Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek’ A MAGYAR SZ­OCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS­-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Költségvetés a lakosság szolgálatában Eredményekben gazdag tíz év Ülésezett a megyei tanács Mivel székházának ülés­termében a népszámlálási anyag feldolgozása folyik, „vendégségben”, a SZÖ­­VOSZ Berkes Ferenc Kol­légiumában ülésezett teg­nap Bács-Kiskun megye tanácsa. A testület tagjait, s az ülésen részt vevő ország­­gyűlési képviselőket dr. Varga Jenő, a vb elnöke köszöntötte, majd javasla­tot tett a tanácskozás na­pirendjére. Ennek elfoga­dása után megkezdte érde­mi munkáját a megye ta­nácsa. Először a végrehajtó bi­zottság két tanácsülés kö­zötti tevékenységéről szóló vb-elnöki beszámolót hagy­ták jóvá. Ezt követően dr. Kőrös Gáspár, a vb elnök­­helyettese terjesztett elő kiegészítést a tanácskozás egyik fő témájához — a tanácstagoknak előzetesen írásban is megküldött —: az 1969 évi költségvetés és állóeszköz-fejlesztési terv végrehajtásáról szóló be­számolóhoz. Mint mondotta: A végre­hajtó bizottság március 7-i ülésén alaposan elemezte a megye múlt évi költségve­tési gazdálkodását. A költ­ egy ágazat kivételével A továbbiakban a költ­ségvetési bevételek ágaza­tonkénti felhasználásáról adott értékelő dr. Kőrös Gáspár.áttekintést Az értékelés során egy kivételével valamennyi ágazat költségvetési gaz­dálkodását jónak minősítet­te, a gazdasági ágazatról szólva azonban megjegyez­te az előadó: — Az ágazat céljait szol­gáló 102 millió forintos fel­­használásunk csupán 79,2 százaléka az előirányzat­nak. Ez pedig egyértelmű­en azt jelenti, hogy a ke­reteket sokkal kedvezőbben kellett volna felhasználni. Annál is inkább, mert ezek révén gondoskodnak a tt­ségvetés módosított bevé­teli tervei 106,9 százalékra, tehát az előirányzottnál 71,7 millió forinttal na­gyobb összegben teljesítet­te a megye. A bevételek 83,3 százaléka helyi forrá­sokból, 16,7 százaléka pe­dig állami hozzájárulásból származott. — A megyei tanács költ­ségvetéséhez — folytatta az előadó — 37 tanácsi válla­lat, 66 kisipari szövetkezet, 39 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, 24 takarékszövetkezet, 23 költ­ségvetési üzem, 184 mező­­gazdasági termelőszövetke­zet, 70 szakszövetkezet,­­4046 kisiparos, 438 kiske­reskedő és mintegy két­százezer adózó megyei la­kos járult hozzá. Ezt követően, a tanács­ülés köszönetét tolmácsol­ta mindazoknak a vállala­toknak, gazdaságoknak, in­tézményeknek és az adófi­zető állampolgároknak, akik munkájukkal, adófi­zetési kötelezettségük sesítésével elősegítették tel­megye múlt évi költségve­­­tési gazdálkodásának za­vartalanságát, s hozzájá­rultak a többletbevételek eléréséhez. nácsok 2 392 000 négyzet­­méter park fenntartásáról, csaknem 2,2 millió négyzet­­méter út és híd tisztításá­ról, 27 425 közvilágítási lámpa üzemeltetéséről és a vízellátásról. Végezetül megemlítette a vb-elnökhelyettes, hogy múlt évi költségvetés több­­­letbevételeiből és a kiadá­si megtakarításból szárma­zó 210,6 millió forint pénz­­maradványt elsősorban az építőipari kapacitás fejlesz­tésére, kereskedelmi válla­latok támogatására, szociál­politikai feladatokra, ügy­vitelgépesítésre, valamint kulturális célokra kívánja fordítani a végrehajtó bi­zottság, ezer négyzetméter járda és 14 kilométer út. Az előterjesztést követő vita után — melynek so­rán felszólalt Csizmadia Tibor, Nagy Sándor, Petikó János, Miklós Zoltán, megyei NEB elnökhelyette­­­se, Benei Sándor, Sohajda József és