Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
8. oldal Szolidaritás az elnyomott népekkel LUSAKA (MTI) Az el nem országok államkötelezett és kormányfőinek lusakai csúcsértekezletén elfogadták béke, a függetlenség, a fejlődés és a nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkozó deklarációt, valamint több határozatot. A Dél-afrikai Köztársaságban kialakult helyzettel foglalkozó határozat megjegyzi, hogy a délafrikai hatóságok az ENSZ-határozatokat megsértve folytatják a faji megkülönböztetés és elkülönülés politikáját. A határozat rámutat, hogy Dél- Afrika elnyomott népeinek a jogokért vívott harca törvényes harc. Az értekezlet elítélte a portugál gyarmatosítók akacióit és ezeket a béke és biztonság veszélyeztetéseként értékelte. A résztvevők követelték mindenekelőtt a NATO tagállamaitól a Portugáliának nyújtott minden olyan segély beszüntetését, amelyet az afrikai népek elnyomására lehet felhasználni. Az értekezlet résztvevői szolidaritásukról biztosították Angola, Mocambique és Guinea (Bissau) népét. Felhívást adtak ki az említett országok felszabadító erőinek nyújtott fokozása érdekében.segítség Az értekezlet állást foglalt a Portugáliával, Dél- Afrikával és Rhodésiával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok, a Portugáliával és Dél-Afrikával fenntartott diplomáciai kapcsolatok megszüntetése mellett, továbbá amellett is, hogy az értekezleten résztvevő országok kikötőit és repülőtereit zárják le a három ország hajói és repülőgépei előtt. A rhodesiai helyzettel foglalkozó határozatban az értekezlet elítélte Angliát. A gyarmatosítás felszámolásával foglalkozó határozatban felszólítják Franciaországot és Spanyolországot, hogy a legrövidebb időn belül adják meg gyarmataik lakosságának az önrendelkezési jogot. Határozat a vietnami agresszió ellen Befejeződött az angol szakszervezeti kongresszus BRIGHTON (MTI) A brit szakszervezetek 102. kongresszusa pénteken befejezte munkáját. Az utolsó napon egyhangúlag határozatot hoztak a kormány vietnami politikájáról. A határozat követeli, hogy a brit kormány határolja el magát az Egyesült Államok vietnami politikájától és „semmi szín alatt se küldjön brit csapatokat vagy bármilyen katonai segítséget a saigoni kormány támogatására”. A kifejtette, javaslat előadója hogy míg Wilson-kormány nem volt a hajlandó csapatokkal hozzájárulni az amerikai agresszióhoz, a jelenlegi kabinet távol-keleti katonai tervei azt a veszélyt rejtik magukban, hogy angol katonák valamilyen formában belekeveredhetnek a konfliktusba. A vietnami kérdésben a kongresszus résztvevői már korábban tüntetést rendeztek, az AFL—CIO amerikai szakszervezeti szövetség küldötte ellen, aki a Pentagon propaganda-frázisait próbálta szajkózni a szónoki emelvényről. Több küldött „gyalázat” felkiáltással szakította félbe. A kongresszus szolidaritását nyilvánította ki a jogaikért harcoló spanyol dolgozók iránt. Sugár András, az MTI tudósítja jelenti: Az idei kongresszus megmutatta, hogy az angol szakszervezetek nem engedik meg a konzervatív kormány beavatkozását munkáltatók és a dolgozók bérvitáiba, s teljes egységben veszik fel harcot Heathék bármilyen a szakszervezetellenes kísérletével szemben. A kongresszus ugyancsak egyhangúlag utasította el a Heath-kormány ár- és bérpolitikáját, s jó előre értésére adta, hogy szó sem lehet semmiféle általános bérbefagyasztásról, amíg az árak a jelenlegi, példátlan mértékben emelkednek. Atombomba WASHINGTON (MTI) Az