Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-03 / 130. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 130. szám Ára: 90 fillér 1976. június 3. csütörtök Kádár János és Lázár György fogadta • M. Leszecskót Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP KB székházában fogadta Mihail Leszecskót, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar— szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság 17. ülésszakán részt vevő szovjet delegáció vezetőjét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerda délután hivatalában szintén fogadta Mihail Leszecskót. A szívélyes, baráti légkörű eszmecseréken részt vett dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Az oktatáspolitikai határozatról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Részt vett az ülésen Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára is. A testület először azt a jelentést tárgyalta meg és hagyta jóvá, amely a kalocsai járási hivatal irányító, ellenőrző tevékenységéről készült, s amelynek előadója Berta Somogyi László, a járási hivatal elnöke volt. A végrehajtó bizottság állást foglalt abban, hogy a járási hivatal munkájáról szóló jelentést végleges jóváhagyás végett a megyei tanács következő ülése elé terjeszti. Ezután került sor annak a jelentésnek a megvitatására, amely az MSZMP Központi Bizottsága 1972. évi oktatáspolitikai határozatának végrehajtásáról készült, s amelynek előadója Bodor Jenő, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője volt. Megállapítja a jelentés, hogy az oktatáspolitikai párthatározat megyénkben is társadalmi méretű pezsgést, az oktatási intézményekben sokoldalú munkát, a tanácsi irányításban pedig lényeges változást eredményezett. A határozat végrehajtásának legfontosabb területe az iskolai oktatás, nevelés. Az itt folyó munka korszerűsítésének hosszabb folyamatában az első lépést a tantervek módosítása, a tananyag csökkentése és az új rendtartások bevezetése jelentette — az általános iskolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban. A heti harmadik testnevelési óra bevezetése általában kedvező hatást váltott ki. Az egységes szakmunkásképzés előkészítésével és az 1975/76-tól történő bevezetése közben fokozatosan javult a képzés színvonala. Az eredményességet jól alapozza meg az ipari szakmunkásképző intézetek személyi és tárgyi feltételeinek javulása. Az általános iskolákban az alapvető szemléltető eszközök beszerzésével, a szaktantermek számának emelkedésével, a pedagógusok továbbképzésével sokat javult a tanítási órák hatékonysága. Az új tanügyi intézkedések (új osztályozás, értékelés, az átlagosztályozás eltörlése, korrekciós osztályok megszervezése, az érettségi és írásbeli felvételi vizsgák új rendje stb.) hatására egészséges folyamat indult meg iskoláinkban a bukások, a lemorzsolódások, a túlterheltség csökkentésére, a pedagógiai munka korszerűbbé tételére. A folyamat kezdeti eredményeit jelzik az új iskolai házirendek, az általános iskolai bukási arány 4,2 százalékról 2,6 százalékra történő csökkenése, a nevelési és oktatási eredményvizsgálatok terjedése, a diákönkormányzat erősödése. Minden iskolatípusban céltudatosabb törekvést tapasztalhatunk a különböző nevelési tényezők aktivitásának fokozására és összhangjának megteremtésére. Az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta legeredményesebb volt megyénkben az oktatási intézmények hálózatának fejlesztése és működési feltételeinek javítása érdekében kibontakozott társadalmi összefogás . A tanácsok, üzemek, szövetkezetek, a szocialista brigádok dolgozóinak, a szülőknek a munkája eredményeként segítőkész ugrásszerű a fejlődés az óvodai ellátás terén, mert míg korábban az óvodáskorú gyerekek 54,6 százalékát, ma már 75,4 százalékát tudjuk elhelyezni óvodában. A 81 tanyai iskola villamosítása tette lehetővé az audiovizuális oktatás általánossá tételét 134 I—IV. osztályú tanulócsoportban. A Tanyai kollégiumi mozgalom a körzetesítés felgyorsulását, 697 személyes új általános iskolai diákotthoni fejlesztést tett lehetővé. Az általános iskolai napközis ellátottságunk 15,3-ról 24,6 százalékra emelkedett. Az eredetileg tervezett 124 általános iskolai tanterem helyett 164 ugyancsak az erők összefogásának az eredménye. Ugyanakkor a körzetesítés és az elnéptelenedés miatt 170 tanyai és külterületi tanteremben szűnt meg az oktatás. A fizikai dolgozók gyermekeinek nyújtott támogatás következtében javult a középiskolai tanulóik közötti arányuk: 51,3-ról 62,4 százalékra. A diákotthoni tanulóknak 71 százaléka, a tanulószobás-menzás diákoknak pedig 60 százaléka fizikai dolgozó gyereke. 