Petőfi Népe, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

1971. január 26. kedd • • Ot-öt mondat a szocialista brigádokról Az egyik szocialista bri­gád naplójának címlapján Gáspár Sándor szavait ol­vastam. A mottószerűen idézett mondatok pártunk x- kongresszusán hangzot­tak el. „Az anyagi feltéte­lek javításával együtt cé­lunk az is, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a kulturális, művészeti ér­tékeket, és megteremtsük mindazt, ami társadalmi és egyéni boldogulásunkat se­gíti. .— hangsúlyozta a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára. A nagyszerű mozgalom a megyénkben élő munkások, dolgozók körében is mind népszerűbbé válik. Egyre hatékonyabban segíti a munkában helytálló, sok­oldalúan képzett, szépre, jóra fogékony közösségek kibontakozását — mint ezt három brigádvezető alábbi rövid nyilatkozata is jelzi. MÉSZÁROS MIHÁLY, KISKUNFÉLEGYHÁZA — A Vegyipari Gépgyár laboratóriumában dolgozó mérnökök, technikusok és lakatos szakmunkások egy esztendeje tömörültek a Lenin-brigádba. Nagysze­rűen megértjük egymást. Legutóbb a múzeum képző­műv­észeti kiállítását tekin­tettük meg, és kellemes, hasznos órákat *a Vörös Csillag töltöttünk Termelő­­szövet­kezetben. Eredmé­nyeinkről, gondjainkról rendszeresen tájékoztatjuk az egyik leningrádi üzem ha­sonló elnevezésű kollektí­váját. Ők is hosszú levelek­ben ismertetik terveiket, kezdeményezéseiket. NÉMETH ISTVÁN, KECSKEMÉT — A történelmi, szakmai, munkavédelmi ismeretek bővítését szolgáló iparági szellemi vetélkedőn siker­rel szerepeltünk az elmúlt esztendőben. A helyi vetél­kedőkön elért győzelmek után az országos IV. helye­zést sikerült megszerezni. Arra törekszünk, hogy mi­nél jobban megismerjük hazánkat, munkaterületün­ket és ezért minden évben ellátogatunk egy-egy kon­zervgyárba. Szakmai ta­pasztalatokkal és új kap­csolatokkal gazdagodva té­rünk haza. A brigád tagjai természetesen részt vesz­nek a konzervgyárban szer­vezett politikai tanfolya­mokon. CSILLIK BÉLA, LAJOSMIZSE lat — A Vízgépészeti Válla­Egyetértés szocialista brigádjának tagjait már törzsvendégekként üdvöz­­lik a Déryné Színház ven­dégjátékain. Amikor a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat kiállítást rendez az üzemben, a főként fiata­lokból álló kollektíva tag­jai a legelsők között gya­rapítják házi könyvtárukat. Mivel a községben a kul­turális események nem túl gyakoriak, részt veszünk a vállalati kirándulásokon. Ha a fővárosban járunk, mindig megnézünk egy-egy színházi előadást. 1­971 -es programunk is eléggé vál­tozatos, közösen állítottuk össze. H. N. Házakat rongált meg a belvíz és a talajvíz Jégtorlaszokat robbantottak a Tárnán Árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Bodrogon is Az észak-magyarországi patakok az olvadás hatásá­ra bőséges vízpótlást szál­lítanak a folyóknak. A hét­fő hajnali fagy átmeneti­leg csökkentette ugyan az olvadást, de a Borsod me­gyei Taktát továbbra is másodfokú, a Heves me­gyei Tárnát pedig első fo­kú árvízvédelmi készültség őrzi. Árhullám indult el a Bodrogon is, s ennek meg­felelően elrendelték a fo­lyó teljes hosszában az el­ső fokú árvízvédelmi ké­szültséget. Az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság intézkedésére a ti­­szalöki duzzasztómű­veit 50 centiméterrel zsili­lej­jebb süllyesztették, s így meggyorsult a megáradt Tisza menti folyók vizének levonulása. Az áradások feltörték a jeget és megin­dították a zaj­lást a lékfolyókon. Elsősorban mel­a Taktán jelentett gondot a jég. Ezért a tokaji kőbá­nyászok brigádjai több mint húsz helyen, zömében Tarnaőrs környékén fel­robbantották a folyókanya­rokban, hidak környékén megakadt, összetorlódott jeget. Hétfőre már elvonult a jég a Tarnáról. Az első fokú árvízvédelmi készült­séggel őrzött Berettyó