Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

Várható Időjárás ma: estis: Változóan felhűs idő, elszórtan, Inkább csak ke­leten esővel. Mérsékelt, időként élénk északi, északkeleti szél. Hűvös marad az idő, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában plusz S, mínusz 1, északkeleten mí­nusz 2, mínusz 1. Legmagasabb nappali hőmérséklet 8, 13 fok kö­zött. (MTI) IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 88. szám Ára: 90 fillér 1971. április 17. szerda Varsó a nemzetközi érdeklődés középpontjában Leonyid Brezsnyev és a szovjet küldöttség a lengyel fővárosban A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülésszakára ,hét­főn szovjet küldöttség utazott Varsóba. A küldöttséget Leonyid Brezs­nyev,­ az SZKP KB főtitkára ve­zeti. A delegáció tagjai: Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter­­tanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter és más hivatalos szovjet személyisé­gek, az Andrej Gromiko, aki részt vett ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán, Varsóban csatlakozik a küldöttséghez. A­zovjet párt- és állami veze­tőket, valamint tanácsadóikat a lengyel fővárosban Edward Gie­­rek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz minisz­terelnök és más magas rangú sze­mélyiségek fogadták. A keddi Izvesztyija „Fontos mérföldkő” címmel számol be ar­ról, hogy a nemzetközi közvéle­mény érdeklődésének középpont­jában a Varsói Szerződés tagor­szágai Politikai Tanácskozó Tes­tületének Varsóban megnyíló ülésszaka áll. A moszkvai televízió, valamint a rádió ezzel kapcsolatos kom­mentárjai két fontos mozzanatot emelnek ki a szocialista testvér­országok vezetői küszöbön álló tanácskozásának jellemzésére. Mindenekelőtt emlékeztetnek ar­ra, hogy a testület korábbi ülései mindig a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását szolgá­ló pozitív javaslatok, kezdemé­nyezések fórumai voltak. Így volt ez 1968-ban Szófiában, 1969-ben Budapesten, legutóbb 1972-ben Prágában is. Különösen sokat jelentettek ezek a tanácsko­zások az európai biztonsági kon­ferencia összehívását, s más együttes európai akciók kidolgo­zását célzó szocialista törekvé­sekben. Alekszandr Raverznyev, a moszkvai rádió Varsóba küldött különtudósítója kedd délutáni tu­dósításában kifejezte azt a meg­győződését, hogy a varsói csúcs­­értekezlet ezúttal­ is olyan fontos döntések színhelye lesz, amelyek pozitívan érintik majd a népek békéjét és biztonságát Európában, s az egész világon. Ebből a szempontból — s ez a másik fontos mozzanat, amelyet a szovjet hírmagyarázók a tanács­kozással kapcsolatban hangoztat­nak : a Politikai Tanácskozó Testület ülései mindenkor a test­vérországok politikai egységak­ciói kidolgozásának egyik legfon­tosabb eszközét jelentették. Kétezer mázsával több vetőmagot igényeltek kukoricából Az időjárás lehetővé tette, hogy a koratavasziak magja­ a szokásosnál korábban a földbe kerüljön. Két fontos növényünk vetése van ,még hátra: a napra­forgóé és a kukoricáé. A Vető­magtermeltető és Értékesítő Vál­lalat Duna—Tisza közi Területi Központjában aziránt érdeklőd­tünk, hogy miként alakul a ve­tőmagellátás és a mezőgazdasági nagyüzemek igénye az idén. Ta­valy 16 400 mázsa hibrid vetőma­got igényeltek az állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek kukoricából. Az idén 2 ezer va­gonnal többet. Ez bizonyítja, hogy ebben az évben nő a vetés­­terület. A CPS kivételével, a töb­bi iparszerű termelőrendszerek , taggazdaságainak is a területi központ szállítja a magot. A Bajai Kukoricatermesztési Rend­szerhez eddig 40, a nádudvari KITE-hez 11, a szekszárdi mód­szerhez 2 üzem csatlakozott. Az igények nagy részét kielé­gítették. Néhány importból szár­­■ utazó“­ vetőmag^Rpi^TIi­äsä^Van" még hátra, ami ,a napokban meg­történik. . Négy