Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

8. oTsla! Kedves Pajtások! Utolsó fordulójához ér­kezett az úttörő króniká­sok versengése. A követ­kező héten a kecskeméti csapatoktól várjuk a leve­leket. Azután az értékelés következik: megyénk me­lyik járásában élnek a leg­szorgalmasabb úttörő kró­nikások? Várjuk tehát további híradásaitokat. Írjatok ar­ról, hogyan készültök áp­rilis 4-e méltó megünnep­lésére, és kinek milyen si­kert hozott a tanulmányi verseny. Televíziót kaptunk! Az elmúlt héten a Bu­dapesti Közlekedési Vál­lalat magasépítési főosz­tálya televíziót ajándéko­zott iskolánknak. Kedves­ségüket egy kis műsorral viszonoztuk. Varajti Katalin őrsvezető Kalocsa-szőlők Rejt­vény­fej­tők Az alábbi „sorba-sor­ba” rejtvényünk kissé ne­hezebb a szokásos úttö­rő-rejtvényeknél, de ha próbálkoztok a szavak elhelyezésével, sikerül megfejteni.biztosan írjátok be az alább felsorolt szavakat az áb­ra függőleges soraiba úgy, hogy a középső víz­szintes sorba kerülő be­tűk összeolvasva híres Ázsia-utazónk (1784— 1842) vezetéknevét adják megfejtésül: arany, da­cos, előbb, Ilona, kasza, posta, tarka, tükör. (A három beírt szó a helyén marad.) A megfejtéseket — csak a nevet — március 18-ig levelezőlapon küld­jétek be szerkesztősé­günk címére. (Petőfi Né­pe Szerkesztősége, Kecs­kemét, Kossuth tér 1.) A levelezőlap címoldalá­ra írjátok rá: Úttörő­­rejtvény. összeállította: Selmeci Katalin Előkészületek március 13-re A március 15-i ünnepély rendezését rájunk vállalta el. Ünnepi beszéddel, sza­valatokkal, énekkel készü­lünk és úgy tervezzük, hogy az ünnepélyes zászló­­felvonás után megkoszo­rúzzuk csapatunk névadó­jának, Petőfi Sándornak a képét is. Méltón szeretnénk em­lékezni a márciusi ifjakra, Jókai Mórra, Vasvári Pál­ra, Irinyi Józsefre. Meg­emlékezünk Táncsics Mi­­hályról is. Ruhánkra kokárdát tű­zünk, iskolánkat zászló­díszbe öltöztetjük. Romácz Márta őrsvezető Bácsszőlős Híradás Bácsalmásról Nagy munkához fogtak bácsalmási pajtások. A Lenin- a centenáriumra elkészítik Le­nin híres páncélautóját kuny­hóját, dolgozószobáját — ter­mészetesen makett — méret­ben. —■ A pajtások felkeresik az ország összes Lenin terme­lőszövetkezetét és az ott kapott dokumentumokból ugyancsak kiállítást rendeznek. A régen várt tavasz talán megérkezik, a kispályás lab­darúgócsapat tagjai már foly­tatják az edzéseket és készül­nek a megyei úttörőolimpia küzdelmeire. A rendszeres ed­zés mellett a tanulásra fordít­ják a legnagyobb gondot. Az úttörőcsapat tagjai között öt kitűnő rendű tanuló van, a többiek átlaga pedig kivétel nélkül 3 egész feletti. Molnár József csapatvezető tanár Bácsalmás Baráti látogatás A napokban a Kecske­méten tanító szovjet peda­gógusok küldöttsége láto­gatott hozzánk. Igazgatónk vezetésével megtekintették iskolánkat, majd két osz­tályban tanítási órán is részt vettek. Kedves vendégeink jól érezték magukat nálunk, viszonzásul április első napjaira meghívtak ben­nünket, látogassunk el is­kolájukba és Lenin múzeu­mukba. Varga Mária Kecskemét—Leninváros