Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-24 / 120. szám
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTEK Öt község bizalmából Amikor a Tiszakécskén megtartott jelölőgyűlésen az előadó méltatta Angyal János érdemeit, a nézőtéren többen helyeslően bólogattak, így igaz. S amikor a hozzászólások idején felálltak Lakitelek, Tiszakécske, Nyárlőrinc, Tiszaalpár és Lászlófalva lakosságának, választópolgárainak megjelent képviselői, hogy kiálljanak a jelölt mellett, ugyancsak többen elárulták arckifejezésükkel, tekintetükkel, félhangos közbeszólásukkal, hogy kedvükre van a jelölés. Akit a 7. számú választókerület szavazásra jogosult polgárai most ismét jelöltek, mint országgyűlési képviselő, a legutóbbi ciklusban „fáradságot nem ismert, amikor a körzetéhez tartozó községek, s a kiterjedt tanyavilág népének segítség kellett”. Angyal János Tiszakécskén született, szülei itteni parasztemberek, jelenleg is tagjai termelőszövetkezetnek. Középiskolai tanulmányait 1952-ben fejezte be, majd a szegedi tudományegyetem bölcsészkarán tanári diplomát szerzett. Ezt követően évekig tanított a tanyavilágban, majd 1967-től mint a helybeli iskola igazgatója munkálkodik a jövő nemzedékek nevelése érdekében. Mint országgyűlési képviselő, a nép, a lakosság tartotta szem előtt az szolgálatát elmúlt négy esztendő alatt. Szinte valamennyi jelentősebb esemény, történés szereplője volt, ami a választókörzetéhez tartozó községek területén lezajlott. S eljárt az országos szerveknél az egyes fontos célok gyakorlati megvalósításakor. Fellépett az illetékes helyeken a lászlófalvi óvoda építéséért; segített a 900 éves Tiszaalpár jubileumi létesítményeinek megvalósításában; kezdeményezte a tiszakécskei szakadópart kikövezésének ügyét; sürgette az útépítéseket; lépéseket tett a tanyavillamosítás, az üzemanyag-ellátás, s a jobb közlekedési viszonyok megteremtése érdekében. Fel sem lehetne sorolni, hogy mi mindenben működött közre, s ma mindennek volt éppen ő a kezdeményezője. A becsületesen, s lelkiismertesen végzett munkát figyelembe vették, amikor az elmúlt évben felvették a párttagjai sorába. V. M. A legszebb feladat a közösség szolgálata Vincze József, a soltvadkerti Jóreménység Szakszövetkezet elnöke, a 19. számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltje. Soltvadkerten született. Gyermekévei a földműves munkához kötődnek. 1959-ben beiratkozott levelező tagozatra a budapesti Asztalos János Kertészeti Technikumba. Szüleivel együtt 1960-ban az akkor alakult Ezerjó Szakszövetkezet tagjai közé lépett. A vezetőségbe is megválasztották. Miután sikeresen elvégezte a technikumot, 1964-ben agronómusi feladattal bízták meg. Az Ezerjó és Jóreménység Szakszövetkezet 1965-ben egyesült. A Jóreménység néven működő szakszövetkezetben is agronómus lett, és az egyesülést követő évben egyhangúlag szövetkezet elnökének választották. Irányításával a gazdaság egyenletesen fejlődött. Az 1971- es országgyűlési képviselőválasztáson a 19. számú választókerületben kettős jelölés volt, s a választókerület lakóinak többsége Vincze Józsefre adta voksát. A következő esztendőben a TOT- nak is tagja lett, és ezen belül a szakszövetkezeti bizottság elnöke. Mint országgyűlési képviselő, a választókörzet hat községének megismerését, segítését tekintette legfontosabb feladatának. Rendszeresen ellátogatott a községekbe. Az 1973-as nyári országgyűlésen felszólalt. Foglalkozott megye lakáshelyzetével, közművesítési gondjaival, azt kérve, hogy a megye az V. ötéves tervben a lakáshelyzet javításához nagyobb támogatást kapjon. Felszólalásának második részében a szakszövetkezetekről szólott, elsősorban a nagyüzemi szőlőtelepítés helyzetét és a szakszövetkezetek merte eljövendő feladatát eleA napokban, május 15-én Kecelen megtartott jelölőgyűlésen a résztvevők Vincze Józsefet egyhangúlag megválasztották országgyűlési képviselőjelöltnek. Meghatottan köszönte meg a bizalmat és a következőket mondotta: — Legszebb feladat szolgálni a közösséget, úgy munkálkodni, hogy az ország és a mi területünk fejlődjön, a párt politikája, határozatai, az ötéves terv célkitűzései megvalósuljanak. Sok a teendő még ebben a körzetben is, mint például a keceli művelődési központ építése, Soltvadkerten iskolabővítés, bekötőutak építése, hogy csak a legégetőbbet