István, a járási pártbizottság munkatársa kívánt sikereket az új isko­lának. Istenes József igaz­gató ezután röviden ismer­tette a kiskőrösi ipari szak­munkásképzés történetét a 19. századi kezdetektől napjainkig, amikor három járás csaknem 600 ipari ta­nulója több mint húszféle szakmában kap képzést az iskolában. Az avatóünnepély rész­vevői ezután megtekintet­ték a hattantermes korsze­rű előadókkal ellátott isko­lát, amelynek építési mun­káit a Kiskunhalasi Építő­ipari Vállalat kiváló minő­ségben végezte el. A vezérlőpult feletti műsz­erfal fényei a munka min­den fázisáról pontos tájék­oztatást adnak . Huszka Józsefnek,

Next