Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA (XIX. évf. 102. szám Ára: 90 fillér 1974. május 4. szombat 1 |9| * Ml 9 W& $9 £ A MÉM és a SZÖ­VOSZ vezetőinek megbeszélése Dr. Dimény­­ Imre mezőgazda­sági és élelmezésügyi miniszter­nek és dr. Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének vezeté­sével pénteken a SZÖVOSZ szék­házában megbeszélést tartottak a minisztérium és a fogyasztási szövetkezetek országos­ tanácsá­nak vezetői. Értékelték az eddigi együttműködés tapasztalatait és meghatározták az ÁFÉSZ-ek élel­miszer-gazdasági ágazatainak idő­szerű tennivalóit. A legfontosabb téma a zöldség-gyümölcs ellátás és a mezőgazdasági termékfor­galmazás helyzete volt, figyelem­mel a Minisztertanács e kérdés­sel foglalkozó határozatára. Jelentős kérdésként tárgyaltak a többi között az ÁFÉSZ-ek élel­miszer-feldolgozó tevékenységé­nek fejlesztéséről, a kistermelő gazdaságok korszerűsítéséről, a vetőmag-, a facsemete- és kerté­szeti, valamint kisállattenyésztési eszközellátottság javításának fon­tosságáról. (MTI) ■ VÁLLALJÁK, HOGY AZ IDÉN TELJESÍTIK ÖTÉVES TERVÜKET Munkaverseny a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban A párt XI. kongresszusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított­­ munkaver­­seny-felhíváshoz csatlakoztak a Kiskunhalasi Állami Gazdaság dolgozói is.. Vállalásuk lényege, hogy a negyedik ötéves terv vé­gére előírtakat már az idén tel­jesítik valamennyi ágazatban. Búzából 43, kukoricából 53, szőlőből 95, kajsziból 76, szil­vából 250, őszibarackból pedig 130 mázsás hozamokat érnek el hektáronként. Az átlagtermések kivétel nélkül magasabbak a tervekben meghatározottnál, felajánlás reális voltát azonban a az eddigi eredmények igazolják. A gazdaság szocialista brigádjai­nak tagjai emellett felajánlották, hogy a húsmarhaprogramot tervezettnél gyorsabban valósít­a­nák meg, továbbfejlesztik a sző­lő- és borvertikumot, takarékos­­kodnak az üzemanyaggal, ener­giával. A már gazdaságban levő, il­letve az idén megérkező hereford szarvasmarha-állomány szaksze­rű ápolásával elérik, hogy jobb legyen a vemhesülési arány, az eddigieknél több az élve szüle­tett borjak száma, gyorsabb súlygyarapodás. A szőlészetben­­ és borászatban munkálkodó szo­cialista brigádok vállalták az élőmunka termelékenységének növelését, a kertészetben pedig a tervezettnél egy évvel koráb­ban befejezik a szőlősök korsze­rűsítését. A borászatban dolgo­zók a piaci igényeknek, valamint a vásárlók érdekeinek jobban megfelelő kifogástalan minőségű, olcsó borokat adnak a kereske­delemnek, a fogyasztóknak. A gazdaság traktorosai, gépkocsi­­vezetői felajánlották, hogy az el­múlt évihez képest 10 százalék­kal kevesebb üzemanyagot hasz­nálnak fel. A műszaki vezetők pedig tovább keresik az új ener­giahordozók — a földgáz — al­kalmazásának lehetőségeit. Az építésben foglalkoztatottak a negyedik ötéves tervben esedé­kes beruházások határidőre tör­ténő, hibátlan kivitelezéséről gondoskodnak. A gazdaság szakszervezeti bi­zottságának kezdeményezésére az újítómozgalmat is a vállalá­sok megvalósításának szolgála­tába állítják. Amennyiben a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kollektívája a célkitűzéseknek eleget tud tenni, a tervezettnél mintegy 36 millió forinttal több értéket ad a népgazdaságnak. D. E. 9 Nagy teljesítményű gépekkel végzik a munkálatokat az állami gazdaságban. Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun­­ megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap Kecskeméten, Horváth István megyei első titkár elnökletével, ülést tartott. A végrehajtó bizottság nevében javasolta megtárgyalni „Jelentés a párt káderpolitikájának végrehajtásáról, káder- és a sze­mélyzeti munka helyzetéről Bács-Kiskun megyében” című napi­rendet, amelynek előadója dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára volt. Az előterjesztett jelentést és a szóbeli kiegészítést beható vita kö­vette, amelynek keretében felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője. A jelentéssel kapcsolatosan a megyei pártbizottság meg­­felelő határozatot hozott. Korszerű termékek az ÉPFA bajai gyárából Az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat egyik legrégibb gyára a bajai, amelyben nyílás­záró szerkezeteket készítenek. Az utóbbi években rekonstruk­ciót