Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-01 / 127. szám
AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 127. számára: 90 fillér 1975. június 1. vasárnap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE A pedagógusokat köszöntötték Tegnap délelőtt az óvodákban és az iskolákban tisztelet, a hála ad és a megbecsülés szavaival fordultak a nevelőkhöz, virágcsokrokat nyújtottak át a gyerekek, diákok. Baján város vezetői a a munkahelyeken keresték fel őket, meghitt hangulatú, szép Bács- Kiskun megyei ünnepség Kecskeméten, a megyei művelődési központ épületében zajlott le a pedagógusnap alkalmából. A Hosszú utcai óvodások dalos-táncos műsorral, a Kecskeméti Ének- Zenei Általános Iskola kamarakórusának tagjai madrigálokkal kedveskedtek a megjelenteknek. Ott volt Gera Sándor, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője, Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára, és Szűts Sándor, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára. Megnyitó szavakat Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondott, majd dr. Major Imrének, a megyei tanács elnökhelyettesének köszöntője hangzott el. Mint kifejtette, a 30 éve felszabadult Magyarországon immár a 24. alkalommal tiszteleg a társadalom június első vasárnapján a becsületes munkát végző óvónők, tanítók és tanárok előtt, akik nem csupán az intézményekben, hanem a közművelődésben is áldozatos tevékenységet fejtenek ki, illetve sokféle közösségi megbízásnak tesznek eleget. A megváltozott körülményeket kifejező, új hagyományokat teremtő ünnepséggé érett a pedagógusnap is. Szólt a végbement fejlődésről, a mind korszerűbbé váló oktató-nevelő munka főbb állomásairól. A megyei pártértekezlet kitűzte a további feladatokat. A legfontosabb tennivalókat az óvodák, az általános iskolai és a szakmunkásképzés fejlesztése, a hátrányosabb helyzetből induló fizikai dolgozók gyermekeinek segítése jelenti. Beszéde végén dr. Major Imre, a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében külön is köszönetét fejezte ki a kimagasló eredményt elért pedagógusoknak, s átnyújtotta a kitüntetéseket. H. F. : Ambrus András tanár átveszi az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést dr. Major Imrétől. Befejezik a kiváló szövetkezetek ünnepségei Kecskeméten Nyers Rezső adta át a kitüntetéseket Szombaton befejeződtek a kiváló termelőszövetkezetek avatóünnepségei. A megyében összesen 32 termelő- és szakszövetkezet, valamint három szövetkezeti társulás nyerte el tavalyi gazdálkodási eredményei alapján a megtisztelő címet. Pénteken délután Habán, a bojári Sertéstenyésztő és Hizlaló Termelőszövetkezeti Közös Vállalkozás központjában volt ünnepség. Tegnap délelőtt a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tartott ünnepi küldöttgyűlést, ahol Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának a tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója adta át a kitüntetést. Hasonló ünnepi eseményre került sor a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetben, ahol dr. Sáli Emil, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezetben, ahol Király László, a megyei tanács vb osztályvezetője, és a pálmonostorai Keleti Fény Termelőszövetkezetben, ahol dr. Tóth Imre, a megyei tanács vb osztályvezetője nyújtotta át a kitüntetést a közös gazdaság vezetőjének. t A kecskeméMagyar— Szovjet Barátság termelőszövetkezet az ünnepséget szombaton délelőtt Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tartotta. A megjelenteket Szecsei Teréz, a termelőszövetkezet pártvezetőségének titkára köszöntötte, köztük Nyers Rezsőt, Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság, Mészáros Jánost, a városi zottság pártbititkárát, dr. Gyapai Józsefet, a városi tanács elnökét, a termelőszövetkezettel kapcsolatban álló intézmények, vállalatok, valamint a társgazdaságok vezetőit. Ezt követően Kósa Antal, a termelőszövetkezet elnöke adott áttekintést az elmúlt évek gazdálkodásáról és a további elképzelésekről. A gazdaság harmadszor nyerte el a kiváló címet. Az elnök hangoztatta: — Ez őszinte örömmel és büszkeséggel tölt el, bennünket, anélkül, hogy önelégültséget okozna. Mindenekelőtt arra kötelez, hogy további erőfeszítéseket tegyünk a gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezet jelenleg csaknem 5400 hektáron gazdálkodik. Az elmúlt években jelentős beruházásokat valósítottak meg. Felépült a központi gépjavító műhely, elkészült az új szarvasmarha telep. Tavaly már használatba