úttörőtudósító Szaktárgyi versenyek Március első napjaiban Gyenes Tiborné, ma­a megye legjobbjai mér- gyarszakos tanár vezette­ték össze tudásukat: Kis­ a versenyt. Itt már nehe­­z­kunhalason rendezték meg több feladatot kaptunk, a szaktárgyi versenyek versekről nyomban tud­­döntő fordulóját. nunk kellett, hogy hang­izgalom, egy kis félelem súlyos-e, vagy időmér­és buzgó tanulás meg ideérkezésünket­ előzte­tékes? Mikor az eredményhír-A zsűri elnöke, Papp detes következett, szinte István üdvözölt bennün- alig fogtam fel, hogy má­két, majd szellemi totót sodik helyezést értem el. töltöttünk ki. Hibás szó- Az első helyezett Fekete végű verseket keltett ki- Andrea lett. Büszkék le­javítani, illetve véreide­­hetnek rá kiskőrösi pajtá­­zetek alapján kellett a vers­sai. Megérdemelten győ­­címét megtalálni. Huszon­ zött. hét versenyző közül a szó- Cseh Erzsébet beli döntőre kilencen ju- Zrínyi Ilona úttörőcsapat jottunk el. Kecskemét £ A­H­L­L­A 7^ SJ$­w ^3 //'A sV ' \f \ s /< \ s /■P1­ hs > R­G­A £ A­R 1970. március 13. péntek DUKAVECSEI TUDÓSHŐlNKRÓL Mártai tervek Nánai András tanácsel­nökről az a vélemény Har­­tán, hogy a községfejlesztés megszállottja. Ez jutott eszembe irodájában, ami­kor beszélgetésünk legele­jén bosszankodni kezdett egy tervrajz miatt. A raj­zon feltüntetett egyik rak­tárépületre ugyanis téve­désből „konyha” felirat ke­rült, s a KÖJÁL emiatt nem engedélyezi a kivite­lezést. Gyors számvetés azokról a létesítményekről, melyek az idén elkészülnek: orvosi lakás, kultúrház-átalakítás, három kilométer szilárd burkolatú út a nagykéke­sieknek, 2000 méter vízhá­lózat, ezer méter villany­hálózat-bővítés és végül egy új vágóhíd. összeadjuk a költségeket, melyek a bekötőúttal együtt 6 millió forintra rúgnak. Az elnök megjegyzi, hogy ennek az összegnek kisebb hányadát még tavaly kifi­zették, de így is tekintélyes summa. Újabb tervrajz kerül az asztalra, mely a község fő­terének parkosítását szem­lélteti. Nánai András mu­tatóujja megáll egy ponton, ahová szobrot szeretnének állítani. Kinek a szobrát? — Még nem döntöttük el, most várjuk a lakosság ja­vaslatait — így a tanács­elnök. A parkosítás 250 ezer fo­rintot igényel, ebből — az előzetes vállalásokból ítél­ve — 100 ezret a társadal­mi munka értéke tesz ki. Segítséget kínál a községi KISZ-szervezet. — Úgy is a fiataloké lesz itt minden — jegyzi meg Nánai András —, ezért szá­mítunk a munkájukra is. Félbeszakítjuk a beszél­getést, az elnök az öregek napközi otthonába invitál. Néhány hónapja működik ez a nagyszerű otthon. Tisz­ta ebédlő, modern konyha, hűtőgéppel, mosógéppel és egyéb háztartási gépekkel felszerelve. A társalgóban vidáman beszélgető idős emberek. A falakon ked­ves gyermekrajzok. A nap­közi legidősebb tagja 82, a legfiatalabb 59 éves. Negyedóráig beszélgetünk és az öregektől csak dicsé­rő véleményeket hallottam. Jó érzés látni, tudni, hogy az ő dolguk rendben van. Visszatérve a tanácsházá­ra, egy kimutatást tesznek elém. — Kiszámítottuk, hogy a község lakói évente csak­nem 80 