Petőfi Népe, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B­Á­C­S - K­I­S­K­U­N M­E­G­Y­E­I B­I­Z­OTTSÁ­G­Á­N­A­K NAPILAPJA Szocializmus magasabb szinten Internacionalista szel­­­­lemű, sokoldalú, tár­gyilagos, józanul mérték­tartó, őszinte, mélyen­­szántó, szocialista humá­nummal telítődött — ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel illette a világsajtó közéle­tünk nagy eseményét, az MSZMP X. kongresszusát és az ország helyzetéről, a jövő feladatairól ott el­hangzott vitát. A jelzők külön-külön is igaz ké­pet festenek az egyhetes tanácskozásról, csokorba szedve azonban még pon­tosabban adják vissza nemcsak azt, ami elhang­zott a szónoki emelvényen, hanem azt a légkört, han­gulatot is, amely körülvet­te, uralta a kongresszusi termet. Erről a légkörről és han­gulatról szinte személyes résztvevőként szerezhetett benyomásokat, tapasztala­tokat az ország közvélemé­nye. A sajtó, a rádió, a te­levízió jóvoltából — ahogy Kádár János találóan fo­galmazta vitazáró beszédé­ben: a kongresszusi tár­gyalóterem kibővült. Csak össze kell hasonlítani a korábbi kongresszusokról és a mostaniról s­ugárzott rádió- és tévéközvetítések adásidejét, a lapok híradá­sait, s előttünk a sokat mondó kép: minden eddi­ginél teljesebb informáci­ót kaptak a kongresszus eseményeiről az érdeklő­dők, a legszélesebb nyilvá­nosság előtt, a nép füle hallatára, szeme láttára tárgyalt a párt nemcsak az ország dolgairól, hanem saját legbensőbb ügyeiről A­ki figyelemmel kísérte ** a kongresszus több hó­napos előkészítő munká­ját, az irányelvek sokolda­lú vitáját, az alapszerve­zeti vezetőségválasztó tag­gyűléseket, majd a városi, járási, megyei pártértekez­­letek pezsgő eszmecseréit, ez láthatja: ez a kendőzet­len nyíltság, ez a nép előt­ti teljes kitárulkozás logi­kusan következik pártunk egész politikájából, az MSZMP vezetésének — immár másfél évtizede be­vált — munkastílusából. Ez a kongresszus is iga­zolta: a párt a széles köz­­vélem­ényre akar építeni, a„a• nép okos gyülekezeté­vel” megtárgyalva, közös gondolkodás eredménye­ként akarja kialakítani politikáját, megszabni az országépítő munka tenni­valóit. Ezért kért még a kongresszus előtt részletes véleményt valamennyi je­lentősebb társadalmi szer­vezettől és mozgalomról az irányelvekről, a mai helyzet értékeléséről és a kitűzött célokról. A Köz­ponti Bizottság kongres­­­szusi beszámolójának meg­állapításaiban tehát a köz­vélemény állásfoglalása öt­vöződött a párt vezető tes­tületének véleményével. A do­presszusi előkészüle­tek után a beszámoló is, a négynapos vita is meg­győzően bizonyította, hogy a párt nem öncélnak te­kinti, vezető szerepét, ha­nem a munkásosztálytól kapott, a munkásosztályt, s egyben az egész dolgozó népet szolgáló megbízatás­nak. A párt a tömegekkel összeforrva, a néppel együtt dolgozik a népért. Kitapinthatóan érzékel­hető volt a kongresszusi teremben, hogy a külföldi testvérpártok előtt is tisz­teletet, megbecsülést ví­vott ki az MSZMP, a ma­gyar munkásmozgalom. Harminckét testvérpárt — köztük tizenegy szocialis­ta­ ország és tizenkilenc más európai ország, vala­mint Nyugat-Berlin test­vérpártja — képviseltette magát magas szintű dele­gációval a tanácskozáson. Jelenlétük nemcsak testvérpártok közötti kap­a­csolat udvariassági nor­máiból fakadt, hanem ab­ból az érdeklődésből és elismerésből is, amelyet az MSZMP következetes mar­xi—lenini, elvhű internaci­onalista politikája vált ki a nemzetközi munkásmoz­galomban. „A magyar kommunisták — írta a kongresszust