Petőfi Népe, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Veronuepe Á,LISTA MUNKÁSPÁRT B­Á­C­S*- KIS­K­U­N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Balesetek Ezen a héten kivétel nélkül mindennap meg­döbbentő halálesetek tör­téntek a megye közútjain. Csupán Bács-Kiskun megyében nyolcan vesz­tették életüket közleke­dési baleset következté­ben, s több tucat embert ápolnak még ma is a kórházakban. Ezeket tragédiákat könny és bá­n­nat kíséri, árvák és öz­vegyek várják hiába hoz­zátartozóikat, szüleiket, s a szülők siratják gyerme­keiket, akik néhány per­ces előnyért vagy néhány pohár borért adták oda a a legdrágábbat, életüket. Sorsok pecsételődnek meg az országutakon, életerős fiatalemberek válnak nyo­morékká, friss sírhalmok emelkednek a szabályo­san, az óvatosan közleke­dők fölé, akiket a szabá­lyok megszegői, a része­gek sodortak el. Milyen szabályokat szegtek meg azok, akik önmaguk vagy mások ha­lálát okozták? Nem csu­pán elsőbbségadásról, szabálytalan előzésről, a a követési távolság be nem tartásáról van szó, hiszen ezek már egyenes követ­kezményei annak, ami ezeknek a gépjárműveze­tőknek egyéniségében rej­lik. A legfontosabbról fe­ledkeztek meg: az önfe­gyelemről. Szájukhoz emelték a borospoharat, engedték eluralkodni ma­gukon a száguldás ördö­gét, elméláztak, erősza­koskodtak. A figyelmezte­tés, a meggyőzés, az el­rettentés, s ezerféle mód­szer mind-mind hatásta­lannak bizonyult velük szemben. Mert lehetne, s kell is beszélni a szabály­talanul közlekedő gyalo­gosokról, akik helytelenül önmagukat arról, hogy győzték meg elsőbbségük van a járműforgalommal szemben; a motorkerék­pár-vezetőről, aki még nem szerezte meg a jogo­sítványt, a szükséges gya­korlatot; nem ismeri a közlekedést irányító táb­lákat, mégis motorra ült; a gépkocsivezetőről, aki túlságosan bízik magában, s úgy gondolja, vele nem történhet semmi különös, hiszen gyakorlata van­ a kerékpárosról, aki sza­bálytalanul kerekezik a teherautók előtt... Tenni kell, tenni mu­száj valamit e modern kór, betegség ellen. Nem orvosokra van szükség, kik felkutatják e pusztí­tó járvány baktériumait, hiszen mindnyájan ismer­jük az okokat. Hatásos orvosságnak a közúton közlekedők összefogása bizonyulhat. A szabályok betartása, az udvariasság, az önfegyelem, a józan ítélőképesség mind-mind meggátolhatja e tragédia­sorozat folytatását. A sok halott, a még több sebe­sült mementóként álljon valamennyi járművezető előtt, hiszen mindenkit — gyalogost, kerékpárost vagy gépjárművezetőt — haza várnak, G. G. Hatvanezren dolgoznak csökkentett munkaidőben A 44 ÓRÁS MUNKAHÉT TAPASZTALATAI A IX. pártkongresszus határozata értelmében 1970 végéig fokozatosan heti 44 órára kell csökkenteni az ipari dolgozók munkaide­jét. A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Munkaügyi Osztályának tájékoztatója szerint a határozat végre­hajtása néhány vállalat kivételével megtörtént, s Bács megyében több mint 60 ezer ember jutott évente körülbelül egyhavi többblet szabad időhöz, a kereset csökke­nése nélkül. A határozat alapvető kö­vetelménye a vállalatokkal szemben a munkaidő-csök­kentés önerőből történő végrehajtása volt. A rövi­dített munkaidő beveze­tésével keletkezett munka­óra-, s termelési érték ki­esést és a bérköltségtöbb­letet a vállalatoknak saját erőből kell fedezni, vagyis az érintett vállalatoknál a termelékenységet folyama­tosan növelni. A felmérések azt mutat­ják, hogy a csökkentett munkaidővel dolgozó vál­lalatoknál az élő- és holt­munka felhasználása, a lét­számgazdálkodás, az