Petőfi Népe, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-16 / 242. szám
A rádiós Petress István berobogott a televízió képernyőjére. Az autók elterjedésével divatba jött. Mostanában a legfoglalkoztatottabb riporter. Könnyedén fogalmaz, cseveg, magyaráz, simán elegáns, nem ismeri a zavart, drukkot. Jó szeme van, remek ömletekkel jelentkezik. Témái alkalmasak lennének társadalmi érvényű tanulságok kibontására. A feltételes mód használatával jelzem, hogy Petress ritkán használja ki a maga által teremtett pompás körülményeket. Gépkocsiból, lassított menetben veszi szemügyre az adott ügyet. Olyan érdekes tájakra viszi a nézőket, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire felszínes ismereteket szereztünk. Hiányérzetünk csak később, a műsor után jelentkezik. A Négy kerékkel, okosan — rokonszenves mondanivalója — sorozatban pontatlanságokon is rajtafogtuk. (Egyik-másik suta kérdésért a szerkesztőt és a rendezőt okoljuk.) Illene tudnia, hogy Mathiász nevét nem Mattyhiásznak ejtik, és szőlőnemesítőként szerzett múlhatatlan érdemeket. Lechner Ödön pompás épülete sohasem volt megyeháza. Az egyperces kecskeméti epizódban három hiba volt. * A Röpülj páva nehezen felülmúlható sikerében Vass Lajosé a legfőbb érdem. Most nélküle röppent fel az immár megaranyosodott páva. Miért mellőztetett, ne firtassuk. (Lehetséges, hogy ő nem vállalta a megbízatást, vagy a döntőkre tartogatják?) Kudlik Júlia bűbájos egyéniség. Tanítani kellene, hogy milyen tisztelettel őszinte szeretettel beszélget a „legegyszerűbb” emberrel is. Sütő Gyula bácsival például. Legutóbbi botlását — „a műsorvezető is ember” — máris efeledtük. Aggodalommal észleljük viszont, hogy ráragadnak a könnyű műfaj híg, magyartalan sablonjai. Bejelentés, tájékoztatás, közlés helyett minduntalan konferál. Kecskeméten a bíráló bizottság elnöke egy esztendeje már lebeszélte e kifejezésről. Érdemes lenne újból szólnia, hogy a kitűnő műsorközlőműsorvezető eltüntesse e csúf nyelvi szeplőt. Antal Imre a tévé legműveltebb riporterei közé tartozik. Egyéniség, jellegzetes stílusát sokan kedvelik. Újabban mégis többen bírálják. Gondolom azért, mert tőle idegen területekre is merészkedik. Az Arany páva első adásán ügyesen kérdezett, kulturáltan viselkedett. Csak az la bizonyos plusz hiányzott, az gesztus, az a szó, ami fölmelegítette volna a légkört, a hangulatot. Kár volt a „pávából” tándalfesztivált utánzó versenyt csinálni. A merev légkörben eltűnik a népdalok hamva, üdesége, az előadók személyisége. Feljegyeztem, hogy Antal Imre egy alkalommal bejelentette: addig tart csak a szünet, „míg a következő versenyszám a pódiumra nem lép”. (Láttam már olyan esetet, amikor a műsorvezetőnek sikerült helyesbíteni a rendezőszerkesztő nyilvánvalóan vitatható elképzeléseit.) Igaz, most forgatókönyv minimálisra csökkentette Kudlik Júlia és Antal Imre variációs lehetőségeit. Heltai Nándor KÉPERNYŐ Három műsorvezetőEllenségünk a rák Beszélgetés egy kutató főorvossal Ijesztően hangzik a hárombetűs szó: rák. Félelmet, szorongást kelt, de meddig? Mikor gondolhatunk erre is úgy, mint az emberiség eddigi nagy áldozatszedőire, a pestisre, feketehimlőre, gyermekparalízisre, amelyek ma már egyre ritkábban előforduló, és gyógyítható betegségek? Rosszindulatú daganat. De mi a lényege? Mi váltja ki? Vírus okozza talán, vagy rákkeltő anyag? Hiányzik