Petőfi Népe, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-08 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 210. szám Ara: 90 fillér 1973. szeptember 8., szombat TÁROLÁS ÁLLAMI dotációval Megkezdődött az üzemi próba Zöldség, gyümölcs télire Látogatás a bajai „sertésgyárban“ Az ősz nemcsak a betakarí­tással járó gondokkal köszönt ránk, hanem a téli előkészüle­tekkel is. Az őszi élelmiszer­­ellátás iránt érdeklődők a házi­asszonyok kérdéseit teszik fel: lesz-e elég burgonya, alma, el­tenni való uborka és paprika, hagyma, káposzta...? Az elmúlt néhány év tapaszta­­­latai azt mutatják, hogy a nyár végi, kora őszi befőzési kam­pány a közellátást illetően egy­re kevésbé jelent gondot. A kon­zervipar állja a sarat, s a csa­ládokban az életforma változá­sának jele az is, hogy elmarad a több napos munkával járó be­főzés. A megyei tanács kereske­delmi osztályának szakemberei úgy vélekednek, hogy­ az idén még kevesebb üvegre, celofánra, szalicilre volt szükség, mint ta­valy. A családok az önellátásra való felkészülés helyett — fő­ként városon — a napi bevásár­lásra térnek át, s ez szintén gon­dot jelent a kereskedelemnek, hisz a zöldséget, gyümölcsöt fo­lyamatos őszi—téli értékesítésre raktározni kell. Befőttes üvegekre ennek elle­nére még szükség van, s erről el kell mondanunk, hogy sok he­lyütt bizony nem megfelelő készlet. Legtöbbször a választék­a­kal van a gond, hogy egyik-má­sik méretből nincs elég, vagy kifogyott. A boltok vezetői nem mindenütt rendeltek megfelelő mennyiségű szalicilt, szorítógu­mit és celofánt. A kereskedelmi osztály tájé­koztatása szerint zöldségfélékből és gyümölcsökből, valamint bur­gonyából az elmúlt évivel azonos mennyiséget tárolnak télire. A raktározás gondjának megoldá­sára állami dotáció címén 4 mil­lió 500 ezer forintot fizetnek ki. Ennek hatására a MEZŐTER­­MÉK Vállalaton kívül több ÁFÉSZ és más szövetkezet is je­lezte, hogy vállal burgonya­raktározást. Ez az intézkedés minden bizonnyal meggyorsítja a felvásárlást, s nem utolsósor­ban a fogyasztók érdekeit is szolgálja, ha zavartalanabb lesz az őszi-téli ellátás, s jobb a minőség. Cs. K. A tartalékra is szükség van Kánikulai csúcs a kecskeméti vízműnél Erőteljes vízsugár mossa a borotvámról a ha­bot, miközben a rádió híreit hallgatom. — A főváros, ezenkívül Miskolc, Pécs, súlyos víz­­hiánnyal küzd — jelenti a bemondó, önkéntelenül lecsendesíteni a víz folyását, azután az jut eszem­be, milyen természetesnek tartjuk, hogy itt, Kecs­keméten folyik a csapból a víz. Bezzeg, ha nem így lenne, azonnal észrevennénk. Néhány óra múlva Benkó­ Zoltánnal, az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatójá­val beszélgetek Kecskemét vízellátásáról. Hogyan lehetséges az, hogy itt, az Alföld kellős közepein, ebben a napközben több, mint százezer lakosú városban, ahol jó néhány vízigényes ipari üzem is van, zavartalan a vízellátás? — Nem könnyű időszak ez a számunkra — vá­laszolta az igazgató. — Több mint két hónapja „versenyezünk"­ a hőséggel, a kánikulával. Hogy eddig sikeres volt vállalatunk dolgozóinak­ küzdel­me, az elsősorban annak köszönhető, hogy céltu­datos vízműfejlesztés folyik a városban. 1960 óta a tanács anyagi hozzájárulásával mintegy 140 mil­lió forintot fordítottunk víztermelő beruházásokra. Jelenleg naponta 24 ezer köbméter vizet nyerünk a kutakból. Tíz év óta ez volt a legnehezebb nyarunk. Min­den víztermelő berendezésünk folyamatosan üze­melt. Sőt, a meleg napokon — amikor a 30 ezer köbmétert is megközelítik az igények — a bizton­sági, tartalékberendezéseket is működésbe hozzuk. Természetesen ahhoz, hogy minden a legnagyobb rendben legyen — mint már említettem — dolgo­zóink áldozatos helytállására van szükség. Hogy eddig még senki sem nyitotta ki hiába a vízcsapot