Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
1970. szeptember 19, szombat ÜLÉST TARTOTT az országgyűlés honvédelmi és kereskedelmi bizottsága Az országgyűlés honvédelmi bizottsága — Pap János elnökletével — pénteken ülést tartott a Parlamentben. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tájékoztatta a bizottságot. — A tapasztalatokat összegezve megállapítható — mondotta a miniszter — hogy Néphadseregünk korszerű szervezeti és technikai színvonalra emelkedett, felzárkózott a testvéri szövetséges hadseregek színvonalára és képessé vált a ráháruló feladatok végrehajtására. Szólott a miniszter arról, hogy a tisztek döntő többsége az elmúlt években jelentősen növelte katonai-szakmai, politikai ismereteit. Ma már a tisztikar jelentős részének felsőfokú végzettsége van, s úgy értékeljük, hogy a hivatásos állomány tagjai képesek maradéktalanul végrehajtani a rájuk háruló szakmai és politikai vezetési, kiképzési, nevelési feladatokat. Benkei András belügyminiszter egyebek közt arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a tárca rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökből mód nyílott a személyi állomány egészségügyi-szociális ellátásának, a belügyi szervek híradástechnikai felszereltségének javítására, fontos feladatként jelölte meg a közbiztonság további szilárdítását. A tájékoztatókat követő vita során felvetődött az az igény, hogy az iskolákban a honvédelmi ismereteket oktató pedagógusokat az eddiginél alaposabban, sokoldalúbban készítsék fel erre a feladatra. 17 milliárd forint a belkereskedelem fejlesztésére A következő öt esztendő legfőbb kereskedelempolitikai célkitűzésének kell tekinteni, hogy szélesedjék az áruválaszték, javuljon a kereslet és a kínálat összhangja, folyamatos, biztonságos legyen az ellátás — foglalt állást pénteki ülésén az országgyűlés kereskedelmi bizottsága, megvitatva a népgazdaság negyedik ötéves tervének kereskedelmi vonatkozásait A tanácskozáson dr. Varga Jenő elnökölt. Elsőként Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes ismertette az áruellátás, illetve a belkereskedelmi fejlesztés ötesztendős programjának főbb vonásait. A számítások szerint a következő öt esztendőben az iparcikkfogyasztás növekszik majd legdinamikusabban: 1975-re a családok 80 százaléka rendelkezik majd rádióval, televízióval, mosógéppel és hűtőszekrénnyel. Ami a kiskereskedelem áruimportját illeti: 1975-re a kiskereskedelmi forgalom egyötöde határainkon túlról származó árucikk lesz. A belkereskedelem fejlesztésére a negyedik ötéves tervben 17 milliárd forint jut — úgy tervezik, hogy főként a bolti kiskereskedelmet, a vendéglátást, a benzin, a fűtőolaj és az autóalkatrész-kereskedelmet bővítik. Czeitler Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes, a második napirendi pont előadója, a negyedik ötéves tervet megalapozó külkereskedelmi számításokról adott tájékoztatót A két előterjesztést követő vitában számos képviselő fejtette ki véleményét. Dr. Révay Zoltán szóvátette, hogy sokhelyütt még hiányzik a vásárló érdekeit szem előtt tartó kereskedői magatartás. Biztos, hogy kevesebb vevő hagyná el bosszankodva az üzleteket, ha kulturáltabb lenne a kiszolgálás. A hiánycikkek sem okoznának anynyi bosszúságot, ha — értékesebb iparcikkeknél — be lehetne vezetni az úgynevezett előrendelést; a vevő kitöltene egy megrendelőlapot, s az áru megérkeztével automatikusan megkapná azt. A tanácskozás dr. Varga Jenő zárszavával ért véget. (MTI) A továbblépés kötelezi• Reform és mezőgazdaság Bács