Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

1971. Január 16. szombat Ma: Bemutatkozik a klubszính­áz Ma este — éjszaka? — fél 10-kor ígéretes kezdemé­nyezésnek lehet a tanúja, részese száz néző. Ennyi jegyet adnak ki a Kecskeméti Játékszín ’71 első be­mutatójára. Ismerjük a nehézségeket. Tudjuk, hogy a Katona József Színház és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya összefogásaként kialakított klubszínháznak nincs még állandó helyisége, anyagiakban sem bővel­kednek, most állítják össze a távlati programot. Mégis hiszünk abban, hogy sokat hallunk még Játékszínről, minden esetben „telt ház” gyönyörköd­a­tet. Hiszünk a kezdeményezés életrevalóságában, mert a világon ma a színházművészet mindenütt új utakat keres. Biztosra vesszük, hogy a klubszínház célkitű­zései találkoznak az igényes produkciókra számító közönség érdeklődésével. Tudjuk, hogy sokan egyet­értenek megállapításunkkal: a szocialista nagyvárossá fejlődő Kecskeméten hiányt pótol ez az „intézmény”. A jövőben fokozatosabban, hatékonyabban, jó előadá­sokkal szavazhat a színházművészet új kifejezési for­máit, eszközeit kereső vitában, fórumává válhat a szocialista mondanivalót hordozó, napjaink emberéhez szóló alkotásoknak. Érdemes megjegyezni: a Kecskeméti Játékszín ’71 első játéknapján, 1971. január 1­í-án, szombaton este fél tízkor, a Városi Művelődési Központ nagytermé­ben Max Frisch: Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul... és Boldizsár Miklós: Hérasztosz című alkotását mu­tatják be. H. N. az üzemi demokrácia jegyében Szakszervezeti küldöttgyűlés a Kecskeméti Konzervgyárban Hetek óta tartó előkészí­tő munka után csütörtökön "küldöttgyűlés volt a megye egyik legnagyobb üzemé­ben, a Kecskeméti Kon­­­­zerv­gyárban. Megválasztot­ták a­­ 45 tagú szakszerve­zeti­­ tanácsot, a héttagú ipamvizsgáló bizottságot, a t­á­r­sadal­om­bi­ztosí­tási taná­­csot és az ÉDOSZ kong­resszusára, a­ gyár küldöt­teit. A műhelybizottságok által delegált 185 küldött közül — jellemzően a kon­zervgyári dolgozók összeté­telére — 80 férfi és százöt nő képviselte a szakszerve­zeti­­ tagságot. Érdemes idézni a beszá­­m­lót és a szóbeli kiegé­szítést, amelyet Varga Sán­­dorné, a szakszervezeti ta­nács titkára terjesztett elő. Az elmúlt esztendőben 611 millió forint termelési ér­téket értek el. A vállalati eredmény 40 millió forint­tal lett kevesebb, mint tervezett. Ez jórészt a ked­­­­ezőtlen időjárás okozta rossz mezőgazdasági ter­­e­e­tésnek, a munkaerő-gaz­dálkodásban megnyilvánult következetlenségnek, a munkaszervezésben és a munkakörülményekben ta­pasztalható hiányosságok­nak tulajdonítható. A szak­­szervezet jelentős felada­tokat vállalt a munkaver­seny szervezésében, sok se­gítséget nyújtott a szocia­lista brigádoknak. Ennek köszönhető, hogy a Kecske­méti Konzervgyárban 102 szocialista brigád van, ezer dolgozóval. Jelentősnek mondható a dolgozóknak kifizetett vállalati segély összege is. Többek között ebédtérítés címen 1 millió 244 ezer forintot, anyasági segély címén 1 millió 955 ezer forintot fizettek ki. ta A beszámolót követő vi­az természetesen nemcsak eredményeket, de az üzemben meglevő hibákat is a felszínre hozta. Képte­lenség lenne mind a 26 fel­szólaló szavaiból idézni, csupán néhányat emelünk ki. Havasi Istvánná tíz­szeres szocialista brigádve­zető az üzemi demokrácia kiszélesítéséről beszélt, alá­húzva, hogy a vezetők nem mindig megengedhető hang­nemben­ beszélnek a dolgo­­­zókkal. Ő is a rossz mun­kakörülményeket bírálta.