köszöntő kommentárjában a Pravda — következetesen, alkotó módon, alkalmazzák marxizmus—leninizmus ál­a­talános törvényszerűségeit a konkrét magyarországi viszonyokra, állhatatosan harcolnak a szocialista in­­tern­acionalizmus elveinek gyakorlati megvalósításá­ért. Ezzel az MSZMP ma­gas fokú nemzetközi tekin­télyt és elismerést vívott ki magának”. A kongresszus — amint ezt sok külföldi megfi­gyelő is megállapította — a szocializmus építésében történő magabiztos hala­dás demonstrációja volt. A küldöttek teljes egyetér­téssel fogalmazták meg a kongresszus határozatai­ban, hogy a magyar társa­dalom dinamikusan fejlő­dik, biztosan halad a szo­cializmus teljes felépítésé­nek útján. Ennek a IX. kongresszus óta eltelt rö­vid négy év beszédes bizo­nyítéka: tovább erősödött a népi hatalom, jelentős sikereket értünk el a tár­sadalmi élet minden terü­letén, emelkedett népünk életszínvonala, erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szi­lárdult a szocialista népi­nemzeti egység. Akiről esett legtöbb szó a kongresszuson? Min­denekelőtt azokról a kér­désekről, amelyek napja­inkban is a közérdeklődés előterében állnak, azokról, amelyeknek az elemzése elengedhetetlenül fontos a szocializmus teljes felépí­tését szolgáló tennivalók kijelölésében. Imponáló egységgel tett hitet a kongresszus min­den küldötte a gazdaság­­irányítás új rendszere mellett, amely tovább erő­sítette hazánkban a szo­cialista tervgazdálkodást, központi tervezés hatása segített a kor követelmé­nyeihez igazítani a gazda­­(Foly­tatás a 2. oldalon) Sürgős feladat a mélyszántás Az időjárás eddig álta­­­­lában kedvezett az őszi­­ munkának, ezért a term­e­­­­lőszövetkezetek egy része­­ a múlt héten még folytat­ta a kenyérgabona vetését, így november 27-ére Bács- Kiskun megye egy száza­lékkal túlteljesítette bú­zavetési előirányzatát, mi­vel 97 ezer holdnál na­gyobb területen került földbe a gabona. Ez többlet a jövő évi beta­a­karítás alkalmával eset­leg kiegyenlítheti azt veszteséget, ami a műtrá­­­gyázás nélküli magágyké­szítésből és a vetés elhú­­­­zódásából adódott. A szövetkezeti gazdasá­­­­gokban az utóbbi napok­ban meggyorsult a kukori­­­­ca betakarítása. Ebben nagy szerepe van annak a segítségnek, amelyet a tsz­­ek és állami gazdaságok nyújtanak az elmaradók­nak. Szinte nincs is olyan gazdaság, amelyik ne ven­ne részt ebben az akció­ban. A Bajai Állami Gaz­daság már korábban is se­gítette a környező tsz-eket. Amióta végzett a kukorica­­betakarítással, több gépét is átadta a szomszédos szövetkezeteknek. Mivel a gazdaságnak kétezer hold­­nyi szántatlan területe van a 14 ezerből, s az új K 700-as szovjet gépekkel na­ponta 400 holddal növek­szik a megmunkált terü­let, december 5-e után a szántógépeiket is át tudja adni a tsz-eknek. Minden elismerést meg­érdemel a Kalocsai Álla­mi Gazdaság ilyen irányú­­ tevékenysége. Kistényi ke­­­­rületében a dunapataji Új­­ Élet Termelőszövetkezet frissen betakarítot kukori­cáját szárítja, keddtől kezdve pedig a gazdaság öt lánctalpas traktora tel­jes személyzetével együtt a homokmégyi Aranykalász Tsz mélyszántását végzi. A megye szövetkezetei­ben egyre több erőgép dol­gozik mélyszántásban, ah­hoz azonban, hogy decem­ber 20-ára az előirányzott 210 ezer holdon befejeződ­jék ez a munka, szükség van arra, hogy a géppark­a­nak legalább egyharrmada mélyszántást végezze. Ily módon a szövetkezeti gazdaságok is jól megala­pozhatják a tavasszal ve­tésre kerülő növények ma­gasabb terméshozamát. Legjobban elmaradt mélyszántással a