valami a szervezetünkből és emiatt jelentkezik a kóros elváltozás? Jelenleg erre nincs pontos válasz. Orvosok, orvosi közösségek, tudósok keresik, kutatják a betegség okát, az eddigi feltételezések között a valóságot. A világon mindenütt, ahol a rákkal, gyógyításával foglalkoznak, minden nap újra lobbannak a remény gyertyái. Mint példul a Szegedi Városi Tanács kórháza egyik szobájában, ahol dr. Takáts László főorvos dolgozik. Radiológus. Több évtizede foglalkozik a rosszindulatú daganat okának kutatásával, gyógyításával. A hazai, külföldi, sőt a tengeren túli országokban számos tanulmánya jelent meg a rákkal kapcsolatban. íróasztala mellett televízióhoz hasonló készülék. A képernyő kerek formájú. Szaknyelven: képerősítő berendezés televíziólánccal. A készülék lényege, hogy a főorvosi szobában levő képernyő összeköttetésben áll a szomszédos laboratóriumban elhelyezett berendezéssel, amely sokszorosára erősíti fel a röntgenképet. Sok előnye és nagy jövője van a szerkezetnek. Ezen a képernyőn ugyanis sokkal jobban látható a kép, mint a röntgenernyőn, nincs sugárveszély, s a betegtől távolabb egy másik szobában konzultációkat, orvostanhallgatóknak előadásokat tarthatnak. A főorvos éppen vizsgálat közben kapcsolja be a készüléket. Konzultáció, több felvétel, kérik a következő beteget. Sajnos, nem kellene sokáig várakoznom arra, hogy amiről dr. Takáts Lászlóval beszélgetünk, meglássam a valóságban, egy emberi szervezetben ... A tudomány nagy lépésekkel halad a végső eredmény felé. A hozzá nem értő ember azonban hiába lapozgatja a szaklapokat, orvosi folyóiratokat, melyekben ugyan szinte nap mint nap jelennek meg cikkek, tanulmányok a rákról, illetve a rákkutatásról, megfelelő szakismeret nélkül ezekből aligha lehet valamit megtudni. — Sőt, gyakran még nekünk, orvosoknak is nagyon nehéz eligazodni a rákkutatás előrehaladása során szinte hónapról hónapra változó álláspontok között — magyarázza a főorvos. — De mint ahogy a rák kórokozójának keresése is fejlődik, egyre eredményesebb a rosszindulatú daganat gyógyítása is. Kevesen tudják ugyanis, hogy az idejében felismert rák gyógyítható. A betegség észlelését azonban, sajnos, megnehezíti az a tény, hogy a daganat nem fáj, kívülről legtöbb esetben nem látszik, s a beteg már későn fordul orvoshoz. Bár a különböző leletek, leírások azt bizonyítják, hogy már az ókorban voltak rákos megbetegedések — csakhogy akkoriban ennek még nem tulajdonítottak olyan nagy jelentőséget, hisz százezrek haltak meg pestisben, kolerában, feketehimlőben —, a rosszindulatú daganatok gyógyításával intenzíven csak a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve foglalkoznak. Először késsel próbálták eltávolítani rákot, aztán a röntgensugár felfedezése után — 1895 — ezt a gyógyítás szolgálatába állították. A huszadik század elején a kombinált, komplex therápiát alkalmazva, vagyis műtéttel és röntgensugárral igyekeztek megmenteni az embereket. A gyógyszeres kezelés, az úgynevezett chemotherápia az utóbbi évtizedek kutatásainak eredménye. gyógyszeres kezelés a daganatA növekedés megakadályozását célozza. A kísérletezések során világon több mint félmillió vegyületet hoztak létre, melyből 25—30-at jelenleg is eredményesen használnak, egyebek között két magyar készítményt, a Myelobromolt és a Degranolt. Mindezek a gyógyítási módszerek eredményhez