termelőszövetkezet össze­sen 175 hektáron termeszt nap­raforgó-vetőmagot szaporításra. Kereskedelmi célra öt gazdaság kötött megállapodást, 322 hektá­ron 4300 mázsa mag termeszté­sére. Az ipar részére 18 gazda­ság szállít­ napraforgómagot. A két, jól bevált szovjet fajtát, a VN­IMK-t, valamint a Peredo­­vikot. A Bácsalmási Állami Gaz­daság által kezdeményezett nap­raforgó-termesztési rendszerhez csatlakozott üzemek részére a gesztorgazdaság küldi a vetőma­­got. • Vetik a kukoricát a borotai Egyesülés Tsz 1-es számú üzemegysé­gében. Itt 1300 holdon termelnek az idén ebből a fontos növény­ből. Tóth Ferenc és Hudi József traktoros naponta 80 holdon vetik el a NSSK—70-es jugoszláv kukoricát. (Pásztor Zoltán felvétele) Kulturális tervek a nyárra Szabadtéri előadások, rajzversenyek, kiállítások A nyári hónapokban sokan va­kációznak, az emberek szeretik a napfényes, meleg napokon el­tölteni a szabadságukat; fiatalok és felnőttek egyaránt szívesen és örömmel áldoznak időt a szóra­kozásra, a kellemes pihenésre. S hálásan fogadják, ha a tartal­mas szórakozásukról gondoskod­nak. Ha olyan eseményekre, mű­soros és egyéb­­ rendezvényekre mehetnek, ahol a jó ízű időtöltés mellett művelődhetnek is. Érdeklődtünk­­ jó előre, hogy Bács-Kiskun megye városaiban hogyan készülnek a nyárra, mi­lyen őssemegét" ígérnek a me­­leg­ hónapokra? (Kecskemét ki­tételével : arról külön cikkben számolunk be olvasóinknak.) Két kiemelkedően nagyszabá­sú, immár hagyományos rendez­vénysorozatot készítenek elő Ba­ján, illetve Kiskunfélegyházán. A négy hétig tartó bajai nyár jú­liusban és az augusztusi kiskun napok sok érdekes,­­ változatos eseményt ígér. Baján szerepel a Budapest Táncegyüttes. Ebben a városban rendezik meg az or­szágos kamarazenekari találko­zót, s augusztusban tíznapos tá­­­­bort szerveznek a képzőművész­körök tagjai részére; ezen har­mincan vesznek részt. A kiskun- napok keretében Félegyházára látogat az Állami Hangversenyzenekar; Ferencsik János karnagy vezetésével adnak koncertet.­ Júliusban ez a város ad helyet a megyei fotókiállítás­nak. Érdekes lesz bizonyára a félegyházi öregdiákok találkozója i^Júliusban kerül sor a citera­­zenekarok­­ második megyei talál­kozójára. Bizonyára sokakat vonz majd az ifjúsági vegyeskar hu­szonöt éves jubileumára terve­zett rendezvény, amelyen ezren énekelnek egyszerre. Színházi előadásokat, zenekari hangversenyeket, beat-műsort egyaránt terveznek a nyári hó­napokra városaink. Kalocsán több alkalommal szerepel a Ka­tona József Színház, Halasra több fővárosi zenekar látogat. Kiskőrösön a Generál Együttes lép majd közönség elé, Haran­gozó Teri közreműködésével. Több helyen — Baján, Kiskunhalason, Kalocsán elsősorban — rendeznek szabadtéri műsorokat. Június kö­zepén megnyitják Kiskunfélegy­házán is a szabadtérit, a köz­­gazdasági szakközépiskola udva­rán. Érdekes lesz a halasi uszo­dabál is. A képzőművészetet kedvelőkre szintén gondolnak a közművelő­dés irányítói. A bajai kirakat­galéria, a halasi Szilády Galéria új­ kiállítással kedveskedik a né­zőknek. Kalocsán B. Mikii Ferenc és ifj. Éber Sándor műveit mu­tatják be az István úti kiállító­­teremben. Sajátos feladatuknak tekintik ezekben a hónapokban a műve­lődési házakt, hogy a gyermekek, a diákság részére is gondoskod­janak kulturált szórakozásról. Ba­ján és Kiskőrösön aszfaltrajz­versenyt, több helyen rendszeres filmvetítést szerveznek. Félegy­házán külön is gondot fordítanak a­ bábelőadásokra. A kiskőrösi művelődési házban, vetélkedőre és szervezett kirándulásokra hív­ják majd a fiatalokat. V. M. A mezőgazdasági szövetkezetek munkaversenyét értékelték A MÉM vezetőinek értekezlete kedden dr. Dimény Imre minisz­ter elnökletével értékelte a me­zőgazdasági szövetkezetek mun­kaversenyének eredményeit. Meg­­állapították, hogy 1973-ban