Petőfi Népe, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

1971. február 23, kedd Öt-öt mondat 137 millió forintos forgalom a továbbtanulásról KÖZGYülés « UNIVER Szövetkezetnél „«oktatási intézményeink | A Kecskeméti UNIVER nyitva állnak minden fia­ j Szövetkezet vasárnap del­­ái előtt, aki szorgalma és­­ előtt tartotta meg mérleg­tehetsége alapján erre megfelel. Emellett pártunk fontosnak tartja, hogy a fizikai dolgozók gyermekei a tanulás minden szintjén külön támogatásban része­süljenek.” (A X. kongres­­­szus határozatából.) Jó beszámolóhoz szóbeli ki­­­­méti és Bács megyei szó­­egészítést fűzött. Elmond­­­­­ás, hogy a különböző szér­­ta, hogy az UNIVER öt év­­­vek összefogásával terem­ alatt megteremtette azokat az anyagi alapokat, ame­lyek­ lehetővé teszik a ke­reskedelmi hálózat korsze­rűsítését a negyedik ötéves terv időszaka alatt. Külö­nösen jó eredmény szüle­tett az elmúlt évben: 187 millió forintos forgalmat bonyolítottak le és így 13 millió forint nyereségre tettek szert. Dr. Molnár Frigyes hoz­zászólásában rámutatott, hogy a fogyasztási szövet­kezeti mozgalom fejlődésé­nek minőségileg új szaka­szához érkezett, amely szo­rosan összefügg szocialista tik meg az alapokat egy­­egy cél eléréséhez. Az UNIVER eredményeit is ez az együttműködés tette le­hetővé. Szép példát mu­tatnak a szövetkezetek kö­zötti összefogásban az Al­föld Áruház építésével is. Szólt arról, hogy a szö­vetkezeti munkát mindig a tagság érdekeinek kell alá­rendelni, így a különböző tevékenységgel elért jöve­delmet elsősorban az alap­­tevékenység fejlesztésére kell felhasználni. A vita lezárása után ke­rült sor a vezetőség, a fel­ügyelő bizottság és a nő­bizottság megválasztására. Az igazgatóság elnöke újra Bárdos Lajos lett. D. É. beszámoló és vezetőségvá­lasztó közgyűlését. A közgyűlésen részt vett dr. Molnár Frigyes, a SZÖ­­VOSZ elnöke, dr. Matos László, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsá­gának osztályvezetője, dr. Mészöly Gyula, a Zöld­ségtermesztési Kutató Inté­zet igazgatója, országgyű­lési képviselő, dr. Glied Ká­roly, a megyei tanács vb­­elnökhelyettese, városi párt- és tanácsi vezetők, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke, Bárdos Lajos, a szövet­kezet igazgatóságának el­­­­nöke az írásban előzetesen , életünkkel, a X. pártkéng­­kiküldött, az elvégzett p­resszus munkát részletesen tárgya­l Hangsúlyozta: határozataival, jó kecske­ FEKETE BALÁZSNÉ csoportvezető, Kiskunhalas A városi tanács vb ta­valy nyáron, a párt végre­hajtó bizottsága a közel­múltban külön témaként foglalkozott a fizikai dol­gozók gyermekeinek to­vábbtanulásával. Gyakor­lott pedagógusokból, köz­­művelődési szakemberek­ből a napokban bizottságot szerveztünk a megfelelő módszerek terjesztésére, kidolgozására. Egyrészt azokkal a gyerekekkel fog­lalkozunk külön, akiknek továbbtanulását fontosnak tartjuk (szorgalmasak, jó j eszűek) — és a nagyon­­ gyengékkel, a különösen­­ hátrányos körülmények között szerint élőkkel. Nézeteink­­ ugyanis legalább annyira fontos az, hogy a munkás- és parasztgyer­mekek mind elvégezzék legalább a nyolc általá­nost, mint a tehetségesek előkészítése a felsőbb ta­nulmányokra. Külön szól­nom kell a felsővárosi is­kola pártalapszervezetének kezdeményezéséről: felke­resték a Papíripari Válla­lat alapszervezetét, s meg­beszélték, hogyan segíthe­tik közösen az ott dolgozó szülők gyermekeinek jobb tanulását. KOLTAI ANTAL gazdasági felügyelő, Baja, FRANKÓ MÁTYÁSNÉ tanulmányi felügyelő, Kecskemét Néhány jó kezdeménye­zésről számolok be. 11 000 forintos költséggel komp­lex szakköröket szervez­tünk hét