említsem, de községek lakosságának segítségével, összefogásával sok minden megvalósítható. Cs. I. Befejeződtek a jelölőgyűlések Molnár Frigyes jelöléséhez csatlakoztak a BRG-ben Csütörtökön délután zsúfolásig megtelt a kecskeméti magnetofongyár ebédlője. Gáspár Sándorné alapszervezeti párttitkár, a jelölőgyűlés levezető elnöke, üdvözölte a 3. számú választókerület állampolgárait, dr. Molnár Frigyest, a SZÜVOSZ elnökét, Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Kőrös Gáspárt, a városi pártbizottság első titkárát, dr. Mező Mihályt, a városi tanács általános elnökhelyettesét, Pankovits Józsefnét, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagját és Fehér Sándort, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökét. A gyűlésen a Reszelőgyár, a Sütőipari Vállalat, a MÁV és a közúti igazgatóság dolgozói, a 607. sz. MVM Iparitanuló Intézet, valamint a Hunyadivárosi Általános Iskola tanárai is részt vettek. Rudasi Károly, a gyár igazgatója, a gyűlés szónoka beszédében részletesen elemezte az ország, a megye és Kecskemét elmúlt négy évi fejlődését, majd beszámolt a BRG sikereiről is. Megemlékezett arról, hogy dr. Molnár Frigyesnek milyen érdemei vannak a város fejlesztésében, majd csatlakozva a Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karán május 19-én tartott jelölőgyűlés határozatához, javasolta újrajelölését. Nyolcan szólaltak fel, s támogatták dr. Molnár Friegyes jelölését. A szavazás után dr. Molnár Frigyes meleg szavakkal mondott köszönetet a bizalomért. O. L. Selyem Zsigmondot Szabadszálláson is jelölték E hét első napján Kunszentmiklóson zajlott le a megyei 4. számú választókerület jelölőgyűlése. Ezen a helybeli, valamint a kunadacsi, kunpeszéri és a szabadszállási választópolgárok Selyem Zsigmondot, a kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet elnökét ismét megválasztották képviselőjelöltjüknek. Csütörtökön este a szabadszállási művelődési házban tartottak csatlakozó gyűlést, amelyen a nagyközség választópolgárai döntötték el, hogy ki legyen a jelöltjük a parlamentben. Zrínyi Ferenc, a Hazafias Népfront szabadszállási bizottságának elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd Csorba János, a községi pártbizottság titkára beszélt Szabadszállás gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséről. Az előző országgyűlési választás óta 230 lakás épült, 8 tantermes iskola, 7 kilométer kövezett út létesült, és társadalmi összefogással most készül el a százszemélyes óvoda. Csík László tanácstitkár javasolta a jelölőgyűlés résztvevőinek, hogy a másik három kiskunsági település választópolgárainak elhatározásához csatlakozva Selyem Zsigmondot fogadják el képviselőjelöltjüknek. A javaslatot támogatta Kujáni Ferenc tanár, Molnár Vilmos tsz-elnök, Papp Kálmán főmezőgazdász, Gecse Ferencné háziasszony, Farkas József, és a kunadacsiak képviseletében felszólaló Hajcsik Antal. A gyűlés résztvevői nyílt szavazással egyhangúlag elfogadták Selyem Zsigmondot jelöltjüknek. A csatlakozó gyűlésen részt vett dr. Matos László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Budai József, a kecskeméti járási pártbizottság titkára, Horváth József, a járási hivatal elnökhelyettese is. A gyűlésen a helyi általános iskola úttörői adtak műsort. K. A. Ispánovits Márton jelölését Kisszálláson is megerősítették Május 14-én este Tompán tartották a 11. számú választókerület jelölőgyűlését. Ispánovits Mártont, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek elnökét választották meg akkor jelöltjüknek Balotaszállás, Bácsszőlős, Csikéria, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kunbaja, Kunfehértó, Pirtó, Tompa és Zsana választópolgárai. Ehhez a jelöléshez csatlakozva tartották meg Kisszállás választói gyűlésüket csütörtökön este a község művelődési házában. A szép számmal összegyűlt közönséget és a vendégeket Bor Józsefné tanár köszöntötte. A kisszállási, valamint a környező községek választóin kívül ott volt dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Nagy István, a kiskunhalasi járási pártbizottság titkára is. Nagy János, községi párttitkár számolt be Kisszállás négyesztendős fejlődéséről, kommunális, kereskedelmi létesíményeinek gyarapodásáról. Majd Bor Józsefné javasolta, hogy a kisszállási jelölőgyűlés fogadja el