millió forintot köl­tenek vásárlásra. Jelenleg ennek a pénznek nagy ré­szét máshol költik el. A tsz-ek tavalyi termelési ér­téke elérte a 250 milliót, a helyi takarékszövetkezet­ben pedig 22 millió forint a betétállomány. A tanácselnök nem vé­letlenül sorolta fel e szá­mokat. Azt fontolgatják ugyanis, nem lenne-e indo­kolt Hartán egy modern üz­­letházat építeni. Ezzel ös­­­szefüggésben éppen a na­pokban tárgyaltak a sóder­bánya megnyitásáról, mely jövőre remélhetőleg már üzemelni fog. Nem vitás, hogy ez jelentősen meg­könnyítené az építkezése­ket. Búcsúzásomkor az elnök kijelentette;, — Könnyű Hartán a fej­lesztés megszállottjának lenni. Hogy miért? Mert so­kan vagyunk, és állítom: holnap még többen le­szünk!... Sz. A. beszélgettünk az állatorvossal Hasznos, népgazdasági fontosságú munkát végez­nek azok, akik az állat­­egészségügy érdekében fá­radoznak. Az ő sokrétű tevékenységük felől érdek­lődtünk dr. Toponáry Fe­renctől, a dunavecsei járás főállatorvosától. — Munkánk két nagy tevékenységi körre osztha­tó, az egyik a hatósági tennivalók, a másik a szakfelügyelet Járásunk­ban ezt a munkát 13 álla­mi és öt üzemi állatorvos végzi. Feladatunk egyebek közt felderíteni a tbc-s ál­latokat, illetve kényszer­­vágásra küldeni a már fer­tőzően megbetegedetteket természetesen kártérítés ellenében. — Melyek jelenleg a legfontosabb munkák? — Már hosszú idő óta foglalkozunk a szarvas­marha-állomány gümőkor­­mentesítésével. A dunave­csei járás termelőszövetke­zeteinek 28, míg az egyéni gazdaságok 80 százaléká­ban sikerült már ilyen ál­lományt kialakítani. Ez az arány jobb mint a me­gyei átlag. A több évi munka eredményeként öt nagyüzemi gazdaság — a hartai Béke, a solti Szikra, és Kossuth, az apostagi Duna, végül az újsolti Kossuth Tsz — állománya teljesen mentes gümőkor­­tól és brucellózistól. Re­mélhetőleg rövidesen más termelőszövetkezetek hízó­marha-állományát is sike­rül mentesíteni. — Ilyentájt milyen idő­szerű feladatokra készül­nek még? — A tavaszi szaporulat­tal kapcsolatos állategész­ségügyi tennivalók teszik ki munkánk zömét. Fontos feladat ezenkívül az anya­állatok és az újszülöttek téli vitaminhiányának pótlása. Kísérleteket foly­a­tatunk annak érdekében is, hogy a szarvasmarhák­nál 12 hónapra szűkítsük a mindeddig 15 hónapos „borjúforgót”, ami azt je­lenti, hogy minden tehén évente egy utódot hozna a világra. — Hogyan védik a fer­tőző betegségektől az állat­­állományt? — A megelőzéssel. A tí­­fuszmentesítés során pél­dául 20 ezer tojótyúkot kellett megvizsgálnunk. A keltetőbe egyébként már csak ilyen állománytól származó tojások kerül­nek. A járás 13 ezres lét­számú tehénállománya ke­rül gümőkór elleni szűrő­­vizsgálat alá, 8 ezer ku­tyát részesítünk veszettség elleni, és 30 ezer sertést orbánc elleni védőoltásban — fejezte be nyilatkozatát a járási főállatorvos. J. M. Lélektani pillanat Pandavec Karcsi össze­ráncolta dús szemöldökét, és mintegy megfellebbez­hetetlen kinyilatkoztatást próbálta az agyamba vés­ni: — öregem, az emberek­nél ki kell