Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

SPORT-SPORT • SPORT 600 résztvevő a járási spartakiád döntőn 600 résztvevője volt vasárnap a Falusi Dolgozók XXVI. nyári spartakiád Kecskemét járási döntőinek, amelyet a Széktói Stadionban rendeztek meg. legtöbb számban színvonalas küz­­­delemben dőlt el a bajnoki cí­mek sorsa. A legszínvonalasabb döntő a férfi 100 m-es síkfutás­ban zajlott le. Itt az első hat helyezett 12 mp-en belül futott, s 11,5-ös eredmény csak a har­madik helyezéshez volt elegen­dő. A legeredményesebben sze­replő női és férfi atléta — Be­­senyi Márta (Lajosmizse) és Fe­kete Ferenc (Izsák) külön tisz­teletdíjat kapott. A tiszteletdíja­kat Dorogi Béla, a Járási Hiva­tal elnökhelyettese adta át. Az összesített pontversenyt nagy küzdelemben, az egysége­sebb Lajosmizse csapata nyerte meg Tiszaalpár előtt. ATLÉTIKA Nők: 100 m: 1. Besenyi M. (La­josmizse) 13.4, 2. Városi Á. (Kmiklós) 13,9, 3. Demeter R. (Tiszaalpár) 14,0. 400 m: 1. Men­­gyi A. (Lajosmizse) 68,6, 2. Ciegler É. (Kmiklós) 73,4. Hajdú Á. (Kmiklós) 73,6. Magas­3. ugrás: 1. Tihanics E. (Lajosmi­zse) 133, 2. Tóth R. (Tkécske) 130, 3. Balla Zs. (Tkécske) 130. Távolugrás: 1. Besenyi M. (La­josmizse) 468, 2. Zsigó M. (Tiszaal­pár) 439,3. Ignácz M. (Tiszaalpár) 437. Súlylökés: 1. Zsaludek Zs. (Kunadacs) 9,20, 2. Kissné (Tkécske) 8,31, 3. Besenyi M. (Lajosmizse) 8,24. Gránátdobás: 1. Szitár É. (Tkécske) 42,50, 2. Mata K. (Lakitelek) 42,50, 3. Zsaludek Zs. (Kunadacs) 42,30. Spartakiád váltó: 1. Lajosmi­zse 2:42,7, 2. Kunszentmiklós 2:57,3, 2. Tiszakécske 3:04,8. Férfiak, 100 m: 1. Laczkó (Tkécske) 11,2, 2. Fábián (Kmik­lós) 11,3, 3. Zoboki M. (Tiszaalpár) 11,5, 4. Borák (Kmiklós) 11,6. 400 m: 1. Fekete (Kmiklós) 57,0, 2. Bakos (Tiszaalpár) 57,3, 3. Hajdú (Kmiklós) 57,7. 800 m: 1. Engert (Kmiklós) 2:14,6, 2. Túri (Tiszaal­pár) 2:18,9, 3. Ubornyák (Lajosmi­zse) 2:21,1. 1500 m: 1. Trájer (Kmiklós) 4:45,0, 2. Hegedűs (Kmiklós) 4:47,7, 3. Kanalas (Tiszaalpár) 4:55,2. Magasugrás: 1. Novák (Tiszaalpár) 165, 2. Horváth (Tiszaalpár) 165, 3. Fekete F. (Izsák) 160. Távolug­rás: 1. Móra (Lajosmizse) 570, 2. Bórák (Kmiklós) 567, 3. Fá­bián (Kmiklós) 565. Súlylökés: 1. Fekete (Izsák) 12,29, 2. Mé­száros (Lajosmizse) 10,90, 3. Rat­­kai (Lajosmizse) 56,50. Spartakiád váltó: 1. Kunszent­miklós 3:51,0, 2. Tiszaalpár 3:51,2, 3. Lajosmizse 4:17,5. KÖTÉLHÚZÁS: Férfiak: Lajosmizse, 2. Tiszaalpár, 3. Ti­­­­szakécske. Nők: 1. Lajosmizse, 2. Lakitelek, 3. Tiszaalpár. Ké­zilabda, nők: 1. Tiszakécske, 2. Lajosmizse, 3. Kunszentmiklós. Férfiak: 1. Tiszaalpár, 2. Tisza­kécske, 3. Izsák. LABDARÚGÁS, Nők: 1.­josmizse, 2. Kunszentmiklós, L.­Szabadszállás. Férfiak: 1. Tisza­3.­alpár, 2. Lajosmizse, 3. Szabad­­szállás. A pontverseny végeredménye: 1. Lajosmizse, 2. Tiszaalpár, 3. Kunszentmiklós. • A kötélhúzó verseny egyik izgalmas pillanata. 0 A győztes férfi váltó (balról jobbra): F­ngert­­itl Zoltán, Trájer János, Hajdú Károly, Fábián András. .20 Ji­seffer mTÍ. r>~jiWi».r­ r.