megyében Sikerült az új gazdasági irányvétel az ország legnagyobb élelmiszertermelő megyéjében, Bács-Kiskunban, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának értékelése szerint: a reform gyakorlati alkalmazása során meggyorsult az élelmiszertermelés belterjesítése, jól irányzott szakosítás vette kezdetét, s az egyes termőkörzetekben máris koncentráltabbá vált az áruelőállítás. A főleg kertgazdaságként nyilvántartott Duna-Tisza közén, újabban a szántóföldi gazdálkodásra és a hústermelésre irányul termelésfejlesztés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hagyományos kertészeti kultúrák háttérbe szorulnak, a piaci igényeket követve azonban — figyelembe véve a külföldi keresletet — nagyobb szerepet kell kapnia az állattenyésztésnek. Elsősorban a szarvasmarha és a sertésa hústermelést növelik. Ezt törekvést jelzi, hogy az utóbbi két évben gyarapodott a nagyüzemi gazdaságok állatállománya, s megkezdték az automatizált hústermelő üzemek építését. Kopmlett nagyüzemi hizlalda máris hat helyen épül a megyében. kal Az eredmények számokis bizonyíthatók. A megyében, 1968. óta — az idei termelési eredmények nélkül — a száz holdra jutó árutermelés értéke meghaladta a 283 000 forintot. Ez az összeg a második ötéves terv áruértékesítési átlagát — azonos területen — 46,2 százalékkal múlja felül. Az előrelépés mértéke nem mindenütt egyforma, a több mint egymillió hektárra terjedő megyében — a 17 különböző természeti adottságú tájon — a fejlődésnek nagymértékben irányt szabott a már meglévő gazdasági alap. Az új gazdasági versenyben tehát jóval kisebb eséllyel indultak a kedvezőtlen természeti adottságok között működő mezőgazdasági üzemek. A Kiskunság több mint félmillió hold gazdaságos homokterületének hasznosítása saját erőn felüli befektetést igényel, s a megtérülés is lassúbb folyamatú, mint másutt. Ezeken a helyeken a reform kötöttebb pénzgazdálkodása tovább késleltette a gazdaságok gyarapodását, alapfejlesztését. A hátrány csökkentésére eddig is eredményesen alkalmazták az árkiegészítést, amit most újabb növényfélékre is kiterjesztenek. Ezen túlmenően az elmaradott gazdaságok segítésére a megyében fejlesztési alapot képeznek, amivel átmenetileg a rászorult gazdaságokat segítik. Ezt megelőzően azonban minden esetben közgazdasági szakemberek döntik el, hogy a pénzügyi támogatáshoz megvannak a kellő feltételek. A továbblépés ugyanis valamennyi gazdaságra kötelező, s ennek feltételei nemcsak a természeti adottságokon múlnak, hanem a szakirányítás is sokat tehet a célért. Bács-Kiskun megyében évente több mint 2 milliárd forintot költenek mezőgazdasági üzemek az újratermelésre. Növeli a termelési költségeket egyes mezőgazdasági ágazatok gépesítésének hiánya. Különösen a kézimunkaigényes zöldségtermelő területeken drágul a termesztés. Ennek tulajdonítható, hogy a fontos élelmiszertermelő megye, a növekvő árufelhozatal ellenére drágábban kínálja termékeit. A költségek növekedése nem minden esetben indokolja a fogyasztói ár emelkedését. Benne van az árban az is, hogy még mindig nem talált magára az élelmiszerkereskedelem. Csökkent ugyan a közvetítő kereskedelem szerepe, viszont még nem alakult ki a többcsatornás áruszállítás folyamatos rendje. A termék közvetlen piaci értékesítését egyebek között hátráltatja, hogy a termelő gazdaságok nem mindenütt rendelkeznek elegendő szállítóeszközökkel, göngyöleggel. A tszszövetségek javaslatára létrejött értékesítő vállalkozások szélesebb körű tevékenységét is ezek a gondok nehezítik. Sokat