Ispánovits Mártont jelöltnek, csatlakozva a 11. számú választókerület állampolgárainak tompás választásához. Több felszólaló támogatta Ispánovits Márton jelölését, majd szavazáskor a gyűlés résztvevői egyhangúlag az ő személye mellett döntöttek. A csütörtöki nappal megyeszerte befejeződtek az országgyűlési képviselőjelölő-gyűlések. Kalocsai összefogás óvodáért A helyi műanyagfeldolgozó vállalat 25 hellyel bővítette nemrégiben a Széchenyi lakótelepi 75 személyes óvodát. Ezzel, és a Csokonai utcában épülő ugyancsak 75 személyes gyermekintézmény elkészülésével — várhatóan augusztusban — valamennyi óvodáskorú gyermek elhelyezése megoldódik Kalocsán. Önmagában is figyelemre méltó az iménti hír, amelyhez még feltétlenül hozzá kívánkozik: a 3,3 millió forint értékű létesítmény építése — amelyhez az anyagot a városi tanács biztosítja. — a tanács költségvetési üzemének szakirányításával, teljes mértékben társadalmi munkával történik. Azóta, hogy a város párt- és tanácsi vezetőinek, munkatársainak részvételével az óvoda alapozása megkezdődött a tanács művelődési osztályának ütemezése szerint egymást követik a munkában Kalocsa szocialista brigádjai. A célért való széles körű összefogást tanúsítja, hogy szinte nincs is a városban üzem, amely valamilyen módon közre ne működne az óvoda létrehozásában, az óvodai gond megoldásában. i I* Csaknem kétszáz brigád versenyez a Bácskában A Bácskai Termelőszövetkezetek Termelő Szövetségének versenybizottsága értékelte a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny első szakaszában elért eredményeket. Eszerint a szövetség tagszövetkezetei a termelési érzet túlteljesítésére tett vállalásaikat 36 millió forintra, vagyis több, mint 180 százalékra, az anyag, alkatrész, üzemanyag megtakarítására vonatkozó elképzeléseiket pedig 15 millió forintra, csaknem 180 százalékra teljesítették. Az első szakaszban mintegy száz brigád nyerte el a megtisztelő címet. Közülük kiemelkedő teljesítményt nyújtott az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet Rákóczi, a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet József Attila, a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet Dózsa György, a tataházi Petőfi Termelőszövetkezet Kilián György és a bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezet Tyereskova brigádja Részükre a területi szövetség elnöksége elismerő oklevelet és pénzjutalmat adományozott. A termelőszövetkezetek javaslata alapján több kiváló eredményt elért szövetkezeti tag is kapott elismerő oklevelet és tárgyjutalmat. A munkaverseny jelenlegi szakaszában 196 brigád csaknem 3400 taggal tűzte maga elé a szocialista cím elnyerését, vagy ismételt megtartását. Elő akarják segíteni, hogy a körzet termelőszövetkezeteinek ez évi intézkedési terveiben szereplő 45 millió forint összegű megtakarítást elérjék. PETŐFI NÉPE • 1975. május 24. • 3 Miniszteri rendelet a vetőmagvak előállításáról, forgalmazásáról A vetőmagvakról és az egyéb növényi szaporító anyagokról szóló törvényerejű rendelet alapján — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — módosította és kiegészítette korábbi rendelkezését a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A rendelet a termelők, a mezőgazdasági üzemek érdekében lényegében megszigorította a vetőmag előállítását és forgalmazását. A nemesített vetőmag ugyanis olyan bizalmi cikk, amely termelőjének jó üzlet, vásárlójának hasznos, de minősége nem megfelelő nagy károkat is okozhat. A jó kereseti lehetőségeket ígérő termesztéssel sokan szeretnének foglalkozni. Ezért gondoskodni kellett az ellenőrzésről, arról, hogy az előírásoknak mindenben megfelelő vetőmag kerüljön a termesztőkhöz. A rendelet — a korábbival ellentétben — engedélyhez köti ezt a tevékenységet. A rendelet előírja, hogy nemesített vetőmagvak előállításáról vetőmag-szaporítást rendszeresen, az azzal megbízott gazdaságokkal kötött szerződés alapján kell gondoskodni. Vetőmag termeltetésével, feldolgozásával és forgalmazásával viszont csak olyan állami vállalat, szerv foglalkozhat, amely erre a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől engedélyt kapott. A miniszteri intézkedés rendezi a külföldi vetőmagok beszerzését is. A rendelet szerint külföldről vetőmagot behozni ugyancsak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hozzájárulásával