Kecskeméten, az vállalatunk üzemeltetési osztá­lyának és vezetőjének, Illés Dezsőnek a munkáját dicséri. Ő és az irányítása alatt dolgozó mintegy ötven, karbantartást végző segéd- és szakmunkás, valamint technikusok többsége még a nyári sza­badságát sem vette ki. A 44 órás munkahét is ritka mostanában náluk, mert szükség esetén éjjel-nap­pal készenlétben állnak. A hálózati hibák elhá­rítására karbantartó gépkocsikat állítottunk be, amelyekkel szükség esetén azonnal a helyszínre sietnek. — Bármennyire is áldozatosan és pontos terv szerint végzik tevékenységüket az üzemeltetési osz­tály dolgozói, a biztonsági tartalékok felhasználá­sa tulajdonképpen „kötéltánc” — mondotta az igazgató. — S hogy eddig nem volt zavar Kecs­keméten a vízellátásban, az a folyamatosan mű­ködő gépeknek és a tartalé­kberendezéseknek na­gyon gondos karbantartásának köszönhető. Ugyan­akkor arra is fel kell kérnünk a nagy mennyisé­gű vizet felhasználó vállalatokat, hogy ne lépjék túl a szerződésben lekötött vízmennyiséget, a la­kosságot pedig arra, hogy csúcsfogyasztási időben (16 és 22 óra között) legalább kertlocsolásra ne használja a vizet. Igyekszünk a város zavartalan vízellátását a hát­ralevő meleg napokban is biztosítani — mondotta végül Benkó Zoltán. — A jövő esztendő elé, ami­kor egy sor újabb lakást, intézményt és egyéb létesítményt kapcsolunk be a vízellátásba, azonban aggodalommal nézünk. Ezért reméljük, hogy a már elkészült fejlesztési terveink megvalósításához fe­lettes hatóságaink megadják a szükséges anyagi hozzájárulást. N. O. 0 Kiss István víztermelési­­ részlegvezető automati­kus berendezésekkel ellenőrzi, mennyi víz van a víztoronyban és a víztárolókban. Ma is több mint 25 ezer köbméter lesz a vízfogyasztás — állapítja meg. (Tóth Sándor felvételei.) Felkészültek a kombájnosok Az elmúlt év őszén már két Ghisholm Ryder típusú amerikai szőlőkombájn dolgozott a megyé­ben a Kunbajai illetve az Izsáki Állami Gazdaságban. Az akkor szerzett tapasztalatok kedvezőek voltak: nem észlelték a kézi sze­déskor is elkerülhetetlen szem­veszteségnél lényegesen nagyobb arányút a gépi szüretnél sem, és a folyamatosan — időjárástól függetlenül — üzemeltethető kombájnokkal számottevő mun­kaerőt takaríthattak meg a gaz­daságok. Az idén újabb gépeket szereztek­ be és így az országban levő 17 kombájnból 10 már mun­kára készen áll a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságokban, a szüret idejére pedig várhatóan további két gép érkezik. A szedési munka gépesítése forradalmasíthatja a szőlőter­mesztést, ezért nagyon fontos, hogy további megbízható ada­tokat­­ szerezzenek a kombájnok működéséről, teljesítményéről. Tegnap Hosszúhegyen megbeszé­lést tartottak a szőlőkombájnok vezetői és az állami gazdaságok főkertészei. A tervek szerint ugyanis az idén minden szüre­telőgép mellé kertészeti szakem­bert is állítanak, aki végig figye­lemmel kíséri a munkát. A tegnapi megbeszélésen kialakított mérési rendszer szerint adatokat gyűj­tenek a szüretről, s ezeket a munka befejeztével elemzik. Ily módon nyernek átfogó képet a szőlő betakarító képességeiről, az esetleges üzemelési problémák okairól. Jövőre már ezeknek a tapasztalatoknak a figyelembe­vételével szervezik meg a szüre­ A kambodzsai felszabadítók elfoglalták Kompong Cham déli felét A felszabadító erők péntek hajnalra elfoglalták Kambodzsa harmadik legnagyobb városa, Kompong Cham déli felét, sú­lyos utcai harcok dúlnak a vá­rost két részre osztó főútvonalon, nem messze a tartományi kor­mányzó palotájától. A Lon Nol­­rezsim helyőrségének egy részét a város déli részében körülzár­ták. A gyorsan előretörő felsza­badító erők óriási zűrzavart okoztak a rezsim katonái között. Csütörtökön este a számukra utánpótlást szállító helikopterek és