Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! v mntKFE A MAGYAR SZOCIALISTA M­U­NKÁSPÁRT B­Á­C­S*- KIS K MEGYEI BIZ­O­TTSÁGÁNAK NAPILAPJA Munka után Nemrégiben írtunk róla, hogy Kecskeméten több támogatásra talál az isme­retterjesztés a kisebbb munkahelyeken, mint a nagyüzemekben. Aligha járunk messze az igazság­tól, ha okát — számos egyéb ok között — abban látjuk, hogy a nagyobb üzemekben kevésbé törőd­nek a munkavállalóval, mint emberrel. A maga­san szervezett termelés­ben ugyanis a munkás jobban kötődik egy mun­kafolyamathoz, körülhatá­roltabb a helye, ritkáb­ban változnak munkafela­datai. Az ismeretterjesztés mellőzésébe belenyugod­ni két okból sem szabad. Részint azért nem, mert a termelőeszközök gyors fejlődése a munkásokkal szemben is mind maga­sabb követelményeket tá­maszt, az üzemnek tehát létérdeke, hogy dolgozóit alkalmassá tegye a növek­vő igények követésére. Részint pedig azért hely­telen nem törődni­­ a dol­gozók továbbképzésével, ismereteinek bővítésével, mert az elszürkülés ve­szélyezteti a kollektíva közérzetét. Erre az utóbbira céloz a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat között létrejött együttműködési megálla­podás, amikor kimondja: „A közösségért végzett építőmunka értelmének, szépségének feltárása és hasznosítása olyan pótol­hatatlan erő, amelyet is­meretterjesztésünk nem nélkülözhet... Ismeret­­terjesztő munkánkat az eddiginél nagyobb mér­tékben, társadalmunk alapvető, ma már számá­ban is legnagyobb osztá­lya, a munkásosztály mű­veltségének kell irányítani.”növelésére A TIT és a szakszer­vezet már korábban igyekezett szoros kapcso­­­­latot teremteni a legtöbb helyen. Számos üzem ve­zetői felismerték, hogy az ismeretterjesztés közvet­len gyakorlati segítséget adhat a dolgozók tovább­képzésében különféle szakmai tanfolyamok és előadássorozatok megtar­tásával. Ahol sikeresek voltak a tanfolyamok, ott a dolgozók is belátták, hogy érdemes feláldoz­niuk munka után szabad­idejük egy részét tanulás­ra, szervezett önképzés­re. Ezeken a helyeken szí­vesen vettek a TIT egyéb törekvéseit is. Most azonban a SZOT és a TIT együttműködési megállapodása .­ minden üzemre nézve kötelező érvényű. Ebben rejlik iga­zi jelentősége, amit megállapodás így fejez, ki: a erősíteni kell azt a szem­léletet, hogy az ismeret­­terjesztés a szakszervezeti nevel­őmunka szerves ré­sze. M. la. N'l 'JU. • ■ if <rj ízt> Harmincnégymillió a KST-ből Kopogtat a tél­ küszöbön a disznótorok idénye, az­után a karácsony, a ked­veskedés ünnepe. Nem vé­letlen, hogy ezekben a na­pokban, hetekben szinte minden családban napiren­di téma, hogy időszerű be­szerezni a hízót, vagy a hiányzó meleg holmit gyerekeknek — és elkezdő­­­dik a fejtörés is: kinek, mi­lyen apróbb-nagyobb aján­dékkal lehetne igazán örö­met, meglepetést okozni ka­rácsonykor. Ezeket a beszélgetéseket és a fejtörést általában be­határolja és rendszerint ne­hezíti a pénztárca „terje­delme”. Ám, mint oly sok egyéb vonatkozásban, eb­ben az esetben, is az előre­látóan gazdálkodó emberek járnak jól. Például a Köl­csönös Segítő Takarékpénz­tárak tagjai. A megye csaknem hu­szonegyezer tagot számláló 177 KST-je közül ugyanis 163 a közelmúlt napokban kezdte meg és folyamato­san fizeti­ ki a KST-ben év­közben összegyűjtött meg­­takarításokat.Méghozzá nem is jelentéktelen