Petőfi Népe, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALIS­T­A MUNKÁSPÁRT B­Á­C­S*-K­IS­K­U­ 4 MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Megszűnt a dunavecsei és a kiskunfélegyházi járás Mint azt pár héttel ez­előtt hírül adtuk, a Nép­­köztársaság Elnöki Taná­csa elrendelte a dunavecsei és a kiskunfélegyházi járá­sok megszüntetését, illetve egyes községi tanácsok Kis­kunfélegyháza járási jogú városi tanács irányítása alá helyezését. A szervezeti változás határidejét végrehajtásának 1970. június 30-ában tűzték ki a hatá­rozatok. E célból tartott együttes ülést tegnap délelőtt az MSZMP Dunavecsei Járási Bizottsága és a Dunavecsei Járási Tanács. A két ve­zető testület ülésén részt vett Erdősi József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, s ott vol­tak az érdekelt fogadó já­rások párt -és tanácsi testü­leteinek vezető­ képviselői. Az együttes ülés részve­vőit Boza József, a duna­vecsei járási pártbizottság A pártbizottság és a első titkára köszöntötte, je­lezvén egyúttal a két tes­tület ülésének témáját. Ez­után dr. Varga Jenő, a me­gyei tanács vb-elnöke emel­kedett szólásra. Bevezetőül felvázolta azo­kat a feltételeket, amelyek lehetővé és indokolttá tet­ték az államigazgatás ész­­szerűsítését, a tanácsi mun­ka továbbfejlesztését. A helyi tanácsi önkormány­zat mind fokozottabb ér­vényre jutásának jegyében számos vonatkozásban bő­vült a községi tanácsok ha­tásköre. A közigazgatás egyszerűbbé, bürokrácia­­mentesebbé tétele, a helyi anyagi erőforrások minél ésszerűbb, gazdaságosabb felhasználása jegyében szá­mos község nagyközségi ranghoz jutott, illetve jut. Mindez végső soron az ál­lampolgárok érdekét szol­gálja az egészségügyi, kom­munális, kulturális és egyéb vonatkozásban éppúgy, tanács együttes ülése mint ügyes-bajos dolgainak intézésében. A helyi ön­­kormányzat érvényesülése irányába hat a nagyobb közigazgatási egységek lét­rehozása, jelen esetben a dunavecsei és kiskunfélegy­házi járások megszűnése is. A továbbiakban a me­gyei tanács vb-elnöke csu­pán az utóbbi tíz év ered­ményeire hivatkozva mél­tatta azt a jelentős fejlő­dést, melyet a járás vezető testületeinek irányításával, s a lakosság odaadó mun­kája nyomán a mezőgazda­ságban, iparfejlesztésben, a kereskedelem területén, nem utolsósorban a köz­s­­égfejlesztésben magáénak mondhat a megszűnő duna­vecsei járás. A fejlődésben elért eredményekért a me­gyei tanács köszönetét tol­mácsolta, majd ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatát, mely (Folytatás a 3. oldalon) Példátlan felhozatal Óránként 2500 pecsenyekacsa Rekord forgalmat bonyo­lít le nap mint nap az Or­szágos Baromfiipari Válla­lat kecskeméti gyára. Az üzem négy megyére terjedő aprójószág-tenyésztő körze­téből naponta 50 ezer szár­nyas érkezik. A példátlan mennyiségű felhozatal nagyüzemi apró jószágtartás a fellendülését jelzi. A 280 tenyésztő gazdaságból óra­mű pontossággal szállítják a vágnivalót. Most van a pecsenyekacsa főidénye: na­ponta 20 ezer érkezik be­lőle a víziszárnyastele­­pekről. Az eddigi forgalom több mint nyolcszázezer kacsa. Július első felében várják az egymilliomodik víziszárnyast,s ezt követően még mindig 700 ezer érke­zésére számolnak a szezon végéig. Naponta 5 