Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

Dicsőséges jubileum Huszonegy évvel ezelőtt egy vékony arcú bányász­fiú, behívóparanccsal a kezében jelentkezett Tol­nán az 1. önálló Fogatolt Tábori Tüzérezred irodájá­ban. Nagy István bányász a csákányt cserélte fel a fegyverrel, a tatabányai VII-es akna sötét, de még­is megszokott világát, a napfényes, lankás tolnai dombokra. A hajdani bá­nyászfiú több mint két évtized óta ugyanennek a tüzéralakulatnak utódjánál teljesít szolgálatot, mint politikai munkás, csupán addig volt távol, amíg a tisztiiskolát elvégezte. Nagy István őrnagynak két csa­ládja van: az egyik otthon, a három gyerek, a másik­ a laktanyában, az egyetemi előfelvételt nyert katonák. Ezek az elméletileg jól fel­készült fiatalok szívesen hallgatják Nagy István őr­nagyot, aki a politikai fog­lalkozásokon sokszor idézi az alakulat 25 éves törté­netét. Mi is erre kértük, hiszen megyénkben ez az egyetlen katonai alakulat, amely egyidős népünk sza­badságával. — Hazánk nyugati hatá­rain még dörögtek a szov­jet hadsereg ágyúi — kezd­te a történetet Nagy István őrnagy —, amikor Debre­cenben az Ideiglenes Nem­zeti Kormány hadat üzent Németországnak, s fegyver­­szünetet kötött a Szovjet­unióval. Alig három hónap múlva 1945 márciusában megalakult Debrecenben a 11. tábori tüzérezred. Az ezred személyi állománya, tisztikara azokból a hadi­foglyokból szerveződött, akik már torkig voltak a fasiszta háború borzalmai­val, de mégis vállalták a harcot egyetlen célért: a független, demokratikus Magyarország megteremté­séért. A tüzérek felszere­lése, fegyverzete rendkí­vül hiányos volt, de ezt pótolta a lelkesedés ... Az egység parancsnoka, 1945. április 13-án Hajdú­­böszörményben kapta meg a parancsot a hadműveleti területre való indulásra. Április 24-én a 11. tüzér­ezred berendezkedett St. Katharin és Harmisch hely­ségekben. A Harmadik Uk­rán Front parancsnoksága nem vetette harcba a ma­gyar csapatokat, hanem azt a feladatot bízta rájuk, hogy fogják el az arcvona­lon átszivárgó magyar fa­sisztákat. Ebben a feladat­ban becsület részt vál­laltak a 11. tü­érezred ka­tonái. Nem sokkal később a 11. tüzérezred visszatért az or­szágba. Az 1. Ukrán Front parancsnoksága a tüzérez­red feladatául Bakonybánk —Kisbér közlekedésének őrzését adta. A katonák és a tisztek e megbízatásuk teljesítése mellett segítettek a polgári lakosság ellátá­sában is. Az ország újjáépítésében is részt vállaltak a tüzérek. Egyetlen hónap alatt, 1945 júliusában több mint 15 ezer aknát szedtek fel, s megsemmisítettek 11 ezer fel nem robbant lövedéket, segítettek kisebb hidak és megrongált épületek hely­reállításában, valamint a mezőgazdasági munkában is. 1946 tavaszán a 11. tü­zérezred életében jelentős változások történtek. Ki­nevezték az új nevelőtisz­teket: Bedő Mihály had­nagy, Szilágyi Kálmán őr­mester és Angyal Miklós s szakaszvezető személyében, ebben az esztendőben megkezdődött az egységnél a kiképzés. 