Egyesült Államok levéltári igazgatósága csütörtökön közzétette azokat az eddig titkosan kezelt dokumentumokat, melyek a második világháború idején eltűnt amerikai katonák sorsára derítenek fényt. Az egyik okmányból kiderül, hogy az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott atombomba áldozatai között húsz amerikai hadifogoly is volt. A levéltári igazgatóság természetesen nem önként szánta el magát erre a kínos beismerésre. A hadifoglyok sorsáról a japán titkosszolgálat egyik volt ügynöke nyilatkozott Washingtonban, aki negyedszázaddal ezelőtt az amerikai hadifoglyok őrzésével volt megbízva. Az NSZK halasztást kér VARSÓ Varsóban sajtóközleményt adtak ki, amely az NSZK kormánya szóvivőjének bejelentése alapján közli: a nyugatnémet kormány azzal a kéréssel fordult a lengyel kormányhoz, hogy Lengyelország az NSZK és politikai megbeszéléseinek időpontját halasszák későbbre. „Von Wechmar szóvivő — hangzik a közlemény — a kérést azzal indokolta, hogy a Brandt-kormány a tervezett szerződés aláírásához széles parlamenti bázis megteremtésére törekszik. Wechmar kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy gyel—nyugatnémet alenegyezmény még ebben az évben létrejön.’? ÓRÁNKÉNT VÁLTOZNAK A HÍREK Szabadon bocsátják a túszokat? BAGDAD A bagdadi rádió pénteken hajnalban megszakította adását és hivatalos nyilatkozatot ismertetett. Ez felszólítja a palesztinai ellenállási szervezeteket, hogy engedjék szabadon a három elrabolt repülőgép utasait. BEJRUT A Palesztinai Felszabadítási Szervezet Központi Bizottsága csütörtök éjszakai ülésén azonban úgy döntött, hogy a megegyezés reményében elrendeli az utasok Ammanba szállítását. A közleményből kiderül, hogy a palesztinai felszabadítási szervezet Irakot kérte fel, járjon közbe a repülőgépeket és utasokat őrző gerilláknál. A központi bizottság szóvivője szerint a döntés célja annak megakadályozása, hogy „az Egyesült Államok vezette nemzetközi imperializmus az utasok fogvatartását használja fel ürügyként arab területen való katonai beavatkozásra”. A Palesztinai Ellenállási Szervezetek Központi Bizottsága bejelentette, hogy szabadon bocsátják a három eltérített repülőgép valamennyi utasát, kivéve „a katonaköteles izraeli állampolgárokat”. Ugyancsak elengedik majd a repülőgépek személyzetét és visszaadják a repülőgépeket is. A túszként fogvatartott személyek szabadon bocsátása szakaszosan történik. Az utasok hazatérhetnek, amint az illetékes kormányok úgy nyilatkoznak, hogy szabadon bocsátják a Svájcban, Nyugat-Németországban, illetve Nagy- Britanniában fogvatartott gerillákat — szám szerint hetet. A katonaköteles sorban levő izraeli állampolgárok a — akiknek pontos számát közlemény nem adja meg — Ammanban maradnak mindaddig, amíg a Nemzetközi közvetítésével Vöröskereszt megegyezés jön létre az izraeli börtönökben sínylődő palesztinaiak szabadon bocsátásáról. Bejelentette a közlemény továbbá, hogy a Központi Bizottság korábbi döntésének végrehajtása folyamatban van: a svájci, az amerikai és az angol gépek utasainak átszállítása Ammanba megkezdődött. Brandt a határok sérthetetlenségéről DOM (MTI) Willy pénteken Brandt kancellár beszédet mondott Augsburgban a Mangyár munkásai és alkalmazottai előtt. Beszédének külpolitikai részét annak szentelte, hogy visszautasítsa az ellenzék propaganda-érveit, amelyekkel a szovjet—nyugatnémet szerződés ellen agitál. A kancellár ezután annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gazdaságitikai