összeget, hi­szen 34 millió forint gyűlt össze. Ez pedig — a KST-k tagjainak számát alapul véve — személyenkénti át­lagban mintegy 1600 forin­tot jelent. Tegnapi ülésén a megyei Csupán Kecskeméten — ahol több, mint 9800 tagot számlálnak a KST-k — pél­­­_ _­dául a Zománcipari Művek­­tanács végrehajtó bizottsá­­gyáregységében, az építő­i­ga három olyan jelentős ipari vállalatnál, vagy a­ témáról készült előterjesz- Habselyem Gyárban külön­í­tést, illetve jelentést vita­­külön 600 ezer forintot tett meg, melyeket határt­­meghaladó összeg kifizeté- zathozatal céljából a Bács se történt meg, illetve van, Kiskun Megyei Tanács se­­folyamatban. A ron következő ülése elé tér­ S mivel a jó, a hasznos­­ teszt. példa általában ösztönzői, j . ' kft .-„ k szervere bizonyára az év végi KST­ .A.,nagy"Ko,^-ek szerveze" ■ . serol intézkedő — az ev kifizetések hatásának tulaj­d áprilisában megjelent kormányhatározat értelmé­ben tűzte napirendjére a végrehajtó bizottság az ez- Hótakaró borítja a megyét Dolgoznak a sószórók, hóekék Minden út járható Az első idei, kiadós hó­esés december 2-án, hajnali 3 órakor kezdődött, amely­hez­ reggel 5 órakor mérsé­kelt szél csatlakozott. Ez bizonyos aggodalomra adott okot, hiszen az egész me­gyét, a közutakat hó borít­ja. Szerencsére a hó vas­tagsága nem éri el az öt centimétert, kivéve Duna­­vecsét és Baját, ahol már tíz centiméteres hó esett. A meteorológiai intézet előre­jelzése szerint további ha­vazás várható, erős északi, északnyugati széllel. A KPM Közúti Igazgatósága szombat óta éjjel-nappal közúti hóügyeletet tart. Fi­­g yeli az utak állapotát, hogy szükség szerint a gé­pek átcsoportosításával, munkába állításával bizto­sítsa a zavartalan közleke­dést. A közúti igazgatóság hó­­ügyeletén a következőket tudtuk meg: kedden reggel 24 sószóró gépkocsi kezdte el a munkát a Lajosmi­­zse—Kiskunfélegyháza, a Kecskemét—Lakitelek, Tass—Baja, a Kecskemét— a Dunaföldvár, a Kecskemét Soltvadkert—Baja közötti főútvonalakon. Nyomukban 9 egyszárnyú hóeke tolja le az utakon felgyülemlett la­tyakos havat, a kisebb át­fúvásokat. Miután az éjsza­kai órákra a hőmérséklet csökken, feltehetően eljege­sednek az utak, ezért 21 homokszóró gépkocsi áll be­vetésre készen. A 9-es számú Autóközle­kedési Vállalat MÁVAUT főnökségén Csordás Lajos forgalmi szolgálatevő el­mondta, hogy a távolsági autóbuszok 5—20 perc késnek, amely a síkos út­viszonyokból adódik. Jelen­leg minden járaton közle­kednek az autóbuszok,­­de számítani lehet még na­gyobb késésekre is. A me­­­­gyeszékhely autóbuszjáratai­­ — a kisegítő autóbuszok is bonítható, hogy felpezsdült­ az érdeklődés a Kölcsönös­­ Segítő Takarékpénztárak­­ iránt. Megalakítására máris kapcsolatos feladatok t»b munkahelyt« jelezték, az igényt. sát. A kormányhatározat rész­letesen megjelölte azokat a feltételeket, melyek megléte esetén nagyköz­ségekké lehet nyilváníta­ni egyes településeket. Ilyen feltétel: a lakosság lélekszáma elérje, vagy meghaladja az ötezret; a lakosság társadalmi össze­tételét, üzemeit, közintéz­ményeit és belterületét te­kintve városiasodó jellegű — pontosan, s minden út­. Kiskunhalason, Baján, Kis­ hegyen, vagy túlnyomó részt vonalon szállítják az utaso­­konfélegyházán — a városi kft.