­­ro 0 Kispályás labdarúgásban járási bajnok a lajos­­mizsei női csapat. CSELGÁNCS Két első helyezés Tatabányán Tatabányán vasárnap rendezték meg az 1966-ban tragikus körül­mények közt elhunyt válogatott cselgáncsversenyzők emlékére ki­írt első osztályú versenyt, össze­sen 14 egyesület 63 cselgáncsozó­­ja indult. Bár az élversenyzők közül többen is hiányoztak, ér­dekes, színvonalas versenyt vív­tak a magyar élmezőny tagjai. A Kecskeméti SC versenyzői közül Pulai második, Deli harmadik lett. Kiss Endre súlycsoportjában biztosan lett első. A 95 kg-ban E. Kovács J. csak a döntőben szenvedett vereséget, a nehéz­súlyban pedig E. Kovács K. egye­dül indulva lett első. Eredmények: 60 kg (10 ind.) 1. Petz (Hon­véd), 2. Végh (Oroszlány), 3. Feigl (Spartacus) és Kovács B. (KSC). 65 kg (11 ind.) 1. Kollár Spar­tacus), 2. Faragó (Honvéd), 3. Fe­kete MVSC) és Kálmán (KSC). 71 kg (14 ind.) 1. Hetényi (Hon­véd), 2. Pulai (KSC), 3. (KSC) és Keserű (Spartacus).Deli 78 kg (11 ind.) 1. Kovács G. (Honvéd), 2. Radok (Tatabánya), 3. Füzesi és Csorba (mindkettő Spartacus). 2. 86 kg (7 ind.) 1. Kiss E. (KSC) Morner (Spartacus), 3. Czi­­nege (Spartacus) és Th­ala (Hon­véd). 95 kg (8 ind.) 1. Hosszú Egri SE), 2. E. Kovács J. (KSC), 3. Szepesi (V. Dózsa) és Pomikálszki (Ú. Dózsa). K. Nehézsúly (1 ind.) 1. E. Kovács (KSC). Baján a Vasvári P. utcai sport­­csarnokban szombaton és vasár­nap területi úttörő és serdülő rangsor versenyt rendeztek. A bajai cselgáncsozók eredmé­nyei: Úttörők: 35 kg 2. Dózsa György. 38­ kg 2. Orbán Ferenc. 41 kg 3. Gergity András. Serdülők: 40 kg 1. Szilaski Tamás. 44 kg 1. Sándor János, 2. Sán­dor László. 48 kg 1. Pankhardt Antal. 52 kg 3. Gaál Tibor. 56 kg 2. Szilaski László. 60 kg 1. Spanyol József. / BIRKÓZÁS A vártnál gyengébb eredmények A hét végén a szegedi sport­­csarnokban került megrendezés­re az ifjúsági I. korcsoport (ju­niorok) országos szabadfogású birkózó bajnoksága. A szegedi­ek jó házigazdának bizonyultak. Impozáns sportcsarnokuk méltó keretet adott ennek a nagy ver­senynek, s ünnepélyes megnyitó, látványos eredményhirdetés és szép tiszteletdíjak tették emléke­zetessé az eseményt. Megyénket a bajnokságon két bajai birkózó képviselte, mégpe­dig sajnos a várakozásnál gyen­gébb eredménnyel. A bajai Mülbacher Imre 52 kg-os súlycsoportjában 11 induló volt. Mülbachert az első helyre vártuk és ötödik lett. — Mülbacher a súlycsoportja esélyeseként érkezett Szegedre — mondta edzője Szabados Imre — de csak az elmúlt évi eredmé­nyét sikerült megismételnie. Im­re az év folyamán rosszul osztot­ta be idejét és energiáját. A ta­nulást sajnos elhanyagolta, s így ezt most, az év végén kellett pó­tolni. Az éjszakába nyúló tanulá­sok mellet nem lehet sportban is eredményeket elérni. A birkózása így enervált, minden elgondolás nélküli volt. Ezzel ő vesztett legtöbbet, s az intelmek dacára a ezt most a saját kárán tanulta meg. A 82 kg-ban 10 induló közül Wessenhoffer János most egy hellyel előbbre lépett tavaly óta, s negyedik lett. Könnyen lehetett volna dobogós is, de a debreceni Osváth ellen rossz taktikát vá­lasztott. Engedte, hogy ellenfele az első menetben pontelőnyt sze­rezzen. Igaz, Osváth aztán telje­sen elfáradt, mégis tartani tudta a pontelőnyét, s leszorította a ba­jai fiút a dobogóról. — Sajnos — mondta a továb­biakban