vagon kész­áru hagyja el a gyárat. A vágott baromfit, a tojást és a házinyulat három vi­lágrész államaiba exportál­ják. A pecsenyekacsa zömét az NSZK fogadja. Egyre több árut adnak hazai el­látásra is. A kereskedelem megrendelésének megfele­lően naponta 2 vagonnyi vágott aprójószágot szállí­tanak. Egyik legkeresettebb ter­mékük — a baromfihúson kívül — a házinyúl. A pe­­csenyénekvalót Olaszor­szágba küldik. Eddig 90 ezer házinyúl érkezett gyárba, ahol nagyobb ré­­­szét feldolgozták, a többit pedig „szőröstől bőröstől” exportálták. Még mintegy 100 ezer fülest várnak a te­nyésztőktől. A gyárban egyébként megkezdődött a félév termelési eredményei­nek értékelése,­­ összegezé­se. Eddig ütemterv szerint érkezett a nyersáru, s a jól szervezett üzemi munkával a feldolgozás is követni tudta a felhozatalt. Bőví­tették, korszerűsítették a feldolgozópályákat. Így egyedül kacsából óránként 2500 kerül le a gépsorok­ról. A mongol mezőgazdasági miniszter Kecskeméten Dr. Dimény Imre mező­­gazdasági- és élelmezésügyi miniszter meghívására ha­zánkban tartózkodik Man­­galzsavin Das mongol me­zőgazdasági miniszter. A magas rangú vendég or­szágjáró körútja során ked­den dr. Soós Gábor, mező­­gazdasági- és élelmezésügyi miniszterhelyettes társasá­gában Kecskemétre látoga­tott. Megtekintették a Du­na—Tisza közi Mezőgazda­­sági Kísérleti Intézetet, ahol dr. Mészöly Gyula igazgató és Kiss Árpád igazgatóhelyettes fogadta a vendégeket. Jelen volt Vég­vári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója is. A mongol miniszter ér­deklődött az intézet kuta­tóinak munkája iránt. Kü­lönösen a triticále és a pa­radicsom nemesítésében el­ért eredményekről nyilatko­zott elismerőleg. Délután a Kecskeméti a Konzervgyárba látogattak el vendégek. Segítség a társgazdaságnak A mezőgazdasági nagyüzemek ma már gépekkel ta­karítják be a zöldborsót. A kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezetnek egy nagy teljesít­ményű gépsora van. Ezen már lefutott a korai zöld­borsótermés. A későbbi érésűek betakarítására a na­pokban kerül sor. Ez a pauza jól jött a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezetnek. A gazdaságnak ugyanis tönkrement a berendezése, éppen amikor a legna­gyobb szükség lett volna rá. A Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet a társgazdaság segítségére sietett és kölcsönadta a fejtő- és tisztítóberendezést. Egy tízórás műszakban, a minőségtől függően, 100— 180 mázsa termést fejtenek és tisztítanak meg. (Pásztor Zoltán felvétele) XXV. évf. 158. szám 1970. július 1. SZERDA Ara: 90 fillér Szeged a vásárra készül (4. oldal.) Megnyugtató nyugtalanság­­ (5. oldal) / Békekölcsön nyereménylista (6. és 7. oldal) (7—8. oldal.) Irányelvek, intézkedések ^ a gazdaságok fejlesztésére A TOT FŐTITKÁRÁNAK NYILATKOZATA A MÉM, a TOT és a SZÖ­VOSZ elnöksége irány­­­elveket bocsátott ki a ter­melőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságok kapcso­latának fejlesztésére. Az irányelvek elemzik a ház­táji termelés eddigi csök­kenésének okait, szorgal­mazzák a háztáji gazdasá­gok fejlesztését, tájékoztat­nak a közös és a háztáji kapcsolatainak új lehetősé­geiről. A háztáji gazdaságok helyzetéről, fejlődésük ten­denciájáról K. Nagy Sán­dor, a