lépett az ezer vagonos gabonafogadó állomás. Nagy jelentőségű a szennyvízhasznosító telep, amelyet a termelőszövetkezet, kísérleti jelleggel hozott létre. Számos szociális létesítményt is építettek. Az összehasonlító adatok alapján rendkívül dinamikus a fejlődés. A közös vagyon az 1960. évi 6 millióról 219 millióra nőtt, a halmozatlan termelési érték 10 és fél millió forintról több mint 170 millióra. Az egy főre jutó termelési érték 14 ezer forintról 114 ezer forintra emelkedett. Ugyanez egy hektárra vetítve 4 ezerről csaknem 34 ezerre nőtt. A további feladatok között szerepel egy új lakótelep építése a borbási határrészen. Itt házhelyet és anyagi segítséget nyújtanak az új otthonok építéséhez, éppen úgy, mint Városföldön, ahol már kialakult a szövetkezeti lakótelep. Nyers Rezső elismerő szavak kíséretében nyújtotta át a szövetkezet elnökének a kitüntetést. Rámutatott, hogy a kiváló cím elérésének követelményei évről évre emelkednek és a közös gazdaság kollektívája külön is dicséretet érdemel azért, hogy harmadszorra is sikerült megfelelnie a kívánalmaknak. Ezután négy miniszteri kitüntetést adott át köztük Kósa Antal elnöknek, aki szintén megkapta a Mezőgazdaság kiváló dolgozója elismerést. Tíz tag pedig kiváló termelőszövetkezeti dolgozó) kitüntetést kapott. Az ünnepi küldöttgyűlés az elnök köszönő szavaival, valamint a pártbizottság titkárának záróbeszédével fejeződött be. 0 Kósa Antal elnök beszámolóját tartja. 0 A küldöttgyűlés résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) Jöhet a borsó A Kecskeméti Konzervgyárban néhány nap múlva kezdődik az idei első nagy szezon, a borsó feldolgozása. A tmk-sok már az utolsó simításokat végzik a gépeken és különböző berendezéseken, s mindent elkövetnek azért, hogy az előreláthatóan hat hétig tartó munka zavartalan leigyen. A gyárra 2790 hektáron termett borsó feldolgozása vár. Tíz termelőszövetkezettel kötöttek borsótermelésre szerződést. Ezek közül legnagyobb mennyiséget a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz szállítja a gyárba, hatszáz hektáron foglalkoznak ennek a fontos élelmicikknek a termesztésével. A lászlófalvai Tavasz Tsz-ből 345, a Dózsa Tsz-ből 300, tassi a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tszből pedig 250 hektár borsótermését várják. Felvételeink a borsószezonra való felkészülés utolsó mozzanataiból adnak ízfisítőt. A dobozüzem zárórészlegének Ságvári szocialista brigádja egy új típusú dobozzáró gépet szerkesztett, amely jelentősen növeli majd a termelékenységet. Felvételünkön Kerekes Sándor , a brigád egyik újítója, valamint Lipóczki István, Szűcs Ambrus és S. Kovács István, az új gép üzembe helyezésén dolgozik. Bal oldali képünkön, néhány héttel ezelőtt láttak hozzá a dobozüzem dolgozói a szezon előkészítéséhez. Munkájuk nyomán már több mint 0 millió doboz vár felhasználásra. Farkas György targoncavezető a vállalat kiváló dolgozója, a Zalka Máté szocialista brigád tagja, éppen egy újabb szállítmány litografált dobozzal érkezik a tárolótérre. (Opauszky László felvételei) Tizenötmillió forint megtakarítást vállaltak Kalocsa üzemei Kalocsán megközelítőleg háromszáz, az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, vagy más munkaterületen dolgozó brigád vesz részt a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. Május elsejére mindenütt kiértékelték, hogy a kollektívák a verseny első szakaszában mit valósítottak meg felajánlásaikból. A város dolgozóinak összesített teljesítménye pénzben kifejezve megközelíti az 30 millió forintot. Ez az összeg többlettermelésből, takarékosabb gazdálkodásból és a várospolitikai célok megvalósításáért végzett társadalmi munkák értékéből tevődik össze. A Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat brigádjai például egy huszonöt kisgyereket befogadó óvodát építettek a városnak. A vállalat az anyagköltségeket is fedezte. A versenyben tett társadalmi munkavállalások másik kiemelkedő eredménye egy 75 gyerek elhelyezésére alkalmas óvoda, amelynek tető alá hozásában részt vesznek Kalocsa többi gazdasági egységének munkásai.Az augusztusra elkészülő létesítmény anyagköltségeit a városi tanács fizeti. Az említetteken kívül számottevően gyarapodott ;a város önkéntes társadalmi munkavállalóknak a kultúrház a bölcsődék javára, valamint a felszabadulási park, a május-kert és a játszóparkok létesítésénél végzett munkájával A verseny második szakaszában a vállalások közt :i takarékosság került az első helyre a kalocsai termelő