versenymozgalom tovább fejlő­sa­dött. Segítette a gazdálkodás ha­tékonyságának növelését, s ez a törekvés összhangban volt a gaz­daságpolitikai célkitűzésekkel is. A miniszteri értekezlet a TOT, illetve a SZÖVOSZ elnökségének javaslatára 223 tsz-nek, két ha­lászati tsz-nek, 12 mezőgazdasági szakszövetkezetnek — összesen 237 szövetkezetnek — a „Kiváló szövetkezet” kitüntetést, 22 szö­vetkezeti társulásnak — közöt­tük két mezőgazdasági termékér­­­tékesítő szövetkezeti közös válla­latnak — a „Kiváló szövetkezeti társulás” kitüntetést ítélte­ oda. A kitüntetéseket májusban ünne­pi közgyűléseken adják át. (MTI) 3200 tonna acéltermék a Fémmunkásból Hejőcsabára A Hejőcsabai Cement- és Mészmű folyamatban levő felújí­­tása a külső és a belső szállító­rendszer korszerűsítését is magá­­ban foglalja: a drótkötélpályát végtelenített szállítószalaggal váltják fel. A kivitelező vállala­tok egyike a Fémmunkás. Kecs­keméti gyárát a szállítószalagot tartó acélhidak elkészítésével bízták meg, azok helyszíni sze­relését pedig­ a vállalat építés­szerelés üzeme kapta feladatul. A kecskeméti Fémmunkás gyár dolgozói tavaly márciusban láttak hozzá országos jelentőségű vállalkozásuk lebonyolításához. Munká­­jukat — az anyagra várva — csupán másfél hó­napos időhátránnyal kezdhették el, így kétségessé vált, be tudják-e majd tartani a szoros határidő­ket. A bányát a mészművel összekötő, hat és fél kilométer hosszú szállítószalaghoz a tartó hidakat 1973. október 30-ig kérte a megrendelő. A vasas kollektíva ádozatvállalása és a jó munkaszervezés együttesen azt eredményezte, hogy a kívánt időre az utolsó szalaghíd is megérkezett rendeltetési he­lyére. Az új belső szállítórendszer tartószerkezeté­nek elkészítését eredetileg 1974. június 30-i határ­idővel vállalta el a kecskeméti gyár. Ezt az idő­pontot később március 31-re módosították, ennek ellenére a kecskeméti fémmunkások nem okoztak csalódást. A 22 belső hidat — amelyek között 60 méter hosszú is akadt — és az épületváz-szerkezete­­ket idejében átadták a szerelőknek. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában ös­­­szesen mintegy 3200 tonna acélterméket állítottak elő az új hejőcsabai szállítórendszerhez, 47 millió forint értékben. A munkában részt vett dolgozók az Építés-Szerelési Üzem szerelőinek elismerésén kívül a vállalat vezetőségének dicséretét is kiér­demelték. Képeinken a külső távolsági szállítószalag tartó­­vázának már kész szakaszai láthatók. Ezekre sze­relik majd a japán gyártmányú szállítószalagot. A. T. S. Gazdálkodás és olvasottság könyveket látni a mező­gazdasági szövetkezetek iro­dáinak asztalain, a szekré­nyek polcain — természetes dolog. Eddigi tapasztalataink szerint a legkisebbtől a sok­ezer hektárosig, a jól gazdál­kodótól a rosszig, minden szövetkezetben van szak­könyv.­­Nem dekorációként tartják, hanem használják is, sokat forgatott a segédeszköz. A baromfiágazat fejlesztését megkezdett gazdaság elnöké­­­­től érdeklődtünk, van-e a te­nyésztéssel, a tartással foglal­kozó szakkönyvük és mennyi? Megmondani és megmutatni sem tudta, mert ami csak fellelhető volt a gazdaságnál és a könyvesboltban, azt mind összeszedte a főállattenyésztő. Asztalán valóban halomban álltak a könyvek, ugyancsak látszott rajtuk, hogy ezeket alaposan átnézték. Igaz, talál­tunk már kis könyvtárat, szé­pen egymás mellé állítgatott kötetekkel — bezárva üvege­zett szekrényekbe. A kulcs nem volt mindig megtalálhat­­tó, de az is az igényt jelzi, hogy ugyancsak keresték. Kell a szakkönyv.