Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-12 / 36. szám

Tizenhat évvel ezelőtt Huszonkét egyéni gazda 1955-ben elhatározta, hogy termelőszövetkezetet alakít Mindössze 714 hold, 7,86 aranykorona értékű földjük volt, s ebből is 446 holdat tett ki a viszonylag gyenge minőségű rét és legelő. Azóta a földterület 3308 holdra, a tagság száma vi­szont 354-re emelkedett. A gazdaság jelenleg 282 al­kalmazottnak ad kenyeret és a szezonmunkák — különösen a gyümölcsszedés, tormabetakarítás — ide­jén, átlag 300 bélyeglapos munkást foglalkoztat. A termelőszövetkezet pénzügyi egyensúlyának sta­bilizálása korábban sok gondot okozott, egészen ad­dig, amíg nem hozták létre az elemi csapásoktól is függetlenül eredményeket elérő melléküzemágakat. Ter­mészetesen gondoltak akkor arra is a gazdaság vezetői, hogy olyan tevékenységgel bővítsék az eredeti me­zőgazdasági profilt, amely lehetővé teszi a gazdaság­ban termelt áruk feldolgozását. Cél volt az is, hogy olyan munkát végezzenek, amelynek végtermékei hosszú időn belül biztos piacot találhatnak. Így azu­tán 1967-ben létrehozták a mérlegjavító és a gumi­üzemet. Ezeket követte egy évvel később a húsfeldol­gozó és a tormaüzem. Az építőbrigádjuk számottevő eredményekkel büszkélkedhet, de igen szép a forgal­ma a saját húsboltnak és a bisztrónak. A lakatosok már nemcsak a gazdaság szakmábavágó munkáit vég­zik, hanem országos nagyüzemektől kapott áruterme­léssel szereznek maguknak egyre jobb hírnevet. Növénytermesztés A III. ötéves terv ével­­lentősebb növénye a búza, den rendkívül nagy fej- 400 holdon a múlt évben ledésen ment keresztül a 12 mázsás átlagtermést ta-növénytermesztés. A gazda­ság vezetősége olyan szer­kezeti átalakításokat haj­tott végre, melyek biztosít­ják a szántóföld megfelelő kihasználását és terméseredmények kielégítő eléré­sét. Csak azokat a termé­nyeket termelik, amelyek a föld minőségének meg­felelnek és nagyarányú gé­pesítést lehet megvalósíta­ni a termelés során. Az 1697 holdas szántóföld ta­karították be belőle. Elé­gedettek a triticaléval, 300 holdas területükön holdan­ként 9 mázsával fizette meg a gondos művelést. Őszi árpájuk is szép ter­mést hozott, 100 holdon át­lag 12 mázsát. Talán a leg­büszkébbek a hagyományos növények közül a kukoricá­ra, mert a­­ 250 holdon el­ért , májusi morzsol­ra átszámított 18,9 mázsás ter­mésük igen jónak számít, súroltak. Az idén új meg­rendelő is jelenkezett. A napokban kötötték meg egy osztrák céggel a szerződést, hamarosan Ausztriába . 1 millió pohárral szállítanak a szövetkezeti készítmény­ből. Jelenleg az ország legna­gyobb tormatermelő gazda­sága a Vörös Október. Az idén ugyanis a termőterü­letet 215 holdra növelik. A Debreceni Agrártudományi Főiskola kutatói itt foly­tattak fajtakísérleteket, és kutatják a torma gyomir­tásának vegyszeres lehető­ségeit Kísérletsorozat fo­lyik a dugványok veszte­ségmentes tartósításának megoldására is. Állat­tenyésztés Az állattenyésztésben is előrelépés történt a III. öt­éves terv folyamán. Itt is szükséges volt különböző szervezeti változtatások végrehajtása. A korábbi években kényszerűségből foglalkoztak sertéstenyész­téssel, de adottságaik nem elengedők arra, hogy jelen­tős eredményeket érhesse­nek el. Ezért mindenek­forint beruházást igénylő építkezés a jövő év elején kezdődik és 1973-ban adják át rendeltetésének. A gépe­sítés minden eszközét igénybe véve évente 12 ezer hízott sertést nevelnek majd. A húsfeldolgozással kapcsolatban különben az idei év újat is hoz. A Vö­rös Október társult a fél­egyházi Rákóczi Egyesült Lenin­ Termelőszövetke­zettel s együtt építenek új, modern kis „húsgyárat”. Az építkezés gyors ütemben halad, remélhetőleg május elején már megkezdheti a termelést. Az állattenyésztés egyik jelentős ágában jól képzett juhászok 500 anyabirkát gondoznak és ezek szaporu­latát értékesítik. Bevezették a kétévenkénti háromszo­ri elletést és a pecsenyebá­­rányokból jelentős bevé­telük van. Január végén 250 bárányt szállítottak Olasz­országba.