TOT főtitkára a kö­vetkező tájékoztatást adta az MTI főmunkatársának: — Az ország gazdaságpo­litikája a mezőgazdaság szocialista átszervezésének , egész ideje alatt, s annak az irányelvek érvényesítése nyomán hasznosíthatják a jelenleg kihasználatlan esz­­közöket, épületeket. Meg­állapodhatnak abban, hogy­ a háztájiban előállított ter­mékeket a közös útján ér­­­tékesítik, s a termelőszö­­­vetkezet szerzi be a háztáji részére is a különféle anya­gokat, eszközöket. A közös gazdaságok sokat tehetnek a háztáji szaktanácsadásá­nak megszervezéséért,s a szervezett növényvédelem és az állategészségügyi fel­­adatok ellátásáért. — Az ösztönző jogszabá­­­lyok hatékonyságának és befejezése óta is nagy je­lentőséget tulajdonított, il­letve tulajdonít a háztáji gazdaságok termelésének. Ez a koncepció azonban a meg nem értés miatt, az anyagi — technikai feltéte­lek, továbbá a megfelelő ösztönzés hiányában nem eléggé érvényesülhetett. Ez­ért a háztájiakban kedve­zőtlen tendenciák alakultak ki, 1961 óta a szarvasmar­­hének tapasztalatait az év folyamán összegezzük. Le­­hetséges, hogy az így nyert­ felmérések alapján újabb intézkedésekre, további se­­gítségre lesz szükség. Előd fordulhat, hogy a kocaál­­lomány nagyobb mérvű nö­­­vekedése nyomán egy idő? múlva a háztáji gazdaság­­ok sertéseik egy részétől meg akarnak szabadulni.­ Ebben az esetben szüksé­g ha-állomány 200 000-rel, a %ess ® válhat az állami vnd sertésállomány majdnem tervenciós vásárlás, vagyis 500 000-rel csökkent. A gaz­daságirányítás reformja élesen feltárta a kedve­zőtlen jelenségeket, s mint ismeretes, egész sor intéz­kedés történt azok vissza­szorítására. Nagy jelentő­sége volt annak, hogy a háztáji gazdálkodás jogos­ságát a tsz-törvénybe iktat­ták. Ösztönzésként felemel­ték számos fontos mező­­gazdasági cikk felvásárlási árát, kedvezményes akció­kat indítottak a tenyészál­latok utánpótlására, szabad­dá tették a takarmányvá­sárlást, hozzáférhetőbbé vált a háztáji gazdaságok számára is a műtrágya, a kisgép. Igen jelentős az az intézkedés is, hogy a háztá­jiban végzett bizonyos munkát a társadalombizto­sítás szempontjából a kö­zösben végzett munkával azonos értékűnek tekintik. — Jelentős eredményeket várunk a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok szoro­sabb együttműködésétől; a kiadott irányelvek is min­denekelőtt ezt szorgalmaz­zák. Az együttműködés­­eket is, egy olyan állami kötelezett­*­­ség, amely biztonságot* nyújt a gazdáknak a ser­* tések értékesítésére. Lehet­­­séges, hogy hasonló mód­­­­szert kell majd javasolni a­ baromfik átvételére is. Ál­talában gondoskodni kell arról, hogy a megtermelt jó minőségű árut értékesít­hessék. Mindent egybevetve a következő ötéves tervidő­­szakra az várható, hogy a háztáji gazdaságok összter­­melésének eddigi erősen csökkenő üteme jelentősen lassul, s több ágazatban növekedésnek indul a ter­melés. Ezek közé tartozik majd a sertés- és a ba­romfitenyésztés, de növe­kedést várunk a munka­­igényes, a piacon igen ke­lendő gyümölcsök, mint például az eper és a meggy termelésében. A háztájiak problémáival mindenképpen az eddiginél hatékonyab­ban kell foglalkozni min­den arra illetékes szerv­nek, beleértve a TOT-ot és és az államigazgatási szer-

Next