­­S ahhoz sem fér kétség, hogy ma már a termelést segítő munkaesz­köz, termelőerő. Megveszik a szakemberek is önmaguknak, mert leggyakrabban odahaza olvashatnak, tanulhatnak. Hi­­szen­­ a szakkönyvek legtöbb­jéhez odafigyelés,­ elmélyedés kell. A tájékozódás másik, alap­vető eszköze a folyóirat, a szaksajtó. Közismert, hogy nem rövid az az idő, amíg a kéziratból könyv lesz, kikerül a nyomdából az üzletekbe. A kötetekben közölt ismeretek alapjai egy-egy ágazatnak, te­rületnek, vagy módszernek,, s a benne közöltek lényege rit­kán változik meg rövid idő alatt. Mire azonban már meg­jelennek, újabb, kiegészítő adatokat közölhetnek a folyó­iratok, a szaklapok. A szak­sajtó a frissebb, a szakkönyv az alaposabb ismereteket köz­li. A kettő együttesen adja aztán azt a tudást, amivel nagyon sok energia és pénz takarítható meg. Nem­­ kell kísérletekbe fogni akkor, ha másutt már ezt megtették, a módszerek­­ átvehetők, adap­tálhatók. A műszaki fejlődés a mező­­gazdaságot is forradalmasítot­ta. Új termelési, üzem- és ve­zetésszervezési módszerek ala­kultak ki, amelyekkel haté­konyabb, jövedelmezőbb munka. Hogy az olvasottság, a a szakirodalom ismerete és a gazdálkodási eredmények mi­lyen kapcsolatban vannak, er­ről külön felmérést, elemzést kellene készíteni. De követ­keztetni az általános tenden­ciára, az egyedi esetekből is lehet. A mezőgazdasági szakköny­vek állományának nagyságá­ról jelenleg még nincsen pon­tos adat. Annyi bizonyos, hogy mióta a vásárlást az üzemviteli költségek között le­het elszámolni, ugyancsak gyarapodott számuk. A szak­­folyóiratokról viszont pontos kimutatás készül. Bács-Kis­­kun megyében áprilisra négy mezőgazdasági szaklapból 6140-re fizettek elő. A Magyar Mezőgazdaságnak 1956, a Ker­tészet, szőlészetnek 1746, a Mezőgazdasági Technikának­­ 1280, a Baromfitenyésztésnek pedig 1158 megrendelője van. Emellett postán és Hírlap­­pavilonban is lehet vásárolni belőlük. Az olvasottság és a gazdál­­­­kodás közötti összefüggésekre a dávodi Augusztus 20. Ter­melőszövetkezetben tapasztal­takból is következtetni lehet. A szövetkezethez 148 mező­­gazdasági szaklap jár. A szö­vetkezet eredményei évről év­re jobbak, hagyományos ná­luk a cukorrépa-termesztés is. A munkálatokat gépesítet­ték, néhány kisebb ésszerű­sítést is bevezettek. Az eb­ben az ágazatban dolgozó komplex brigád tagjai szinte kivétel nélkül előfizetői a me­­zőgazdasági szaksajtónak. Szorgalmukon kívül — saját bevallásuk szerint — a lapok olvasása, az így szerzett in­formációk is hozzájárultak ahhoz, hogy a cukorrépa-beta­­karító gépek kezelőinek ver­senyében országos elsők let­tek. A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat által gyártott CF, CK, CR gépek és a gépsorok ver­­­­senyében egyaránt az első he­lyet szerezték meg. D. É. Az ENSZ lakásépítési szemináriumának részvevői Kecskeméten Az ENSZ lakásépítési szeminá­riumának résztvevői hétfőn Kecs­kemét építészetével ismerkedtek. A szakembereiket dr. Kőrös Gás­pár, a városi tanács­ elnöke fo­gadta, s tájékoztatta a hatszázéves település fejlődéséről. Ezt meg­előzően az ENSZ lakásügyi, épí­tési és tervezési bizottsága — 25 fejlődő afrikai, ázsiai, dél- és közép-amerikai ország szakembe­re — Budapesten tartotta szemi­náriumát. ■ Ezen, öt témakörben harminc előadást hallgattak meg a gazdaságos építési technoló­giákról, a városi lakásépítés ter­vezéséről. R. J. Crooks, az ENSZ Műsza­ki Együttműködési Hivatalának igazgatója megnyitó beszédéb­en utalt arra, hogy az ezredforduló­ig várhatóan megkétszereződik a világ lakosainak száma. A növe­kedés különösen jelentős lesz a városokban: 197^-ben 1330 mil­lió ember élt, s a számítások szerint a 2000. évben 3300 millió lakos lesz. Az igények kielégíté­sére az ezredfordulóig 1200 millió új városi és falusi lakást kell építeni, évente átlagosan több mint negyvenmilliót, amelyből mintegy évi 30 millióra a fejlődő országokban van szükség. A gond az, hogy éppen ezekben az or­szágokban nem kielégítő a lakás­építés üteme. Ennek meggyorsí­tásával, a lehetőségeik felméré­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next