alsó szakaszán két kis jégtörő­hajót állított munkába a Debreceni Vízügyi Igazga­tóság. A vízügyi igazgatóságok és a mezőgazdasági nagy­üzemek sok brigádja most a belvízcsatornákat tisztít­ja, jégteleníti. Ennél sürgetőbb a lakott terüle­te­tek csatornáinak, árkainak rendben útmenti tartása. A „takarítás” elmulasztása okozta elsősorban most is a gondokat Csongrád me­gyében. Hódmezővásárhe­lyen ugyanis vízkárelhárítási harmadfokú készültsé­get kellett elrendelni, mert a külső városrészekben ré­gi vályog- és vertfalú épü­leteket vett körül a belvíz és a talajvíz, öt épület megrongálódott, ezért családokat elköltöztették. A a víz alá került utcaszaka­szokról szivattyúkkal távo­­lítják el a vizet. Szegeden nincs nagyobb veszély, ké­szültséget nem kellett el­rendelni, de a külterületen három lakóházba behatolt a víz és el kellett költöz­tetni a lakókat. Csongrád megye legmélyebben fekvő községében, Maroslelén lakosság alkalmi árkok ásá­­­sával és szivattyúzással tá­volítja el a lak­óházakat fe­nyegető vizet. Helyi víz­kárelhárítási ügyeletet tart a budapesti, a székesfehér­vári és a miskolci vízügyi igazgatóság, továbbá a Fe­jér, a Tolna, a Pest és a Csongrád megyei Tanács. (MTI) ffCentrum­ hétfőn Azok, akik vasárnapi sé­tájuk során ,útba ejtették Kecskeméten, vagy Kiskun­félegyházán a Centrum Áruházat, kellemes meg­lepetésben részesülhettek. Jó néhány áru ugyanis 20 százalékkal csökkentett áron kínálta magát a ki­rakatban. Ez a kedvezmény azonban csupán azokra vo­natkozik, akik a hétfői na­pon vásárolnak. Mint megtudtuk, a Cent­rum szándéka ezzel­ az­­ egész évben megismétlődő rendszeresen vásárlási kedvezményt nyújtani a vevőknek. A minden bi­zonnyal rövidesen foga­­­­lommá váló ,,Centrum-hét­fők” alkalmával minden hét első napján más-más árucikkeket ajánlanak majd, 20 százalékkal mér­sékelt áron. Méghozzá ka­pós, keresett,­­jó minőségű termékeket. Tegnap, a premier nap­ján például a női kabátok és kabátszövetek mellett férfi százas posztócipők és­­ férfi nylon ingek voltak­­ kaphatók az eredeti összeg­­­hez képest egyötödével ala­csonyabb vételáron. Érdemes tehát már va­sárnaponként figyelni Centrum Áruházak kiraka­a­tában: mi az, amihez ol­csóbban, jutányosabban jut­hatunk hozzá! A hétfőn kora délután szerzett információnk sze­rint több száz nylon­inig, mintegy száz kabátra való­­ szövetanyag, s a kész ka­bátokból is jelentős men­­­­­nyiség talált gazdára. Február az M­TESZ-nél Intéző bizottság alakul Baján Az év első titkári érte­­kezletét tartotta meg hét­­őn délután Kecskeméten a Műszaki és Természettudo­­mányi Egyesületek Szövet­­égének megyei szervezete, az egyesületi vezetők elő­­ejelzése alapján a követ­ező hónapban a külföldi tnulmányutakról szóló be­­zámolók lesznek a leggya­­koribbak. Február 2-án léidéül kibővített elnöksé­­gi ülésre hivatalos Philip Miklós, az MTESZ főtitkár­­helyettese, aki az amerikai műszaki társaságok tevé­kenységét, szervezeti fel­építését ismerteti. 22-én az Erdészeti Tudományos egyesület szakemberei hall­athatnak majd előadást a­­véd és nyugatnémet fafel­­dolgozásról. A Közlekedés­­udományi Egyesület tagjai a pályafentartás gépesíté­sének ausztriai tapasztal­airól kapnak áttekintést. Bendeczki János, a GTE kecskeméti titkára pedig a fürdőkád- és zománcgyár­­ásról szerzett angliai és­­ NSZK-beli megfigyeléseit összegezi február 25-én. Emellett nem maradnak ki a közvetlenebbül megyei érdekeltségű témák sem a programból. A Bajai Hid­rológiai Társaság tagjai a bácskai löszház felépítését elemzik abból a célból, hogy újabb vízinyerési le­hetőségeket találjanak a körzetben. A Bolyai János Matematikai Társaság foly­tatja a foglalkozást a mun­­kás-par­aszt származású középiskolai tanulókkal. A szakkörök vezetéséről a tár­saság gondoskodik. Az