Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
Nyugdíjasok az iskolákban Az oktatási intézményekben is nagy jelentőségű munkaerő-gazdálkodási tényező a nyugdíjkorhatárt elért dolgozók, illetve a már nyugdíjban levők további munkavállalása. Az ösztönző nyugdíjpótlékról szóló kormányrendelet, a magasabb idő- és pénzkeretben meghatározott alkalmazási lehetőség tapasztalatait vitatta meg csütörtökön a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége. Megállapította: a Művelődésügyi Minisztériumnak a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben kialakított irányelvei növelték az idősebb óvónők, tanítók és tanárok további munkavállalási kedvét, a munkáltatókat pedig ösztönözték a tervszerűbb, az igényekhez és lehetőségekhez jobban alkalmazkodó munkaerő-gazdálkodásra. Ebben a tanévben például az eddigieknél több nyugdíjkorhatárt elért pedagógust tartottak vissza azokon a helyeken, ahol munkaerőgondokkal küzdenek és így munkájukra szükség volt. A nyugdíjasok munkavállalási szándéka nem mindig találkozik a munkáltatók alkalmaztatási törekvéseivel. A nyugdíjas pedagógusok többsége városokban él, vagy mert ott dolgozott, vagy mert nyugdíjba lépése után a községekből oda költözött. Ezzel szemben a városok pedagógusellátottsága kielégítő, a helyettesítéseket, a többletmunkát elsősorban az állományban levők túlóráztatásával oldják meg, s ha nyugdíjast alkalmaznak, rendszerint az adott iskolákból nyugdíjazott pedagógust választják. Az oktatási intézmények sajátos helyzetével magyarázható, hogy még a nyugdíjasok kedvezőbb munkavállalási feltételei sem oldhatják meg megnyugtatóan a létszámhiányból, a helyettesítésből adódó gondokat. Különösen az óvodákban, az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiban, a napközi otthonokban sínyli meg az oktató-nevelő munka színvonala, ha a helyettesítő pedagógus munkavállalásának úgynevezett órakerete kimerül. Ilyenkor vagy másik nyugdíjasra, esetleg túlmunkával amúgy is terhelt pedagógusokra hárul a többletfeladatok ellátása, vagy képesítés nélkülieket alkalmaznak. A nyugdíjasoknak kevés, legfeljebb egy százaléka hajlandó arra, hogy ezekben a hónapokban szüneteltesse nyugdíjának folyósítását. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége javaslatot kíván kidolgozni arra, hogy a jövőben mentesítsék a nyugdíj folyósításának korlátozása alól azokat a pedagógusokat, akik tanyai vagy falusi kisiskolásoknál vállalnak munkát, ugyancsak mentesítsék a tanítói vagy napközi otthoni vállalókat munkakörben munkát óraszámaik duplán számításától. Tegyék lehetővé, hogy a szakszervezet egyéni mentesítési javaslatot készíthessen, ha a nyugdíjas folyamatos és magasabb óraszámban való alkalmazása az oktatási célkitűzések megvalósítása és a tanulóifjúság érdekében elengedhetetlenül szükséges. (MTI) FOLYAMATOS ACÉLÖNTŐMŰ 9 Épül a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve. A tervek szerint a hatalmas létesítmény üzemi próbái 1973 második felében megkezdődnek. (MTI-fotó: Bisztray Károly felvétele — KS.) Több a tilos pálinkafőző A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokának nyilatkozata Marjai Albert pénzügyőr őrnagyot, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokát kereste fel a napokban Gémes Gábor, lapunk főmunkatársa, s arra kérte nyilatkozzon a megye lakosságát, közvéleményét érdeklő kérdésekről. KÉRDÉS: Mi a Vám- és Pénzügyőrség jelenlegi feladata? VÁLASZ: — Testületünk tevékenységére elsősorban a vámigazgatási munka a jellemző, az adóigazgatási feladatkör pedig csak a szeszforgalmi adóval kapcsolatos egyes kérdésekre korlátozódik. E fő feladatok mellett azonban a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik a vám és