Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS*-KISKU 4 MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Megszűnt a dunavecsei és a kiskunfélegyházi járás Mint azt pár héttel ezelőtt hírül adtuk, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elrendelte a dunavecsei és a kiskunfélegyházi járások megszüntetését, illetve egyes községi tanácsok Kiskunfélegyháza járási jogú városi tanács irányítása alá helyezését. A szervezeti változás határidejét végrehajtásának 1970. június 30-ában tűzték ki a határozatok. E célból tartott együttes ülést tegnap délelőtt az MSZMP Dunavecsei Járási Bizottsága és a Dunavecsei Járási Tanács. A két vezető testület ülésén részt vett Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, s ott voltak az érdekelt fogadó járások párt -és tanácsi testületeinek vezető képviselői. Az együttes ülés részvevőit Boza József, a dunavecsei járási pártbizottság A pártbizottság és a első titkára köszöntötte, jelezvén egyúttal a két testület ülésének témáját. Ezután dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőül felvázolta azokat a feltételeket, amelyek lehetővé és indokolttá tették az államigazgatás észszerűsítését, a tanácsi munka továbbfejlesztését. A helyi tanácsi önkormányzat mind fokozottabb érvényre jutásának jegyében számos vonatkozásban bővült a községi tanácsok hatásköre. A közigazgatás egyszerűbbé, bürokráciamentesebbé tétele, a helyi anyagi erőforrások minél ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználása jegyében számos község nagyközségi ranghoz jutott, illetve jut. Mindez végső soron az állampolgárok érdekét szolgálja az egészségügyi, kommunális, kulturális és egyéb vonatkozásban éppúgy, tanács együttes ülése mint ügyes-bajos dolgainak intézésében. A helyi önkormányzat érvényesülése irányába hat a nagyobb közigazgatási egységek létrehozása, jelen esetben a dunavecsei és kiskunfélegyházi járások megszűnése is. A továbbiakban a megyei tanács vb-elnöke csupán az utóbbi tíz év eredményeire hivatkozva méltatta azt a jelentős fejlődést, melyet a járás vezető testületeinek irányításával, s a lakosság odaadó munkája nyomán a mezőgazdaságban, iparfejlesztésben, a kereskedelem területén, nem utolsósorban a községfejlesztésben magáénak mondhat a megszűnő dunavecsei járás. A fejlődésben elért eredményekért a megyei tanács köszönetét tolmácsolta, majd ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatát, mely (Folytatás a 3. oldalon) Példátlan felhozatal Óránként 2500 pecsenyekacsa Rekord forgalmat bonyolít le nap mint nap az Országos Baromfiipari Vállalat kecskeméti gyára. Az üzem négy megyére terjedő aprójószág-tenyésztő körzetéből naponta 50 ezer szárnyas érkezik. A példátlan mennyiségű felhozatal nagyüzemi apró jószágtartás a fellendülését jelzi. A 280 tenyésztő gazdaságból óramű pontossággal szállítják a vágnivalót. Most van a pecsenyekacsa főidénye: naponta 20 ezer érkezik belőle a víziszárnyastelepekről. Az eddigi forgalom több mint nyolcszázezer kacsa. Július első felében várják az egymilliomodik víziszárnyast,s ezt követően még mindig 700 ezer érkezésére számolnak a szezon végéig. Naponta 5 vagon készáru hagyja el a gyárat. A vágott baromfit, a tojást és a házinyulat három világrész államaiba exportálják. A pecsenyekacsa zömét az NSZK fogadja. Egyre több árut adnak hazai ellátásra is. A kereskedelem megrendelésének megfelelően naponta 2 vagonnyi vágott aprójószágot szállítanak. Egyik legkeresettebb termékük — a baromfihúson kívül — a házinyúl. A pecsenyénekvalót Olaszországba küldik. Eddig 90 ezer házinyúl érkezett gyárba, ahol nagyobb részét feldolgozták, a többit pedig „szőröstől bőröstől” exportálták. Még mintegy 100 ezer fülest várnak a tenyésztőktől. A gyárban egyébként megkezdődött a félév termelési eredményeinek értékelése, összegezése. Eddig ütemterv szerint érkezett a nyersáru, s a jól szervezett üzemi munkával a feldolgozás is követni tudta a felhozatalt. Bővítették, korszerűsítették a feldolgozópályákat. Így egyedül kacsából óránként 2500 kerül le a gépsorokról. A mongol mezőgazdasági miniszter Kecskeméten Dr. Dimény Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter meghívására hazánkban tartózkodik Mangalzsavin Das mongol mezőgazdasági miniszter. A magas rangú vendég országjáró körútja során kedden dr. Soós Gábor, mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszterhelyettes társaságában Kecskemétre látogatott. Megtekintették a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet, ahol dr. Mészöly Gyula igazgató és Kiss Árpád igazgatóhelyettes fogadta a vendégeket. Jelen volt Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója is. A mongol miniszter érdeklődött az intézet kutatóinak munkája iránt. Különösen a triticále és a paradicsom nemesítésében elért eredményekről nyilatkozott elismerőleg. Délután a Kecskeméti a Konzervgyárba látogattak el vendégek. Segítség a társgazdaságnak A mezőgazdasági nagyüzemek ma már gépekkel takarítják be a zöldborsót. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek egy nagy teljesítményű gépsora van. Ezen már lefutott a korai zöldborsótermés. A későbbi érésűek betakarítására a napokban kerül sor. Ez a pauza jól jött a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezetnek. A gazdaságnak ugyanis tönkrement a berendezése, éppen amikor a legnagyobb szükség lett volna rá. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet a társgazdaság segítségére sietett és kölcsönadta a fejtő- és tisztítóberendezést. Egy tízórás műszakban, a minőségtől függően, 100— 180 mázsa termést fejtenek és tisztítanak meg. (Pásztor Zoltán felvétele) XXV. évf. 158. szám 1970. július 1. SZERDA Ara: 90 fillér Szeged a vásárra készül (4. oldal.) Megnyugtató nyugtalanság (5. oldal) / Békekölcsön nyereménylista (6. és 7. oldal) (7—8. oldal.) Irányelvek, intézkedések ^ a gazdaságok fejlesztésére A TOT FŐTITKÁRÁNAK NYILATKOZATA A MÉM, a TOT és a SZÖVOSZ elnöksége irányelveket bocsátott ki a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságok kapcsolatának fejlesztésére. Az irányelvek elemzik a háztáji termelés eddigi csökkenésének okait, szorgalmazzák a háztáji gazdaságok fejlesztését, tájékoztatnak a közös és a háztáji kapcsolatainak új lehetőségeiről. A háztáji gazdaságok helyzetéről, fejlődésük tendenciájáról K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára a következő tájékoztatást adta az MTI főmunkatársának: — Az ország gazdaságpolitikája a mezőgazdaság szocialista átszervezésének , egész ideje alatt, s annak az irányelvek érvényesítése nyomán hasznosíthatják a jelenleg kihasználatlan eszközöket, épületeket. Megállapodhatnak abban, hogy a háztájiban előállított termékeket a közös útján értékesítik, s a termelőszövetkezet szerzi be a háztáji részére is a különféle anyagokat, eszközöket. A közös gazdaságok sokat tehetnek a háztáji szaktanácsadásának megszervezéséért,s a szervezett növényvédelem és az állategészségügyi feladatok ellátásáért. — Az ösztönző jogszabályok hatékonyságának és befejezése óta is nagy jelentőséget tulajdonított, illetve tulajdonít a háztáji gazdaságok termelésének. Ez a koncepció azonban a meg nem értés miatt, az anyagi — technikai feltételek, továbbá a megfelelő ösztönzés hiányában nem eléggé érvényesülhetett. Ezért a háztájiakban kedvezőtlen tendenciák alakultak ki, 1961 óta a szarvasmarhének tapasztalatait az év folyamán összegezzük. Lehetséges, hogy az így nyert felmérések alapján újabb intézkedésekre, további segítségre lesz szükség. Előd fordulhat, hogy a kocaállomány nagyobb mérvű növekedése nyomán egy idő? múlva a háztáji gazdaságok sertéseik egy részétől meg akarnak szabadulni. Ebben az esetben szükség ha-állomány 200 000-rel, a %ess ® válhat az állami vnd sertésállomány majdnem tervenciós vásárlás, vagyis 500 000-rel csökkent. A gazdaságirányítás reformja élesen feltárta a kedvezőtlen jelenségeket, s mint ismeretes, egész sor intézkedés történt azok visszaszorítására. Nagy jelentősége volt annak, hogy a háztáji gazdálkodás jogosságát a tsz-törvénybe iktatták. Ösztönzésként felemelték számos fontos mezőgazdasági cikk felvásárlási árát, kedvezményes akciókat indítottak a tenyészállatok utánpótlására, szabaddá tették a takarmányvásárlást, hozzáférhetőbbé vált a háztáji gazdaságok számára is a műtrágya, a kisgép. Igen jelentős az az intézkedés is, hogy a háztájiban végzett bizonyos munkát a társadalombiztosítás szempontjából a közösben végzett munkával azonos értékűnek tekintik. — Jelentős eredményeket várunk a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok szorosabb együttműködésétől; a kiadott irányelvek is mindenekelőtt ezt szorgalmazzák. Az együttműködéseket is, egy olyan állami kötelezett*ség, amely biztonságot* nyújt a gazdáknak a ser* tések értékesítésére. Lehetséges, hogy hasonló módszert kell majd javasolni a baromfik átvételére is. Általában gondoskodni kell arról, hogy a megtermelt jó minőségű árut értékesíthessék. Mindent egybevetve a következő ötéves tervidőszakra az várható, hogy a háztáji gazdaságok össztermelésének eddigi erősen csökkenő üteme jelentősen lassul, s több ágazatban növekedésnek indul a termelés. Ezek közé tartozik majd a sertés- és a baromfitenyésztés, de növekedést várunk a munkaigényes, a piacon igen kelendő gyümölcsök, mint például az eper és a meggy termelésében. A háztájiak problémáival mindenképpen az eddiginél hatékonyabban kell foglalkozni minden arra illetékes szervnek, beleértve a TOT-ot és és az államigazgatási szer-