egyetemi felvételek fedtével újabb három közé­ta­nuló csoport jött létre a megyeszékhelyen. Buda Gáborné, az MTESZ megyei szervezőtitkára el­mondotta, hogy az első fél­évben intéző bizottságot hoz­nak létre Baján is, amely a Duna-parti városban te­vékenykedő műszaki értel­miséget fogja össze. Eddig ugyanis eléggé szétszórtan működtek a helyi csopor­tok, amelyek különböző szövetségi központokhoz: Budapesthez, Pécshez, Sze­gedhez, illetve Kecskemét­hez tartoznak. A tervezett önállósodás természetsze­rűleg hozzájárul mind az alkotó erők kibontakozásá­hoz, mind pedig újabb egyesületi csoportok létre­jöttéhez. Az előkészítő munka a párt-, állami és társadalmi szervezetek egyetértésével megindult. Ezzel a bajaiak régi és jo­gos kívánsága valósul meg. > H. F. Hasznos útmutató A megyei pártbizottság propaganda- és művelődé­si osztálya által szerkesz­tett Útmutató a X. kong­resszus határozatainak fel­dolgozását segíti. Színvo­nalasan, átgondoltan. A 20 oldalas kiadvány összeállítói a bevezető rész­ben arra hívják fel a tanfo­­lyamvezetők, szemináriumi előadók figyelmét, hogy a sajtó, a rádió és televízió révén megyénk lakosai, dolgozói „nemcsak látták és hallották, hanem érezték is, hogy­ a kongresszus, a kom­munisták kongresszusa, dolgozó nép kongresszusa­­ is volt egyszerre.” Túlzás nélkül megálla­pítható: odafigyelt az egész ország. Az összefüggések feltá­rása, az előttünk álló fel­adatok körvonalazására van szükség és nem az események ismertetésére. A továbbiakban azt tanácsol­ják, hogy­ az országos jel­legű témákat, az elméleti a kérdéseket minden esetben helyi tennivalókkal, konkrétumokkal összefüg­gésben tárgyalják. A Politikai Bizottság ta­valy decemberi határozatai alapján öt témakörben fog­lalták össze a X. kongres­­­szus anyagát. A kiadvány szerkesztői rövid vázlatok készítésével megkönnyíteni is igyekeztek a propa­gandisták dolgát. A mellé­kelt irodalomjegyzék az egyes témák alaposabb elemzésére is lehetőséget ad. Az Útmutató utolsó ol­dalán a televízió első fél­évi politikai adásainak a műsorrendjét közlik, így a propagandisták, a párt­szervezetek előre felhívhat­ják az egyes programokra a figyelmet, az itt elhang­zottakat felhasználhatják a politikai oktatásban. Örömmel írjuk le, hogy a Bács-Kiskun megyei Nyom­da Vállalat az ügyhöz mél­tó gyorsasággal dolgozott. S. oldal HAzai EMELETES GARÁZSOK DEBRECENBEN! A Debreceni Városi Ta­nács és a Hajdú-Bihar me­gyei MÉSZÖV lakásszövet­kezet szerződése alapján a nagy alföldi város három új lakótelepén: az Új Élet parkban, az Ispotály téren és a dobozi bérházak kör­nyékén emeletes garázs építésével segítenek az autótulajdonosok gondjain. A garázsok tervezéséhez hozzáláttak. RÓMAI TELEPÜLÉS A KECSKEMÉTI MÚZEUMBAN Kecskeméten a helyi és a dunaújvárosi múzeum kö­zös kiállítást rendezett római birodalom dunai ha­­­tárának fontos védőbástyá­ja, az Intercisa nevű tele­pülés anyagából. Az I--IV. század között fennállt ró­mai település kutatása 70 esztendeje kezdődött, módszeres feltárás és lelet­i mentés viszont csak 1963. óta tart, mióta Dunaújvá­ros egyre inkább kezd rá­épülni a hajdani Intercisa területére. Eddig 1500 sírt, számra lakóépületet, s más építményt tártak fel. A tu­dósok előtt egyre világo­sabban kirajzolódik Inter­cisa topográfiája. A nagy méretű régészeti munka során felszínre került rend­kívül gazdag leletanyagot reprezentálja a kiállítás. Régészeti térképvázlat szemlélteti a híres római kori települést. A vitrinek­ben a kor fazekas- és üveg­­művészetének remekei, a harci eszközök, a római császárokat gúnyoló és más , érdekes feliratú kőtáblák láthatók. Bemutatják a fi­­bulákat, a ruhakapcsoló­tűket, az egyéb kapcsokat, ékszereket. Jól látható: e tárgyak anyaga, formája — követve a „divathullám­­zást” — ak­kor