várnak a MÉK január 1-vel történő átszervezésétől. A kereskedelmi vállalkozás jelenlegi tevékenysége ugyanis nem felel meg a követelményeknek. A korábban kényszermegoldásból létrehozott mezőgazdasági melléküzemágak létjogosultságot találtak a gazdaságokon belül 1 V. E. Már a télre készül a vasút és a posta URH-összeköttetés a közutakon Mint ismeretes, a kormány elfogadta azt az előterjesztést, amelynek célja a téli felkészülés javítása a közlekedés, a posta és a távközlés területén. A felkészüléssel kapcsolatban a KPM-ben utalnak az elmúlt télre, amely szokatlanul korán és minden átmenet nélkül már december elsején megkezdődött, s a havazások és hófúvások rövid megszakításokkal február második feléig tartottak. Szerencsére az elmúlthoz hasonló tél csak 16—20 évenként tapasztalható, s elegendő az ötévenként előforduló legrosszabb időjárásra felkészülni. A meglepetések elkerülésére azonban máris megkezdték az előkészületeket. A MÁV mozdonyra szerelhető hat hókotrót, öt önjáró hófelszedőt, tíz univerzális — söprő, hótoló — gépkocsit és húsz gépkocsira szerelhető hótolólapot vásárol. A váltók és a vasúti kereszteződések jégtelenítésére pedig villany-, gáz- és hőlégsugaras olvasztóeszközöket és vegyszereket szerez be. A posta 74 új gépkocsit állít forgalomba, hogy az esetleg előforduló vezetékszakadásokat minél gyorsabban kijavíthassák. A közutak zavartalanabb forgalmát az útügyi szervek is újabb gépek munkába állításával kívánják fokozni. A jelenlegi — nagyjából megfelelő számú — 547 motoros hóeke csupán minőségi fejlesztést igényel viszont több mint 150 százalékkal növelik a hómarógépek számát, amely 59-ről 156-ra nő. (100 kilométer helyett egy gépre így csupán 40 kilométer megtisztítandó út jut.) A meglevő ötszáz só-, homokszórógéphez újabb harmincat vásárolnak. A különféle gépek beszerzésével egyenrangú feladat a munka megszervezése, az információ gyors áramlásának biztosítása, a hírközlési hálózat kiépítése. Máris megszervezték az URH-kapcsolatot a KPM közúti főosztálya és a közúti igazgatóságok fontosabb szolgálati helyei között, s folyamatban van az URH-állomások felszerelése a legfontosabb munkagépekre és ellenőrző járművekre is. Kiállítás a negyedszázados fejlődésről Az idei esztendő a jubileumok éve. Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója, a Lenin-centenárium mellett ez év őszén köszöntjük a tanácsok létrejöttének 20. évfordulóját is. A megyei tanács vb-üléstermében tegnap egy nagyszabású településfejlesztési kiállítás szervezésének feladatairól tanácskoztak dr. Kőrös Gáspár vb-elnökhelyettes vezetésével a megyei tanács vb osztályvezetői, az egyes városok és járások tanácsainak vb-vezetői, a megyei tervező iroda képviselői és más érdekeltek. A tanácsok megalakulásának 20. évfordulója alkalmából november 6—15. között Kecskeméten rendezendő kiállítás célja: a felszabadulástól napjainkig bemutatni a megye és egyes településeinek fejlődését, eredményeit. A várhatóan nagyon beszédes fotókkal, grafikonokkal, makettekkel és más eszközökkel szemléltető kiállítási anyagot a városi tanács üléstermében, lépcsőházában és folyosóin helyezik el. Később a kiállítás megyeszerte bemutatásra kerül. Ebből az alkalomból jelenik meg a Bács-Kiskun megye 25 éve című, gazdag tartalmú és tetszetős kivitelű könyvkiadvány is. Október /to/ Változások az üzletek nyitvatartásában Szeptember elején tájékoztattuk Olvasóinkat a Kiskunfélegyházán és Kis- napikunhalason átlagosan egy belkereskedelmi miniszter órával tolódik későbbre a — az üzletek