kiskunha­­­lasi járás és Kalocsa vá­ros. K. A. Kukorica munkaegységre Mérik a munkaegységre járó kukoricát a bátyai Piros arany Ász tagjainak. XXV. évf. 281. szám 1970. december 1. KEDD Ára: 90 fillér 70 évesa (3. oldal) Az üzem bázisai a törzsgárda (4. oldal) A Petrovics-ház Szalkszentmártonban (5. oldal) Métezer lakás adatfelvétele (6. oldal) A Varsói Szerződés országai vezetőinek találkozója A Varsói Szerződés tagországai testvérpárjainak és kormányainak vezetői közös megállapodás alapján de­cember elején Berlinben találkozót tartanak. (MTI) Az éves tervek teljesítéséért Folytatódik a munkaverseny a megye üzemeiben A X. pártkongresszus tiszteletére indított szocia­lista munkaverseny to­vább folytatódik megyénk üzemeiben. A vállalatok dolgozói már az éves ter­vek teljesítésére, a gazda­g Kalocsai Textilfeldol­gozó Vállalat dolgozói an­nak idején elhatározták, jogi eredmények növelésé­re összpontosítják erőfe­szítéseiket, hogy minél kedvezőbb feltételeket te­remtsenek a negyedik öt­éves terv elkezdéséhez, hogy részt vesznek a nem­zeti jövedelem 1 százalé­kos növelése érdekében in­dított mozgalomban — tá­jékoztatott Menczel Sán­dor, az üzem párttitkára. A szalagok dolgozóival összefogva a műszakiak szinte valamennyi termék­nél intézkedési tervet ké­szítettek a technológia megfelelő módosítására, a munkaszervezés javításá­ra. Ezáltal nemcsak a vál­lalat gazdasági eredmé­nyei javultak, hanem a tervezettnél 5,4 százalék­kal magasabbra nőtt a munkásállomány átlagke­resete. Tavaly 2 millió 320 ezer forint volt a vállala­ti nyereség, az idén 4 mil­lió forintot szeretnének el­érni. Így kapcsolódik ös­­­sze az üzem dolgozóinak termelőmunkája a kollek­tíva anyagi érdekeivel is. Termelés­i költözéssel A Kismotor- és Gép­gyár bajai üzemében az idei év legnagyobb ese­ménye kétségtelenül a Szegedi úti új telepre való átköltözés. A létesítmé­nyek zömét már birtokba vették, s így­­ lehetővé vált, hogy a gyáregység megfeleljen az országos közúti ráháruló járműprogramból bajaiak idei feladatoknak. A terve — 138 m­illió forint érték — 16 millióval több a tavalyi­nál. Az eltelt 10 hónapra eső részt teljesítették és ez — a helyváltoztatást is be­leszámítva — nem kis do­log. Egy-egy gép áttelepíté­sére 72 órát terveztek. Ezt sikerült 14—16 órára le­­csök­kenteniük. Nagy részük­ volt ebben a szocialista címért küzdő brigádoknak, de a sikerhez hozzájárult az ideiglenesen hazánkban állomásozó egyik szovjet alakulat közreműködése is. Kézi erővel, szállító jár­művekkel és darukkal se­gítették a költözést. Ezer ajtó terven felül Az Épületasztalos- és Faipari Vállalat kiskun­­halasi gyáregységében a tervezettnél ezerrel több kétszárnyú ajtót gyártot­tak. Megegyeztek a meg­rendelőkkel, hogy a szá­mukra már legyártott aj­tókból ezer darabot az ár­víz sújtotta területeken fo­lyó építkezésekhez szállí­tanak. Vállalták viszont, hogy a késedelmet szen­vedő megrendeléseknek is eleget tesznek október 31- ig. Azzal, hogy e munká­val is határidőre elkészül­tek, teljesítették a nemze­ti jövedelem 1 százalékos növelésére indított mozga­lom keretében tett felaján­lást is. Ugyanakkor 500 ezer forinttal megtoldották a 8 millió forintos nyere­ségtervet. A még hátralevő időszak legfontosabb feladata az idei évre előirányzott par­ketta mielőbbi elkészítése. Jövő évtől ugyanis a par­kettakészítő műhelyekben is ajtókat, ablakokat gyár­tanak. December 23-a és nyár 1-e között szeret­nék beállítani ezekbe a műhelyekbe a szükséges gépeket. Anyagikig is érdekeltek

Next