várni a kellő lélektani pillanatot. Mert például hiába megyek én be reggel jókedvűen az osztályvezetőmhöz, ha az előző este történetesen raj­ta­kapta nejét a Papundek­­li utcában egy maszek zöld­ségessel, mégis engem fog kirúgni, nem a kedves fe­leségét. És ezen még cso­dálkozni sem lehet. Igazán nem lehet elvárni ilyen szi­tuációban, hogy valaki ró­zsás hangulatban legyen. Vagy akár nézd meg ezt a pincért. Az istennek sem jönne ide az asztalhoz. És mit gondolsz miért!? Mert tudatalattijában éppen sanyarú gyermekkorára em­­­lékezik, amikor nemhogy borravaló, de még zsíros­kenyér sem volt az osztály­része. De ügyeld meg, ha majd bejön az öreg Sze­­derjesi és közli vele az eheti ügető csalhatatlan be­futóit, egyszerre ki fog vi­rulni, visszatér az életked­ve és igyekszik még a gon­dolatodat is kitalálni.. ha majd akkor kéred tőle a feketét, garantálom, pil­lanatok alatt megkapod mert akkor érkezett el ná­la a kellő lélektani pillanat Megfogadtam Pandavec Karcsi tanácsát és másnap felkerestem hivatalában Csigái Kázmért, a bumi­­tálfelongyártás főelőadóját hogy intézze el végre a ha­táskörébe tartozó régen hú­zódó ügyemet. Szinte biz­tosra mentem. Tudtam hogy Csigái alig egy hét kapott magas összegű pénz­jutalmat hervadhatatla munkásságáért a közeljö­vőben pedig Párizsba kül­dik a bumitálfelon-szakem­­berek nemzetközi tanácsko­zására, de előbb még át­veszi az öröklakást, és Wartburg személygépkocsit, melyet a lottó tárgynyere­mény-sorsolásán nyert. Csi- jótékonysági Intézmény, gannak tehát minden siker nem ér rá ilyen piszlicsári rül­ az utóbbi időben, így ügyekkel foglalkozni, de ha nem lehet vitás, hogy a netán mégis összetévesztő­­legalkalmasabb pillanatban ném­a Róbert bácsival, úgy toppanok be hozzá. szörnyű tévedés áldozata Megdöbbenésem éppen vagyok, és egyben megkér, ezért határtalan volt, ami- hogy a jövőben messze ke­kor Csigár nem ájult el az rüljem el a hivatalát, kit­­örömtől látogatásom len kü­­lönben kézcsókját küldi a géző perceiben, sőt a leg- feleségemnek és reméli, jól gorombább hangon érte- megvagyunk ... semre adta, hogy ő nem Másnap természetesen rögtön elpanaszoltam ered­ménytelen látogatásom tör­ténetét Pandavec Karcsi­nak — aki mint mindent —, Csigár viselkedését is rögtön megmagyarázta. — Persze öregem, azt el­felejtettem mondani neked, hogy akinek túl jól megy a sora, annál éppen olyan rossz lélektani pillanatban kopogtatsz, mint annál, akit igazságtalanság ért vagy bá­nata van. Az ilyen embe­rek mind csak saját ma­gukkal törődnek! — De hát Pandareckám az isten szerelmére, mondd meg végül, ki foglalkozik ezek szerint az ember dol­gaival, ki intéz el valamit készségesen, jószívvel!? — Hát ahhoz bizony el kell kapni a kellő lélekta­ni pillanatot... — közölte Pandarec Karcsi meglehe­tős rideg és fölényes mo­dorban, majd szó nélkül be­­lehamuzott a kávémba, zsebre tette az újságomat, rám hagyta a kifizetetlen cehhét, és köszönés nélkül távozott, mert nyilván nála sem fogtam ki aznap a kel­lő lélektani villantot. Ágh Tihamér

Next