Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-26 / 96. szám
4 • PETŐFI VÉPE • 1977. április 26. Nők a házgyárban A Kecskeméti Házgyár vasszereid üzemében már teljes lendületben a délutános műszak. A terebélyes csarnokba belépő nyomban észreveszi: egy-két gép mellett nő serénykedik. Legyünk azonban pontosak: négy nő a huszonhat férfi között. Ponthegesztő gépen dolgoznak. Munkájuk figyelmet és pontosságot igényel. Ügyelniük kell a méretekre, az összeillesztésre. Simon István művezető így vélekedik róluk: — Azért szeretjük őket, mert figyelmesebbek és precízebbek, mint a férfiak. Egy percbe sűrítve, vajon mit mondanak el önmagukról e munkásnak? Bogusan Mihályné: — Még csak egy hónapja vagyok itt, de azt hiszem, eljegyeztem magam a házgyárral. Idejövetelem előtt nem éppen rokon szakmában, a sütőipari mint eladó vállalatnál dolgoztam. Mindig éreztem a gépek vonzását, s íme ... nagyon jó itt! Szeretem csinálni. A méreteket megadják a rajzok: a betonfalakba való kis szerelvényeket készítem. Ez itt éppen a H—45- ös háló. Huszonéves vagyok, két gyermek mamája, ősszel indul az újabb híddaru- és könnyűgépkezelő tanfolyam, amelyre mindenképpen szeretnék benevezni... Nagy Jánosné: — Régi dolgozónak számítok a vállalatnál, 1971-ben kezdtem. Gazdagságom az öt gyermekem, akik közül két és fél éves a legkisebb. Még nem telt le a GYES-em, amikor januárban munkába álltam. Akkor kerültem ide, előtte könnyűgépkezelő voltam. A vasszerkezetből sok kell, van dolog bőven. És én iparkodom. A kereset nem rossz, az átlagom 3700, de előfordul, hogy több is. Nagyon mérgelődöm, amikor rossz a gép, ezen az MTNK-n hegesztek. Mint például tegnap is, nem sok boldogság volt benne, megint akadozott. Nincs hozzá alkatrész, ezért nem tudják úgy igazából rendbehozni... Márton Béláné: — Mi, munkatársammal, Viczián Katalinnal ketten szolgáljuk az egypontos MTP hegesztőgépet. Jobban mondva, mert nagy elemeket készítünk, ketten kellünk hozzá. Most éppen magam maradtam, mert Katalin, aki novemberben került ide, már tanfolyamra jár, könnyűgépkezelőre, néhány perccel ezelőtt ment el. Így, ha el kell emelni a kész szerkezetet, szólok valakinek, és segít. Én március elsején álltam munkába, Tiszaalpárról járok be. Háztartásból jöttem, sajnos, későn kezdtem a gyári munkát, de nagyon megtetszett. A férjem régi dolgozó a vállalatnál, itt, az üzemcsarnok másik végében hegeszt. P. I.Tóth Sándor elvételei.) A hatékonyabb gazdálkodást segítik elő Beszélgetés a szövetkezeti együttműködés jelentőségéről A Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdálkodó egységek jelentősen fejlődtek az elmúlt években. Az egyesülések során kialakult átlagos üzemnagyság 3700 hektár. Az ésszerű termelés-szakosítás és a koncentráció megvalósításának alapvető módja a kiterjedt együttműködési formák, keretek tartalommal való megtöltése. A körzetben 65 termelőszövetkezet, közös vállalkozás működik. A korábbi időszak egyszerű éves szerződéses kapcsolatainak helyébe egyre inkább a tartós együttműködési formák lépnek, amelyek a hatékonyabb gazdálkodást segítik elő. Ezekről beszélgettünk dr. Varga Antallal, a területi szövetség titkárával. Először a termelési rendszerekéről esik szó,szerepéről, jelentőség A termelőszövetkezetek, társulások többsége felismerte az ilyen együttműködés jelentőségét, — hangoztatja dr. Varga Antal. — Ezeket a termelési módszereket vonzóvá teszik, hogy új formában vállalják a nemzetközi, a hazai tudományos és műszaki ismeretek rendszerbe foglalását, technológiák kidolgozását, alkalmazását, elterjesztését. Körzetünkben is megindítottak egy gyorsabb fejlődési folyamatot, amely együttjár a hozamok emelkedésével, az üzem- és munkaszervezés színvonalának javításával, általában az iparszerű termelés alkalmazásával. Az 1977-es évre érvényes szerződéseket figyelembe véve tagszövetkezeteink 95 százaléka vesz részt különböző termelési rendszerekben. Körzetünkben több, mint húsz korszerű termelési módot alkalmaznak