is ugyan­olyan gyakran változott, mint ma. KERESIK A KÖZÉPKORI PÉNZHAMISÍTÓ MŰHELYT Rudabánya és Szuhogy község között még ma is fellelhetők az egykori cser­­bakói vár maradványai. A romok érdekes és izgalmas emlékeket rejtenek. A le­véltári kutatások és a népi mondák alapján a vár mohácsi vész után Bebek­a Imre prépost birtokába ke­rült, aki bátyjával, Bebek Ferenc Gömör vármegyei főispánnal — kihasználva az ország akkor zavaros helyzetét — pincében pénz­hamisító műhelyt rendezett be, ahol II. Lajos és I. Ferdinánd korabeli déná­rokat készítettek. A középkori pénzverde feltárására először 1925- ben, a miskolci múzeum régészei vállalkoztak, de pénzügyi nehézségek miatt a tervezett munkának csak egy részét végezhették el. A rudabányai érc- és ás­ványbányászati baráti köre most múzeum elhatá­rozta, hogy széles körű társadalmi idén teljesen összefogással az feltárja cserbakői várat és megke­­­resi a hamis pénzverő mű­helyt. KERTBARÁTOK MOZGALMA Jól fejlődik a hazai kert­barátok mozgalma, amely­­­­nek minél szélesebb körű kibontakoztatására a kö­­­­zelmúltban albizottság ala­ TÁBlat­ kult a Hazafias Népfront Országra Elnöksége mező­gazdasági bizottságának égi­sze alatt. Az általa patro­nált közösségek kezdetben öntevékenyen keresték egy­mással a kapcsolatokat, majd a több éves ta­pasztalatokra alapozva, t a­debreceni és a Hajdú-Bi­­­­har megyei művelődési központ és a pomázi kert­barátok klubjának kezde­ményezésére társadalmi szövetséget alakítottak. Az alapító levél aláírásával csatlakoztak ehhez egyebek között miskolciak, bajaiak, budapestiek, székesfehérvá­riak és szentesiek is. A Ha­zafias Népfront kertbarát­albizottsága tevékenyen tá­mogatja ennek a társadal­mi szövetségnek a munká­ját, amely ipari üzemek­ben, művelődési házakban működő és TIT-szakkörö­­ket, kertszövetkezeteket, növényvédelmi társulásokat és népfrontklubokat fog össze. A kertbarát közös­ségek nemcsak a maguk szükségleteit elégítik ki, hanem szoros kapcsolatban az ÁFÉSZEK-kel, termé­keikkel a zöldség-, gyü­mölcs- és dísznövényvá­lasztékot gazdagítják. SZTEREO FEJHALLGATÓK SZÉKESFEHÉRVÁRRÓL Az év elején a VIDEO­TON hangszóróüzemét, elektroakusztikai üzemmé fejlesztették. Nemcsak hang­szórókat, de hangdobozo­kat, sztereo fejhallgatókat és mini fülhallgatókat gyártanak. 1971 -ben a VI­is DEOTON szakembereinek­­ szabadalmi eljárásával olyan hangszórókat is gyártanak, amelyek a mély hangokat is a legtökéletesebben ad­ják vissza. Ilyen membrá­nos hangszórókat helyez­nek a sztereo készülékek hangdobozaiba. A hangdo­bozgyártást a piac igényei­nek megfelelően a tavalyi­nak háromszorosára növe­lik. 1971-ben százezer hang­dobozt készítenek, amely­nek felét Svédországba, Hollandiába és az NSZK- ba exportálják. Új termé­ke az elektroakusztikai üzemnek a sztereo fejhall­gató és a mini füldugós hallgató is. Ez utóbbit a te­levíziócsatlakozásokhoz ké­szítik. IZOTÓPOK ŐRZIK A KAZÁNOKAT Izotópra vízállásjelző be­rendezéseket helyeztek üzembe az ajkai erőműben. Az izotópok megbízhatóan őrködnek a kazánok biz­tonságra működése felett. Régi gond a hazai erő­művekben, hogy a kazánok üzembe helyezésénél a víz­állás erősen ingadozik. A vízszint csökkenése, ha nem veszik időben észre, üzem­zavarokat okozhat, tönkre­mehetnek a kazáncsövek és milliós károk keletkezhet­nek. Az eddig alkalmazott úgynevezett tükrös mód­szer nem bizonyult meg­bízhatónak, s az ipari te­levízió használatának gon­dolatát is elvetették. A tökéletes megoldást az izotópok alkalmazásával ér­ték el. Egy fémcső segít­ségével nyomban érzékelni tudják a vízszint változá­sokat, amelyeket a beren­dezés automatikusan re­gisztrál. , , , . A kedvező tapasztalatok alapján az ajkai hőerőmű valamennyi kazánjának őr­zését izotópra­dezésekre bízzák.jelzőberen­

Next