vezettek, ha idejében műtőasztalra került rákos beteg, a piciny daganatot a még kifejlődése előtt, sugarazták, nem késett az injekció vagy tabletta. Mert ha idejében felismerik például az emlőrákot, a betegek fele meggyógyítható. A bőrrák még súlyosabb esetekben is eredményesen kezelhető. A tapasztalatok szerint száz bőrrákos ember közül 98 életben marad. Csaknem 70 százalékban segít az operáció a korai tüdőrákon is. Legújabb adatok szerint gyógyítani tudják — száz közül 80—90 esetben — az egészen korai gyomorrákot is. De vajon milyen eredménnyel járnak az, ha az orvostudomány még egy lépéssel előbbre haladva a rákot nem a korai, hanem az azt megelőző állapotban vizsgálná, illetve gyógyítaná? — A legújabb kutatási terület az úgynevezett immunbiológia, amely arra a kérdésre ad majd választ, hogy miképpen lehetséges az emberi szervezet védekezését elősegíteni — hangsúlyozza főorvos. Elképzelhető, hogy talán éppen ez a módszer vezet a rákos megbetegedések felszámolására. Bár megjósolni szinte lehetetlen, a tudomány jelenlegi állása szerint tíz-tizenöt év múlva végső eredményhez vezet a rákkutatás. Idős asszony kopogtat az ajtón. Mint a főorvostól megtudom, évekkel ezelőtt emlőrákkal operálták. Aztán kétoldali rákos mellhártyagyulladást kapott. És tavaly egészségesen hagyta el a kórházat. Most felülvizsgálatra jött, kisebb panaszai vannak. Az idős asszony esete — akit pontosan nyolc évvel ezelőtt operáltak — jó bizonyíték arra, hogy az idejében felismert rák gyógyítható. A szív- és érrendszeri megbetegedések után a rák követeli a legtöbb halálos áldozatot. Gyomorrákban például évente 4 ezer ember hal meg hazánkban. Világszerte nagy erőfeszítéseket tesznek a rosszindulatú daganat megelőzésére, illetve gyógyítására. Ezt a munkát nálunk az Országos Onkológiai Intézet szervezi és koordinálja. A rendelőintézetek onkológiai szakrendelései, a rákszűrések, a felvilágosító előadások, kiadványok is a betegség megelőzését célozzák. Emellett természetesen világszerte kutatásokat folytatnak, kísérleteznek az ismeretlen felfedezésére, mi okozza a rákot? És melyek azok a kezdeti elváltozások a szervezetben, amelyek végső soron a daganatfejlődéshez vezetnek? Erre a kérdésre keresi a választ Woods Hole-i laboratóriumában Szent-Györgyi Albert tudós is, aki a közelmúltban hazánkba látogatott. — Személyesen is ismerem Szent-Györgyi professzort — jegyzi meg a szegedi főorvos. — Az 1940-es évek elején kerültem Budapestről a szegedi női klinikára, melynek akkoriban a röntgenlaboratóriumát vezettem. Az akkor már Nobel-díjas tudós a szegedi biokémiai tanszék professzora volt. Tíz éve foglalkozik rákkutatással. Tanulmányait olvasva nagy eredményeket ért el kísérleteivel. Szent-Györgyi Alabert olyan anyagot próbál előállítani, amely az állati rákdaganat növekedést gyorsítja, illetve gátolja. Tíz, tizenöt év vagy talán kevesebb? Ma még senki sem tudja pontosan. De amint dr. Takáts főorvos mondta, ez az idő lényegesen megrövidülne, ha a tőkés országok fegyverkezési versenyében a hadikiadások egy kis töredékét intézetek építésére, laboratóriumok létrehozására, kísérleti eszközökre, az emberiség alattomos pusztítósa, a rákbetegség titkának felfedezésére fordítanák. Tarnai László , Dr. Takáts László főorvos. (Somogyi Károlyné felvétele) Tisztelet Nagy Istvánnak Száz évvel ezelőtt született a modern magyar