­­ tanács üzemeinek dolgozói A MÁV kecskeméti álló­i már a kora reggeli órák­­más főnökségén Szeli Lajos­­ban megkezdték a közterü­­lőintézet állomásfőnök-he­­­leti járdák, gyalogátkelőhe­lyettest kerestük fel tájé­ j lyek tisztítását. A megyei köztatásért. Megtudtuk, a rendőr-főkapitányság közle­­hogy a vonatok általában, kedésrendészeti osztálya­ir­ 10—15 percet késtek. A ko­r­ra kérte szerkesztőségün­­­ a hajnali órákban az ál-! két, hogy közöljük a gép­­lomás váltóit a pályafenn­, kocsivezetőkkel, az utak ki­­tartási főnökség dolgozói o­kosak, növekedett a balese­­tagy apparátussal megtisz­t­ti veszély. A gépjárműveze­­tították, s állandóan figye­l­tők az útviszonyoknak meg­­lemmel kísérik biztonságos felelő sebességgel vezessék működésüket,­­ járműveiket, megelőzve ez­ A megye nagyobb váro­s zel a súlyos szerencsétlen­­saiban — Kecskeméten, I­ségeket. G. G. helybeli munkaerőt foglal­koztató, jelentős ipari, vagy bányaüzemmel rendelkez­zen. Nagyközséggé nyilvá­níthatók az országos jelen­tőségű gyógy- és üdülő­hellyel rendelkező közsé­gek, továbbá a jár­ási szék­helyek. A kormányhatározat lé­nyege, hogy a nagyközsé­gek rendelkezzenek azokkal a jogokkal, melyek révén biztosítják területükön kormány politikájának ér­­­vényesülését, illetve dönt­ XXIV. évf. 280. szám, 1969. december 3. SZERDA Ara: 90 fillér Nagyközségek szervezéséről tárgyalt a megyei tanács vk hessenek azokban a hatósá­gi ügyekben, amelyek lakosságát közvetlenül érin­­­tik.­­ A nagyközséggé nyilvání­tás jogkörével a területi­­leg illetékes megyei ta­nácsokat hatalmazta fel a kormányhatározat. E feladattal kapcsolatos döntés előkészítése jegyé­ben vitatta meg a végre­hajtó bizottság titkárának, Csenki Ferencnek az elő­terjesztését a megye 20 te­lepülésének, három ütem­ben történő nagyközséggé szervezéséről, s annak fel­tételeiről. Az első és máso­dik ütemben tervezett át­szervezéssel a megye köz­ségeiben élő lakosság 39,6 százaléka számára válik lehetővé, hogy korábban a járási tanácsi apparátusnál intézett ügyeit — bizonyá­ra gyorsabban és körülte­kintőbben — helyben, a községekben intézik majd. A szóbanforgó előterjesz­tést elmélyült, körültekintő vita után, néhány módosí­tással elfogadta a végrehajtó bi­zottság, s azt a megyei tanács legközelebbi ülése elé terjeszti. A továbbiakban Szigeti Péter, pénzügyi osztályve­zető-helyettes terjesztett elő jelentést a harmadik öt­éves terv időszakában vég­zett költségvetési gazdálko­dásról, a közgazdasági ösz­tönzők érvényesítésének eredményeiről, tapasztala­tairól és a további felada­tokról. Ehhez kapcsolódott a harmadik napirendi té­ma, az 1970. évi költségve­tési javaslat megtárgyalása is. Mindkét jelentést elfo­gadta a végrehajtó bizott­ság, mely végezetül több bejelentést vitatott meg és hagyott jóvá. P. I. Nguyen Thii Binh asszony látogatása Péter János külügymi­niszter kedden délelőtt hi­vatalában fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormá­nyának külügyminiszterét, aki baráti látogatásra ér­kezett hazánkba. A kül­ügyminiszterek megbeszé­lést folytattak a két or­szágot kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. Az ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere — a kíséretében levő dél­vietnami személyiségek tár­saságában — kedden dél­után látogatást tett Sarlós Istvánnál, a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottsága elnökénél.

Next