1973-tól fokozatosan bővült az ösztöndíjban részesülők száma, jelenleg 827 tanuló kap ösztöndíjat. A jelentés foglalkozik a továbbiakban az oktatás és a nevelés eredményeinek elérésében meghatározó szereppel bíró pedagógusok helyzetével. Megállapítja, hogy a közoktatás anyagi feltételei 1972 óta lényegesen javultak, s leszögezi, hogy a közoktatás irányítása a párthatározat óta gyökeres változáson ment át. Összegezve az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásának Bács-Kiskun megyei tapasztalatait, a jelentés azt alapvetően eredményesnek, több szempontból pedig igen jónak minősíti. Ugyanakkor megállapítja, hogy a közüggyé váló oktatás-nevelés eddigi eredményeinek megőrzése és fejlesztése továbbra is fontos feladat. A testület a jelentést a vitában elhangzottak figyelembevételével elfogadta és utasította a szakigazgatási szervek vezetőit, a további feladatok végrehajtásának szervezésére, irányítására és ellenőrzésére. Az ülés további részében testület tudomásul vette a cagánylakosság helyzetének javítására hozott 5/ 1975. számú vbhatározat végrehajtásának tapasztalatairól, illetve a tanácsi gazdaság V. ötéves és a megyeközpont 1976. évi fejlesztési alaptervéről szóló tájékoztató jelentést. Elfogadta azt a javaslatot, amely a Buday Dezső-díj odaítéléséről született, majd dr. Arvay Árpádnak, a végrehajtó bizottság titkárának előterjesztésében bejelentések tárgyalásával fejezte be ülését a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. G. S. Összkomfortos szolgáltatóház Szolgáltatóház épül a kecskeméti Műkertvárosban. A 4 millió forintba kerülő épületben zöldségbolt, patyolat, CELKA-szerviz és hét férfi fodrászon kívül párt- és KISZ-helyiség, könyvtár és kultúrterem is lesz. A kiviteli terveket a Szövetkezeti Tervező Iroda KISZ-fiataljai társadalmi munkában készítették, Tóth Tamás vezetésével. (Pásztor Zoltán felvétele) Szombaton összeül a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete Június 5-én, szombaton délelőtt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában összeül a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete. A küldöttek megvitatják a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának beszámolóját az V. kongresszus óta végzett munkáról és a mozgalom előtt álló legfontosabb feladatokról, majd megválasztják a HNF megyei bizottságát, tisztségviselőit és a VI. kongresszus küldötteit. A munkaerőgazdálkodásról Egy választás krónikája Szövődében Sajtóposta 3. oldal 3. oldal «. oldal i oldal KÖNYVUTCA KECSKEMÉTEN • ÜNNEPI ÁRUSÍTÁS AZ ÜZEMEKBEN Négy nap óta szerte Bács-Kiskunban a szokottnál is forgalmasabbak a könyvesboltok. A legváltozatosabb korú, foglalkozású és érdeklődésű emberek tolonganak, válogatnak az új kiadványok között. Szerencsére a kiadók jóvoltából van miben válogatni: az ünnepi könyvhétre az idén összesen százhuszonhat művet jelentettek meg. Ezeknek egy számottevő része a mai magyar költészet és széppróza, valamint a kortárs magyar művészet reprezentáns darabjai. Jelenleg még csak a könyvhét egyik fele telt el, nem is kísérelhetjük meg így annak mérlegét megvonni. Ám az eddigiekből máris kitűnik, hogy a mostani minden szempontból gazdagabbnak és eredményesebbnek mondható, mint a tavalyi könyvhét. A megyeszékhelyen látványnak is tetszetős a könyvutca a Kéttemplom közben. Az ódon hangulatú, vonzó környezet a lehető legideálisabb hely a hasonló rendezvényeknek. Három kecskeméti bolt állította fel itt az ízléses sátrat, hogy ezáltal is kedvére tegyen a művelődni vágyó lakosságnak. Az előadók örömmel újságolták, hogy különösen sok fiatal kereste fel eddig az elárusító helyeket. Sikere van például a „Gorsuló idő” sorozatnak. Sokan keresik a versesköteteket. Ezen a helyen a könyvsátrak átlagos napi forgalma összesen meghaladja