­­ Balogh Ödön, a munkás- I fluktuáció okait nemcsak a­­ rossz munkakörülmények­ben, hanem a bánásmód­­­­ban is látja. Véleménye­m szerint — s ez így igaz — s őszintén oda kell állni ; vezetőknek a dolgozók elé a ■ a nagyobb feladatok előtt, ide az eredmények elérése után is. Szerinte azért csökkent a munkaverseny iránti érdeklődés, mert ezt a vezetők nem igényelték. Csongovai Tamásné a szo­cialista brigádmozgalomról szólt, s elmondta, hogy ezekre a brigádokra min­dig lehet számítani, példa erre, hogy ezek tagjai a szezonmunkában önként vállaltak 12 órás műszakot. Hantos József, a gyár új igazgatója ezen a küldött­­gyűlésen találkozott elő­ször a dolgozókkal. Kifej­tette, hogy a tanácskozás felszólalói az üzem kénytelensége ellenére ered­fegyelmezetten, józanul, fe­le­lelősségteljesen, a realitá­sok alapján bírálták, vagy éppen dicsérték a szakszer­vezeti bizottság munkáját. „Úgy szeretnék dolgozni, hogy a döntéseket a mun­kások magukénak érezzék. Arra törekszem, hogy meg­változzanak a rossz mun­kahelyi körülmények, s vezetők és beosztottak kö­­­zötti bizalom is jön’’ — mondotta.helyreáll­A gyár pártbizottságának titkára, Kiss Margit foglal­ta össze hozzászólásában azokat a tennivalókat, ame­lyek a szakszervezeti ta­nács, a már korábban meg­választott 125 szakszerveze­ti bizalmi és a 13 műhely­bizottság előtt állnak az elkövetkezendő időben. Hangsúlyozta, hogy a párt irányításával a gyár 2624 szakszervezeti tagja képes megfelelni azoknak a kö­vetelményeknek, amelyek a jobb gazdasági eredmé­nyek, a termelékenység fo­kozása, a jelenlegi mun­kakörülmények megjavítá­sa irányában hatnak. A szakszervezeti tanács­választó küldöttértekezlet a­­ hozzászólások után megvá­­­­lasztotta a tisztségviselőket. Gémes Gábor Két kiló kávé a fejadagunk Újdonság: a koffen­mientes Costa rica A MONIMPEX, a Com­­­pack és a Magyar Édes­­­­ipar vezetői a múlt év vé­­­­­gén egyhónapos körutat tettek Közép- és Dél- Amerikában, Peruban,­­ Ecuadorban, Columbiában­­ és Costa Ricában, elsősor­­­­ban azért, hogy a mind­­ jobban dráguló brazil ká­­­­véik mellett más kiváló­­ minőségű fajtákat is keres­senek, vásároljanak. A vi­lágpiacon ugyanis az utób­bi években emelkedett a­­ kávé ára, s ennek megfe­­­­lelően már tavaly több or­szágban felemelték a kávé fogyasztói árát. A hazai kávéforgalomban egyre több nyersanyagra van szükség. 1962-ben még csak 171 vagon kávé fogyott, ta­valy 1750 vagon, s az idén már 2200 vagon kávét hoz­tunk be. Ez azt jelenti, hogy kávéfejadagunk két kiló fölé emelkedik. A nö­vekedés különösen nagymértékű, amióta azóta két vállalat — a Magyar Édes­ipar és a Compack Keres­kedelmi Csomagoló Válla­lat — is foglalkozik kávé­pörköléssel és csomagolás­sal. Csupán tavaly öt új­fajta kávé került forga­lomba, s ezzel már 15 fajta keverék közül választhat­nak a­ vásárlók. A két vállalat versenye­z most már inkább a válasz­ték bővítésére, a csomago­lás minőségének javítására irányul. A Compack nem­rég hozta forgalomba a vi­­lágszerte elterjedt, nálunk azonban még nem ismert koffeninmentes kávét, már készül újabb keveré­s­re, a Costarica. 