1947-ben a Tol­nai Selyemgyár dolgozói zászlót ajándékoztak a tü­zérezrednek, s az részt vett az április egység 4-i díszszemlén, igaz csak fo­gatolt és gépvontatású üte­gekkel. A következő év a haditecnikai fejlesztését eredményezte. Az egység új fegyvereket kapott, s kiképzést egyre sikereseb­­­ben valósították meg. A későbbi évek az egy­ség megszilárdulásának esz­tendei voltak. Egyre tökéle­tesedtek a fegyverek, mindig magasabb képzettségűvé váltak a tisztek, s a kikép­zéssel egyidejűleg a katonák vállalták a békés építő munka feladatait. Néhány dátum, helységnév is ezt bizonyítja. 1953. Kecske­mét, Jászapáti, Törökszent­­miklós, a katonák a mező­­gazdasági munkában segí­tettek. 1954-ben Békéscsaba környékén arattak, majd részt vettek Harta, Solt, Mohács térségében az ár­vízvédekezésnél. 1956-ban a jeges árvíz ellen küz­döttek a katonák; az ellen­­forradalom idején, megőriz­ve a harckészültséget, a be­vetési parancsra vártak. A tüzéregység helytállását mutatja ebben az időszak­ban, hogy 48 katonát és tisztet tüntettek ki Munkás-Paraszt Hatalomért a. Emlékéremmel. 1958-ban az alakulatnál először Szem­ző Lajos szerezte meg a magyar néphadsereg két­szeres kiváló katonája cí­met. Ettől az évtől kez­dődően az alakulat tisztjei és katonái 683 kitüntetést, 11 ezer jutalmat és dicsé­retet kaptak. A szocialista versenymozgalomban 17 al­egység szerezte meg az élenjáró címet. Az egység­nek 1958 óta 239 katoná­ja szerezte meg a magyar néphadsereg kiváló nája, s 347-en pedig kato­az élenjáró katona címet. Az egység közös hadgyakorla­ton vett részt a Varsói Szerződés tagállamainak egységeivel, s 1964-ben ki­képezte az egyetemre elő­felvételt nyert 18 éves fia­talok első csoportját... — Már a múlt évben megkezdtük a felszabadu­lás 25. évfordulójára való felkészülést amelynek ré­szeként ünnepeljük az ala­kulat negyedszázados jubi­leumát. A katonák és tisz­tek megértették a parancs­nokság, a pártszervezet el­képzelését, s valamennyien arra törekednek, hogy harci és politikai kiképzés­­­ben a legjobb eredményt nyújtsák. Egységünk egész személyi állománya bene­vezett a szocialista ver­senymozgalomba. Tapasz­talataink szerint lelkiisme­retesen készülnek vállalá­suk teljesítésére... Huszonöt év a haza, a nép fegyveres szolgálatá­ban. Ennek a tüzéregység­nek hagyományai társadal­munk történelmében gyö­kereznek. Parancsnokai, katonái méltó módon áll­tak a vártán a legnehezebb időkben, s teszik ezt ma is. Kötelezi őket erre esküjük, népünk szeretete és az elő­dök példái... Gémes Gábor Nagy István — középen 1949-ben. Nagy István őrnagy az alakulat politikai munká- a Tízéves madarasi sakkélet ■ Már az is figyelemre­méltó, hogy alig négy és fél ezren­ — sajnos, foko­zatosan csökkenő — lélek­számú község sakkcsapata megszerzi a harmadik he­lyet a megyei I. osztályú bajnokságban a városok — Kecskemét, Kiskunfélegy­háza, Kiskunhalas, Kiskő­rös, Kalocsa, Baja — csa­patai között. Sokkal érté­kesebb azonban ennek a sakkcsapatnak a község társadalmi életében vitt szerepe, a játékosok egy­máshoz való viszonya, de nem érdektelen a mada­rasi sakkozás története sem. A csapat tagjai között van mérnök és segédmun­kás,­­ párttitkár, tanár és magánparaszt, maszek la­katos, főiskolás és ipari tanuló, tsz-tag és határőr, üzemvezető és kőműves. Azaz: a sakkozók a köz­ség egész társadalmát kép­viselik. Egészséges szel­lemben. A madarasi mű­velődési házban volt már honismereti kör, fotószak­kör, színjátszócsoport, pró­bálkoztak értelmiségi klub­bal, működött