hajtottak végre, így az aj­tó- és ablakgyártás feltételei korszerűek. Az ország legmoder­nebb szárítóüzeme áll rendel­kezésükre, amely évente mint­egy 25 ezer köbméter faanyagot készít elő felhasználásra. A jobb minőséget a technológiai színvonal emelésével, újítások és ésszerűsítések bevezetésével is elősegítették. A lakásépítés szolgálatában álló bajai gyár igyekszik lépést tartani a mai építészeti követel­ményekkel. A múlt évben gyár­tott ajtóknak, ablakoknak még csupán negyvenöt százaléka ké­szült korszerű kivitelben. Ez az arány az idén már hatvanöt szá­zalékra emelkedik. A kereslet különösen az újabb típusú er­kélyajtók és ablakok iránt nagy. Az utóbbiak előnye, hogy méret, forma, nyitásmód, beépíthetőség szempontjából igazodnak a leg­újabb építési technológiákhoz, emellett a szokványostól eltérő homlokzatok kialakítását is le­hetővé teszik. Ezekből a gyárt­mányokból az építőipar és kereskedelem rendeléseit nem is a képesek kielégíteni. A főváros­ban sorban­ állnak a hétvégi, családi és társasházat építők a­­ korszerű bajai nyílászárókért, érdekes viszont,­­hogy a me­gyénkben TÜZÉP-telepeken nem érdeklődnek e termékek iránt. Az első negyedévben egyéb­ként csaknem 27 ezer ajtótokot 24 ezer ablakot és majdnem hat­ezer erkélyajtót és szakipari fa­lat állítottak elő az ÉPFA ba­jai gyárában.­­A termékek értéke eléri a 33­ millió forintot, ami az évi terv időarányos részének felel meg. A. T. S. • A gyárban hasznosítják a hulladékanyagot is. Fedor Józsefné gépével a deszkadarabok fogazás utáni összetoldását végzi. Az ország legjobbjai S. oldal Rang és kötelesség S. oldal Pártmunka a lakóterületen Húsz százalékkal I. oldal több sertés S. oldal A tv és rádió jövő heti műsora |® á­­fc oldal Sport 7. old»I A KGST megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelték a Parlamentben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa pénteken, a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést rendezett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudomá­nyi Intézetének igazgatója, Politikai Bizottság tagjai: Huszár­­ István és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesei, Friss István akadémikus és Nyi­­kolaj Faggyejev, a KGST titkára. Jelen volt a párt Központi Bi­zottságának és a Miniszterta­nácsnak sok tagja, ott voltak az országgyűlési bizottságok elnö­kei, vállalatok, intézmények ve­zető beosztású munkatársai, a szocialista országok budapesti diplomáciai képviseletének veze­tői, tagjai. A Himnusz elhangzása után az ünnepi ülést az elnöklő Németh Károly nyitotta meg. Németh Károly a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköz­­társaság Minisztertanácsa nevé­ben köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd a következő­ket mondotta: egyenlő jogokat élveznek, amely­ben érvényre jut a szuverenitás, a nemzeti érdekek tiszteletben­ tartása. A fejlődés hatalmas méreteit jól példázza, hogy a KGST-tagál­­lamok összesített nemzeti jöve­­delme 1948-hoz képest több mint nyolcszorosára, ipari termelése több mint 12-szeresére nőtt, e­közben átalakult és minden or­szágban korszerűbb színvonalra emelkedett a mezőgazdaság. A KGST-országok egymás közötti kereskedelmi forgalma 1973-ban elérte a kb. 48 milliárd rubelt, vagyis az 1950. évinek tízszeresét Amíg az együttes részesedésünk a világ ipari termeléséből 1950- ben kb. 18 százalékot tett ki, addig napjainkban már mintegy 33 százalék. Érthető tehát, hogy a KGST-országok fejlődése a vi­lággazdaság valamenyi szektorá­ra növekvő hatást gyakorol. Hazánk — mint a KGST egyik alapító tagállama — negyed százada aktív résztvevője a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének. Az egykor elmaradt magyar gazdaság felzárkózótt a gazdasági­lag közepesen fejlett országok sorába. Jelentősen megnőtt sú­lyunk és szerepünk a nemzet­közi munkamegosztásban. Ter­melő kapacitásaink több mint Németh Károly megnyitója — Történelmi negyedszázadot ünneplünk. A Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának, a szocia­lista országok együttműködésé­nek jubileumára emlékezünk ma. Szocialista közösségünk és benne hazánk fejlődésének is rendkívül fontos szakasza volt ez a negyedszázad. Olyan kor­szak, amelynek eredményeire, sorsfordító változásaira, az eze­kért folytatott harcainkra, küz­delmeinkre