Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B­Á­C­S - K­I­S­K­U­N M­E­G­Y­E­I BI­Z­O­T­TS­Á­G­A.N­A Készül a télre a ruházati kiskereskedelem Az ország nyolc ruházati kiskereskedelmi vállalata között a Bács-Kiskun me­gyei áll az első helyen a forgalom növekedésében. Az elmúlt évhez viszonyít­va, eddig valamivel több mint 9 százalékos emelke­dést ért el. Miután a be­szerzők tájékozódtak az igények, a kereslet válto­zásairól, a télre való fel­készülés is alaposabb, mint a korábbi esztendőkben. A vállalat vezetői a felméré­sek, gazdasági számítások alapján az 1969. évi 88 millió helyett az idén 96 millió forint értékű raktárkészletet engedélyeztek a téli idő­szakra boltjainknak. Az üzletek ennek az ös­­­szegnek megfelelően, ön­állóan rendelhetnek árukat. A bajai központ csupán irányító tevékenységet vé­gez, gondoskodik a beszer­zésekről. A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat­­ harminc nagyke­reskedelmi és ugyanennyi egyéb vállalattal létesített kapcsolatot. A folyamatos ellátás, a választék bővítése érdekében megpróbálkoztak a termelőktől való közvet­len árubeszerzéssel is. Horváth Józsefnek, a vál­lalat igazgatójának tájé­koztatása szerint az ellátás, sajnos, ez évben sem lesz zökkenőmentes, annak el­lenére, hogy a beszerzést már augusztusban meg­kezdték. Nem tudtak ele­gendő mennyiséget lekötni a nagykereskedelmi válla­laté­ 1 a meleg, bundás árun­_„l­, trikóból, női és férfinadrágból. A flanell­­áruk iránti kereslet már az elmúlt évben is lényegesen nagyobb volt a kínálatnál. Az idén valamennyit javul a helyzet, ha a Bajai Férfi­­fehérneműgyár átadja az ígért mennyiségű inget, pi­zsamát, alsónadrágot. Női csizmákból nagy mennyiségre adtak elő­rendelést, s várhatóan több lesz köztük az ol­csó áru. Egyéb biztató híreket is közöltek a vállalat osz­tályvezetői. Kesztyűből — szintetikus, bélelt és béle­letlen bőráruból — is jónak ígérkezik az ellátás. Meleg sál, kendő, sapka, kocsma sokféle fazonban, minőség­ben érkezik az üzletekbe. A téli méteráruk vá­lasztékának bővítésére sok olasz, angol, német, jugoszláv műszálas szö­vetet rendeltek. A boltokban már megje­lentek a szép csehszlovák és angol műszőrmekabát­­anyagok. Végezetül néhány szót a készen kapható női ruhák­ról, kabátokról: Jobban ügyeltek a változatosságra, többféle­­ fazont szereztek be, s általában egy-egy tí­pusból kevesebbet rendel­tek. Tekintettel arra, hogy még mindig nem dőlt el a mini és a maxi harca, a vállalat kompromisszumos megoldást választott: a női kabátok és ruhák 20 szá­zalékát már midi és maxi hosszúságban rendelte a nagykereskedelmi vállala­toknál. D. É. Jubileumi ünnepségek a Bajai Tanítóképző Intézetben Külsőségeiben is ünne­pet hirdetett a hét végén­­ a százéves Bajai Tanító­képző Intézet. Belül, az öreg falak között már ré­gen nem a hétköznapo­kat érezte a látogató, az egyre gyakrabban érkező vendég. A jubileumra való készü­lődés piros betűs napjai után most az igazi ünnep, a háromnapos eseményso­rozat következett. Az első napon már ott nyüzsgött a folyosón az ország minden tájáról, vá­rosából idesereglett vendég­ség: a hajdani diákok, egy­kori intézeti tanárok, társ­intézetek képviselői, a ta­nács, a párt, a felsőbb ve­zetés képviselői. Körülöt­tük a házigazdák, az inté­zet mostani vezetői, taná­rai. De a vendéglátó szere­pét érezték át és töltötték be az intézet diákjai is. Reggel kilenc órakor kez­dődött az ünnepi esemény­­sorozat. A tanítóképző dísz­termében minden ülőhelyet megtöltöttek az érdeklődők, sokan oldalt és az ajtó kö­rül álltak. Az elnökségben ott láttuk többek között Terbe Dezsőt, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kárát, a megyei pártbizott­ság tagját, Bodor Jenőt, a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályvezetőjét, és Papp Györgyöt, a bajai vá­rosi pártbizottság titkárát is. A megjelenteket dr. Had­nagy János tanár, a jubi­leumi bizottság titkára kö­szöntötte, majd Gaszner István, az intézet igazgató­ja mondott rövid ünnepi beszédet. Ezután Farkas László, a Bajai