nyitvatartás kijelölendő boltok szombatiját új módon szabályozó — rendeletéről. E rendelkezés és az azt kiegészítő irányelvek nyomán az illetékes megyei szervek megtették a szükséges intézkedéseket. Jóvoltukból október 1-től észrevehetően javulnak majd a városi, s különösen a kecskeméti lakosok hétvégi bevásárlási körülményei, elsősorban a ruházati és egyéb iparcikk szakmákban. Miben nyilvánul ez meg? A megyeszékhely több központi fekvésű és nagyobb iparcikk üzlete, természetesen a Centrum Áruház is csütörtökön és pénteken este, az eddigi 6 helyett 7 óráig árusít, szombatonként pedig az áruház az eddigi 3 helyett 5 órakor, további néhány üzlet pedig a korábbi 2—3 óra helyett órakor zár. A későbbi zárórájú üzletek között lesz olyan, amely reggelenként kissé később nyit, mint ezt megelőzően. Ez azonban aligha jelent problémát a vásárlóknak, mert a többi, hasonló profilú üzlet megszokott időben nyit. A többi város áruházai és iparcikküzletei esetében annyi az eltérés, hogy e helységekben kevesebb üzletet érint a záróra mega hosszabbítási kívánalom, és kecskemétihez képest egy-egy órával korábban állapították meg a megengedett zárórát. Ily módon azonban Baján, Kalocsán, zárórája. Helyenként pedig — például Baján — csütörtökön és pénteken este is bővül az árusítási idő. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek gazdasági vezetői, valamint szakszervezeti bizottságai — a városi tanácsok koordinálása mellett — a napokban döntik el, hogy mely üzletek árusítsanak a jövőben a megszokottnál hosszabb ideig. A módosult zárórákról az érintett üzletekben feliratok útján is tájékoztatják a fogyasztókat. Az élelmiszerüzletek hétköznapi árusítási ideje a tapasztalatok szerint összhangban van az igényekkel, ezekben nem szükséges jelentősebb változtatás. Városainkban ugyanis egyre több a másfél- és kétműszakos üzlet, amelyek kora reggeltől este 7, sőt 8 óráig is a vásárlók rendelkezésére állnak. Emellett vasárnaponként is árusít a megye városaiban néhány élelmiszerbolt, méghozzá viszonylag több, mint az ország más városaiban. A jövőben is nyitva tartanak vasárnaponként azok az ABC-áruházak és nagyobb élelmiszerüzletek, amelyek erre eddig is ki voltak jelölve, hogy szombati vásárlásokból kia felejtett cikkeket kiszolgálhassák. Egy-két további, nagyobb élelmiszerbolt kijelölése is várható a vásárárusításra ugyanúgy, mint — nyári időben — a tejboltok közül. Az új rendelkezés nem ad módot a húsboltok vasárnaponkénti nyitvatartására. Kívánatos ezért, hogy — ahol lehetséges — a tőkehús, vagy legalább baromfiárusításra alkalmas élelmiszerüzleteket jelöljék ki az illetékes szervek a vasárnapi nyitvatartásra. Továbbra is nyitva tartanak azonban a piaccsarnokok és piacterek összes boltja, s ahol szükséges, az édességboltok és trafikok egy része is. A vállalatok és szövetkezetek úgy hajtják végre a rendeletet, hogy a kereskedelmi dolgozók heti munkaideje a jövőben se haladja meg a törvényesen előírtat,v pihenőnappal is rendelkezzenek, s általában ne kerüljenek, méltánytalanul hátrányos helyzetbe. Emellett az érdekelt vállalatok — elsősorban Kecskeméten — együttesen keresik a megoldást a csütörtökön és pénteken 7 óráig (sőt az utólagos munkák miatt még tovább) dolgozó édesanyák gyermekeinek szervezett felügyeletére. Ebben természetesen számítanak a tanács hathatós segítségére. Nem érinti jelentősebb változás a rendelet kapcsán a községek üzlethálózatának nyitvatartását — kivéve a húsboltokat, melyek a városiakhoz hasonlóan, csak hétköznap árusítana^