művészet kimagasló egyénisége, Nagy István, aki életének tekintélyes részét Baján töltötte. Itt talált végső nyugalmat is. A város tisztelettel és szeretettel gondozza emlékét és igyekszik minél többet kamatoztatni gazdag örökségéből. A Magyar Nemzeti Galéria, Baja Város Tanácsa, a Fegyveres Erők Klubja és a Nagy István Emlékbizottság gazdag programot állított össze a festő születési centenáriumára. Tizenhetedikén délelőtt 10 órakor a városi-járási KISZ-bizottság nagytermében Katanics Sándor,az MSZMP megyei bizottságának titkára nyitja meg a Tisztelet Nagy Istvánnak című kiállítást. A ma élő magyar festőművészek alkotásaiból Aszalós Endre művészettörténész rendezte a tárlatot. Tizenegy órakor Varga Imre Kossuth-díjas művész által készített Nagy István-szobrot Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke avatja fel. A Bartók utca és Deák Ferenc utca sarkán tartandó ünnepségen közreműködik a Liszt Ferenc kórus. Tizennyolcadikén a Bajai Állami Gazdaság klubjában Nagy István művészete címmel kitűnő magyar és külföldi művészettörténészek tanácskoznak. Tizenkilencedikén délután 3 órakor Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes adja át a nagyközönségnek a bajai Türr István Múzeumban rendezett Nagy István-emlékkiállítást. Ugyanezen a napon este 7 órakor a József Attila Művelődési Központ színháztermében ünnepi hangversenyre kerül sor. Közreműködik a Zombori Szimfonikus Zenekar, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekara, valamint több vajdasági énekes és hangszeres művész. H. N. Nemzetiségi nap Baján A Hazafias Népfront bajai bizottsága szombaton nemzetiségi napot rendezett, amely a Fegyveres Erők Klubjában nagygyűléssel kezdődött. A nagytermet megtöltötték a járás és város délszláv és német nemzetiségű lakói. Az ünnepségen megjelent többek között Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, Gyurok György, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkára, Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkára, a járás és város több vezető személyisége is. Szentistványi Gyuláné ünnepi beszédében a nemzetiségi politika néhány alapvető kérdésével, a népfrontbizottságoknak a nemzetiségi politikát támogató munkájával foglalkozott. Ezután dr. Wild Frigyes német nyelven, Gyurok György pedig horvátul köszöntötte a jelenlevőket. Az ünnepség további részében a járás és város nemzetiségi tánccsoportjai mutattak be műsort. Este a Duna étteremben hajnalig tartó nemzetiségi bál kezdődött Sz. F. 1973. október 16. • PETŐFI NÉPE • g Magyar gazdasági és műszaki napok a Szovjetunióban A szocialista országokban most dolgozzák ki a következő öt évre szóló népgazdasági terveket. A kormányfők konzultációkat folytattak, amelyeken áttekintették a tervek összehangolásának kérdéseit és megállapodtak, hogy az illetékes szervek további intézkedéseket készítenek elő a testvéri országok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésére. A kölcsönös kapcsolatok elmélyítése a célja a szocialista gazdasági integráció komplex programjának. A KGST szervei ennek megvalósítása érdekében elhatározták, hogy műszaki-tudományos-gazdasági napokat rendeznek a KGST tagországaiban. Hamarosan szovjet műszaki-tudományos napok kezdődnek az NDK-ban, jövőre Magyarországon kerül sor ezekre. A magyar gazdasági és műszaki napok pedig most folynak a Szovjetunióban. • A