szabad. A rendelet ezen a héten lépett hatályba. (MTI) Várospolitika a bajai lakókörzetekben A Hazafias Népfront Baja városi Bizottságát''pikátítottam belle abba !s.'jegyzőkörtyvbebarrtt fel!A „választási fórum” névvel illeti a 8. lakókörzetben legutóbb lezajlott találkozót. — Nem jelölőgyűlésről van szó? — érdeklődtem Földvári Imre népfronttitkártól. — Nem, nem. Ezeken a fórumokon a lakóbizottsági elnökök, tanácstagok, a népfront körzeti bizottságának tagjai, tehát a lakosság képviselői jönnek össze, meg az érintett körzet érdeklődő választói. E tanácskozások rétegtalálkozóknak tekinthetők, hiszen a lakosság különböző rétegeinek képviselői együtt jönnek össze. Persze, így történik ez a jelölőgyűléseken is, de van egy kis különbség. Ott a jelölésre, a jelölt személyére koncentrálódik a figyelem, amellett, hogy áttekintést kapnak az elmúlt ciklus eredményeiről, gondjairól, a jövő célkitűzéseiről. Tehát, hogy úgy mondjam, nem „vitatkoznak” a körzet közvetlenebb ügyeiről. Ezeken a körzeti összejöveteleken inkább van mód beszélgetésre. A „választási fórum” elnevezésben a soron levő aktualitás is hangsúlyt kap... S természetesen a békegyűléseken is szó esik a június 15-i országos eseményről. Földvári Imre magyarázatát hallgatva elgondolom: csakugyan nem az elnevezésen múlik egy fórum sikere, illetve, hogy az adott időben volt-e rá igény. Eszerint ezek most olyan, „össz-réteggyűlések” egy-egy lakókörzetben? — Igen — öt helyen. Két találkozó ugyanis tipikus réteggyűlés lesz. Egyik az első választó fiatalokkal, másik a nők számára. Előadók — vagy talán helyesebben a lakossággal való beszélgetés összefogói a városi tanács vb-tagjai, s a népfront városi vezetői. — Mi tanúsítja, hogy időszerűek ezek a fórumok, hogy választói igényt elégítenek ki, Földvári elvtárs? — Az érdeklődés külső mutatója egyfelől a résztvevők szép száma, másfelől az eszmecserék élénksége. A 8-as és a 2-es körzetben már voltak ilyen beszélgetések, s ez volt a tapasztalat. A 8-as körzetben például — kerek számban —— ötven kérdést vetettek fel, illetve vitattak meg a jelenlevők — az előadókkal. — A jegyzőkönyvben — ha jól emlékszem — nyolc-tíz témát rögzítettek. Az ötven kérdés tehát ezek körül forgott? — Ami a jegyzőkönyvbe került, arra nem tudtunk választ adni, vagy nem pontosat. Ezért továbbítjuk a kérdéseket a városi tanácshoz, hogy a legilletékesebb szakágazati vezetők adjanak majd azokra tájékoztatást, illetve vegyék számba a kéréseket, javaslatokat, észrevételeket. Leggyakoribb témák járdaprogram, útjavítás, vízbekötések, tanyavillamosítás, köztisztaság, nyitvatartás. — Ezekről nyilván eddig is tudtak a város vezetői? — Egy részüket még nem ismerték. Hiszen időközben, egyik találkozótól a másikig, a körzetekben is változások adódnak. Ez a jó, mert a mozgást mutatja. És sajátosan az adott körzetet érintik. Mint mondják a KISZ- lakótelep áruellátásának újabb követelményei az egyik körzetben vagy a Duna-híd felé vezető útviszonyok a másikban. Vagy ahogy a szemétszállítás mindkét körzetben probléma, de mondhatni városszerte az. — Eszerint téma, kérdés minden találkozóra van. — Olyan nem volt, hogy „na, minálunk már nincs mit tenni”. De új vonása az is az utóbbi rétegtalálkozóknak, hogy a lakosság a város gazdasági helyzetéről, lehetőségeiről mindig tájékozottabban jön el a beszélgetésekre. Régen volt az, amikor egyesek ironizálva álltak elő a kívánságokkal. Most az a gyakori, hogy a városvezetés képviselőivel együtt töprengve munkálkodnak azon, hogyan lehetne valamit olcsóbban, gyorsabban megvalósítani. Itt adódik aztán a következtetés, hogy a társadalmi összefogással sok minden könnyebben megoldható. Ez már a társadalmi munka területe. De így valósult meg a Türr-emlékmű környékének rendezése az erdőgazdaság, a vízügy, s a lakosság közreműködésével. ... Ha belegondolunk, a választások előkészítő szakaszában rendezett hasonló találkozók — közvetve és közvetlenül — ahhoz is hozzájárulnak, hogy a leendő országgyűlési képviselők feladatai sorából egyre több részprobléma kiessen. Olyanok, melyek megoldása a helyieken múlik. A képviselő energiája, ideje pedig mindinkább a valóban átfogó, „nehézsúlyú” kategóriába sorolható tervek, elképzelések, gondok elintézésére marad. —th —n (Pásztor Zoltán felvételei) i