és tudományos-techegyüttműködés, amelyet a Szovjetunió kíván, s amelyet a többi kelet-európai állam is óhajt, mindenki számára hasznos lehet. „Azokhoz a pontokhoz, amelyekben megegyeztünk a Szovjetunióval — folytatta Brandt — az is hozzátartozik, hogy a moszkvai szerződés és azok az egyezmények, amelyeket Lengyelországgal, Csehszlovákiával és az NDK- val akarunk megkötni, egyetlen egészet alkotnak. A kancellár végezetül kijelentette: „A moszkvai szerződés a határok sérthetetlenségéből indul ki és megnyitja egy európai békerendezés távlatait. Ezáltal lehetőséget ad a német problémák tartós és igazságos megoldására”. Brandt kancellár péntek este a bajorországi Kempten városban beszédet mondott. Főként a keleti politika problémáival foglalkozott és élesen megtámadta Franz Josef Strauss-t. A CSU elnöke végtelenül nehezen érti meg egy demokratikus ellenzék szerepét. Olyan ellenségeskedést művel, amely túlmegy azon a mértéken, amit egy demokrácia megengedhet. 50. évforduló Azerbajdzsánban különféle rendezvényekkel emlékeznek meg a keleti népek első kongresszusának 50. évfordulójáról. Ezen a kongresszuson hangzott el az a felhívás, hogy a kizsákmányolt és a kizsákmányoló országok népei együtt lépjenek fel a nemzetközi imperializmus ellen. Kaukázus, Közép- Ázsia, Afganisztán, Egyiptom, India, Irán, Törökország és más országok 37 nemzetiségének ezt a tanácskozását Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban taratották meg négy hónappal szovjethatalom megteremtése után (1920). Lenin nagyra értékelte a keleti népek első kongresszusát. (TASZSZ) Oriásrakéta Az amerikai hadügyminisztérium és az atomenergia bizottság közös közleményben jelentette be, hogy szeptember 21-én az Egyesült Államok „katonai és tudományos feladattal” óriásrakétát bocsát fel a Csendes-óceánban fekvő Johnston-szigetről. A közlemény szerint kísérlet célja „olyan célba a juttató rendszerek kifejlesztése, amelyek megadott időben és helyen kísérleti robbanószerkezetet tudnak pályára bocsátani”. A közlemény hozzáteszi, hogy a kísérletet a kongresszus által jóváhagyott mal összhangban programhajtják végre. A program tervbe veszi az Egyesült Államok azon képességének megőrzését, hogy bármikor felújíthassa a nukleáris kísérleteket az atmoszférában. i 1910. szeptember 12, szombat Chile — két választás között A CHILEI elnökválasztási harc új szakaszba lépett. Az elmúlt héten majd hárommillió chilei járult az urnák elé, hogy eldöntse az elkövetkező hat év elnökének személyét. Mint ismeretes, a szavazás nem hozott végleges eredményt, hiszen a három jelölt, a baloldali Salvador Allende, a kereszténydemokrata Radomiro Torme és a jobboldali Jorge Alessandri közül egyiknek sem sikerült abszolút többséget szereznie. Az alkotmány értelmében a kongresszusra vár a feladat, hogy október 24-én válasszon a két legtöbb szavazatot kapott jelölt, Allende és Alessandri között. A kongresszus képviselőinek tehát a chilei szocializmus eszméje, vagy a konzervatív reakció között kell állást foglalnia. A VÁLASZTÁSOK első tanulsága éppen a középút, a lassú reformokat követő kereszténydemokrata vezetés válsága volt. Hat évvel ezelőtt még a lakosság 54 százaléka szavazott Frei programjára, s most csak 27,8 százalék. A centrista politika kudarca egyébként kontinensszerte megfigyelhető volt, azzal a különbséggel, hogy a polgári kormányzatokat katonai diktatúrák váltották fel. Chilében ugyanezt a szerepet töltené be a konzervatív