Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

1970. szeptember 26, szombat Ülést tartott az Elnöki A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke be­számolt a Szudáni Demokratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársaságban ez év augusztus 21. és szeptem­ber 1. között tett hivatalos baráti látogatásának ered­ményeiről és tapasztalatairól. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyug­díjbiztosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendeletet. A szakszövetkezetek tagjainak nyugdíjbiztosítása Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletének fel­hatalmazása alapján a ma­gyar forradalmi munkás­paraszt kormány rendelete 1971. január 1-től minden szakszövetkezeti tagra ki­terjeszti a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjrendszer hatályát, természetesen fi­gyelembe véve azokat az eltérő sajátosságokat, ame­lyek a termelőszövetkeze­tek és a szakszövetkezetek között fennállnak. A nyugdíjbiztosításba be­vont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjra, üzemi baleset esetén baleseti kártalaní­tásra, hozzátartozóik pedig özvegyi nyugdíjra, szülői nyugdíjra, valamint árva­ellátásra szerezhetnek jo­gosultságot. Az ellátásra jogosultság­hoz szükséges nyugdíjévek számát a nyugdíjjogszabá­­lyok a termelőszövetkezeti tagokéval azonos mérték­ben határozzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akik idős koruk, vagy munkaképtelenségük miatt a nyugdíjhoz szük­séges nyugdíjéveket már nem tudják megszerezni, a jogszabályban meghatáro­zott feltételek megléte ese­tén öregségi, munkaképte­lenségi járadékot, özve­gyeik pedig özvegyi járadé­kot kaphatnak. A szakszövetkezetek tag­jaik nyugellátásának fede­zetére 1970. január 1-től társadalombiztosítási járu­lékot, a szakszövetkezeti tagok pedig 1971. január 1- től progresszív nyugdíjjá­rulékot fizetnek. A rendel­kezések bevezetésével mintegy 79 ezer fővel nő azok száma, akikről öreg­ségük, illetve rokkantságuk esetén kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás keretében történik gondoskodás. Az új rendelet értelmé­ben, amelyet a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és az igazságügyminiszter — a munkaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, vala­mint a Termelőszövetkeze­tek Országos egyetértésben — Tanácsával közösen kezdeményezett, a mező­­gazdasági szakszövetkezeti tagok régi kívánsága va­lósul meg. (MTI) Több ruházati cikk • fejlődik a könnyűipar Pénteken a Parlament­ben Nagy József­né könnyű­ipari miniszter tájékoztatta az újságírókat a könnyű­ipar ez évi tevékenységé­ről, a lakosság ellátásáról és ismertette a textilipar rekonstrukciójának felada­tait. Nagy Józsefné a többi között elmondotta, hogy előző évektől eltérően, az idén a jövedelem növeke­désénél gyorsabban foko­zódott a ruházati cikkek kereslete. 1970 eddig eltelt időszakában a könnyűipar termelése lényegében vál­tozatlan munkáslétszám­mal 7 százalékkal emelke­dett. Ez év első felében sok esetben az export rovására is — mintegy 30 százalék­kal több árut szállítottak a vállalatok a belkereskede­lemnek, mint a múlt év hasonló időszakában. A könnyűipar a követke­ző ötéves tervidőszakban számottevően fejlődik, ter­melése évente átlagosan 6 százalékkal emelkedik majd. Nagyszabású re­konstrukciót hajtanak vég­re a ruházati, a bútor-, a nyomda- és papíriparban. A párt és a kormány a ru­házati ipar rekonstrukció­ját a legfontosabb népgaz­daságfejlesztési programok közé sorolta. Ezt indokolja a lakosság igényeinek vár­ható alakulása, s a külföl­di kereslet is. A magyar könnyűipar szinte minden terméke, de különösen a kötöttáru, a cipő és a ruha, a szocialista országokban a legkelendőbb cikkeink közé tartozik. Nagy Józsefné ezután több más, főként a könnyű­ipari dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésre válaszolt. (MTI) Szivattyútelep 20 millióért Még az 1920-as években fejeződött be a Duna-völ­­gyi Főcsatorna építése, ami egy összefüggő, 2740 