devizabűntettek, szabálysértések, valamint a szeszadóval kapcsolatos bűntettek és szabálysértések megelőzése, az elkövetők felderítése, illetve a szabálysértési hatósági jogkör gyakorlása. — KÉRDÉS: Hogyan ítéli meg a vám- és devizabűntettek alakulását? VÁLASZ:— Az elmúlt esztendőben 187 esetben indítottunk eljárást 2 millió 614 ezer forint értékben. Ez az esetek vonatkozásában 8,7 százalékkal, összegszerűségében pedig 135,7 százalékkal volt kevesebb az 1971. évinél Szabálysértések miatt 824 eljárást folytattunk le 1 millió 135 ezer forint értékben. Itt az esetek számában 7,1, míg értékben 2,7 százalékos csökkenés következett be. Ha részleteiben is megvizsgáljuk ezeket az adatokat, akkor megállapítható, hogy a vámbűntetteknél mutatkozó ,38 százalékos emelkedés mellett a vámszabálysértéseknél, devizabűntetteknél és szabálysértéseknél minden vonatkozásban csökkenés tapasztalható. Ez annak ellenére történt, hogy a forgalomban nem következett be visszaesés. Ennek a jelentős eredménynek eléréséhez nagy segítséget nyújtott a sajtó, a rádió pontos tájékoztatása, valamint saját munkánkban javult a felvilágosító és jogpropagandamunka. Tovább javult a határőrséggel és más belügyi szervekkel, az IBUSZ és egyéb utazási irodákkal a népgazdasági és biztonsági érdekeket szem előtt tartó együttműködés. KÉRDÉS Sok a tilos pálinkafőző. Milyen tapasztalataik vannak erre vonatkozóan? VÁLASZ: — Az említett kedvező helyzet a tilos pálinkafőzéssel kapcsolatban nem mondható el. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy ez a jogellenes tevékenység megyénk egyes járásaiban nagyon elterjedt. Az elmúlt évben például a szeszadóval kapcsolatos adócsalás bűntette miatt 29 esetben 1 millió 594 ezer forint, míg szabálysértés miatt 459 esetben 569 ezer forint szeszadót állapítottunk meg. Lefoglaltunk 392 engedély nélküli pálinkafőző készüléket és 4271 hektoliterfok tilosan főzött pálinkát, amely 8549 liter 50 százalékos szesznek felel meg. Ezeknek az adatoknak a múlt évhez való viszonyítása során kitűnt, hogy 1972-ben a bűntettek és szabálysértések száma és összegszerűsége is megduplázódott. A lefoglalt pálinkafőző készülékek száma 44, a tilosan főzött pálinka mennyisége pedig 110 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. KÉRDÉS: Milyen büntetéseket szabnak ki a szabálysértőkre? VÁLASZ: — Szabálysértések miatt 1972-ben több mint 300 ezer forint pénzbírságot szabtunk ki. A bírságot a törvény által megállapított kereten belül olyan mértékben igyekszünk kiszabni, hogy az mindig igazodjon elsősorban a cselekmény társadalmi veszélyességéhez. Visszaesőknél viszont a bírság összege eléri a jogszabályban megállapított keret felső határát is. A vám-, deviza- és pénzügyi szabálysértéseknél pénzbírság mellett általában még a vám-, adó-, valamint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére is sor kerül. Ezenkívül anyagi hátrányt jelent az elkövetőnek a lefoglalás, illetve az elkobzás alkalmazása is. Az elmúlt évben a lefoglalt vámáru értéke mintegy 800 ezer forint értéket, míg az országból jogellenesen kivinni és behozni megkísérelt és lefoglalt forint bankjegy összege meghaladta az 500 ezret. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy jelentős segítséget kapunk felelősségteljes munkánkhoz a különböző társszervek tagjaitól, s természetesen a lakosságtól. Erre a jövőben is mindenkor számítunk Fejezte be nyilatkozatát Marjai Albert pénzügyőr őrnagy. KÉPERNYŐ Szerda este Csemegét kaptak a labdarúgás rajongói szerda este, fő műsoridőben, az elmaradt politikai párbeszéd helyett. Akik meg a zenét imádják, Kadosa Pállal, s kitűnő tanítványaival ismerkedhettek meg közelebbről. S azok, akik a komoly zenét, s a focit könnyen nélkülözni