a különböző ágazatokban. A kender 100, a szója 86, a napraforgó 74, a kukoricaés a fűszerpaprika-termelés 70 százaléka rendszerekben történik. A termelőszövetkezetek szőlőterületének egyötöde, a paradicsomtermesztés 10 százaléka kapcsolódik az új termelési módokhoz. A sertéságazattal rendelkező gazdaságok egynegyede, a szarvasmarhatartók 40 százaléka csatlakozott valamilyen rendszerhez. A gazdaságok azt várják, hogy a rendszergazdák évről évre javítsák a szolgáltatás minőségét, színvonalát, megbízhatóságát. Fontos az az igény, hogy több támogatást kapjanak a hatékonysági követelmények érvényesítéséhez. Természetesen a partnergazdaságokban is tovább kell javítani a fegyelmet, különösen a technológiai előírások betartásánál, a kötelezettségek teljesítésénél, az adott lehetőségek jobb kihasználásánál. Az egyszerű társulások elég gyorsan terjednek. A területi szövetség körzetében szinte valamennyi szövetkezet részt vesz ilyen együttműködésben. — Valóban így van. Bácsbokod és Kalocsa környékén például 17 közös gazdaság mezőgazdasági repülőgép vásárlására illetve használatára társult. Ily módon szakszerűbben, az optimális munkavégzési időhöz jobban igazodva tudják elvégezni a tápanyagutánpótlást és a növényvédelmet. Az ésszerű takarékossági követelmények jobb megvalósítása, a szakszerű felhasználás elősegítése céljából Baja és Kalocsa környékén 28 termelőszövetkezet energiagazdálkodási társulásokat szervezett és energetikusokat foglalkoztat. A megyei ZÖLDÉRT szövetkezeti vállalat kezdeményezésére alakult intenzív burgonyatermesztési társulásban is részt vesznek a tagszövetkezetek. Az összes burgonyatermő terület 95 százaléka tartozik ide. A gazdálkodóegységek összes juhállományának egyharmada az együttműködéshez tartozik. Egyre több gazdaság csatlakozik a kaposvári tejtermelési rendszerhez. Nő az érdeklődés az iparszerű sertéstenyésztő közös vállalkozás — az ISV — technológiája iránt is. Az egyszerű társulások közé tartozik a szövetség mellett működő Kölcsönös Támogatási Alap. A hozzánk tartozó közös gazdaságok 85 százaléka tagja a KTA- nak. Ez utóbbi jelentőségét különösen az elmúlt évben ismerték fel, amikor a kedvezőtlen időjárás következményei miatt az átlagosnál több pénzügyi gondjuk volt a szövetkezeteknek. A kedvező tapasztalatokat figyelembe véve azon munkálkodunk, hogy az agrokémiai centrumok alapvető elemeként minél több helyen létrejöjjön olyan egyszerű társulás, amelynek célja műtrágyaraktár létesítése, illetve közös használata. A közelmúltban a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, az AGROKER Vállalat és 10 termelőszövetkezet döntött arról, hogy létrehoznak egy ilyen együttműködést Mátéháza központtal. A társulások fejlettebb formái azok, amelyek jogi személyként működnek. A statisztika szerint a körzet közös gazdaságainak 65 százaléka vesz részt ilyenben. Erről így informál a szövetség titkára: zet — Például 19 termelőszövetketagja a Bácskai Vágó és Húsfeldolgozó Társulásnak. Kilenc tagszövetkezetünk közös vállalkozásban négy szakosított sertéstelepet üzemeltet. Ezek tavaly a körzet közös gazdaságai által előállított hízottsertés-mennyiség egynegyedét adták. Solton hét szövetkezet üzemet hozott létre, ahol napi 30 ezer liter tej feldolgozására van lehetőség. Megemlíthető, hogy Dávodon fafeldolgozó közös vállalkozásuk van a gazdaságoknak. A jogi személyként működő társulások jellemzője, hogy kivétel nélkül kapcsolódnak az alaptevékenységhez. Legjelentősebb vállalkozás a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés, amelynek célja elsősorban a fűszerpaprika- és a zöldségtermesztés fejlesztése. Itt már feloldódnak az ágazati és szektorális elkülönítések, a fejlett nagyvállalatok színvonalára emelkedik a tervezés, beruházás, üzemszervezés, s végtermék előállítására törekednek. Sok lehetőség van az együttműködésre a háztáji és kisegítő gazdaságokkal. Erre számos jó példa van körzetünkben. Ez is egyik módja a termelésben rejlő tartalékok