a tízezer forintot. Idei sajátosság, hogy kecskeméti antikvárium is felálapította a sátrát, mely négy-öt nap alatt nagyobb forgalmat bonyolított le régi kiadványokból, mint a bolt két-három hét alatt szokott. A megfelelően régi hagyományoknak a Katona József Könyvesbolt a Kossuth téren iselhelyezte pavilonját. Itt különösen sok meséskönyvet adtak el. Volt olyan nap, hogy ezen a helyen ezerhétszáz forint értékű könyv talált gazdára. Érdeklődtünk a megyeszékhely három könyvesoltjában is az eddigi eredményekről. Mindenütt biztató híreket kaptunk. A Szabadság téri boltnak a forgalma mintegy kétszerese eddig a tavalyinak. Új dolog náluk, hogy most öt sátort állítottak fel szabadban. A Jókai Mór nevét a viselő üzlet időben ellátta a csaknem hetven bizományosát könyvheti kiadványokkal. Tizennégy üzemben, illetve vállalatnál megszervezték a helyszíni árusítást. Ebben a boltban idáig naponta átlagosan mintegy tizennégyezer forintot árusítottak. Az UNIVER Szövetkezet 7. számú boltja — az egész járásban — hetven bizományoshoz juttatta el időben a könyveket. Elmondták, hogy meglepően sokan keresik Buda Ferenc és Hatvani Dániel verseskönyvét. Néhány vidéki könyvesboltban is érdeklődtünk. A kiskunhalasi üzletben naponta ötezer forintot árultak eddig. A Szép versek és a Körkép című antológiákon kívül sokan megvették Németh László és Szabó Magda regényét. Baján többek között Moldova György és Ördögh Szilveszter könyvheti könyve iránt tapasztaltak nagy érdeklődést. Ezeket a műveket Soltvadkerten is a szokottnál többen vásárolták meg. Egyik új és örvendetes vonása az idei ünnepi könyvhétnek, hogy a szép kiállítású és drágább kiadványok iránt erősen megnőtt az érdeklődés. A Magyarország története sorozat nyolcadik — ám időrendben a legelső — kötete, noha az ára kettőszázötven forint, sok lakásba eljutott ezekben a napokban. Ugyanez mondható el a Kovács Margitalbumról is: a kétszáztizenöt forintos ár ellenére százak és százak vásárolják meg. Az idei könyvhétnek az értékét nem hogy rontaná, de inkább emeli az a tény, hogy jó néhány művet ma már hiába kérnek az olvasók. Lakatos Menyhért: Füstös képek, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások egyaránt ezek közé tartozik. S legtöbb helyen elfogyott már a Körkép, a Szép versek és a Rivalda is. A boltok közben igyekeznek pótrendelésekkel az érdeklődők kedvébe járni. V. M. Kecskeméten Vargyas Lajos és Feuer Mária dedikálja műveit. A szocialista brigádmozgalom segíti a gazdálkodást A szocialista munkaverseny-mozgalomnak nagy jelentősége van a tudatformálásban, a közösségi szellem alakításában. A nemes vetélkedésben részt vevő brigádtagok példát mutatnak a munkában, nagyobb arányban vesznek részt a szakmaipolitikai tanfolyamokon, kulturális rendezvényeken. Hallatják szavukat a termelési tanácskozásokon, a zárszámadást és a tervtárgyalást előkészítő brigádértekezleten, illetve közgyűléseken. Ezeket állapították meg tegnap azon a tanácskozáson, amelyet a Bácska és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége kezdeményezett. Baján, a járási hivatal tanácstermében tartott értekezleten összegezték a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom tavalyi eredményeit, tapasztalatait és meghatározták az idei feladatokat. Az elmúlt esztendőben a szövetséghez tartozó 61 termelőszövetkezetben és öt szövetkezeti társulásban több, mint 540 brigád 9 ezer tagot meghaladó létszámmal küzdött a szocialista cím elnyeréséért. Figyelemre méltó, hogy a brigádtagoknak egyharmada nő,és csaknem 37 százaléka harminc éven aluli fiatal. A versenybizottságok és a vezetőségek kritikusan értékelték a brigádok munkáját és megalapozottan ítélték oda a megtisztelő címet. A mozgalom jelentőségét bizonyítja, hogy tavaly 91 és fél millió forint termelési értéket eredményezett a nemes vetélkedés. A termelőszövetkezetek kétharamadában a zárszámadási, illetve tervtárgyalási közgyűlésen részletesen foglalkoztak a mozgalom eredményeivel. A versenybizottságok és a vezetőségek javaslatára— az esetek többségében — a közgyűléseken ítélték oda a szocialista brigád címeket és adták ki a versenyjutalmakat. Több, mint 5500 személy kapott jutalmat, ötszázan kiváló termelőszövetkezeti