repülőgépek az élelmiszerek és lőszer jelentős részét a fel­szabadító erők kezében levő vá­rosrészre dobták le. A legfrissebb jelentések szerint az egész éjszaka dúlt harc után sincsen szünet, az összecsapá­sok tovább folynak, a város több pontján kézitusára került sor. Pénteken hajnalban a felsza­badító erők négy rakétája csa­pódott be a kambodzsai főváros nemzetközi repülőterén és ágyú­tűz érte Phnom Penh központi rádióadóját is. Vámellenőrzés a vonaton WWMiim 3. oldal Nem hivatali packázás 3. oldal A munkahelyi közösség bázisai A tv és a rádió 4. oldal jövő heti műsora Sport 5. oldal 7. oldal f % A Bajai Állami Gazdaságban elkészült szakosított az ország legnagyobb sertéskombinátja. A beruházás összesen 305 millió fo­rintba került. A telep nagyrészt magyar berendezésekből áll. Az ötvenhárom állattartó épületet korszerű szárító, tároló és keve­rő berendezések szolgálják ki. A tenyészanyag betelepítését 1971- ben megkezdték. Ahogy épült a­­telep, úgy folytatódott a tenyész­tés és a hizlalás. Ezekben a na­pokban megkezdték a keverő, a szárító és tároló berendezések üzemi próbáját. A telepről évente 80 ezer hí­zót szállítanak majd el a követ­kező esztendőkben. Ha hozzászá­mítjuk a régebben épült telepet, a Bajai Állami Gazdaság évente 100 ezer hízót ad belső ellátásra és exportra. A régebbi épületek közvetlen az új mellett vannak, tehát szinte egybeolvadnak azzal, kiszolgálásuk könnyű. A korsze­rű, automatizált berendezések kezeléséhez csupán néhány em­ber szükséges. A 240 vagonos to­ronytárolók töltését, ürítését, ugyanúgy a takarmánykeverő üzemét elektromos vezérlőpul­tokról irányítják. Az üzemi próbák körülbelül egy hónapig tartanak. Ez idő alatt alkalom nyílik arra, hogy az automatizálásban jelentkező kisebb hibákat kijavítsák. Említést érdemel, hogy a telep létrehozásában tíz tervező és 20 kivitelező vállalat vett részt. Hazánk legnagyobb szakosított sertéstenyésztő telepét máris sok hazai és külföldi szakember lá­togatja. A létesítmény ünnepé­lyes avatására az üzempróbák befejezése után kerül sor. • A tárolótornyokat a MEZŐGÉP kecskeméti vállalata készítette. • A sertéskombinát távlati képe. • A telep egyik „utcája”. Szimferopoli vendégeink az üzemekben Tegnap a megyénkben tartóz­kodó szimferopoli küldöttség Kecskemét iparával ismerkedett. Antonyina Akimovna Vatleceva, a szimferopoli városi pártbizott­ság titkára, K. N. Szolncev, Szim­­feropol Kijev kerületi pártbizott­ságának titkára, L. I. Kuzmin, a szimferopoli városi tanács város­gazdálkodási osztályvezetője és N. D. Bukovszkaja, a szimfero­poli televíziógyár szereplőnője Borsos Györgynek, a városi párt­­bizottság titkárának és Gyapai Józsefnek, a városi tanács elnök­­helyettesének kíséretében először az üzemmérnököket képző Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára látogatott el. Itt dr. Molnár Benedek főigazgató fo­gadta a vendégeket. A főiskola működéséről Kádasi László, fő­igazgatóhelyettes adott részletes tájékoztatást, majd az intézetben tett körútjuk során a műanyag és a számítástechnikai tanszék munkáját tanulmányozták. A delegáció ezután a Kecske­méti Konzervgyárral ismerkedett. A vendégeket Hantos József, igazgató és dr. Kiss Margit, a gyár pártbizottságának titkára fo­gadta, s kalauzolta az üzemben. A délutáni órákban a küldöttség a Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárában tett látogatást. Horváth János igazgató, Pintér Imre üzemi párttitkár és Tóth József szakszervezeti titkár termelési eredményekről, a poli­­­tikai és az érdekvédelmi munká­ról adtak tájékoztatót, bemutat­ták a gyártásfolyamatokat, vé­gül vendégül látták szimferopoli barátainkat. • Tóth Tihamér adjunktus a műanyag tanszék munkáját ismerteti a szimferopoli vendégekkel. (Kovács János felvétele.)

Next