tudják, azok mit kaptak? Édeskés, mézes-mázas klubműsort, néhány táncdalénekes-csillag részvételével. Szerencse, hogy Koncz Zsuzsa nemcsak kulturáltan, szépen énekel, hanem amikor megszólal, akkor is érdemes rá figyelni, s az is szerencse, hogy az Illés-együttes színvonalasan muzsikál, különben csak a méreg jutott volna az igényesebb nézőknek a ripacskodások (Koós János) és a limonádédíszletek miatt. A Játék a betűkkel című műsor unalmas volt. Hiába a szép díszlet, a villamossággal „korszerűsített” kelléktár, a berendezés nagystílűsége: az unalom unalom maradt. Nehézkes, monoton, „színtelen-szagtalan” ez a műsor, a nézők szinte teljes kikapcsolásával. Úgy látszik, a tévében a játékos vetélkedők „válsága” még tart. V. M. 1973. március 30 • PETŐFI NÉPE • 3 Pártszervezés — pártirányítás NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG NAGYOBB FELELŐSSÉG A közelgő tanácsválasztások ismételten ráirányítják figyelmünket a kisebb területi közösségek életére. Az itt jelentkező problémák feltárása és megoldása a pártszervezetek mindennapi tevékenységében is nagyon fontos helyet foglal el. Pártunk X. kongresszusát követően számos újabb politikai döntés, állami intézkedés történt a különböző területi szervek önállóságának fejlesztésére, a szocialista demokrácia szélesítésére. E határozatoknak és intézkedéseknek a pártszervek és pártszervezetek munkájában is kézzel fogható eredményei vannak. Mint ezt a Központi Bizottság tavaly novemberi ülése is megállapította: nagy többségük a párt általános politikájának megfelelően nagyfokú önállósággal és kezdeményező készséggel dolgozik, mint területének tényleges és elismert vezető ereje. A helyi kezdeményezések fontossága A területi vagy más szóval a helyi politikai munkának egyre inkább az a jellemzője, hogy a pártszervek és szervezetek nemcsak mechanikus végrehajtói az általános politikának, hanem annak alkalmazása során alkotó módon figyelembe veszik területük sajátos társadalmi, gazdasági, politikai körülményeit. Rendszeresen vizsgálják a helyi társadalompolitikai viszonyokat, összefüggéseket. Ennek során összegezik azokat a tapasztalatokat is, amelyek az általános politikával kapcsolatosak, s ezekről folyamatosan tájékoztatják a felsőbb szerveket. Ezáltal tehát a politikai vonal kialakításának, formálásának is tevékeny részesei lehetnek. A társadalmi és állami élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével természetesen szervesen összefügg, hogy a pártmunkában még fontosabbá váltak a helyi kezdeményezések. Hadd utaljunk mindenekelőtt a tanácsok hatáskörének kiszélesítésére, amit jól kifejez önkormányzati jogok törvénybe iktatása. Az új feltételek közepette a tanácsok maguk döntenek a helyi ügyek széles körében. Különösen elmondható ez a helyi politika alakításában fontos szerepet játszó város- és községfejlesztési tevékenységről. Az önkormányzati jelleg fejlesztése egyben az önállóság növekedésének is kifejeződése. Ezen természetesen nem valamiféle „abszolút” önállóságot kell érteni, hiszen az önállóságnak törvényekbe, rendeletekbe foglalt keretei, formái vannak. De a tanácsok és szerveik például bizonyos jogszabályi keretek között önállóan gazdálkodnak, maguk biztosítják, hogy terveik kivitelezéséhez megfelelő pénzügyi-gazdasági eszközök álljanak rendelkezésre és önállóan határozzák meg azok felhasználását. A társadalmi érdekek alapján Már az eddigiekből is egyértelműen következik, hogy az önállóság jogának biztosítása és fejlesztése, annak garantálása csak a dolgok egyik oldalát jelenti. A társadalom érdekei a mi viszonyaink közepette semmiféle olyan önállóságot nem engedhetnek meg, mely nem párosul megfelelő szintű felelősséggel. Az önállóság fokozása tehát csak a felelősség