kaptak dolgozó kitüntetést tavaly. A termelőszövetkezetek zömében gondot fordítottak a szervezésre. Meghatározták a tennivalókat, beszámoltatták a versenybizottságot.Az idei megállapították, feladatokról szólva hogy tovább emelkedett a megtisztelő címért küzdő brigádok száma, de nemcsak a számszerű növekedés a fontos, hanem a verseny tartalmasabbá válása is. Az elmúlt évhez képest csaknem 7 százalékkal nőtt a versenyzők száma. A tanácskozáson felhívták a figyelmet a szövetség verseny- és propagandabizottságainak vezetői, hogy a vállalások az üzemi termelési tervekhez jobban kapcsolódjanak. Helyesek azok a kezdeményezések, amelyek a nehezebben megoldható feladatok elvégzését szorgalmazzák és a népgazdaság számára fontos termékek előállítására törekednek. Nemcsak a termelés eredményességét, illetve számszerű növelését érdemes szem előtt tartani, hanem a hatékonyságot is fokozni. Ide tartozik többek között a takarékosság, az eszközkihasználás, a munka- és a technológiai fegyelem szilárdítása. NAPIRENDEN az alföldi szőlőtermesztés A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület, a MÉTE borgazdasági szakosztálya, az Állami Gazdaságok Szőlészeti, Borászati Szakbizottságával közösen június 1-én, 2-án országos ankétot rendezett Kiskunhalason és Kecskeméten. A tanácskozás első napján a Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajai üzemében tartották a megnyitót, ahol Katona István, az állami gazdaság igazgatója köszöntötte a mintegy kétszáz résztvevőt. Az alföldi bortermelés jelenéről és jövőjéről címmel Borsódy Miklós, Borgazdasági Vállalatok Trösztje a vezérigazgatója tartott vitaindító előadást. A bevezetőt több korreferátum egészítette ki. Bajzák Béla, Közép-magyarországi Pincegazdaaság igazgatója a termelők és a kereskedelem kapcsolatáról szólt, Kovács Mihály, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság főborásza pedig termelési gondokról. Tegnap Kecskeméten folytatódott az országos tapasztalatcsere, ahol a szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozó gazdaságok, intézmények szakemberei a Középmagyarországi Pincegazdaság központi üzemét tekintették meg, majd értékelték a kétnapos ankét tanulságait. Ennek során megállapították, hogy egyre sürgősebbé válik a szőlőtermesztéssel kapcsolatos gondok megoldása. Ismeretes, hogy a kisüzemi szőlők évről évre pusztulnak. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy ezek már régi telepítések, elöregedtek. Nagy gond, hogy egyre kevesebben foglalkoznak kisüzemi szőlőtermesztéssel. A szakszövetkezetek tagsági gazdaságaiban, a szétszórt telepítésű, hagyományos művelésű szőlőket vagy elhanyagolják, vagy nem is művelik. Ez annál is inkább nagy gond, mert a háztáji és az egyéb kisgazdaságok adják a megyében is, de az egész Alföldön az árubértermelés mintegy 40 százalékát. Szükséges tehát, hogy keressük a termelési megoldásokat. A mezőgazdasági nagyüzemekben már sok helyen megoldották a jelentősebb munkák gépesítését, sőt az állami gazdaságokban a szőlőszedést már részben géppel végzik. A termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek is sokat haladtak előre a termelés korszerűsítésében. Sajnos, új telepítések csak kis mértékben történnek. Nincs ugyanis elegendő anyagi erejük a gazdaságoknak a költségek fedezésére, a 20 százalékos állami támogatás nem bizonyul elegendőnek,pedig jó kezdeményezésnek számít, hogy a Közép-magyarországi Pincegazdaság a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezettel együttműködve szőlőt telepít. Az V. ötéves terv során ily módon 286 hektár korszerű ültetvény lesz, amelyből 120 hektár már kész. A pincegazdaság a soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezettel is kötött megállapodást a bortermés közös értékesítésére. Az a vélemény alakult ki, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek — ahol arra lehetőség van — érdemes csatlakozni a már elfogadott szőlőtermesztési rendszerekhez. Ez csak az egyik megoldás. Szükséges összefogni szőlőtelepítésekre, a régi ültetvények korszerűsítésére. A kétnapos tanácskozáson elhangzottakat, a javaslatokat, észrevételeket a tudományos egyesület és a szakbizottság vezetői továbbítják az illetékesekhez. K. S.