irodalom- és zenebarátok köre, de sakkozók túlélték őket, és a tovább tevékenykednek. S hogy nem is rosszul, azt nemcsak az 1969-es bronz­érmek bizonyítják — vol­tak már ezüstérmesek is! —, hanem a minősítések. Tizenöt éve kezdődött, 1955-ben, amikor az iskola épült. A vidéki munkások rendszeresen összeültek sakkozni. A madarasiak egy darabig csak figyelmes kibicek voltak, de csakha­mar maguk is leültek tábla mellé. Eleinte csak a azok a fiatalok, akiknek nem jutott hely a régi művelődési házban, a pin­­pongasztaloknál. Nemsoká­ra megszervezték az épí­tők és a helybeliek baj­nokságát is. És lassanként egyre többen kaptak ked­vet a sakkozáshoz. Évente egyszer községi bajnoksá­got szerveztek és részt vettek a spartakiádon.megyei, járási Rendszeres csapatmunka kereken tíz éve folyik. 1959/60 telén az akkor még vidéken működő két pe­dagógus Boríts Antal és Rajnai István és egy he­lyi tisztviselő, Rasztik Sándor megszervezték a sakkszakosztályt. Kezdetben nem voltak támogatók, mecénások,­­ de az eredmények láttán ma már egyre több van: termelőszövetkezetek, ta­nács, földmű­vesszö­vetkezet, megyei sakkszövetség. És amikor a két lelkes sak­kozó-pedagógus hazakerült — mert születésük szerint mindketten madarasiak — megkezdődött a sakkélet az iskolában is. Azóta évente 50—60 kisdobos és úttörő foglalkozik sakkal. Nem egy 14—15 éves srác került a megyei I. osztályú csapat középmezőnyébe. Ebből az iskolából került ki Hasek Anna is, aki gimnazista korában a bu­dapesti MTK színeiben játszott. A sakkozás a gye­rekek tanulmányi ered­ményein is érezhető. Leg­alábbis ott, ahol logikus gondolkodásra van szükség. A madarasi sakkozók eredményeinek legszebb tanulsága: az önkéntesen szerveződött, de az aka­dályoktól meg nem rette­nő kis közösség, amely egyszerű falusi viszonyok között is képes egészséges tevékenységre, igazi klub­életre, sportszerű küzdel­mekre. A tízéves jubileumon szívből kívánjuk nekik, csak így tovább madara­siak! Labdarúgás TÉLI KUPA Kecskeméti MÁV— Kecskeméti TE 2:2 (1:2) Kecskemét, MÁV-pálya, vezette: Horváth. Sáros, nehéz talajú pá­lyán játszották le a mér­kőzést. A KTE kezdemé­nyezett többet a játékidő első részében. A 20. perc­ben egy jobboldali táma­dás alkalmával Józsa ívelt kapu elé, a labdát Magyar kapta, és a hálóba továb­bította. 0:1. Nyolc perccel később Kiss I. eresztett meg egy távoli lövést, a labda azonban lepattant a kapufáról, amit a résen levő Magyar értékesített. 0:2. A 36. percben Kávai szépített. 1:2. Szünet után a MÁV vet­te át a kezdeményezést. A 70. percben Beregi kézzel fogta meg a labdát a bün­tetőterületen belül. A K­­est Szabó értékesítette, 2:2. Beregit a játékvezető ki­állította, mert reklamált. Jók: Kállai II., Karácso­nyi, illetve: Magyar, Kiss I., Mányoki. Wood a világbajnok Vajda a tizenhatodik Ljubljanában a műkorcsolya- j­zó világbajnokságon csütörtök­­ este a férfiak versenyére ke­­­­rült sor. A szabadon választott programban az amerikai Wood, a világbajnoki cím védője ki­tűnő teljesítményt produkált és megelőzve a kötelezők után első helyén álló Nepelát meg­­­­szerezte az aranyérmet. A 1­2. helyen Nepela, a 3.