egy munkaórára eső termelési értéknövekedés és a túlóra­felhasználás kedvezőbb ké­pet mutat, mint azoknál a vállalatoknál, amelyek a munkaidőt nem csökken­tették. A munkaidő-keretüket előbb csökkentő vállalatok helyzeti előnyre tettek szert. A csökkentett mun­kaidő ugyanis vonzóbbá tette a munkahelyet, vi­szont a még 48 órás mun­kahéttel dolgozó vállala­toknál megnőtt a munka­erő-vándorlás. Ezek a vál­lalatok kényszerhelyzetbe kerültek, esetenként kény­telenek voltak kellő meg­alapozottság nélkül kezde­ményezni a munkaidő­csökkentést. Felkészülésük, terveik formailag megfelel­tek ugyan a határozat elő­írásainak, de tartalmuk csak formálisan biztosítot­ta a kötelező önerőt. Álta­lában létszámtöbblettel, vagy a túlórafelhasználás növelésével igyekeztek kiesett munkaórákat pótol­a­ni. Voltak olyan vállala­tok is, mint a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat, vagy a Bács-Kis­kun megyei Nyomda Vál­lalat, ahol az exportválla­lás szoros határideje, illet­ve a telephely átvétele és rekonstrukciója a csökken­tett munkaidő bevezetésé­től függetlenül­ is szüksé­gessé tette volna a nagy túlórafelhasználást. A munkaidőcsökkentést megalapozatlanul végre­­­hajtó vállalatoknál mód nyílik a 48 órás munkahét visszállítására. Ezzel az eszközzel a már említett hátrányos körülmények miatt azonban, nem volt célszerű élni, inkább az ellenőrzéseknél adott taná­csokkal igyekeztek áthidal­ni a nehézségeket. A MÁV a személyszállí­tásban a szabad szombatok forgalmi igényéhez igazí­totta a menetrendet, mun­kás- és mentesítő járatait ennek megfelelően közle­kedteti. Ami a teherszállí­tást illeti a csökkentett munkaidő­ben dolgozó vállalatok nagy többsége szabad szombaton is eleget tesz szállítmányfogadási köte­lezettségeinek. Az AKÖV-nél a személy­­szállítást illetően nem tör­tént változás, viszont a te­herfuvarozásban a korábbi szombati fuvarhiányos ko­csiállás 30—40-ről 100—200 kocsira nőtt. A kereskede­lemben a pénteki forgalom nem mutat lényeges elté­rést más napokhoz viszo­nyítva. A szombat délelőtti forgalom emelkedett vala­melyest, ez csökkenti a dél­utáni tolongást. A városi bölcsődék és óvodák igénybevétele a szabad napokon észreve­hetően mintegy 20—40 százalékkal csökkent. Ez a körülmény azonban csak az általános túlzsú­foltságot enyhíti. Mit kezdenek a dolgozók a több szabad idővel? Nos, a nők többsége a vasárna­pi második műszakot szom­batra tette át. A férfiak pedig házkörüli teendők­kel, kertészkedéssel töltik el az időt. Ritka az olyan kezdeményezés, mint a BKV-é, ahol az „Is­merd meg hazádat”-mozga­­lom keretében a szabad szombatokra kétnapos ki­rándulásokat szerveznek. Ezen a területen sok ten­nivaló vár még a vállalati szakszervezetekre. P. M. Új telephely Felépült a Kismotor- és Gépgyár ba­jai gyáregységének új, Szegedi úti tele­pe. A 170 millió forintos beruházás ke­retén belül elkészült a kazánház is, a munkások szerelik a hőközpontot. A fejlesztés számottevően hozzájárul ah­hoz, hogy a bajai gyár az elkövetkező időben — motor- és légfékszerelvények, szűrők előállításával — még jobban be­kapcsolódjon a hazai járműprogram megvalósulásába. (Pásztor Zoltán felvételei Jan Marko látogatása Kádár Jánosnál és Fock Jenőnél Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára csütörtökön fo­gadta Jan Markót, a CSKP Központi Bizottságának tagját, a csehszlovák kül­ügyminisztert. A szívélyes légkörben lezajlott talál­kozó során a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdé­sekről folytattak eszme­cserét. Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke szintén csü­törtökön fogadta hivatalá­ban Jan Marko csehszlo­vák külügyminisztert. A baráti eszmecsere során a két ország kapcsolatait érintő kérdéseket és az idő­szerű nemzetközi problé­mákat tekintették át. Mindkét látogatásnál je­len volt Péter János kül­ügyminiszter, Vincze Jó­zsef hazánk prágai nagy­követe és Frantisek Dvors­­ky Csehszlovákia budapes­ti nagykövet^ XXV. évf. 219. szám 1970. szeptember 18, PÉNTEK Arat 90 fillér Ellentmondó hírek Jordániából Harcban állnak a kormánycsapatok és a partizánok Bátran kijelenthetjük: Örül az ellenség — baj van! Óráról órára érkeznek az ellentmondó jelentések a forrongó Jordániából. Hírügynökségek, kommen­tátorok próbálnak eligazod­ni a helyi rádióadók hírei között. A kormány a rend megszilárdításáról beszél, Algéria fasiszta puccsot emleget, az­ egyik forrás szerint Husszein király el­határozta magát, hogy­ fel­számolja a felszabadító erőket, a másik azt állít­ja, hogy maga Husszein is a szélsőjobboldali katonai vezetők kezében van és­ visszaélnek nevével. Hogy a részletekben mi az igazság, még nem tudni. De hogy mit jelent a for­dulat az arab világ ellen­ségeinek szemében­, arra élesen rávilágít Golda Meir izraeli miniszterelnök New Yorkban tett kijelentése. Golda Meir megérkezése után a repülőtéren kifejez­te reményét, hogy Nixon elnökkel „jó tárgyalásokat folytat”, majd üdvözölte a katonai kormány megala­kulását Jordániában — je­lenti a Reuter és az UPI. Csak kedden kötötték a negyedik és utolsónak ígért megállapodást Jordá­niában a kormánycsapatok és a palesztin ellenállás között. Még aznap este bejelentette az ammani rá­dió a katonai kormány ki­nevezését, s a szerdán dél­után 5 órára kitűzött fegy­­vernyugvásból nem lett semmi. Ezután a legnagyobb je­lentőségű lépés az, hogy a jordániai katonai kor­mány csütörtökön reggel teljhatalommal ruházta fel Habesz Madzsialit, az or­szág katonai főkormányzó­ját. Ezt követőleg paran­csot kaptak a jordániai hadsereg páncélos egységei, hogy vonuljanak be Am­man központjába és sem­misítsék meg a Paleszti­náiak támaszpontjait. bevonulás helyi idő sze­­­rint 7 óra után kezdődött. Az AFP heves harcokat jelent a fővárosból, szaka­datlanul dörögnek az ágyúk és robbannak a becsapódó aknák. Délelőtt kijárási ti­lalmat rendeltek el Am­­manb­an. A tilalom megsze­gőit a helyszínen agyon­lövik. A kormány rádiója azt jelentette, hogy a partizá­nok közül sokan felaján­lották a fegyverletételt. Az ellenállási szervezet köz­ponti bizottsága viszont fel­kérte a Jordániában állo­másozó iraki haderőket, hogy avatkozzanak be a harcokba, s a bagdadi rá­dió jelentése arról szól, hogy a csapatok erre meg­kapták az utasítást. Hold körüli pályánt a Lima—16 MOSZKVA (TASZSZ) A szeptember 12-én fel­­bocsátott Luna—16 szovjet automatikus űrállomás Hold körüli köralakú pá­lyára tért rá. A Földtől a Holdig vezető útvonalon az űrállomással 26 ízben létesítettek kapcsolatot a pályaelemek mérésére és a műszerek munkájának el­lenőrzésére. Szeptember 13- án módosították az űrál­lomás pályáját, hogy az a kijelölt ponton lépjen be a Hold térségébe. Szeptember 17-én, úton a Hold felé az automati­kus űrállomást betájolták a Naphoz és a Földhöz vi­szonyítva. Ezt követően be­kapcsolták a hajtóművet, amely biztosította a szük­séges fékező impulzust. En­nek eredményeképpen Luna—16 rátért holdkörüli a pályájára. Telemetrikus adatok sze­rint a műszerek rendelte­tésszerűen működnek. A koordinációs számítóköz­pontban végzik a beérke­zett­ adatok feldolgozását.

Next