helyen, olyan is­kolákban, ahol sok a mun­kásgyermek. Elsősorban az orosz, matematika és ma­gyar tanulásában igyek­szünk segíteni. A napközis felvételeknél előnyben ré­szesülnek a fizikai dolgo­zók gyermekei. A kül- és peremkerületi iskolák ál­talában hátrányos helyze­tét, felszerelésük javításá­val szeretnénk enyhíteni. A legutóbbi igazgatói értekezleten is azon tana­kodtunk, miként tehetnénk | fónál le kell írni: az­al­többet a szép célkitűzés érdekében. Eddig néhány községben szerveztünk tan­­folyamot, korrepetáló jel­leggel. A pedagógusok fá­radozásait a túlórakeret­ből honoráltuk — igen szerényen­ Most úgy hatá­roztunk, hogy külön ju­talmat kapnak az év vé­gén azok a tanítók, taná­­­­rok, akik a legtöbbet tesz­nek a munkás- és paraszt­gyermekek tudásának nö­veléséért­ Járásunk iskolái ebben a vonatkozásban ed­dig jó eredményeket értek el, reméljük, hogy a jövő­ben is így lesz. Kotok abból a valóságos a tényből indultak ki, hogy távoli országban, több mint három évtizede vi­harzó harcok következmé­nyei kihatottak a mai kö­zépnemzedék és az idősebb generáció sorsára, így vagy úgy mindenkit érin­tenek. A rendező mértéktartó­an válogatott az archívu­mokban felhalmozódott anyagokból. A képek tár­gyilagos szemtelenséggel — de éppen ezáltal erős érzelmi reagálást kiváltva — idézték a diplomaták szavait és tetteit, a front és a világméretű hátor­szág közös szívdobbaná­sait, a küzdelem spanyol belpolitikai vonatkozásait és nemzetközi összefüggé­seit. Az önmagukban is „tar­talmas” , olykor szenzá­ciós felvételek (gondoljunk Hemingway, Andersen Nexo megjelenítésére, filmben szereplő diploma­a­ták, tábornokok szembesí­tésére hajdani önmaguk­kal) hatását a részletké­pek kitűnő kombinációja, sorrendje megsokszorozta. Időben és térben távoli, lényegük­ szerint összefüg- Granada, Granada... ban levő történéseket kap­csoltak. A szembeállítás, a párhuzam, • a fokozás a ban vánszorognak, éhesen, rongyosan. Miért tetszett a film? Mert ritka megjelenítő mondandót szolgálta, se­­­ erővel hirdette azt a ma­gí tette a történelmi ese- ; is időszerű gondolatot, mények mélyebb megérté­sét. Íme: A kamera a se­besült gyermekét kétség­­beesetten karoló, ismeret­len ártó hatalmaktól tes­tével védelmező spanyol munkásasszony vádoló sze­meiről — átmenet nélkül — a berlini kancellári pa­lotában önelégülten sétál­gató Hitler és Göring ket­tősére „ugrik”. Hétfőn reggel, három i­gő, ok és okozati viszony­nappal a vetítés után, a Granada, Granada... cí­mű dokumentumfilmről beszélgettek szomszédaim a fodrásznál. Dicsérték. Rit­kán tapasztaltam, hogy egy rádió- vagy tv-műsor ennyi idő elteltével is fog­lalkoztatja az embereket. Miért váltott ki a péntek este látott alkotás ilyen tartós reagálást, erős ér­zelmi hatást? Miért és ho­gyan hatott egyformán a spanyol polgárháborúról készített összeállítás a haj­dani kortársakra és az ese­ményeket csak a­­ tan­könyvekből ismerő fiata­lokra? Már a gondolatsor kapu­ Miért tetszett a film? A film alkotó elemeinek összeszerelése, ismertebb nevén a montázs tökélete­sen pótolta a magyarázko­dó kommentátorokat, vitathatatlan ítélet kimon­­­dását a nézőkre bízták, mindvégig szinkronban ér­zékeltetve a kezdetet és véget, a dolgok felszínét és lényegét... Puccos pa­rádés díszszemle Berlin­ben. Ház nagyságú zász­lók lobogása. Rézfúvók fortisszimója. Ezrek dia­dalmas lábdobbantása. Csillogó feszesség. Néhány pillanat — a valóságban is mindössze egy-két esz­tendő —, és ugyanezek az emberek, ugyanerre a ze­nére valahol Oroszország­amit Radnóti annak ide­jén Hispánia, Hispánia cí­mű versében így fogalma­zott meg: „Népek