Petőfi Népe, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 27. szám Ára: 90 fillér 1976. február L, vasárnap Szerdán is összeül a megyei tanács A Bács-Kiskun megyei Tanács február 4-én, szerdán kecskeméti székházának nagytermében tartja meg ez évi első ülését. A végrehajtó bizottság javaslatára napirenden szerepel a megye tanácsainak V. ötéves középtávú pénzügyi terve és az 1976. évi költségvetés és a fejlesztési alap jóváhagyására vonatkozó előterjesztés. Megvitatja a tanácsi testület a lakosság számára végzett szolgáltatások fejlesztésének hosszú távra szóló tervezetét. Tájékoztató hangzik el a vb elmúlt évi tevékenységéről, s a megyei tanács, valamint a megyei NEB 1976. esztendei munkatervéről is döntenek a tanácsülésen. ÓVODÁK, SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETEK, DIÁKOTTHONOK Az ötödik ötéves terv oktatásügyi beruházásai t tl. • V • v Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1975. novemberében tárgyalta meg a közoktatás továbbfejlesztésének feladatait. A testületi határozatoknak megfelelően készültek el a közelmúltban az elkövetkező öt év óvodai és iskolai beruházásainak megyei tervei. A pártbizottság álláspontja szerint továbbra is kiemelten kell kezelni az óvodai fejlesztések ügyét. Ezzel összhangban az ötödik ötéves tervben háromezernégyszázzal növelik az óvodák befogadó képességét. Az évtized végére a megyében húszezer kisgyerek elhelyezésére nyílik lehetőség, és ez azt jelenti, hogy az óvodás korúak több mint nyolcvan százaléka jól felszerelt, korszerű intézményekbe járhat. Elsősorban a városokba tervezik az új létesítményeket. Az építkezések mellett nem feledkeznek meg a szakemberképzés fejlesztéséről sem. A kalocsai szakközépiskola és a kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet megnövekedett létszámú nappali és levelezés hallgatóinak munkába állásával 1980-ra feltehetően megszűnik a képesítés nélküli nevelők óvodai alkalmazása. A megyei tanács művelődésügyi osztályán kidolgozott tervek összeállításakor kiemelt fontosságú feladatnak tekintették a szakmunkásképző intézetek fejlesztését. Elsősorban az ipari ágazatok intézményeit bővítik, illetve korszerűsítik. Kalocsán hat, Kecskeméten húsz tantermet és kétszázhúsz diákra tervezett kollégiumot létesítenek. Kiskunhalason három tanterem és egy kétszáznegyven személyes diákotthon. Baján középiskolai és szakmunkástanuló kollégium építésére gondolnak. A megyeszékhely intézményei közül tornateremmé bővül a kereskedelmi szakmunkásképző intézet, az építőipari tanulók elhelyezési gondjait pedig egy százhatvan személyes, a megyei tanács és az ÉPSZER közös beruházásával épülő kollégium enyhíti. A közoktatáspolitikai párthatározatok nagy figyelmet szentelnek az általános iskolai oktató-nevelő munka fejlesztésének. Bács-Kiskun megyében a következő öt évben 226 tanterem létesítését tervezik. A célcsoportos beruházásokból Kecskemét harminckét, Baja tizenkét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas nyolc-nyolc, Kalocsa és Kiskőrös intézményei pedig négy-négy új osztályteremmel, illetőleg ennek megfelelő nagyságú iskolával bővülnek. Ezekhez egyéb, ágazaton kívüli erőforrásokból építendő létesítmények is csatlakoznak. Szeretnék általánosan érvényesíteni azt az elvet is, hogy minden nyolc tanteremnél nagyobb épületben tornatermet is alakítsanak ki. Az általános, iskolák oktató-nevelő munkájának korszerűsítését, illetve a hátrányos helyzetű tanulók körülményeinek javítását szolgálják a körzetesítési program elkövetkező beruházásai. Lajosmizsén, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és Tiszakécskén terveznek hétközi diákotthont. Az új intézményekben összesen nyolcszáz tanyán, külterületen lakó diák „hétközi” gondja oldódik meg,elhelyezésének jelentős erőfeszítések történnek az általános iskolákban működő napközik körülményeinek javítására is. Számos helyen tervezik — főként helyi erőforrásokból— a foglalkoztató helyiségeik bővítését, felújítását, illetve az eddig kihasználatlan termek hasznosítását. Ugyancsak tovább szorgalmazzák a tornatermek, illetve a jól bevált tornaszobák kialakítását. A negyedik ötéves tervben huszonhét iskolai sporthelyiséget létesítettek. A megye gyógypedagógiai oktatásra szoruló fiataljainak helyzetén jelentős mértékben javít a Kecskemétre tervezett új intézmény. A huszonnégy tanteremmel és kétszáznegyven személyes diákotthonnal