négyzetkilométernyi tét belvizét vezeti le. terv­A főcsatorna dunai torkola­tánál — Baján — nagy­teljesítményű szivattyúte­lep létesül. A beruházás szerepe, hogy magas du­nai árhullám esetén is mentesíteni tudják a bel­víztől a mezőgazdasági területeket, illetve hogy a folyó vize ne ömölhessen vissza a főcsatornába. Legkifizetődőbb megoldás­ként a torkolati szivattyú­­telep létrehozása kínálko­zott, ami így is 20 millió forintba kerül Hátra van még a képünkön látható létesítmény és a folyó kö­zött egy utócsatorna épí­tése, hogy az átemelt víz szabályozott módon vonul­jon le. Ezeket a munkála­tokat csak akkor végezhe­tik el, amikor alacsony a Duna. Az idén már csak keveset dolgozhatnak, így a befejezés a jövő év vé­gére várható. (Pásztor Zoltán felvétele) 3. oldal Kongresszus előtt A tempó egyre gyorsul Kilenc község határában helyezkedik el a Bajai Ál­lami Gazdaság, a járás je­lentős részét foglalják el üzemegységei, amelyekben 11 pártalapszervezet műkö­dik. a megye egyetlen me­zőgazdasági nagyüzeme, ahol pártbizottság irányít­ja a politikai feladatok végrehajtását. A gazdaság alapszerveze­teiben már lezajlottak a vezetőség-új­jáválasztások, most a gazdaság összes kommunistáit képviselő pártértekezletre készülnek, amelynek beszámolóját pártbizottsági ülésen meg­vitatták. Erre a tanácsko­zásra látogattunk el. A há­rom munkabizottság együt­tes tevékenysége alapján vonták meg négy év mér­legét. Egy évet nyertek Nem könnyű egy csak­nem 30 ezer holdas mező­­gazdasági nagyüzem fejlő­dését összefoglalni. Muha­­ros Sándor, a pártbizottság titkára, ügyesen tömörítet­te a rengeteg mondaniva­lót. A beszámoló jól tük­rözte a négy év alatt elért egyenletes fejlődést. Az utóbbi években kétszer nyerték el a Kiváló válla­lat kitüntetést. A harma­dik ötéves tervben megha­tározott célkitűzéseiket már az elmúlt év végére telje­sítették. Egy évet nyertek tehát, az 1970-es esztendő a negyedik ötéves terv elő­készítésének éve. Az ered­ményes munkát bizonyítja, hogy míg 1965-ben a ter­melési érték nem érte el a 195 millió forintot, addig tavaly csaknem 348 millió 500 ezer forint volt. Az árutermelés majdnem 100 százalékkal emelkedett. Négy év alatt 185,5 mil­­lió forint értékű beruhá­zást valósítottak meg. Eb­ből csaknem 55 millió fo­rint az építkezésekre for­dított összeg. A beszámoló joggal álla­pítja meg, hogy a gazda­ság pártértekezletén négy évvel ezelőtt elfogadott gazdaságpolitikai célkitűzé­seket teljesítették. Száz új otthon Az alapszervezetek és a pártbizottság kommunistái egyik legfőbb célkitűzés­nek tartják a munkahelyi közérzet javítását. Legalább a ilyen fontos a politikai és szakmai műveltség ál­landó emelése. Négy év alatt sokat fejlődött a párt­tagok és a pártonkívüliek oktatása. Esztendőnként hatszázötvenen vettek részt a párt, a KISZ és a szak­­szervezet által szervezett politikai továbbképzésben. A vezetők közül mind töb­ben végzik el a marxista— leninista esti egyetemet és a középiskolát. Megvalósul­tak a szakmunkásképzés tervei is. Ennek eredmé­nyeként csaknem hatszá­­zan szereztek szakmunkás­képesítést az elmúlt évek­ben. Rendszeresen tartot­tak szakmai tapasztalatcse­réket, megismertették az új termelési eljárásokat. A szakmai tudás növelé­se javította a termelékeny­séget. Négy esztendő alatt 22 százalékkal emelkedett az átlagkereset. Két év óta vezették be a szabad szom­batot. Az elmúlt négy eszten­dőben jórészt pótolták az előző beruházásokból el­maradt szociális létesítmé­nyeket, a beszámolóban is szó volt róla, de a nyolc felszólaló közül is többen utaltak rá, hogy a hely­zettel nem lehetnek elége­dettek. A bácsbokodi ke­rületben például évek óta húzódik az iroda építése, ezért az eredetileg a pihe­nést szolgáló épületben dolgozik az adminisztráció. Több kerületben üzemi konyha épült az elmúlt esz­tendőkben. Javult az éte­lek minősége. Nagy össze­geket fordítanak a további fejlesztésre. Egyik legnagyobb ered­mény a lakáshelyzet javí­tása. Az elmúlt négy esz­tendőben 100 családi ott­hon létesült vállalati segít­séggel. A gazdaság párt­­alapszervezetei felmérték a dolgozók helyzetét és meg­állapították, hogy több mint ezernégyszázan lak­nak a gazdaság kezelésé­ben levő épületekben. Kiváló szinten A következő esztendők­ben az állami gazdaságok fokozatosan mezőgazdasági ipari vállalattá alakulnak. Az irányelvek is leszöge­zik, hogy a mezőgazdasági munka­­ ipari jellegűvé kezd válni. A Bajai Álla­mi Gazdaság kiemelkedő szerephez jut, hiszen itt lé­tesül az ország legnagyobb sertéstenyésztő telepe. 