egyidejű növelése mellett képzelhető el. Bármilyen területen is vizsgáljuk, ez a felelősség a legapróbbnak tűnő helyi dolgokban is érvényesül. Mi a tartalma ennek a felelősségnek? Ha tömören kívánjuk megfogalmazni, úgy mondhatjuk: felelősség a munkásosztály, az egész társadalom érdekeit megtestesítő párt politikájának megvalósulásáért. Következésképpen politikai felelősségről van szó. Ez abban gyökeredzik, hogy a helyi szervek a maguk területén és a maguk sajátos eszközeivel a párt politikáját kell, hogy töretlenül érvényesítsék. A pártszervezetek ennél fogva nem mehetnek el szó nélkül az olyan jelenségek mellett, amikor egyesek a helyi érdekeket a nagyobb közösségek érdekei elé helyezik. De akkor sem, ha azt tapasztalják, hogy a helyi szervek vagy azok vezetői a hatáskörükbe tartozó ügyekben nem intézkednek, hanem „fentről” várják a helyzet megoldását, kényelmesednek, elhárítják maguktól a felelősséget. A helyi politikai munka irányítása mindenütt az ott dolgozó pártszervek, pártszervezetek feladata. Ehhez szorosan hozzátartozik a különböző szervek munkájának koordinálása csakúgy, mint a központi és helyi érdekek összhangjának megteremtése, annak ellenőrzése és segítése, hogy a helyi gazdasági, kulturális, kommunális tervekben érvényesüljenek a központi célkitűzések. A demokratizmus légkörében tartalmas, céltudatos helyi politika csak a szocialista demokrácia légkörében képzelhető el. Csak így érhető el, hogy e politika ne maradjon néhány helyi vezető gondja, hanem valóban a lakosság legszélesebb rétegeinek ügyévé váljon. Ehhez a politikai feltételeket helyileg elsősorban az ottani pártszerveknek, pártszervezeteknek kell biztosítaniuk. Mindenekelőtt nekik szükséges munkálkodniuk az egészséges, pezsgő helyi közélet kibontakoztatásán. Az általános politikai érdekeken túl ez azért is nagyon fontos, mert alapfeltétele például annak, hogy megalapozott, reális fejlesztési, községpolitikai tervek készülhessenek — olyanok, amelyek anyagipénzügyi oldalról kellően alátámasztottak. Ez ugyancsak a politikai felelősség dolga. Közismert ugyanis, hogy az ilyen természetű saját döntésekért ma már az anyagi-erkölcsi felelősséget nem lehet áthárítani a felsőbb szervekre, s ha ezek a tervek-célkitűzések elvesznek a sorozatos ígérgetésekben, meggyengülhet a lakossággal való kapcsolat. Természetesen ehhez párosul egy másfajta felelősség is. Az tudniillik, hogy a lakosság igényeit az anyagi lehetőségekhez mérten reálisan besorolják, s szükség esetén megalapozottan és felelősségteljesen merjenek nyilatkozni arról is, mely igények megvalósításához nincs meg jelenleg a lehetőség. Ez becsületesebb dolog, mint a megoldásnak sorozatos ígérgetésekkel történő minduntalan elodázása. Nem kétséges, hogy a nyílt, őszinte szavakat e tekintetben is szívesebben veszik és meg is értik az emberek. A helyi politika tehát egyaránt igényli a bátor kezdeményezéseket és a felelősség ugyancsak bátor vállalását. Mindkettő csak megfelelő légkörben bontakozhat ki — se légkör kialakításában a pártszervezetekre nélkülözhetetlen feladatok hárulnak. Dr. Látos István, az MSZMP KB munkatársa £ wS igiTf:iáH;aijLi.guTairjsBv=?jj!?js-i»iagi?aw Korszerű táplálkozás, egészségesebb életmód Szinte a szemünk előtt lejátszódó folyamat a táplálkozási szokások, igények változása. Térhódítását előmozdítja az, hogy fokozatosan csökken a nehéz testi munkát végzők aránya, és a kevesebb energiát igénylő életmód kisebb mennyiségű és más összetételű élelmiszert kíván. A munkába siető ember általában reggel eszik a legkevesebbet, s a szerényebb üzemi ebédek után a vacsora a legbőségesebb. Mindez fordítva sokkal egészségesebb lenne, de legalábbis kívánatos, hogy a vacsorát korábbi időpontra