feltárásának.,, Dr. Varga Antal végezetül így summázza az együttműködések jelentőségét: — Elősegítik a korszerűsítést, a munkamegosztást, a tartalékok jobb kihasználását, a növekvő termelési követelmények kielégítését. A gazdálkodással és termeléssel kapcsolatos célok megvalósítása során erősödik a szocialista közösségi szemlélet, az egymás iránti felelősség, általában a pozitív emberi magatartás. Tehát tudatformáló szerepük is van. Megjegyzem, hogy a szélesebb körű, tartós gazdasági és kereskedelmi közös tevékenység kialakítása, fejlesztése szükségessé teszi a jelenlegi helyzethez, igényekhez jobban igazodó közgazdasági és jogi szabályozás kialakítását. Ennek érdekében számos jelzést továbbítunk az illetékes szervekhez, intézményekhez. K. 15. • A területi szövetség titkára dr. Berta Jenővel, a (ajszi Kék Duna Termelőszövetkezet elnökével, aki egyúttal a területi szövetség elnöke is, megbeszéli az együttműködések, társulások fejlesztésének további lehetőségeit. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Mocsárvilág Olvasóink tanúsíthatják, hogy sok súlyos, a bíróságokon lezáruló tragédiáról, megrázó emberi sorsról írtunk már ebben a rovatunkban. Az az eset azonban, amelynek szereplőit, pontosabban elkövetőit a közelmúltban ítélte el a megyei bíróság, még a bűncselekményekkel naponta hivatásszerűen foglalkozó jogászokat, a hasonló esetektől már „edzett’’ újságírót is felkavarta. Az emberi kapcsolatok olyan mocsárvilága mutatkozott meg, amilyet elképzelni sem lehet. Ebből a posványból a legszörnyűbb bűnök táplálkoztak, a vérfertőzéstől az emberölésig... Bácsborsódon, a tanyavilágban élt Czakó Verona, most 51 éves asszony és a bátyja. Amikor 1953-ban a földműves szülők meghaltak, a két testvér kilenc éven át együtt élt, mint házastársak, pontosabban élettársak. Ebből a kapcsolatból két gyermek született: Czakó Aranka és Czakó Mihály. Az asszony két gyermekével 1962-ben egy idős, nyomorék ember — Bíró Károly — tanyájába költözött, s hamarosan közelebbi kapcsolat alakult ki közöttük. De itt, ebben a tanyában (Kövesmajor 44. szám alatt) lakott Angyal István, aki 1962-ben ötvenhárom éves és súlyosan alkoholista volt, de aki akkor erőszakos nemi közösülés kísérlete és lopás miatt éppen szabadságvesztés büntetését töltötte. Amikor Angyal 1971-ben kiszabadult, erőszakos, durva módszerekkel uralkodni akart az asszony fölött. Pénzt követelt tőle, azt kívánta, hogy Czakó Verona főzzön neki stb. Időközben a tanya tulajdonosa, a nyomorék Bíró Károly zavartalanul folytatta viszonyát az asszonnyal, Angyal István pedig szemet vetett annak lányára, a tízegynéhány éves Arankára és 1971 végén újból meg akara erőszakolni (korábban is ezért ült börtönben). A fiatal lányt ez olyan súlyos lelki válságba juttatta, hogy 1971 novemberében öngyilkos lett. Meg kell jegyezni, hogy emiatt Angyal Istvánnak a haja szála sem görbült, noha a községben többen tudtak arról, miért lett öngyilkos a kislány, sőt voltak, akik éppen akkor értek a tanyába, amikor az alkoholista ,és börtönviselt Angyal a lányt akarta a fényes nappal megvetett ágyba vinni. Mégsem szóltak senkinek, nem jelentették az újabb bűncselekményt ... Különösen az utóbbi négy esztendőben durvult el Angyal István. Üldözte Czakóékat, akik nem egyszer az udvari ólban töltötték miatta az éjszakát. Bíró Károly, a nyomorék tulajdonos 1975-ben meghalt, s Angyal ekkor kiüldözte a családot egy kis kamrába, ő pedig elfoglalta a lakást. Ugyanakkor tovább követelte a pénzt, az ételt, bár ő soha egyetlen fillérrel sem járult hozzá semmihez, eltartatta magát Czakóékkal. között jött el ilyen körülmények 1976. augusztus 10-e. Czakó Mihály, aki súlyos fokú imbecilitásban szenved és mint ilyen, a kecskeméti gyógypedagógiai intézet lakója volt, ezen napon eltávozást kapott az intézettől és otthon tartózkodott. Sötétedett már, amikor Angyal István — szokásainak megfelelően — ittas állapotban tért haz. Azonnal elkezdte szidni az asszonyt, vacsorát