Fazekas Bálint — a tanácsülés jóváhagyólag elfogadta a múlt évi költ­ségvetés és állóeszköz-fej­lesztési terv végrehajtásá­ról szóló jelentést. Egyide­jűleg elismerését fejezte ki a helyi tanácsoknak, párt­­szervezeteknek, tömegszer­vezeteknek és a megye la­kosságának a tanácsi fej­lesztési alapok pénzbevéte­leinek teljesítésében, vala­mint a társadalmi munka szervezésében, illetve vég­zésben nyújtott segítségért. • • Önzetlen tettek — félmilliárd értékben A testület tagjainak fo­kozott figyelme és érdeklő­dése kísérte az ülés továb­bi részét. Az okot erre az az — ugyancsak dr. Kőrös Gáspár vb-elnökhelyettes által előterjesztett — ös­­­szegezés adta, amely a la­kosság kommunális ellá­tottságának 10 évi fejlődé­sét vette számba. A tisztes eredmények mellőzve, hadd részletezését említsünk (Folytatás a 3. oldalon.) Újabb sikerek a településfejlesztésben Ezután a múlt évi taná­­r alapba áttéve hasznosítot­csi fejlesztési alapok fel­használásáról szólt dr. Kő­rös Gáspár. Jólesően emlí­tette, hogy a fejlesztési alap bevétele elérte a 669 millió forintot, ami a ter­vezetthez képest 24,3 szá­zalékos túlteljesítés és 153 millióval haladja meg az 1968-ban rendelkezésre állt összeget. A 669 millió fo­rintot még megnövelte a 104,4 milliós társadalmi munka-, valamint 15,3 mil­lió forintos helyi anyagér­ték. Elismerésre javasolta a vb elnökhelyettese a ta­nácsoknak azt a céltudatos tevékenységét, miszerint tavaly a költségvetési ma­radványból mintegy 32 mil­lió forintot a fejlesztési tak, ezzel is elősegítve az egységes kialakítását. pénzgazdálkodás Szép ered­mény ugyanakkor, hogy koordináció címén, más szervektől csaknem 32 mil­lió forintot vettek át tanácsok fejlesztési célok­a­ra. A fejlesztési alapból lé­tesült múlt évi eredmé­nyek közül hadd említsünk legalább néhányat. Fél-két hónappal ezelőtt, ja­nuár 27-én hozott határo­zatot a megyei tanács­ok a belvízhelyzet alakulásával összefüggő védekezési, il­letve megelőzési feladatok­ról. A nagy károkat okozó belvíz főleg a december­ben lehullott nagy mennyi­ségű csapadék következmé­nye. A megye területén mintegy 744 millió köbmé­ter víz gyűlt össze, s ja­nuár végére a sokévi át­lagnál 30—80 cm-el volt magasabb a talajvíz a me­gye területén. Különösen sok víz gyűlt össze Kiskőrös és Kecel környékén, s ha figyelem­be vesszük,­ hogy a tavaszi épült 544 lakás, 3 körzeti , maximális talajvízállás orvosi, 4 fogorvosi rendelő, 1 áprilisban és májusban ala- 28 általános, 14 középisko­­lul ki, a jelenleginél még­­ " ' kell mai tanterem, illetve mű­hely. Az óvodai helyek szá­ma 175-tel, az általános is­­­kolai diákotthonoké 165-tel, szociális otthonoké öt­­vennel bővült. Szilárd bár­súlyosabb gondokkal számolnunk. A mostani belvízhelyzet csak az 1951—52-es és az 1965—66-os téli körülmé­nyekkel hasonlítható ösz­kolatot kapott több mint 72­1 sze, mind az elöntött terü­ XXV. évf. 74. szám 1970. március 28. SZOMBAT Ára: 90 fillér 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet Összefogás a földeken A kései kitavaszodás miatt szinte minden ten­nivaló egyszerre sürget a földeken. Tetézi a gondo­kat, hogy tavalyról sok helyen elmaradt a mély­szántás, kint van a kuko­ricaszár és a kora tavaszi­aknak is már földben kelle­ne lenni. A szántást, vetést számos gazdaságban aka­dályozza a belvíz. Az üze­mekben brigádok ássák a levezető árkokat. Mindehhez járul az erő­gépek hiánya, az alkat­rész és gumiabroncs gon­dok. A Minisztertanács csü­törtöki ülésén felhívta az érintett minisztereket, va­lamint az illetékes szerve­ket, hogy sürgősen intéz­kedjenek a hiányok eny­hítésére. A mezőgazdasági üzemekben jelenleg két, illetve nyújtott műszakban dolgoznak a gépek. Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, ame­lyek elegendő erőgéppel rendelkeznek kisegítik a rászorulókat. Az állami gazdaságok­ban halad legszervezetteb­ben a munka. Érthető, hi­szen a legjobban gépesített üzemek. A Városföldi Ál­lami Gazdaság földjein naponta több mint har­minc erőgép dolgozik. A tizenkétezer holdas mező­­gazdasági nagyüzem 1500 hold búzavetésén és az ugyanekkora területű lu­cernásban a tavaszi tejtrá­gyázást már befejezték. A jövő hét elején 120 hold újabb lucernást telepítenek. Egyidejűleg a belvizek le­vezetését is végzik.­romszáz hold értékes fá­te­rületet érint ez a munka. A gyümölcsöst már meg­szabadították a károsodás­tól. A bajai Micsurin Termelőszövetkezet homoki szőlőtelepítésén is nehezen mo­zognak a gépek, a nedves talajon csak két 45 lóerős MTZ traktorral boldogul­nak. Az idei termés megalapozására holdanként tíz mázsa vegyes műtrágyát szórnak a sorok közé. (Pásztor Zoltán felvétele) 108 ezer hold víz alatt •• Összedőlt 212 ház, megrongálódott 621 épület H­ELYZETK1ÍF A BELVÍZRŐL letek nagyságát, mind a csatornák vízállását ille­tően. Különösen a Rekettye —Bogárzó csatornára vo­natkozik ez, ahol a leg­utóbbi — március eleji — esőzések következtében másodpercenként 1,2 köb­méter vízhozamot mértek (ennyi futott le a csator­nán egy másodperc alatt). A talajvíz magassága már­cius elején általában min­denütt 50—100 centiméter­rel haladta meg a sokévi átlagot. Bács-Kiskun megye terü­lete három vízügyi igazga­tóság illetékességi körzete: a bajai, a szegedi és a szol­noki. Az Alsódunavölgyi tét Soltvadkert, Kecel, Kis­kőrös, Mélykút, Tompa, Kisszállás, Kiskunhalas, Bocsa és Bugac térségében, ahol szivattyúzással, újabb csatornák építésével folyik a védekezési és a megelőző munka. Főleg a tanyás te­rületeken — elsősorban a Homokhátságon — romlott a helyzet, megrongálódtak a vízzel körülzárt tanyák, és — sajnos — további épületkárokkal is kell még számolni. A megye területén eddig 212 ház dőlt össze a belvíz miatt és 621 épület rongá­lódott meg kisebb-nagyobb mértékben. Ez azzal járt, hogy sok család rokonok Vízügyi Igazgatóság terüle­­t­nál, ismerősöknél kénysze­­ren február 8-ig elsőfokú, vült átmenetileg otthont aztán másodfokú, majd­­ keresni, sokan pedig szűk­február 11-től a kígyósi vízrendszerben harmadfo­kú a védelmi készültség. A másik két vízügyi igazga­tóság területén első, illetve másodfokú a készenléti ál­lapot. A legrosszabb a hely­, ?églakásokra szorultak. A kárfelmérés, illetve felvé­tel a megye egész területén megkezdődött és a károsul­tak egy része már benyúj­totta kérelmét az OTP-hez. A folyamatos és soronkí­vüli elbírálást indokolja, hogy a vízügyi igazgatósá­gok Kecskemétet, Kiskun­félegyházát, Kiskőröst, Ke­celt és Soltvadkertet bel­vízsújtotta területté nyilvá­nították. A TÜZÉP ugyan­csak felkészült az építő­anyag-igények kielégítésé­re, amint erről korábban írtunk. A január 20-i helyzet­­felmérés óta mintegy 80 ezer holddal növekedett az elöntött mezőgazdasági te­rület nagysága és jelenleg összességében megközelíti a 108 ezer holdat. szántó 19 ezer hold. Ebből őszi vetés 12 673 hold, egyéb művelési ághoz tartozó te­rület pedig több mint ezer hold. A károk elhárí­­­tása, csökkentése és a la­kóépületek helyreállítása, stb., érdekében a megyei tanács­ok állandó kapcsola­tot tart fenn a helyi taná­csokkal, az OTP-vel és a TÜZÉP-pel. G. S.

Next