helyezzék át. A táplálkozási szokásokat változtatta a nők tömeges munkába állása, mert az csökkentette a bevásárlásra és a főzésre fordítható időt. Mindezekhez hozzájárult még az élelmiszeripar korszerűsödése, a tartósított élelmiszerek választékának gyarapodása is. A megváltozott életformát azonban még nem követi ilyen mértékben a táplálkozás szerkezetének a változása. Hazánkban és különösen megyénkben az átlagos kalóriafogyasztás az európai országokhoz viszonyítva elég magas. A szakemberek számításai szerint a jelenlegi átlagos 3200 helyett, elegendő lenne mintegy 2800 kalória értékű élelmiszer fogyasztása naponta. A harminc éven felüli korosztályúaknál és az ülő foglalkozásúaknál gyakori a rossz közérzettel járó hízás és a helytelen táplálkozásból eredő (gyomor, szív, magas vérnyomás stb.) megbetegedés. A célszerű táplálkozás térhódítása lényegesen nagyobb a városokban, mint falun, vagy a külterületen élő lakosság körében. Az eltérés az igényeken kívül adódhat elsősorban az anyagi lehetőségekből, a foglalkozásból, a család nagyságából, de a községek, városok élelmiszerüzleteinek technikai felszereltségéből és az áru elosztásából. Befolyásolja a táplálkozási szokásokat az életkor, s annak változásaira főként a fiatalabb korosztálynál lehet gyorsabban számítani. A Bács-Kiskun megyében működő táplálkozás-korszerűsítési bizottság, a lakosság széles rétegeit kívánja megismertetni a célszerű étkezés fontosságával, azokkal az élelmiszerekkel, technikai módszerekkel, amelyek ezt elősegítik. A nők háztartási munkáját megkönnyítő élelmiszerek előállítására, választékának növelésére még 1970-ben hozott határozatot a kormány. Azóta Bács-Kiskun megyében nagyobb mértékben terjedtek el, elsősorban a városokban, a félkész- és készételek. A levesporok, konzervkészítmények forgalma 8 százalékkal növekedett. A tartósított élelmiszerek mellett a gyorsfagyasztott zöldség-gyümölcs, félkész- és készételek iránt is növekszik a kereslet. Az üzletekben több előre csomagolt, mosott, konyhakész gyümölcsöt és zöldségfélét lehet vásárolni. Növekedett a háztartási étolajok és csökkent a zsír, a kenyér, a liszt és a lisztes áruk fogyasztása. Az élelmiszeripar a megfelelő adagnagyságú áruk készítésével igyekezett enyhíteni a pék családok, s nem utolsósorban az a egyedül élők főzési gondjain. Az élelmiszer-vásárlásnál időmegtakarítást eredményezett a korszerű csomagolás terjedése, mivel könnyíti az áru hazaszállítását és korlátozza a göngyölegek felesleges felhalmozódását. Jogos viszont az az észrevétel, hogy az új árucikkekhez gyakran nincs mellékelve a használati utasítás. Erre pedig szükség van, mert ezzel szintén előmozdítható a háztartási munkát könnyítő élelmiszerek elterjesztése. Kell a felvilágosító szó is. Így a lakosság szélesebb körben ismerkedhet meg az előfeldolgozott és kész ételekkel, azok egyszerű, gyors felhasználásának előnyeivel. Ajánlatos a szoros együttműködés az élelmiszeripar és a kereskedelmi vállalatok között, mert az egyenletes áruellátás az új cikkek legjobb propagandája. Hasznos a piackutatás is az igények felmérésében. Említést érdemel még, hogy a főzést gyorsító, a mai igényeknek megfelelőbb ételek készítésére alkalmas edények, segédeszközök ma már nagyobb számban kaphatók a szaküzletekben. Az élelmiszer-választék bővítésén kívül ugyanis nagy szerepük van mindezeknek a háztartási munka meggyorsításában, a táplálkozás korszerűsítésében. Papp Géza a megyei táplálkozáskorszerűsítési bizottság titkára V /r ■. V* f Ufb*t Űj tárolási technológiával raktározott alma beltartalmi értékét vizsgálja Újvári Pálné és Unoka Klára vegyész, a szakszövetkezetek területi szövetségének kiskőrösi laboratóriumában. (Pásztor Zoltán felvétele.)