Petőfi Népe, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA.NA Készül a télre a ruházati kiskereskedelem Az ország nyolc ruházati kiskereskedelmi vállalata között a Bács-Kiskun megyei áll az első helyen a forgalom növekedésében. Az elmúlt évhez viszonyítva, eddig valamivel több mint 9 százalékos emelkedést ért el. Miután a beszerzők tájékozódtak az igények, a kereslet változásairól, a télre való felkészülés is alaposabb, mint a korábbi esztendőkben. A vállalat vezetői a felmérések, gazdasági számítások alapján az 1969. évi 88 millió helyett az idén 96 millió forint értékű raktárkészletet engedélyeztek a téli időszakra boltjainknak. Az üzletek ennek az összegnek megfelelően, önállóan rendelhetnek árukat. A bajai központ csupán irányító tevékenységet végez, gondoskodik a beszerzésekről. A Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat harminc nagykereskedelmi és ugyanennyi egyéb vállalattal létesített kapcsolatot. A folyamatos ellátás, a választék bővítése érdekében megpróbálkoztak a termelőktől való közvetlen árubeszerzéssel is. Horváth Józsefnek, a vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint az ellátás, sajnos, ez évben sem lesz zökkenőmentes, annak ellenére, hogy a beszerzést már augusztusban megkezdték. Nem tudtak elegendő mennyiséget lekötni a nagykereskedelmi vállalaté 1 a meleg, bundás árun_„l, trikóból, női és férfinadrágból. A flanelláruk iránti kereslet már az elmúlt évben is lényegesen nagyobb volt a kínálatnál. Az idén valamennyit javul a helyzet, ha a Bajai Férfifehérneműgyár átadja az ígért mennyiségű inget, pizsamát, alsónadrágot. Női csizmákból nagy mennyiségre adtak előrendelést, s várhatóan több lesz köztük az olcsó áru. Egyéb biztató híreket is közöltek a vállalat osztályvezetői. Kesztyűből — szintetikus, bélelt és béleletlen bőráruból — is jónak ígérkezik az ellátás. Meleg sál, kendő, sapka, kocsma sokféle fazonban, minőségben érkezik az üzletekbe. A téli méteráruk választékának bővítésére sok olasz, angol, német, jugoszláv műszálas szövetet rendeltek. A boltokban már megjelentek a szép csehszlovák és angol műszőrmekabátanyagok. Végezetül néhány szót a készen kapható női ruhákról, kabátokról: Jobban ügyeltek a változatosságra, többféle fazont szereztek be, s általában egy-egy típusból kevesebbet rendeltek. Tekintettel arra, hogy még mindig nem dőlt el a mini és a maxi harca, a vállalat kompromisszumos megoldást választott: a női kabátok és ruhák 20 százalékát már midi és maxi hosszúságban rendelte a nagykereskedelmi vállalatoknál. D. É. Jubileumi ünnepségek a Bajai Tanítóképző Intézetben Külsőségeiben is ünnepet hirdetett a hét végén a százéves Bajai Tanítóképző Intézet. Belül, az öreg falak között már régen nem a hétköznapokat érezte a látogató, az egyre gyakrabban érkező vendég. A jubileumra való készülődés piros betűs napjai után most az igazi ünnep, a háromnapos eseménysorozat következett. Az első napon már ott nyüzsgött a folyosón az ország minden tájáról, városából idesereglett vendégség: a hajdani diákok, egykori intézeti tanárok, társintézetek képviselői, a tanács, a párt, a felsőbb vezetés képviselői. Körülöttük a házigazdák, az intézet mostani vezetői, tanárai. De a vendéglátó szerepét érezték át és töltötték be az intézet diákjai is. Reggel kilenc órakor kezdődött az ünnepi eseménysorozat. A tanítóképző dísztermében minden ülőhelyet megtöltöttek az érdeklődők, sokan oldalt és az ajtó körül álltak. Az elnökségben ott láttuk többek között Terbe Dezsőt, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, a megyei pártbizottság tagját, Bodor Jenőt, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetőjét, és Papp Györgyöt, a bajai városi pártbizottság titkárát is. A megjelenteket dr. Hadnagy János tanár, a jubileumi bizottság titkára köszöntötte, majd Gaszner István, az intézet igazgatója mondott rövid ünnepi beszédet. Ezután Farkas László, a