jobboldal, minthogy a katonai puccsoknak nincsenek hagyományai ebben az országban. Alessandri programja egyértelműen — az északamerikai tőkével összefonódó helyi burzsoázia és földbirtokos oligarchia érdekeivel összhangban — az állami beavatkozás korlátozását tűzte ki célul. Ebben az összefüggésben kell értékelni azt a tényt, hogy a chilei választók 36,3 százaléka a szocializmus útjára adta szavazatát. Ha ehhez hozzátesszük még, hogy a harmadik jelölt Radomiro Torme is a kereszténydemokraták baloldali szárnyához tartozik, akkor a haladó demokratikus változásnak még szélesebb bázisa rajzolódik ki. A BALOLDALI Népi Egység sikerének sok realitása van az októberi kongresszusi választások esetében is. Az Allende jelöltségét támogató négy párt, köztük a kommunista párt, 80 képviselőt mondhat magáénak a 200- ból, míg az alessandrista mozgalom mindössze 45-öt. Ha csak 21 kereszténydemokrata képviselő szavaz Allendére, akkor is biztosított már a szocialista politikus elnöksége. A chilei jobboldal tisztában van a veszéllyel, és már meg is indította a támadást. Az alessandrista mozgalom vezetői a jól bevált taktikához folyamodtak: a demokrácia „védelmére” szólították fel a lakosságot, s a „törvény és rend” hangzatos jelszavaira hivatkozva a „marxizmus” elutasítását követelték. NEM SZÜKSÉGES túlzott kombináció ahhoz, hogy feltételezzük: Alessandri most megindított új szocialistaellenes, antikommunista kampányához segítséget nyújt az északamerikai tőke is, amelynek pozícióit, s tegyük hozzá, profitjait fenyegeti elsősorban Allende megválasztása. Már jelentkeztek a többi reakciós latinamerikai körök is, amelyek „a latin-amerikai politikai egyensúly” felborulásától tartanak, ha a baloldal győz Chilében. EZek az „aggodalmak’’ érthetők, választás hiszen a chilei eredménye — függetlenül az októberi kongresszusi döntés kimenetelétől — önmagában is jogosan tekinthető a legfontosabb latin-amerikai eseménynek a több mint tíz éve győzedelmeskedett kubai forradalom óta. A második világháború után először bizonyosodott be — hiszen Chile történetében volt már korábban példa a népfrontkormányzat, hogy a baloldal, tényleges összefogás esetén, demokratikus úton is eljuthat a kormányzáshoz a latin-amerikai földrészen. öt maharadzsa tiltakozik ÚJDELHI Mint ismeretes, az indiai kormány a közelmúltban elnöki rendelettel fosztotta meg az ország 278 maharadzsáját előjogaitól. Közülük egyelőre csak öt csatlakozott a tiltakozó kampányhoz, melynek keretében India legfelsőbb bíróságához fordultak korábbi státuszuk visszaállítása érdekében. A beadvány kéri, hogy a legfelsőbb bíróság hatálytalanítsa az elnöki rendeletet és a döntésig hátralevő átmeneti időszakra is állítsa helyre a korábbi helyzetet. Tito Belgiumba látogat BELGRAD (MTI) Belgrádban pénteken délután hivatalosan közölték, hogy a belga királyné meghívására Joszip Broz Tito köztársasági elnök feleségével október 6-tól 9-ig hivatalos látogatást tesz Belgiumban. Himmler tiszteletes ár RIO DE JANEIRO zil Az O Cruzeiro című brithetilap közli, hogy Martin Bormann, Hitler jobb keze, a feltételezések szerint az uruguayi határhoz közel, Iribura községben él. A hetilap idézi a „nácivadász” Simon Wiesenthal véleményét. Wiesenthal szerint Bormannt egy hónappal ezelőtt látták Iribura közelében. A német kolónia el van szigetelve a szokásos turistautaktól. Tagjai németül beszélnek. A telpesek lakásaiban Hitler arcképei találhatók. A helyi lelkészt különös módon Himmlernek hívják.