méltán lehet büsz­ke egész nemzedékünk. S le­gyünk is büszkék, hiszen KGST-ben megvalósított szocia­­­lista gazdasági együttműködé­sünk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy alaposan megváltozott világ körülöttünk — és benne a mi magunk is — ez alatt a hu­szonöt év alatt. Elég emlékeztetni arra, hogy amikor az európai szocialista or­szágok 1949-ben megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, még mennyi nehézség­gel kellett szembenézniök. De közös eszménket, a marxizmus —leninizmus erejét, s elszánt­ságunkat, hogy a magunk vá­lasztotta úton, a szocializmus út­ján megyünk előre, nem törheti meg semmi. Ma a szocializmus belső és nemzetközi helyzete alapvetően más. A szocialista vi­lágrendszer a világpolitika meg­határozó tényezője, s ebben ki­magasló szerepe van a szocialis­ta országok gazdasági összefogá­sának. A szocialista közösség gazda­sági kapcsolataiban, a KGST létrejöttében és működésében megkülönböztetett szerepe volt és van ma is a Szovjetuniónak, amely kezdettől fogva a legtöbb segítséget adta a KGST-orszá­­goknak, mindig önzetlenül osz­totta meg gazdag tapasztalatait a testvérországokkal. Ezért is lehet olyan imponáló a mi gaz­dasági közösségünk fejlődése. Népünk áldozatos munkája és szorgalma mellett éppen ez, Szovjetunióval és a többi szo­­­cialista országgal való szoros együttműködés tette lehetővé, hogy az elmaradott agrárorszá­gok sorából történelmileg rövid idő alatt, a korszerű mezőgaz­dasággal rendelkező szocialista ipari államok színvonalára emel­kedjünk, hogy visszavonhatatla­nul megszilárdítsuk a szocialis­ta vívmányokat, hogy törekvé­seinknek megfelelően növeljük dolgozó népünk életszínvonalát. Meggyőződésünk, hogy a szo­cialista országok együttműködése és gyors fejlődése, az államok és a népek békés együttmunkál­kodására irányuló törekvés nö­vekvő rokonszenvet kelt és mind nagyobb vonzerőt jelent a világ dolgozóinak szemében. Együttműködésünk sikere ab­ban is rejlik, hogy a KGST-tag­­államok kommunista és mun­káspártjai mindenkor marxista— leninista választ tudtak adni az új kérdésekre. Szocializmust épí­tő népeink nemzeti és nemzet­közi érdekei egyaránt megköve­telik, hogy ezután is mindig keressük azokat a lehetőségeket, amelyek még hatékonyabbá, még tervszerűbbé teszik és magasabb színvonalra emelik együttműkö­désünket. Németh Károly megnyitója után Lázár György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet, egyharmada közvetlenül nemzet­közi szükségletek kielégítésére termel. Külkereskedelmi forgal­munk döntő részét — mintegy kétharmadát — szocialista orszá­gokkal bonyolítjuk le. Ezen belül is különösen fontos szerepe van népgazdaságunk számára a Szov­jetunióval folytatott kereskede­lemnek. Több, mint tíz éve, hogy az európai KGST-tagországok létre­hozták a közös villamosenergia­rendszert, amelynek jelenlegi há­lózatta több ezer km hosszú, 20 fővezetékből áll. A „Béke” egye­sített energiarendszer csupán 1973-ban mintegy 17 milliárd kW óra villamosenergia-cserét tett lehetővé. Hasonlóan kiemelkedő szerepet tölt be a „Barátság” kőolajveze­ték, amelyen 1962-től napjainkig Magyarország, az NDK, Lengyel­­ország és Csehszlovákia számára mintegy 270 millió tonna kőolajat szállított a Szovjetunió. Tovább bővül a gázvezetékek hálózata. Napjainkban sikeres tárgyalások folynak az Orenburg körzetéből induló és a Szovjetunió nyugati határáig húzódó újabb hatalmas gázvezeték közös erővel való megépítéséről. Lázár György ezután rámuta­tott, hogy a KGST-országokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval kötött megállapodásaink szó­­(Folytatás a 2. oldalon) Lázár György beszéde • Huszonöt éve annak, hogy az európai szocialista országok kom­munista- és munkáspártjai lét­rehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A nemzetközi együttműködés e szocialista szer­vezete történelmi küldetést tel­jesített a múltban, napjainkban pedig új távlatokat tár elénk. A mi közösségünk együttmű­ködésének alapja a marxizmus— leninizmus eszméitől áthatott proletár internacionalizmus, az a testvéri szövetség, amely a kö­zös cél érdekében egyesít ben­nünket. Ezért válhatott a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csa születésének első pillanatá­ban olyan szervezetté, amelyben a részt vevő kis és nagy országok \

Next