kiáltják sorsodat, szabadság!” A Granada, Granada... spanyol nép, a haladásért a életüket áldozó hősök cel­luloidszalagból készült em­lékműve. A hét változatos, érdekes volt, Lé­várd­i Ferenc nehézipari miniszter pontos, közvet­len válaszai a magyar alu­míniumipar, bauxitkincs valóságos helyzetéről tájé­koztatták a nézőket. A józan megfontoltság jellemezte honi légvédel­münk egyik parancsnoká­nak nyilatkozatát is. Az éleslövészetről készített kisfilm láttán elmondhat­juk, hogy nemcsak a kato­nák, hanem az operatőr, a stáb tagjai is kiváló mun­két végeztek. Félelmetes hűséggel érzékeltették amint a rakéták rácsaptak az ellenséges gépekre. Heltai Nándor Alacsony vízállás A dunai hajózást — a MAHART tájékoztatása szerint — a rendkívül ala­csony vízállás nehezíti; a folyó felső szakaszán még félrakománnyal sem küz­ Számvetés — számadás (Folytatás az 1. oldalról) de ennél többet is kér. Ké­ri, igényli a folyamatos, cselekvő részvételt a célok kimunkálásában, ha szük­hogy közvetlenül ránk, a jelölő gyűléseken részt vevő választópolgárokra ruház­za a jelölés jogát. A má­sik, hogy az eljárási mód­ség és az igazítás, akkor ab­­­­ban nemcsak lehetőséget teremt, hanem mintegy ösztönöz is arra, hogy reá­lis társadalmi igény esetén két, vagy több jelöltet állít­sunk. Ám a jogok növe­kedésével növekszik állam­polgári felelősségünk is. Lelkiismereti kérdéssé vá­lik, hogy olyan jelöltet — vagy jelölteket — támo­gassunk már a jelölő gyű­lésen, aki­k vagy akik emberi magatartásuknál képességüknél, tenniakará­­suknál fogva a közösség érdekében képesek dolgoz­ni az országgyűlésben, vagy a helyi tanácsokban, ban, de mindezek után a megvalósításban. A szocia­lista haza csak az egész nép együttes alkotásaként épülhet fel. A közös célra, a célhoz vezető, legalkalmasabbnak vélt útszakaszra is szava­zunk április 25-én, ami­kor megválasztjuk az új országgyűlési képviselőket és tanácstagokat. De nem­ rekedhetnek a hajók és az csak szavazunk, hanem vá­­uszályok, mert veszélyes r­iasztunk is. Az új jelölési gátlók egész sora alakult­­ eljárás két vonatkozásban ki. Budapestnél is mind­­is növeli jogainkat, fejlesz­­össze 2 méter és néhány ti a választási eljárás de­­centimétert mutat a mérce, mokrMizmusát. Az egyik, S. oldal CSAKNEM KÉTEZER JAVASLAT AZ IFJÚSÁGI TÖRVÉNY TERVEZETÉHEZ — HATÁROZAT A KISZ VIII. KONGRESSZUSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL A KISZ KB ülése Dr. Horváth István első titkár elnöletével hétfőn ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter, az Országos Ifjúság­­politikai és Oktatási Ta­nács elnöke, Jakab Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője, s ott volt dr. Markója Imre, az igazságügy-mi­niszter első helyettese — elsőként az ifjúsági tör­vény tervezetét vitatták meg. Dr. Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára elöljáróban elmon­dotta: Az ifjúság növekvő tár­sadalmi szerepét, a fiata­lokra háruló egyre na­gyobb követelmények tel­jesítését, az ebben a kor­osztályban társadalmi rejlő energiák hasznosítását tartották szem előtt, ami­kor elhatározták az ifjú­sági törvény megalkotását Az előzetes törvényterve­zetet széles körű társadal­mi vitára bocsátották, s ennek során kifejtették vé­leményüket a KISZ me­gyei bizottságai, különböző rétegtanácsai, elmondták gondolataikat a szakszer­vezetek, illetve a Hazafias Népfront e témával foglal­kozó fórumainak, ankét­­jainak résztvevői. A viták­ban 3 ezernél többen kér­tek szót, s kishíján két­ezer javaslatot juttattak el a KISZ KB-hoz. Az észrevételek, módosí­tó indítványok hasznosítá­sával a KISZ KB Intéző Bizottsága átformálta a törvénytervezetet. Az intéző bizottság — hangsúlyozta dr. Vajó Pé­ter — az átdolgozáskor arra törekedett, hogy törvény a párt ifjúságpo­­­litikai határozatában fog­lalt elvek maradéktalan megvalósítását szolgálja, az ifjúságot érintő kérdéseket egységesen szabályozza, vegye figyelembe a külön­böző ifjúsági rétegek el­térő sajátosságait, hosszú távon biztosítsa az ifjúság bevonását a szocialista társadalom teljes felépíté­sével járó feladatok meg­oldásába, s végül; tegye lehetővé, hogy a KISZ él­hessen az őt megillető jo­gokkal.