Petőfi Népe, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

Világ proletárai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIA­LISTA M­U­N­K­Á­S­PÁ­R­T B­Á­C­S’- K­IS­K MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kedvcsináló séta A Budapesti Nemzetközi Vásáron Szerencsém volt: mind­­j­árával senki sem tartja cél­­járt az első­­, közön­ségna­­ravezetőnek a termékek pont eljutottam a vásárra, világversenyét. Előzőleg már a televízió.­­ Néhány számadatot még­­rádió, s az országos sajtó­t is megismétlőnk. A BNV útján — honfitársaimmal, 260 ezer négyzetméternyi egyetemben — értesültem az adatokról, amelyek tár­gyilagosan bizonyították, hogy az idei BNV színe­sebb, mozgalmasabb, mint a korábbiak. No és hogy színvonalasabb atekintet­­ben is, hogy mindenből a legújabbat, legjob­bat, legszebbet hoz­ták el a kiállítók. Azaz­­ előzőleg „polcon maradt” területéből 60 ezren kaptak helyet a magyar­ kiállítók, zömében exportképes gyárt­mányaik számára. A hazai­ak mellett 33 ország vesz részt a vásáron, köztük Kanada, Pakisztán és Ele­fántcsontpart először állít ki. * Mint Bács megyei előtt­­ — a következő alternatíva állt, miután a kapun be­­­­léptem: Vagy mindenáron a szőkébb pátria kiállítói­nak áruit keresem meg, s csak erről adok — persze csak kis részükről — tudó­sítást, de akkor nem látom a fától az erdőt. Vagy ne­kivágok, mindent felhab­zsolva, viszont akkor az er­dő, miatt észrevétlen marad a fa. Szerencsére a me­gyénk üzemei, vállalati, ktsz-ei­ gondoskodtak reális megoldásáról. Olyan szép számmal képviseltetik ma­gukat, annyi pavilonban ér­dekeltek vagyunk, hogy csupán itthoni profiljaink­ra kellett gondolni egy-egy csarnokban. Itt lenni kell Bács megyei terméknek. * így volt ez például az élelmiszer és vegyipari gé­pek hatalmas­ pavilonjában. Meglátok a bámulatos be­­­rendezések közt egy mini­­toronyszerű fém építményt. Olvasom a tömör tájékot­(Folytatás a 3. oldalon) • •Öt települést villamosítanak Hálózat fejlesztés, korszerűsítés „A villamosítás lényegé­­­ben 1964-ben befejeződött, következő években, 965-től kezdődően a Vill­amoshálózat további bő­vítése, a közvilágítás kor­­szerűsítése és a külterületi adott helyek villamosítása elöntette a feladatot.. — olvashatjuk a megye anácsainak tízéves­­ mun­káját elemző jelentésében. A folyamat — bővítés, korszerűsítés — azóta is árt, hiszen új lakótelepek városrészek, utcák épülnek ;ok helyen a megyében, főzzük meg ezúttal, hogy 970-ben milyen tervek va­­ósulnak meg a villamosl­­ást illetően. A megyei tanács vb .ervosztályán megtudtuk, hogy az idén Kecskeméten, az épülő Széchenyiváros 148 lakásának bekapcsolá­shoz transzformátorállo­­mást létesítenek (jelenleg ugyanis a KÖJÁL készülé­sére van kapcsolva a vá­­­rosrész). Folyamatban van kecskeméti Szabadság téren a 45 lakásos OTP- h­ázban az állomásszerelés, a kábelek lefektetése is. A Műkertvárosban épült la­kásokhoz ugyancsak transz- j formátorállomásra _ és ] mintegy 500 méter kábelra ] van szükség.­­Villanyhoz jut ez évben !! — a tervek szerint —• Kis-*­kunfélegyházán, a Közel­­szőlőkben épült 100 lakás, Soltvadkerten, a Bánom­­kertben levő mintegy 60 lakás és Bácsalmáson az 54 lakásos lakótelep. Ez utóbbihoz mintegy 700 mé­ter vezeték és egy transz­formátor is szükséges. Az idei tervek szerint csaknem 44 kilométer kis­feszültségű hálózatbővítés valósul meg a megyében. Ez olyan tételekből tevődik össze, mint a kecskeméti 9,2 kilométeres fejlesztés, a bajai járás 3,5 a kalo­csai járás 3,5 a kiskunfél­egyházi járás 5,2 a kiskun­­halasi járás 4,8 és a kecs­keméti járás 4,7 kilométe­res hálózatfejlesztési terve. Villanyhoz jut ebben az esztendőben öt külterületi lakott hely is. Az ágasegy­házi Sándortelep, ahol mintegy 200 lakás van, a szanki Móricgát Bessenyei dűlője; Kelebián, a Bács­­borista részen ötvenhat és a hetényegyházi Szarkásban ötven család. Csengőd-Kul­­lérpusztán pedig már má­jus 19-én ki is­ gyulladt a fény. E kis települések la­kói jelentős összeggel já­rultak hozzá a régóta dé­delgetett tervek­ megvaló­sításához: a beruházási költségeknek mintegy a felét vállalták, viselik. G. S. 1970. május 26, KEDD Ára: 90 fillér Könnyűbúvárok fóliázzák a gátat a tokaji hídnál A Tisza vízszintje Szegednél 907 centiméter A Tiszán levonuló ár­hullám hétfőn, délelőtt Ti­szafürednél elérte és már egy centiméterrel megha­ladta a maximumot, a 765 centiméteres vízszintet. Ezen a szakaszon azonban még további áradás várha­tó. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság irányí­tásával az utóbbi­­ 48 órá­ban több mint 700­0 ember védte a gátakat a hullám­veréstől és sok helyen szo­rítógáttal, ellennyomó me­dence építésével küzdöttek, a buzgárok és a felfakadó, víz ellen. Tokajnál a va­súti hídnál erősen szivárgó gátszakasz oldalára könnyűbúvárok egymás fö­­­lé három fóliaréteget fek­tettek le. Polgár térségé­ben több mint ötezer ho­mokzsák beépítésével két nagyobb buzgárt lokalizál­tak. Tiszapalkonya, Tisza­füred és Poroszló körzeté­ben szorítótöltéseket épí­tenek a szivárgó és fakadó víz ellen. A vízügyi igaz­gatóság gépesített árvízvé­delmi osztaga a Négyes és Borsod ivánk­a közötti zsili­pet szádfallal tárta fel. A Maros Makónál már csaknem 80 centimétert apadt a tetőzés óta, de a védekezésben nincs szünet, folytatják a munkát a gá­tak erősítését. Ferencszál­­lásnál az átázás kövekez­­tében egy helyen megros­­kadt a töltés alja, de ter­méskövekkel és homokzsá­kokkal­­ sikerült megtámasz­tani. A víz felől pedig szinte fóliába csomagolták ezt a 45 méter hosszú gát­szakaszt, hogy csökkentsék a szivárgást. Hétfőn az idő­járás már kegyesebb volt az­­ árvédekezőkhöz, mert kissé felszikkasztotta a töl­tések tetejét, s így meg­könnyítette a különböző védelmi anyagok szállítá­sát, a munkát. Hétfőn délelőtt Szeged­nél 907 centimétert jelzett a vízmérce, ami azt jelen­ti, hogy a folyó árhullá­ma 14 centiméterre meg­közelítette­­ az 1932. évi maximumot. A szegedi Ti­­sza-part menti klinikasor és más házak pincéiben, kertjeiben rendszeres „őr­járatot’’ tartanak, hogy víz­feltörés esetén azonnali be­avatkozással előzzék meg a bajt. Jock Jenő és Kerekes Szilveszter ezredes a Tisza— Maros szöget védő honvédségi erők parancsnoka a hadári gáton. (Rövid tudósítás a 3. oldalon). Pedagógusok kulturális seregszemléje­ ­ Vasárnap délelőtt a Kecs­­­­keméti Katona József Szín­házban került­ sor a felsza­­­­badulás 25. évfordulója tisz­­­­teletére rendezett kulturális­­ seregszemlére, amelyet a Pedagógus Szakszervezet Bács-Kiskun megyei bizott­sága szervezett. A szép számú közönség előtt Fischer István, a Pe­dagógus Szakszervezet me­gyei elnöke mondott beszé­det. Ezt követően a duna­­­­vecsei, bajai, kalocsai, kis­­k­kunhalasi és kecskeméti vá­­­­rosi, illetve járási pedagó­­­­gusokból válogatott szólis­­­­ták és együttesek léptek a színpadra. Velük együtt szerepelt a Bajai Tanító­képző Intézet énekkara is. Különösen kimagasló mű­vészi teljesítményt nyújtot­tak a kecskeméti pedagó­gus énekkar tagjai és az ugyancsak kecskeméti ze­­­­netanárok, valamint a népi­­ hangszereken játszó jános­­halmiak, köztük a rádióból­­ és televízióból is ismert Keszthelyi Pál furulyamű­­­­vész. A két­ és fél órás műsor A vízügyi igazgatóságon és az erigazdaságok tevékenységét tárgyalta a megyei mezőgazdasági állandó bizottság Hétfőn Dusnokon ülést tokról szóltak az előter-tartott a megyei tanács me­zőgazdasági állandó bizott­sága. Megvitatta a vízügyi igazgatóságok, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazda­ság, valamint a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság tevékenységét. A har­vesztések. A vízügyi igazgatóságok jelentése szerint a negyedik ötéves terv időszakában több mint 140 millió forin­tot fordítanak a vízgazdál­kodás fejlesztésére. A két erdőgazdaság je­lentése jól tükrözte az erdő­sítés, a fafeldolgozás és a másik ötéves terv célkitű­­ ,, , .. .. , ,­zéseinek végrehajtása, fa­ vadgazdálkodás fejlődését, ismét bebizonyította hogy­a­lamint a negyedik ötéves . A Kiskunsági Erdő- és Fa­nevelpink megyeszerte­ki- terv időszakában végrehaj­­t feldolgozó Gazdaság a ne­veszik részüket a tanítás­i tandó legfontosabb felada. E­gyedik ötéves terv során mellett az öntevékeny má-­s , növekvő feladatokkal vészett munkából is. I------------------------------------igyekszik megbirkózni. Évenként kétezer hektár új erdőt, létesít. 140—150 ezer köbméter fát termel ki és 40—50 ezer köbmétert dol­goz fel. A Gemenci Álla­mi Erdő- és Vadgazdaság a negyedik ötéves terv idő­szakában 53 millió forint értékű beruházást akar megvalósítani saját forrás­ból. Az előző ötéves terv cél­kitűzéseinek megvalósítását és a soron levő feladatokat illetően számos megállapí­tás, vélemény és értékes javaslat hangzott el. Mind­ezek a tanácsülés elé ke­rülő jelentésekben szere­pelnek majd. Az értekezleten, amely dr. Gajdócsi Istvánnak, az állandó bizottság elnöké­nek vezetésével zajlott le, részt vett dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium pedagógus­­ kvartettje a seregszemlén. (Fotó: Krisch B.)

Next