Szovjetunió és Magyarország kölcsönösen előnyös termelési, tudományos és kereskedelmi együttműködése napról napra erősödik. A Szovjetunió Magyarország fő kereskedelmi partnere. Az első szovjet—magyar kereskedelmi megállapodás árulistáján — közvetlenül Magyarország felszabadulásai után — mindössze két tucat árucikk szerepelt. Ma viszont az árulista terjedelmes kötetre rúg, és a két ország valamennyi fontosabb behozatali és kiviteli cikkét tartalmazza. Magyarország a Szovjetunióból importálja a számára fontos ipari nyersanyagok túlnyomó részét, a szerszámgépek és gépi berendezések 30 százalékát. A Szovjetunió viszont Magyarországtól vásárolja almaimportjának a felét, gyógyszerimportja 35 százalékát, a pamutszövet 20 és a gépipari termékek 10 százalékát. A szovjet—magyar kapcsolatok évről évre új formákkal gazdagodnak, erősödik a kapcsolat a két ország egyes vállalatai, intézményei, szakemberei között. Jelenleg 200 magyar és 250 szovjet, intézmény 300 tudományos és műszaki témán dolgozik közösen. • A magyar vendégek Moszkvában, Novoszibirszkben és Taskentben 60 előadást tartanak, ezeket kiállítások, szimpóziumok, filmbemutatók kísérik. Moszkvában a két ország olaj- és földgázipari együttműködéséről, a magyar gépipar, műszeripar, gyógyszeripar fejlődésének távlatairól hangzanak el előadások. Novoszibirszkben a magyar atomfizikai műszerek, számítástechnikai eszközök gyártását ismertetik. Taskentben, annak a köztársaságnak a fővárosában, amely a magyar pamutipar gyapotigényének közel 60 százalékát fedezi, magyar textilipari előadásra és termékbemutatóra kerül sor. A magyar gazdaság és technika a Szovjetunióban a szocialista munkamegosztás még kihasználatlan lehetőségeit tárhatja fel és elősegítheti, hogy a két ország még eredményesebben valósítsa meg a gazdasági integrációt. • A Szovjetunióban megrendezett magyar gazdasági és műszaki napok széles körű fórumot nyújtanak arra, hogy a szovjet szakemberek és a közvélemény még jobban megismerjék a testvéri Magyarországot. A két ország szakemberei minden bizonnyal új utakat találnak majd a szakosítás és kooperáció elmélyítésére. I. Panova (APN — KS) A kerékpárosokról van szó... III. A közlekedés rémei és áldozatai A kerékpárosok által okozott szerencsétlenségekről kőteteket lehetne írni, hiszen nincs olyan nap, hogy kivilágítatlan kétkerekű, vagy szabálytalanul közlekedő, ittas kerékpáros ne maradna vérbe fagyva az út szélén. Másfajta szerencsétlenség okozójává is válhatnak a kerékpárosok. Egy-egy „becselengés" a Rágalom áradatába megijesztheti a gépjárművezetőt, aki félrerántja a volánt, áttér az út bal oldalára és ott szemben összeütközik egy másik szabályosan közlekedő járművel. A baleset okozója — a kerékpáros — nem is sejti, hogy milyen súlyos bajt okozott, s szó nélkül továbbáll, még a tanúskodást sem vállalja. Nem szeretnénk régi sebeket felszaggatni, de a kényszerűség, az egyre szaporodó halálos szerencsétlenségek arra kényszerítenek bennünket, hogy felidézzünk néhány tragikus példát. Szeptember 27-én életveszélyes állapotban szállították a kórházba Kakas Lajosnét, aki kerékpárján keresztbe rakva kétméteres faágakat szállított, s egy motoros — aki súlyosan megsérült — a faágakkal lesodorta a kétkerekűn utazó nőt. Egy másik eset Borota és Jánoshalma között történt: Beretka Imréné úgy hajtott fel kerékpárjával a szilárd