­­ A különböző fórumo­kon lezajlott vitákban álta­lános észrevételként hang­zott el, hogy a törvény az ifjúság egyes rétegeinek és korcsoportjainak sajátos helyzetét csupán a nevelés és oktatás terén veszi fi­gyelembe, pedig a réteg­sajátosságoknak megfelelő szabályozás szükséges pél­dául a fiatalkorúak sajátos munkaviszonyának rende­zésében, illetve kulturális, szórakozási igényük kielé­gítésében. Dr. Vajó Péter referá­tumát vita követte, majd a KISZ Központi Bizott­sága úgy döntött, hogy az átdolgozott törvényterveze­tet eljuttatja a kodifiká­­ciós bizottsághoz. Ezután Illisz László, a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára tartott elő­adást a KISZ VIII. kong­resszusa előkészítésének politikai és szervezeti fel­adatairól, és ismertette azokat a dokumentumo­kat, amelyeket a kongres­­­szus politikai előkészítése céljából adnak közre, majd javaslatot tett a kongres­­­szus munkarendjére, szer­vezeti teendőire. A KISZ Központi Bizott­sága határozatban rögzítet­te a KISZ VIII. kongres­­­szusa előkészítésének poli­tikai és szervezeti felada­tait, az ifjúsági szövetség kongresszusa a tervek sze­rint ez év decemberében ül össze. •• Ünnep Gátéron 1971. február 20-a, szom­bat. A hétköznapi gátéri utcán ünneplő ruhás embe­rek. Fellobogózott, vado­natúj épülethez sietnek. Családosan, a szomszédok­kal szövetkezve. Már az ünnepség kezdete előtt megtelnek az új épület nagytermének széksorai. A pontosan érkezők csak ál­lóhelyhez jutnak. Talán háromszázan is szorongnak a feldíszített színházterem­ben. Az elnökségben a köz­ség, Kiskunfélegyháza vá­rosi és országos hatáskörű testületeinek vezető beosz­tású képviselői. Madarász Lászlónak, a megyei ta­nács elnökhelyettesének avatóbeszédét követően Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyette­se az Országos Népműve­lési Tanács, Kormos Sán­dor főelőadó a Művelődés­­ügyi Minisztéri­um elisme­rését tolmácsolta. A vendégek alaposan szemügyre vették a 12 he­lyiségből álló klubkönyv­­tárat. Praktikusnak talál­ták a belső elrendezést, íz­lésesnek a berendezést. (Talán a nagyterem fes­tése sikeredett túlságosan rikítóra.. ) A megnyitót követő kul­turális műsor szünetében arról beszélgettek, hogy a „kívülálló” nem is sejti, mennyi fáradság, gond, tervezgetés után jutottak el a galériak idáig, mennyi munka, szellemi és fizikai erőfeszítés testesül meg a korszerű művelődési kom­binátban. Kérdezgetem a házigaz­dákat: ki volt a motorja ennek az építkezésnek. A tanács elnökét, a termelő­­szövetkez­et párttitkárát, a régi művelődési ház veze­tőjét emlegetik elsősorban. Mindenki az összefogást dicséri, meg az illetékes megyei szervek segítőkész­­ségét. Ha arra gondolunk, hogy másutt évtizedekig húzó­dik a művelődési centrum építése, csak elismeréssel szólhatunk a galériakról, akik néhány esztendő alatt szinte a semmiből vará­zsolták elő ezt a pompás, „másfél milliós” otthont. Így avatták fel szomba­ton a száz falu — száz könyvtár mozgalom kereté­ben, 900 000 Ft-os köz­ponti támogatással beren­dezett klubkönyvtárat. A százkilencediket! H. N.

Next