1973- ban már 166 ezer hízót „termel” az üzem. A nö­vénytermesztés is ennek szolgálatába áll. Mintegy 10 ezer holdon termeszte­nek kukoricát és több ezer holdon egyéb takarmány­­növényeket. — A magas fokú szako­sítás a pártalapszervezetek tennivalóit is meghatároz­zák — szögezi le a gazda­ság pártbizottságának tit­kára, mikor a pártbizottsá­gi ülés után a további ten­nivalókról beszélgetünk. — a A vita alapján átdolgozzuk beszámolót. Méginkább előtérbe kerül az emberek­kel való törődés. Ez az alapja annak, hogy a kö­vetkező években előbbre jussunk. A rövidesen sorra kerülő gazdasági pártértekezlet is­mét évekre ad programot. A kommunisták sokat te­hetnek azért, hogy a gaz­dálkodás továbbra is a ki­váló vállalat rangjának megtartását szolgálja. K. S. A kommunisták A hajnal­ köd eloszlott, s a szeptemberi nap arany­ló sugarakkal vonta be a Zománcipari Művek kecs­keméti gyárának elcsen­desedett műhelycsarnokát. Az ebédlőterem benépe­sült. A fehér terítékű asz­taloknál az üzemi párt­­szervezet tagjai foglaltak helyet, készülődve a ve­zetőségválasztásra. A fő­fal vörös drapériájáról Le­nin képe tekintett le a gyűlés résztvevőire. előtt Pogány Károly, Mi­nt alapszervezet titkára a be­számolót elkezdte, a vál­lalat KISZ-szervezete és a leninvárosi iskola út­törői műsorral köszöntöt­ték a ZIM kommunistáit. A lelkes ritmusú mozgal­mi dalok még vissza-vis­­­szacsengtek a pártszerve­zet tagjainak fülében, de már nagy figyelemmel fordultak az elnökségi asztal felé, s hallgatták a vezetőség vitaindító refe­­­­ru­mát. — Üzemünk kommunis­­t­­:a pártcsoport-értekezle­vitatták meg a Kongresszusi irányelveket és a szervezeti szabályzat módosítását. A véleménye­ket a vezetőség összegez­te és megállapította, hogy az irányelvekkel és a mó­dosításokkal alapszerveze­tünk tagjai egyetértenek — hangsúlyozta a párt­titkár, majd a kiegészítő javaslatokat ismertette­ fel A beszámolót helyeslés­fogadták a taggyűlés résztvevői, s hamarosan sokoldalú, mélyenszántó vita alakult ki. A Közpon­ti Bizottság — hangoztat­ták többen is — nem­csak a kommunisták, ha­nem az egész lakosság elé tárta kongresszusi irány­elveket. Ennek az lett az eredménye, hogy a párton­kívüliek is hallatják véle­ményüket. A párttagoknak azonban nagyobb a fele­lősségük, amikor a kong­resszus téziseit tárgyalják. Igen fontos, hogy a hi­bákról is őszintén beszél­jünk, mert a kongresszus küldöttei ezek ismereté­ben hozhatnak megfelelő döntéseket. — Helyeslem azt, hogy már 18 éves fiatalokat is felvegyünk a párttagság soraiba — mondta az egyik felszólaló. — Ez egyben a párttagok fele­­ ­­ lősségét is növeli az ifjú­ság nevelésével kapcsolat­ban. A jövőben többet kell tennünk azért, hogy a fiatalok politikai öntu­datát növeljük. — Sok vita előzte meg ezt a taggyűlést a párt­­csoport-értekezleteken. Nem egyszer pártonkívü­liek is kérdezgettek ben­nünket az irányelvek fe­lől. Ez a szocialista de­mokrácia fejlődésének bi­zonyítéka — állapította meg örömmel a taggyűlés egyik résztvevője. — Or­szágos jelenség ez ma, s nagy erőket sorakoztat fel a szocialista építőmun­kára. És mintha csak a fel­szólaló szavait akarná alá­támasztani , a taggyűlést levezető elnök mielőtt másnak adta volna meg a hozzászólás jogát, dísz­táviratokat emelt fel az asztalról. A Szarvai Mi­hály szocialista brigád, az öntöde, a zománcozó, a zománcelőkészítő s a gép­­karbantartó műhely dolgo­zói kívántak eredményes tanácskozást a ZIM kecs­keméti gyáregység­ kom­munistáinak, N. O.

Next