Városi Ta­nács V. B. elnöke leleplezte a bejárati folyosó falán elhelyezett emléktáblát. Tíz órakor került sor a két ki­állítás megnyitójára. A földszinten Szepes Lajos, az intézet tanára a százéves tanítóképző múltját és je­lenét dokumentáló, igen gazdag anyagot bemutató gyűjteményt nyitotta meg, míg az emeleten Gyapai József, a városi pártbizott­ság osztályvezetője méltat­ta az intézet képzőművész tanárainak és tanítványai­nak alkotásait bemutató tárlatát. Este a József Attila Mű­velődési Központ színház­­termében ünnepi műsort mutattak be az intézet ta­nárai, növendékei, a máso­dik részben pedig a KISZ Központi Művészegyüttesé­nek kamarazenekara mu­tatkozott be a bajai közön­ségnek. Záróaktusként ün­nepi intézeti tanácsülésre került sor. G. S. Kádár elvtárs a csepeli pártértekezleten Tizenöt fővárosi kerület­ben kezdődtek meg szom­bat reggel a X. kongres­­­szust előkészítő kerületi pártértekezletek. A Csepel Vas- és Fém-­­mű pártértekezletén részt vett, s az elnökségben fog­lalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Budapesti Párt­bizottság első titkára. A pártértekezleten Borbély Sándor, a Vasmű pártbi­zottságának első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést a pártbizottság írásos beszá­molójához. XXV. évf. 345. szám 1970. október 18. VASÁRNAP Ára: 1 forint A Bisgye demográfiai helyzetei Bács-Kiskun a statisztika tükrében 1.1 (4. oldal) Húsgyár épül­j Városföldön (4. oldal) Gyógyszertárban Vasárnapi riport (5. oldal) Napi 800 mázsa Tárgyalóteremül A gyermekek érdekében] (8. oldal) Sűrűn érkeznek szőlővel megrakott kocsik az Álla­mi Pincegazdaság apostagi pincéjéhez. Az átvett szőlő préselés után részben most, részben már mint bor ha­marosan a budafoki pin­cébe kerül. Fenyőtű-lepároló üzem a Kiskunságban Novemberben kezdődik az erdőtelepítés és fásítás A napokban Kecskeméten jártak az Erdőkémia Vál­lalat képviselői, hogy az er­dőgazdaság vezetőivel meg­vitassák a kiskunsági fe­­nyőtű-lepároló üzem létesí­tésének részletkérdéseit. Évente ezer vagon fenyő­­gallytermés feldolgozásáról van szó, amely eddig lénye­gében kárba veszett. A le­párlással nyert illóolajat a hazai gyógyszer- és koz­metikai ipar használja fel, de nagyobb része megfelelő áron nyugati exportra ke­rül. Működik már hazánk­ban a Dunántúlon ilyen fe­­nyőtű-lepároló üzem, de an­nak teljesítőképessége kö­rülbelül egyhamad része a tervezett kiskunságinak, amely Kiskunhalas közelé­ben épül majd fel az erdő­­gazdaság területén. A fenyőtű-lepárlás csu­pán egyik mellékága a Duna—Tisza közi homokos talajok átfogó hasznosítási programjának, hiszen az er­dősítésnek, fásításnak nem­csak a fontos ipari nyers­anyagforrás megteremtésé­ben, hanem a táj arculatá­nak megváltoztatásában, hosszabb távon pedig a me­zőgazdasági művelésre ke­vésbé alkalmas talajok megjavításában is nagy szerepe van. A Kiskunsági Erdőgazda­ság idei terve szerint most ősszel és tavasszal 800 hek­tár új üzemi erdő ültetésé­re és ugyanekkora, már er­dősített terület felújítására,­ pótlására kerül sor. Hasonló arányú lesz az úgynevezett erdőn kívüli fásítás is, amelynek zöme a kecskeméti, a kiskunha­lasi, a kiskőrösi járásban,­ valamint a kalocsai járás északi felében történik a termelőszövetkezetek és más közületek kezelésében levő földeken. Az erdőn kívüli telepítés során 2 millió 900 ezer erdei- és feketefenyő, 280 ezer akác, 372 ezer kü­lönféle nyár, és 150 ezer egyéb facsemetét ültetnek el. A telepítések előkészítése már megtörtént, gyakorlati kivitelezése azonban no­vemberben kezdődik. Mivel az őszi csemetekiemelésre és ültetésre csupán néhány hét áll rendelkezésre, az erdőgazdaság és az érdekelt termelőszövetkezetek is az új erdők zömét tavasszal telepítik. Az ültetvények több mint háromnegyed ré­sze fekete- és erdeifenyő, amely jól elviseli a Duna— Tisza közi gyengébb tala­jokat. A csemeteültetést teljesen gépesítette az erdő­­ gazdaság, az erdőművelés­nél különösen jól beváltak a lánctalpas bolgár kis­­traktorok. K. A. Bal oldali képünk Pásztor Zoltán felvétele

Next