3. oldal A SZOT ülése (Folytatás az 1. oldalról.) szervek foglalkoznak és in­tézkedések is várhatók. Ad­dig is azonban szükséges felhívni a figyelmet bizo­nyos másodállásokkal mellékfoglalkozásokkal kap­cs­csolatos visszaélésekre. másodállás és a mellékfog­­­lalkozás nem törvénytelen dolog, sőt sok esetben hasz­nos. A vállalatok gazdasá­gosabban végeztethetnek el speciális felkészültségű szakértőkkel másodállásban olyan feladatokat, amelyek­hez főfoglalkozású dolgozó teljes munkaidejét nem tudná kihasználni. A hiba a törvényes rendelkezéseik végrehajtásánál tapasztal­a­ható. A felmérések szerint másodállásban levők mintegy 20 száz­aléka — a jogszabályokat megsértve — főállásbeli munkaadójának engedélye nélkül vállalt mellékf­ogl­al­kozásit. A továbbiakban a mun­kakörülmények javítására hívta fel a figyelmet, ki­emelve, hogy igen sok dol­gozó a magasabb bérnél is többre becsüli a jó üzemi légkört, a jól szervezett munkát, az emberséges­­ hangot, a dolgozók jogos , igényei iránti figyelmet. A­­ munkakörülményekkel ös­­­­­szefüggésben a SZOT tit­­­­kára utalt arra, hogy igen jelentős mértékben — egy­­ év alatt több mint 40 szá­­­­zalékkal — nőtt a túlórák száma. A feltétlenül szük­séges túlórákat természete­sen továbbra sem szabad akadályozni, nem engedhe­­­­tő azonban meg, hogy a gyenge vezetésből, a mun­­a­­­ka szervezetlenségéből ke­­­­letkezett elmaradásokat bárhol is túlórákkal pótol­­j­­­a­ssá­k. Végül a szocialista mun­­­­­­kaverseny-mozgalomról szólt, amelynek kibontako­­­­zásához a gazdaságirányí­­­­tás új rendszere kedvezőbb­­ feltételeket teremtett. A­­ versenymozgalom alapvető­­, feladata, hogy segítse a vállalati munka hatákony­­a­­­ságénak növelését, s mivel­­ ebben a gazdasági vezetés­­ is igen érdekelt, a verseny kibontakozása a vállalat­­ számára ma sokkal fonto­­­­sabb, mint azelőtt. A mun­kaverseny, a dolgozók kez­­­­deményezéseinek szervezése ma már nem választható külön a munka szervezésé­­­­től, ezért feltétlenül változ­­­­tatni kell azon a szemléle­ten, hogy a munkaverseny irányítása és szervezése­­ csakis a társadalmi szervek,­­ s ezen belül főként a szak­­­ szervezetek feladata. A­­ munkaverseny szervezése­­ vállalati feladat is. A SZOT elnökségének véleménye szerint tovább kell leszteni a versenyben fel­ki­tűnt kollektívák és egyé­nek erkölcsi és anyagi elis­merését. Káros és hibás az a nézet, amely kizárólag az anyagi érdekeltségre épít és szükségtelennek tartja a dicséretet. El kell érni,­­ hogy emberibb, megértőbb,­­ humánusabb kapcsolatok­­ alakuljanak ki vezetők és­­ beosztottak között. Mindez nagymértékben segíti, hogy a felszabadulási, illetve kongresszusi munkaverseny a töretlenül tovább folytatód­jék, s a negyedik ötéves terv eredményes végrehaj­tását szolgálja. A második napirendi­­ pontként Somoskői Gábor­­ SZOT-titkár előterjesztette az elnökség javaslatát a­­ szakszervezeteik XXII. kongresszusának napirend­jére és előkészítésének mód­jára. A tanácsülés az elő­terjesztést elfogadva hatá­rozatot hozott arról, hogy a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát 1971. május 4. és 8.