Bajai Városi Tanács V. B. elnöke leleplezte a bejárati folyosó falán elhelyezett emléktáblát. Tíz órakor került sor a két kiállítás megnyitójára. A földszinten Szepes Lajos, az intézet tanára a százéves tanítóképző múltját és jelenét dokumentáló, igen gazdag anyagot bemutató gyűjteményt nyitotta meg, míg az emeleten Gyapai József, a városi pártbizottság osztályvezetője méltatta az intézet képzőművész tanárainak és tanítványainak alkotásait bemutató tárlatát. Este a József Attila Művelődési Központ színháztermében ünnepi műsort mutattak be az intézet tanárai, növendékei, a második részben pedig a KISZ Központi Művészegyüttesének kamarazenekara mutatkozott be a bajai közönségnek. Záróaktusként ünnepi intézeti tanácsülésre került sor. G. S. Kádár elvtárs a csepeli pártértekezleten Tizenöt fővárosi kerületben kezdődtek meg szombat reggel a X. kongresszust előkészítő kerületi pártértekezletek. A Csepel Vas- és Fém-mű pártértekezletén részt vett, s az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. A pártértekezleten Borbély Sándor, a Vasmű pártbizottságának első titkára fűzött szóbeli kiegészítést a pártbizottság írásos beszámolójához. XXV. évf. 345. szám 1970. október 18. VASÁRNAP Ára: 1 forint A Bisgye demográfiai helyzetei Bács-Kiskun a statisztika tükrében 1.1 (4. oldal) Húsgyár épülj Városföldön (4. oldal) Gyógyszertárban Vasárnapi riport (5. oldal) Napi 800 mázsa Tárgyalóteremül A gyermekek érdekében] (8. oldal) Sűrűn érkeznek szőlővel megrakott kocsik az Állami Pincegazdaság apostagi pincéjéhez. Az átvett szőlő préselés után részben most, részben már mint bor hamarosan a budafoki pincébe kerül. Fenyőtű-lepároló üzem a Kiskunságban Novemberben kezdődik az erdőtelepítés és fásítás A napokban Kecskeméten jártak az Erdőkémia Vállalat képviselői, hogy az erdőgazdaság vezetőivel megvitassák a kiskunsági fenyőtű-lepároló üzem létesítésének részletkérdéseit. Évente ezer vagon fenyőgallytermés feldolgozásáról van szó, amely eddig lényegében kárba veszett. A lepárlással nyert illóolajat a hazai gyógyszer- és kozmetikai ipar használja fel, de nagyobb része megfelelő áron nyugati exportra kerül. Működik már hazánkban a Dunántúlon ilyen fenyőtű-lepároló üzem, de annak teljesítőképessége körülbelül egyhamad része a tervezett kiskunságinak, amely Kiskunhalas közelében épül majd fel az erdőgazdaság területén. A fenyőtű-lepárlás csupán egyik mellékága a Duna—Tisza közi homokos talajok átfogó hasznosítási programjának, hiszen az erdősítésnek, fásításnak nemcsak a fontos ipari nyersanyagforrás megteremtésében, hanem a táj arculatának megváltoztatásában, hosszabb távon pedig a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas talajok megjavításában is nagy szerepe van. A Kiskunsági Erdőgazdaság idei terve szerint most ősszel és tavasszal 800 hektár új üzemi erdő ültetésére és ugyanekkora, már erdősített terület felújítására, pótlására kerül sor. Hasonló arányú lesz az úgynevezett erdőn kívüli fásítás is, amelynek zöme a kecskeméti, a kiskunhalasi, a kiskőrösi járásban, valamint a kalocsai járás északi felében történik a termelőszövetkezetek és más közületek kezelésében levő földeken. Az erdőn kívüli telepítés során 2 millió 900 ezer erdei- és feketefenyő, 280 ezer akác, 372 ezer különféle nyár, és 150 ezer egyéb facsemetét ültetnek el. A telepítések előkészítése már megtörtént, gyakorlati kivitelezése azonban novemberben kezdődik. Mivel az őszi csemetekiemelésre és ültetésre csupán néhány hét áll rendelkezésre, az erdőgazdaság és az érdekelt termelőszövetkezetek is az új erdők zömét tavasszal telepítik. Az ültetvények több mint háromnegyed része fekete- és erdeifenyő, amely jól elviseli a Duna— Tisza közi gyengébb talajokat. A csemeteültetést teljesen gépesítette az erdő gazdaság, az erdőművelésnél különösen jól beváltak a lánctalpas bolgár kistraktorok. K. A. Bal oldali képünk Pásztor Zoltán felvétele