ellátott gyógypedagógiai intézet a legkorszerűbb oktatási és nevelési feltételeket egyesíti. Bács-Kiskun megyében az ötödik ötéves terv során az oktatási ágazatban több mint hatszázmillió forintot költenek el. A közvetlen megyei beruházások értéke a tervek szerint meghaladja a százötvenmillió forintot. P. M. • A beruházások némelyikét már elkezdték. Jól haladnak munkájukkal a kecskeméti 623. Szakmunkásképző Intézet építői. Eddig 13 mezőgazdasági szövetkezet és társulás’ó B tartott zarszámadási ÍR A Harkakötönyben január 21- én lezajlott közgyűléssel megkezdődött Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági szövetkezetek és társulások mérlegbeszámolója. A hónap utolsó napjáig 13 közös gazdaság és mezőgazdasági vállalkozás tartotta meg zárszámadását, közöttük a kunszentmiklósi Szabadság, városföldi Petőfi, a kecskeméti a Mathiász János, valamint a Törekvés Tsz, a Bátya-fajsz-miskei és a Harta-bojári Sertéshizlaló Közös Vállalkozás, valamint a Termelőszövetkezetek Kecskeméti Kereskedelmi Irodája. A mérlegbeszámolók alapján az a kép alakult ki, hogy a szövetkezeti gazdák és szakemberek a tavalyi, átlagosnál nehezebb körülmények között is derekasan helytálltak, s a közös gazdaságok egymás közötti együttműködését fejlesztve emelték a gazdálkodás színvonalát. Jó példa erre a tavalyi zárszámadás alkalmával még szanált, több milliós veszteséggel zárt kunszentmiklósi Szabadság Tsz. Tagjai a nagyközség másik szövetkezetével szorosan együttműködve eltüntették mérleghiányt, sőt szerény nyereséggel zárták az esztendőt. A kunszentmiklósi Szabadság Tszben ugyanis az Egyetértés Tszben már jó bevált üzemszervezési módszereket alkalmazták, fejlesztették az anyagi érdekeltséget, s egész éven át minden munkát határidő előtt végeztek el. Az 1968-ban alakult és a korábbi években sok gonddal bajjal küszködő kecskeméti tsz kereskedelmi iroda 1975-ben mezőgazdasági nagyüzemek egyamás közötti áruforgalmát teremtette meg. Az ország 313 szövetkezetével, 22 állami gazdaságával tartva kapcsolatot, tavaly 257 millió forint értékű takarmányt, zöldséget, gyümölcsöt, bort, mezőgazdasági munkagépet munkaeszközt, járművet forgalmazott. Az ország hasonló jellegű mezőgazdasági vállalkozásainál alacsonyabb, mindössze 1,4 százalékos nyereséghányaddal működve, jó eredménnyel zárta az 1975-ös évet 2,2 millió forintot (Folytatás a 3. oldalon.) Tél Bács- Kiskunban (Pásztor Zoltán felvételei) Tavaly termékeinek mintegy 90 százalékát külföldön értékesítette az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kecskeméti gyára. Exportszállításaik értéke 360 millió forintot tett ki. Termékeik közé a keresett pénztári gépek mellé új típusú másológépet is felvettek, a gyár, idei terveiről és a következő öt év során várható fejlődésről Fehér Béla igazgató adott tájékoztatást. Ebben az évben tizennyolcezer pénztárgép készül Kecskeméten, majdnem 30 százalékkal mint tavaly. A termelésben több, ez még nagyobb emelkedést jelent, mert a beépítésre kerülő alkatrészek egyre nagyobb hányada készül helyben. A gépek zömét szocialista országokba szállítják, száz közül mindössze tizenötöt értékesítenek belföldön. A hagyományosnak számító elektromechanikus konstrukció gyártása mellett az idén elkészül az első néhány száz elektromos pénztárgép. Ezeket még csak kipróbálásra, megismertetésre szánják. A sorozatgyártás várhatóan a tervidőszak közepén kezdődik. A másik , Kecskeméten készülő termékcsoport a másológép. Ezek gyártmányösszetétele már ez évben alapvetően megváltozik. Az ammóniák és sokszorosítók gyártását megszüntetik. Helyette elektrosztatikus másológépet készítenek, tavaly ebből ötven darabot állítottak elő, az 1976-os termelés 130 darab lesz. A másológépek nagyobb részét szintén szocialista országokba exportálják. Idei árbevételi tervük meghaladja az ötszázmillió forintot, és az ötödik ötéves terv időszakában évről évre tovább emelkedik a gyár termelése. A megnövekvő feladatok jelentős beruházást tesznek szükségessé. Erre a célra a kecskeméti gyárban — egy Új csarnok építésére és a géppark bővítésére — 99 millió forintot irányzott elő a vállalat Félmilliárdos termelés Exporttervek az ÍGY kecskeméti gyárában • A Katus A—20 pénztárgép a szerelés negyvenedik szakaszában. Képünkön: Horváth Zoltán szerelő dolgozik a félkész gépen. • Kecskeméti József elektroműszerész egy másológépet Miff bei (Szilágyi Mihály felvételei)