­­ A szerkezetátalakítás­ so­rán két évvel ezelőtt rá­tértek a baromfitenyésztés­re. A múlt évben már 156 ezer csirkét, 12 ezer puly­kát és 25 ezer májlibát ér­tékesítettek. Természetesen gondolnak a jövőre, és ezért létrehoztak egy 3 ezer darabból álló libatörzste­­ny­észetet. Ennél a szakág­nál is alkalmazkodnak a piachoz, a kereslethez. Az­­ évben 120 igen jó minőséghelyhiány akadályozza Ép­pen ezért fokozottabb gon­dot fordítanak a megle­vő állomány gondozására, a minőségi szint emelésére. A 100 tehén évi fejési át­laga eléri a 3365 litert, s ezért bizony nem kell szé­gyenkezniük a gondozók­ami pecsenyecsirkénél 2,20 libahizlalásnál 7, szarvas­marha-hizlalásnál 8,7, és s sertéshizlalásnál 4,15 kilo­gramm. Nézzük röviden azokat a melléküzemágakat, amelyek eredményesen segítik a pénzbevételek növelését. Mérlegjavító A mérlegjavító részleget mint a többit is, gondos előtanulmányok után hoz­ták létre. A termények, ál­latok pontos mérése rend­kívül fontos feladat, de a mérlegek javítása nagyon nehézkes volt, nem akadt olyan szakember, aki helyszínen rendbehozta vol­­­na ezeket a fontos szerke­zeteket. A mérlegesek már három­ éve járják az országot, Szé­kesfehérvártól—Miskolcig, Zalától—Békéscsabáig, mér­legek százait hozták rend­be azóta. A huszonnégy szakembert foglalkoztató részleg alig győzi a meg­rendelések teljesítését és a múlt évben 4 millió forint­tal gyarapították a közös gazdaság bevételét. Gumiüzem Létesítésének gondok akkor vetődött fel, amit a gazdaság anyagbeszel: napokig hiába jártak az­t A termelőszövetkezet ve­zetői három évvel ezelőtt elhatározták, hogy megpró­bálkoznak a torma nagy­üzemi termesztésével. Na­gyon sokan nem láttak „fantáziát” ebben az, állí­tólag csak kertben, kis­üzemi módon termeszthető növényben. Az akadékoskodók, az ag­godalmaskodók azóta már megnyugodtak és belát­ták, a vezetők akkor nem csak próbálkoztak, hanem gondos előtanulmányok alapján kezdték meg a tor­ma termesztését. Mindössze 10 holddal kezdtek 1968-ban és év vé­gére 375 ezer forint bevé­telt tudtak kimutatni. A következő évben a területet ötven holdra növelték, ta­valy pedig már 115 holdon szorgoskodtak a tormater­mesztők. Közben létrehoz­ták saját erőből a feldolgo­zó üzemet. A múlt évben a torma termesztése 5,7 mil­lió forintot, a feldolgozás 14,5 millió forintot jövedel­mezett. A termelőszövetkezet po­haras tormája ott látható már országszerte szinte va­lamennyi élelmiszerüzlet­ben, de bőven jut belőle külföldre is. Jugoszláviába 1969-ben 200 ezer pohár­ral szállítottak. A sikert mi sem jellemzi jobban mint az, hogy a jugoszláv és csehszlovák megrendelők a múlt évben már 1 millió pohár félegyházi tormát vár Tormai Torma! Tormai előtt a tenyésztés feltételeit idén változtattak a számo­­nak. A tehenek szaporula­­igyekeznek megteremteni, kon, s csibéből „mindössze” fából történik az állomány­ Már elkészültek az új tó- 40 ezret nevelnek, viszont felfrissítés, a többit pedig lep tervei, s a 36 millió a pulykák száma eléri a 100 a háztáji gazdaságoktól át­vett állatokkal együtt meg­­Az állattenyésztéssel kap­csolatban említsünk meg néhány igen érdekes adatot Míg 1966-ban 100 hold szántóra 55 mázsa húster­melés jutott, addig tavaly ezret. A libák száma ó­ta­ ez a mennyiség elérte a 34E­valyihoz hasonlóan 25 ezer mázsát. Igen jónak mond­­lesz ebben az évben. ható az 1 kilogramm hús A szarvasmarha-tenyész­ előállításához szükséges üb­tés fejlesztését szintén a ráktakarmány mennyisége Géppel ültetik a tormát "HP! hizlalva értékesítik. A múlt < 7 é gő hízott szarvasmarhát ér­ögzíti&u­* v « Vr­tékesítettek. j*$M* http* ^.r'í Az állattenyésztés az el­­­múlt négy évben számotte­­v”TM”*** T ' vő eredményeket hozott MÍS 1966-ban mindössze 1 . ' millió 20 ezer forint volt a> *®*mm - volta : évi bevétele, addig a múlt évben ez a szám már meg- ••■''IlllafisiSwgS» haladta a 13 milliót. Torma nyersen és pohárban Az értékes fehér scrép A kisebb mérlegeket a műhelyben javítják

Next