-a között tartsák A napirend a kö­vetkező: 1. a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának beszá­molója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról, elő­adó Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, 2. a Számvizsgáló Bizott­ság jelentése, előadó So­mogyi Miklós, a Számvizs­gáló Bizottság elnöke, 3. a magyar szakszerve­zetek alapszabályának mó­dosítása. előadó Gál Lász­ló, a SZOT titkára, 4. a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Szám­­vizsgáló Bizottság megvá­lasztása. Harmadik napirendi pont­ként Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be a SZOT legutóbbi ülése óta végzett elnökségi munká­ról, vagyis a szakszerveze­­­­ti vezetőszervek újjáválasz­­tásának eddigi tapasztala­tairól. A nemzetközi kap­csolatok továbbfejlesztésé­ről, a SZOT elnökségének fontosabb határozatairól és intézkedéseiről. A tanácsülés a tájékoz­­­­tatót elfogadta. (MTI) GYÉMÁNTOK A RETORTÁBÓL A mai technika egyre több szuperkemény anyagot igényel. Éppen ezért a Szov­jetunióban is sok kísérlet és kutatás célja az ilyen anyag előállítása. Most az ukrajnai szinte­tikus anyagokat kutató in­tézetben a tudósoknak új módszerek alkalmazásával sikerült előállítaniuk a ku­­bonit és a szlavutics nevű szuperkemény anyagokat, melyek egy sor tulajdon­ságban egyáltalán nem ma­radnak a gyémánt mögött. Ezekkel a módszerekkel az is lehetséges, hogy mes­terségesen készítsenek gyé­mántokat, mégpedig úgy, hogy többé nincs szükség a 100 000 atmoszférás nyo­másra és a 2000 fokos hő­mérsékletre, hogy a grafit átalakuljon gyémánttá. A gyémántok szintézise szuperalacsony nyomású széngáz alkalmazása köz­ben, gyorsító kristály se­gítségével megy végbe. Az új szénvegyületek és ezál­tal az új szuperkemény anyagok előállításának le­hetőségei jóformán kime­­ríthetetlenek. ADAM ÉS A MAJOM Wilson és Sara, a kali­forniai egyetem munkatár­sai eredeti módszert dol­goztak ki annak megállapí­tására, hogy mikor váltak szét az emlősök fejlődési vonalai. A módszer alapja a fehérjékben bekövetkező változások tanulmányozása. A tudósok véleménye sze­rint a vér olyan fehérjéi­ben, mint a hemoglobin, az albumin és a fibrinogén, 3,5 millió évenként csak egyetlen aminosav cserélő­dik ki. A kapott adatok azt mu­tatják, hogy például az em­ber és az emberszabású majmok fejlődési vonala körülbelül 5—10 millió év­vel ezelőtt vált szét. A felső pliocén korszakban, tehát 7—17 millió évvel később, mint azt a fosszi­lis maradványok alapján feltételezték. Az emberszabású maj­mok körülbelül 30—45 mil­lió évvel ezelőtt váltak el a többi főemlőstől. A fő­emlősök és például a ló közötti „mutációs távolság” már 90 millió év körül van. ZENÉLŐ TÁBLA Egy párizsi kiállításon mutatták be a szolfézs ta­nítására szolgáló táblát. A többi iskolai táblához ha­sonlóan krétával lehet ír­ni rá és le lehet törölni a felírtakat. Ha azonban a tanár ujjával vagy egy pálcával megérinti a táb­lára