vállalatoknál, üzemekben. Az intézkedési tervek szerint 1975-ben a város gazdasági egységei összesen csaknem 15 millió forintot takarítanak meg. Ebből mintegy 10,2 millió forintot az anyagok, 3,5 milliót az energia megfontoltabb felhasználásával 1,2 milliót, míg egyéb módon — a többi közt a szállítások körültekintőbb megszervezésével — akarnak elérni. Két A város tárcaiparhoz tartozó vállalata, illetve üzeme együttvéve 7 millió forintot meghaladó takarékosságot tűzött ki célul Közülük a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat közel 4 millió forint értékű anyag és — kisebb részben — energia megtakarítására talált lehetőséget. A tanácsi ipar három vállalata és két üzeme a verseny második szakaszában összesen mintegy 3,9 millió forintos eredményt vár a takarékossági intézkedésektől. A Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatnál — ahol a legtöbb lehetőség van anyag- és energiamegtakarítására —, arra számítanak, hogy a brigádok versenyfelajánlásai révén a termelési eredmények 2,1 millió forinttal jobbak lesznek A négy szövetkezeti ipari üzem dolgozói együttesen 1,5 millió forint értékű anyagot és energiát akarnak megtakarítani 1975-ben. A helyi konfekcióipar 1,6 millió, az Iszkra Mezőgazdasági Termelőszövetkezet dolgozói pedig 630 ezer forintos takarékosságot vállaltak a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny második szakaszára. A. T. S. Az emberi kíváncsiság egyidős magával az emberrel. A tudásszomj kielégítésében évezredek óta nagy-nagy szerepük van a betűknek, a leírt vagy anyagra vésett, s karcolt gondolatoknak. A nyomtatás feltalálása könyvóta rohamosan, s egyfolytában nőtt az érdeklődés a kötetekbe tördelt betűsorok, a műveltséget terjesztő alkotások iránt, amelyekben a mindenkori szellemi élet legjobbjai üzentek — nemcsak kortársaiknak, de az utánuk jövő nemzedékeknek is. A világ nemrégiben ünnepelte — szerte a földkerekségen — a nyomtatott könyv megszületésének ötszázadik évfordulóját. Azt a szinte áttekinthetetlenül gazdag és változatos utat elevenítették fel, amelyet a műveltség terjesztésének e legjobban bevált eszköze befutott Gutenbergék óta az öt földrész országaiban. A magyar könyvkiadásnak sincs oka szégyenkezni. Hivatott mesterei büszkén állhatnak a világ előtt. S ebben az olvasóközönségnek is szerepe van, méghozzá nem is akármilyen. Kevés országot lehetne említeni, ahol a világirodalom elévülhetetlen klasszikusait annyian olvasnák, mint nálunk. Az ünnepi könyvhetek — hosszú évek óta hagyománnyá válva — elsősorban a kortárs magyar irodalom népszerűsítését szolgálják. Méghozzá olyan eredménnyel, hogy annak jelentőségét aligha lehetne eltúlozni, író—olvasó találkozók sorát tartják, s megszervezik az üzemi könyvterjesztést, alkalmi sátrakat és más elárusítóhelyeket állítanak fel. Újabb és újabb emberek, rétegek kapcsolódnak be a rendszeres könyvgyűjtésbe, vesznek részt ilyen módon is a művelődésben. Nem bizonyult igaznak ez ideig — s hisszük, hogy ezután sem — az a jóslat, hogy a televízió és a rádió elterjedése háttérbe szorítja az olvasást. Szerencsére, nem ezt tapasztaljuk. Könyvkiadásunk és könyvterjesztésünk alaposan felkészült az ünnepi könyvhétre, amelyet az idén felszabadulásunk harmincadik évfordulójának megünneplésével kötnek egybe. Százhuszonhét mű látott napvilágot, hogy kielégítse a felmerülő szellemi igényeket. A Szép versek, Körkép antológia, s a szovjet a elbeszélés-gyűjtemény bizonyára sokaknak szerez majd örömet. Holnaptól kezdve szerte a megyében — mint mindenütt az országban — elkezdődnek a könyvheti rendezvények. A Bács-Kiskunba látogató írók — Fekete Sándor, Csák Gyula, Bata Imre, Mándy Iván, Szakonyi Károly és mások — találkoznak majd az irodalom barátaival. Az ilyen alkalmak mindig hasznosnak bizonyulnak arra, hogy egyre népszerűbbé váljék az irodalom, a művek alkotóit személyesen is megismerjék az olvasók. Mostanában szokás emlegetni a könyvhetek „hősi korszakát”; azokat a régi éveket, amikor a ponyvafedelű sátrak előtt rázhattak kezet írók és olvasók; amikor a magyar író méltán érezhette, hogy nincsen egyedül, hogy vannak, akik számítanak alkotó munkájára. Nos, nem szükséges a messzi időkbe, évtizedekkel ezelőttre visszatekinteni. közelmúlt is kínált már sok- sok ilyen élményt. Elég csupán a tavalyi kiskunhalasi könyvheti irodalmi est forró sikerére utalni, vagy a lakiteleki írótalálkozóra, ahol a hagyományos rendezvényre sokan emlékeznek még. S remélhetőleg a most következők sem múlnak el nyomtalanul. V. M. 7 I