-on Zöl­­ler végzett. A magyar Vajda, a 10. lett. Eredmények: Világbajnok: Tim Wood (Egyesült Államok) 12 hsz. .1779,3 pont, 2. Nepela (Cseh­szlovákia) 15 hsz. 2757,6 p., 3. Söller (NDK) 32 hsz. 2702 p., 1. Pera (Franciaország) 39 hsz. 2682,8 p., 5. Petkovich (Egye­sült Államok) 41 hsz. 2672,2 p., 6. Csetveruhin (Szovjet­unió) 50 hsz. 2645,1 pont. ... 16. Vajda László (ma­gyar). A pontszámról nem ér­kezett jelentés. Hét végi sportműsor SZOMBATON RÖPLABDA Téli Kupa: Kecskemét, Ka­tona József Gimnázium, 14 órától. ÖKÖL­VÍV­ÁS NB I. B-s mérkőzés: Kecs­keméti Fémmunkás Építők— Bp. Építők Fémmunkás, Kecs­kemét, Fémmunkás-kultúrte­rem, 17.30. Vezetik: Majláth, Werling. BIRKÓZÁS Megyei felnőtt kötöttfogású bajnokság: Kiskunfélegyháza Petőfi Sándor Gimnázium, 17 órától. TEKE NB I-s férfimérkőzés: Diós­győri VTK—Kecskeméti MÁV, Diósgyőr, 15 órától. tiszAS A MUSZ első ellenőrző ver­senye: Budapest, Sportuszoda, 16 óra. Megyénket a Kecske­méti Vízmű úszói képviselik. VASÁRNAP LABDARÚGÁS NB I, B-s mérkőzés, B-cso­­port: Kecskeméti Dózsa—Bp. Spartacus, Kecskemét, Szék­tói Stadion, 15 óra. Játékve­zető : Katona. Téli Kupa: Kecskeméti Dó­zsa­­—Kecskeméti Egyetértés, Kecskemét, Széktói Stadion, 13.30. Előmérkőzés. MNK-mérkőzések: Bajai Va­sas MTE—Kiskunhalasi ME­­DOSZ, Bácsalmáson, Bácsbokod—Balog A. 13.30. — SE, — Bácsbokodon, 15 órakor. Izsá­ki MEDOSZ—Tiszaújfalu, Izsá­kon 15 órakor. Szamuely SE— Kecskeméti TE, Kalocsán, 19 órakor. KOSÁRLABDA NB I-es férfimérkőzés: Kecs­keméti Petőfi—Bajai Bácska Posztó, Kecskemét, szovjet-te­rem, 10,30. NB I-es női mérkőzés: TFSE —Kecskeméti Dózsa, Budapest, Testnevelési Főiskola, 10,30. RÖPLABDA Téli Kupa negyeddöntői: Ba­konyi Vegyész—Kecskeméti Volán, 16,40. Kecskeméti Vo­lán—MMG, 17,50. Budapest, TF Győri úti terem. Téli Kupa: Kecskemét, Ka­tona József Gimnázium, 8.30- tól. BIRKÓZÁS Megyei felnőtt szabadfogású­­ bajnokság: Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor Gimnázium, 10­­ órától. Délterületi kötött- és szabad­fogású verseny: Kecskemét,­­ Újkollégium, 10 órától. TEKE NB I-es női mérkőzés: Kecs­keméti MÁV—FTC, Kecskemét, 9,30. NB II-s férfimérkőzés: Kecs­­­­keméti Petőfi—MEDOSZ ÉR­DÉRT, Kecskemét, 9,30. tiszAs A MUSZ első ellenőrző ver­senye: Budapest, Sportuszoda, 10 óra. Megyénket a Kecske­méti Vízmű úszói képviselik. ATLÉTIKA Mezei futóverseny: A Szege­di Spartacus mezei futóverse­nye, Szeged, városi körtöltés, 12 órától. Megyénket a Kecs­keméti Dózsa és a Bajai ME­DOSZ atlétái képviselik. N­DK-Románia döntő a kézilabda Vb­-n A magyar kézilabda-vá­logatott a franciaországi világbajnokságon az 5—8. helyért folyó mérkőzések során 15:13 arányú vere­séget szenvedett az NSZK- tól, így csapatunk szomba­ton csak a hetedik helyért mérkőzhet a svédektől 12:11 arányban vereséget szenvedett Csehszlovákiá­val. A két elődöntő eredmé­nyei : NDK—J­ugoszlávia 17:13, Románia—Dánia 18:12. A döntőben Románia az NDK válogatottjával játszik vasárnap. A Neubrandenburgban nemzetközi női kézilabda­- torna második napján az „A” csoportban az NDK válogatottja 17:13 (7:5) ará­nyú vereséget szenvedett Dánia együttesétől. A cso­port másik mérkőzésén a románok 7:6-os félidő után 15:14-re kikaptak a len­gyelektől. A postdami „B” csoportban: Bulgária— NDK „B” 16:8 (7:4), Cseh­szlovákia—J­ugoszlávia 10:10 (3:7).

Next