felírt hangjegyet, fel­csendül a megfelelő hang. Egyszere több hangjegy megérintésével akkordokat is meg lehet szólaltatni. A táblába kis elektroni­kus rendszert építettek be. Minden kottavonal önálló készülékhez kapcsolódik, és ez gondoskodik azoknak a hangoknak a megszólal­tatásáról, amelyek erre a vonalra kerülhetnek. Az erősítő 95 tranzisztor­ból és 57 diódából áll, két hangszóró csatlakozik hoz­zá. A 48 kiló súlyú tábla mérete 1,8x3,4 méter. FÉRFIAKNAK, ILLETVE... Az amerikai televízióban lépett a 87 éves indián Big Smoke”, aki most lett 7­­zeres apa. Életerőm tit­ka közölte .„Big Smoke” — az, hogy nat>pnU elfogyasz­tok bizonyos mennyiségű borsot. Az adás után egy héttel Delaware államban a bors­fogyasztás négyszeresére emelkedett. ANTIALKOHOL AU­TÓ A General Motors ame­rikai autókonszern alkohol­­ellenes berendezéssel látta el autóit. Amikor a veze­tő beindítja az autót, egy elosztótáblán öt, előre nem ismert számjegy jelenik meg. A vezetőnek e szá­mokat egy kis számológép segítségével össze kell ad­a­ni. Ha az összeg stimmel, motor begyullad. Ha azonban a vezetőnek az összeadást csak harmadik alkalommal sikerül helye­sen elvégezni, ak­kor az autó ugyan elindul, de ki­gyullad egy kis lámpa a következő felirattal: „Vi­gyázz, a vezető részeg.” NÁLUNK IS ELKELNE A csend, sajnos nem kapható, de már megtör­téntek az első lépések eb­ben az irányban. ban például olyan Anglia­abla­kok jelentek meg, amelyek automatikusan bezárulnak, amikor „meghallják” a kö­zeledő lökhajtásos repülő­gépek zúgását, és kinyíl­nak, amikor a csend hely­reáll. Az ablakok első vá­sárlói a londoni Heathrow repülőtér közelében fekvő iskolák voltak. ILLATSZER — MOHÁRÓL A külföldre exportált szovjet nyersanyagok egyi­ke a­­ moha. Nem a kö­zönséges moháról van szó, hanem a kaukázusiról.. E mohát a francia­­­ parfüm­­gyárak és gyógyszergyárak vásárolják, amelyek érté­kes kivonatot készítenek belőle. EMW—100 L A szakemberek vélemé­nye szerint a világ leg­jobb mikroszkópjával­­ je­lenleg a Szovjetunió ren­delkezik. Ez az EMW— 100 1 elektronmikroszkóp. A készülék segítségével olyan tárgyakat vizsgálhatunk, amelyek mintegy kétmil­­liószorta kisebbek, mint puszta szemmel megfigyel­­­hető legkisebb elem. A vizsgált tárgyak képe er­nyőn jelenik meg. FIATALABBAK LESZÜNK, DE MINEK? Az előrejelzést Anglia 1­1 kiemelkedő orvosából álló bizottság állította össze. A szakemberek véleménye szerint 1990-re az agy- és gerincvelő kivételével min­den testrész átültethető lesz. Az átültetendő szerve­ket külön erre a célra ki­tenyésztett állatok fogják szolgáltatni. Az öregedési folyamat feltartóztatható,­ sőt részle­gesen viszafordíthatóvá is válik. Az előrejelzés általában jelentős vívmányokkal szá­mol, mégsem túlzottan op­timista! Rámutat többek között arra, hogy a kábító­szer-fogyasztás komoly tár­sadalmi problémává­­ válik. A neurotikus betegek szá­ma is jelentősen emelke­dik. EGY FURCSA „HÁZASSÁGKÖZVETÍTŐ ” Philadelphiában házas­­ságközvetítő­ irodát állítot­tak fel kutyák számára. A beiratkozási díj 10 dollár. Az irodába be kell küldeni a fényképet. Az ügynökség havonta 60 kutyapárt hoz ÉRDEKESSÉGEK a nagyvilágból

Next