burkolatú útra, hogy nem adott elsőbbséget az ott közlekedő motorosnak, s ezért ütköztek össze. Beretka Imrénét súlyos állapotban szállították a kórházba. Kivilágítatlan kerékpárost ütött el Fülöpháza határában egy lengyel autós, a sérülés ebben az esetben is súlyos volt. Az utolsó példánál maradva mondjuk meg őszintén, az autósok és motorkerékpárosok véleményét: ha kivilágítatlan kerékpárossal ütköznek — éppen, mert későn fedezik fel a kerékpárost. •—, azt sem a törvények, sem a közvélemény nem ítéli el. A közlekedési szabályok ugyanis kimondják, hogy a járművezetőknek mindig olyan sebességgel kell közlekedniük, hogy kellő időben meg tudjanak állni. Igaz, ez a szabályzat arra is intézkedik, hogy valamenyi járművet ki kell világítani. A kettő között nyilvánvalóan ellentmondás van, s ezért jó lenne, ha a paragrafusokon itt is változtatnánk, s a balesetet okozó, illetve elszenvedő kerékpárost legalább annyira terhelje a felelősség, mint a gépjárművek vezetőit. Tovább folytatva e gondolatsort: a kerékpár két kerekével, és mivel meghajtása emberi erővel történik, a leglabilisabb jármű. Hajtóját semmi sem védi az ütközéstől, a földre zuhanástól. Még a gyakorlott kerékpárhajtók is — különösen, ha megterhelik járműveiket — bizonytalanul közlekednek, nem beszélve azokról, akik csak ritkán, alkalomszerűen ülnek fel a kerékpár nyergébe. Gondoljuk csak el, ha egy teherautó ütközik neki egy ilyen járműnek, akár csak 30 kilométeres sebességgel, csakis a kerékpáros szenvedhet sérülést az ütközés vagy az ezt követő taszítás, zuhanás közben. Ismételten a közlekedésrendészeti szabályok előírásaira hivatkozunk, amikor szembeállítjuk a gépjárművezetőt és a kerékpárhajtót. A gépjárművezetőt ha rajtakapják, négy szeszt fogyasztott, egyhavi fizetésének megfelelő összegű büntetést fizettetnek vele, súlyosabb esetben pedig elveszik jogosítványát. Mi történik a kerékpárossal, aki sokszor eszméletlenségig részeg? Legfeljebb leszállítják a kerékpárjáról és hazairányítják, de ha nincs véletlenül közelben rendőr, akkor a kerékpáros az út közepén alussza ki mámorát. Ha pedig jön egy gépkocsi, amelynek vezetője ezt későn veszi észre, a biciklista fel sem ébred többé. Előfordul természetesen, hogy a kerékpárost is megbüntetik, de ez a büntetés nincs arányban azzal a súlyos veszélyhelyzettel, amelyet előidéz. A kerékpárosokról van szó, írtuk e cikksorozat elejére. Nem csak a hatóságok, a kereskedelem, a társadalmi szervek figyelmét szerettük volna ezzel erre a jelentős problémára ráirányítani, de magukat a kerékpárhajtókat is, hiszen az ő életükről, testi épségük megóvásáról akarunk gondoskodni. Gémes Gábor A közlekedési bűncselekmények új jogszabályairól Országos közlekedésrendészeti ellenőrző akció részeként — mint ismeretes — október 1. és 31. között Budapesten is fokozott közúti közlekedési ellenőrzést tartanak. Az év első nyolc hónapjában a fővárosban — a tavalyi hasonló időszakhoz képest — javuló tendenciát mutatott a közlekedési balesetek statisztikája, szeptemberben azonban némiképp meglassult közlekedési fegyelem, következésképpen a közúti biztonság javulása. Életünk és mások biztonsága érdekében indokolt és szükséges a fokozott szigor. Az érdekelteknek mindenképpen hasznára van az is, ha ismerik a közlekedési bűncselekmények új jogi szabályozását a felelősségrevonás mikéntjét és gyakorlatát.