és pénzt követelt, összevesztek, s közben a részeg ember meglökte az asszony aki indulatában felkapta a közelében levő kispadot, ugyanakkor Angyal egy kést vett magához. Látva a helyzetet, Czak Mihály seprűnyelet ragadott, s az asszony is fegyvert váltott: . kispad helyett egy kapát ragadot magához. Elkezdték ütni a részeget, aki tehetetlenül hadonászot a nála levő késsel. A fiú elvett anyjától a kapát és azzal megcélozta Angyal István fejét. Ekko már a részeg ember a ház melletti trágyadombra került, elesett de a gyerek tovább ütötte a kapa fókával. Amikor Czakó Verőna látta, hogy Angyalnak betört a koponyája, rászólt a fiára hogy már elég, hagyják az öreget. Angyal István így halt meg A megyei bíróság — az enyhítő és súlyosbító körülményeket figyelembe véve — Czakó Verona társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt kétévi börtönre ítélte és további két évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Fiát, Czakó Mihályt — aki még fiatalkorú — és amin említettük, súlyos fokban imbecilis, a bíróság gyógyító-nevelt intézetbe utalta. Az ítélet jogerős Szükséges-e az elmondottakhoz magyarázat, kell-e vélemény fűzni mindahhoz, ami a bácsborsódi tanyavilágban történt? Néhány szó mindenképpen ide kívánkozik még. Czakó Verona nem tudott mit kezdeni önmagával, az életével. De talán mehetünk még tovább is: milyen nevelést kapott a két testvér akik a szülők halála után a legcsekélyebb erkölcsi gátlás nélkül életközösséget alakítottak ki, akkor, amikor a lány alig volt túl a harmincon, a férfi pedig még nem volt negyven. Magyarázható-e mindez csupán a tanyai életmóddal, az iskolázatlansággal? De lehet-e olyan közönyben élni, mint amilyen közönnyel látták, figyelték, beszélték a körülöttük lakók az ő kapcsolatukat, hiszen mindenki tudta, miről van szó, mi történik a kis tanyában. Látták, amint egymás után születnek a gyerekek, vérfertőző viszonyából. a testvérek később látták azt is, hogy Bíró Károly tanyájában az akkor tizedik évét alig betöltött lány ki van szolgáltatva az erkölcsi érzékkel egyáltalán nem bíró két embernek. Történt-e valami azután, hogy Angyal István meg akarta erőszakolni a lányt, börtönbe került, majd kijött onnan újra csak korábbi környezetébe? Miért nem intézkedtek azok, akik látták, mi történik a nappal megvetett ágy körül? Van ekkora közöny van ekkora érdektelenség mások sorsa iránt? Úgy látszik van, sőt még nagyobb, még fájdalmasabb közöny is van: öngyilkos lett a lány. Mindenki tudta, hogy miért, de mindenki hallgatott és Angyal István tovább üldözhette, zaklathatta a felemás családot. Azt is tudhatta — legalábbis sejthette —, mindenki, aki a közelben lakott, hogy előbbutóbb itt másik tragédia is bekövetkezik, bár Angyal István agyonütése korántsem olyan színezetű dráma, mint egy fiatal lány meghasonlása és öngyilkossága ... G. S. A pártcsoportok munkája A pártalapszervezetek háromnegyedében (a párttagság majd 90 százalékát tömörítve) működnek a pártcsoportok. Általában az azonos munkahelyen dolgozó párttagokból állnak, létszámuk átlagosan 10 fő, lakóterületen ennél több. A PÁRTCSOPORTOK A párt legkisebb szervezeti egységei — a párt fejlődésének minden időszakában jól beváltak. Leginkább képesek a változó körülményekhez alkalmazkodni, kommunisták munkáját összefogani, szervezni. Az utóbbi években szervezeti munkájuk, szerepük jelentősen erősödött, az alapszervezeti feladatok számottevő része rajtuk keresztül valósul meg. Fontos szerepet töltenek be határozatok helyi érvényesítésében, a nevelő és meggyőző munkában. Az MSZMP KB Titkársága még 1975. november 25-én — a pártcsoportok munkáját elismerve —, hangsúlyosan jelölt meg feladatokat: fejlesszék politizáló tevékenységüket, alakítsák ki a párt politikájának megfelelő helyi tennivalókat, következetesen harcoljanak a végrehajtást akadályozó nézetekkel és jelenségekkel szemben. Rendezvényeik, a kötetlen eszmecserék az eddigieknél céltudatosabban szolgálják a párttagság eszmei, politikai és szervezeti egységét, a közösség erősödését, kommunista körültekintőbben foglalkozzanak a párttagok személyes ügyeivel, gondjainak, problémáinak megoldásával. A FENTI TENNIVALÓK emelését a tagkönyvcsere — kipárttagokkal folytatott beszélgetések — tapasztalatai is indokolják. A többség igényelte, hogy a pártalapszervezet vezetősége a pártmegbízatásokra, a párttagok napi munkájának szervezésére több figyelmet fordítson. Szükségesnek tartotta, hogy a pártmegbízatások egyre inkább a határozatok végrehajtását szolgálják, segítsék. Persze, nem csupán a párttagság természetes igénye, cselekvőkészsége indokolja, hogy hatékonyabban szervezzük meg a határozatok végrehajtását, hanem a soron levő, egyre bonyolultabb politikai, termelési feladatok is. Ugyanakkor, a párt szervezeti szabályzatának teszünk eleget, ha a párttagság cselekvő részvételét a soron levő napi feladatok végrehajtásának szolgálatába állítjuk. A PÁRTCSOPORTOK egyre jobban együttműködnek a KISZ- és szakszervezeti csoportokkal. A munkahelyi kollektívák politikai hangulatát, arculatát együttesen alakítják, befolyásolják. Lendítői a szocialista brigádmozgalomnak. Munkájuk eredménye, hogy a munkahelyi kollektívák egyre jobban ismerik a termelési feladatokat, az országban, a tágabb világban zajló események politikai összefüggéseit. A pártcsoportok munkájában a politizáló, mozgósító munka erősítése indokolt követelmény. Ennek természetes előfeltétele a sokoldalú politikai ismeret, az öntevékenység. A pártalapszervezetek vezetőségei sokat tettek és tesznek azért, hogy a pártcsoportok nevelő munkája eredményesebb legyen. A pártcsoport bizalmiak képzésére , továbbképzésére, helyes kiválasztására több figyelmet fordítanak. Egyre inkább bekapcsolják őket a pártalapszervezet politikai áramkörébe. Teszik ezt azért, mert a tagkönyvcsere során tanulságos tapasztalatok birtokába kerültek. A legtöbb párt alapszervezet vezetőségében megvan az a felismerés, hogy csak közösen, összefogással, példamutató munkával képesek a termelési feladatainkat eredményesen végrehajtani. Ez pedig napjaink legfőbb politikai feladata. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1976. december 1-i határozatát a gazdasági építőmunka 1977. évi feladatairól a pártalapszervezetek széles körűen feldolgozták. Az irányító pártszervek figyelme a tervek végrehajtására, az alapszervezetek munkájának segítésére irányul. Mégis viszonylag kevés a tervek, a termelés napi feladatainak végrehajtására irányuló konkrét pártmegbízatás. Nem könnyű feladat persze a pártalapszervezet politikai szervező munkáját a gazdasági feladatok szolgálatába állítani. Azonban végső soron nincs egyébről szó, mint felhasználni a dolgozók aktivitását, közvetíteni a javaslatokat, segíteni megvalósításukat — megfelelni a bizalomnak. Mire gondolunk konkrétan? Az üzemi demokrácia fórumain, brigádértekezleten felmerült gondok, problémák megoldására, figyelemmel kísérésére, a pártvezetőség tájékoztatására. A vezetés intézkedéseinek ismertetésére az érintettekkel, az intézkedések céljainak, értelmének magyarázatára. A szocialista brigádmozgalom célkitűzéseinek megvalósításában való közreműködésre. Ami pedig a tényleges gazdasági munkáit illeti: a technológiai folyamatok betartására, a tapasztalt hiányosságok felvetésére, ezek kijavításához adható segítségnyújtásra. A munka jobb megszervezésével, takarékossággal összefüggő javaslatok — igények feltárására, a megvalósításban a példamutató kezdeményezésre. Az egyes emberi gyengeségek, fegyelemsértések szüntetésének elősegítésére meg élő szóval — példamutatással. Vagyis a kollektívát foglalkoztató kérdések feltárására, azok megválaszolására. AZ EMLÍTETT PÉLDÁK napi feladatként adódnak. Feltételezik tehát a mindenkori készenlétet, a kommunisták öntevékenységét. Sikeres megoldásuk erőt, lendületet ad az egyes kommunistának, az egész pártszervezetnek a vábbi feladatok megoldásához.JoOrosz László az MSZMP KB • PTO-munkatársa