Szabados Imre edző —, a múlt évben még bajai színek­ben versenyző Mandl Gábor negyedik helyével a SZEOL AK-­­ nak szerzett értékes pontokat. Jelenleg ugyanis Szegeden, a fő­iskolán tanul testnevelés és föld­rajz szakon. A jelek szerint sem őrá, sem pedig a TF-en tanuló volt edzőnkre, Barna Tiborra sem számíthatunk a jövőben, mert nem kaptak Baján állást. A vá­rosunknak nem volt szüksége rá­juk. A SZEOL AK és a Bp. Hon­véd viszont örömmel kapott utá­nuk. Sz. Z. KÉZILABDA Úttörő kézilabdázók versenye Tizenkettedik alkalommal ren­dezték meg Bugacon a hagyo­mányos „Bugac Kupa” úttörő leány- és fiú kézilabdaversenyt. A mérkőzéseket megtekintette Fodor Zsuzsa járási úttörőtitkár is. A fiúknál a szoros küzdelem­ben, mindössze egy gól döntött a vendéglátó bugaciak javára. Eredmények: Fiúk: 1. Bugac, 2. Helvécia- Feketeerdei iskola, 3. Jakabszál­­lás. Lányok: 1. Helvécia-Fekete­­erdei iskola, 2. Bugac, 3. Jakab­­szállás. A legeredményesebb gól­dobók: Fiúk: Vida József (Bu­gac) 18 góllal. Lányok: Kovács Terézia (Helvécia-Feketeerdő, 16 góllal. Harta a tavaszi bajnok A bajai járásban befejezéshez közeledik a járási kézilabda-baj­nokság tavaszi fordulója. Az el­ső helyen álló Harta most is­­­s győzött, s mivel a Hajós csapa­tával együtt már valamennyi ta­vaszi mérkőzését lejátszotta, az is eldőlt, hogy Harta fordult az első helyen. Bácsbokod—Honvéd Kinizsi SE 19—19 (5—11) Ld.: Jánosi 6, illetve Burai 8, Kecel—Mélykút 27—15 (11—9) Ld.: Pálinkás 7, Kövesdi 6, il­letve Weisz és Hodoniczki 4—4. Kisszállás—Hajós 25—29 (15—16) Ld.: Hurtony 11, illetve Ri­­bánszki 8, Szabó 6. Harta—Dávod 14—10 (6—7) Ld.: Franczkó 5, Bálint 4, il­letve Szikora 3. A bajnokság állása 1. Harta 2. Hajós 3. Dávod 4. Kecel 5. Bácsbokod 6. Honv. Kinizsi 7. Mélykút 8. Kisszállás 7 5 2 — 139-110 12 7412 153-130 9 64—2 125-97 8 6 3 1­2 126-96 6 3 1­2 123-116 7 7­6 1­2 3 128-131 4 6 114 117-142 3­6------6 102-171 — 1977. június 9. • PETŐFI NÉPE O 7 Kétrészesek A legnagyobb sikerre számíthatunk, ha kétrészes ruhát vagy kosztümöt vá­lasztunk ki erre a bizonytalan időjá­rást ígérő nyárra. Különböző korosz­tályoknak, valamint erősebb és véko­nyabb termetűeknek egyaránt ez a ruhatípus a legelőnyösebb. Kiegészítő tartozékként pamut pulóvert, ingblúzt, paraszt blúzt lehet választani, az idő­járásnak és az alkalomnak megfele­lően. A kétrészesek alapanyagául igen nagy választék áll rendelkezésünkre: pamutvászon, lentípusú vászon, kön­­­nyű műszálszövet Jersey stb. A leg­praktikusabb az egyszínű anyag, mert akkor az öltözködési variációk a leg­szélesebb lehetőséget nyújtják. Modelljeink a legfavorizáltabb meg­oldást mutatják be, ezekhez hasonlóak készen a konfekció szaküzletekben és áruházakban is kaphatók. 1. modell: Készülhet farmer vászon­ból, vagy finom shantung selyemből. Klasszikus zsánerű kosztüm, csopor­tos berakásokkal bővített szoknyával és a férfizakóhoz hasonló, csípőig érő kabátkával. A rajzon mintás pamut pulóvert mutatunk hozzá, melegebb időben ez praktikus és fiatalos. 2. sz. modell: Kardigánkabátka és négyrészes trapéz szoknya. Csinos megoldás, ha azonos anyagból készül, de lehet színben árnyalati differencia is. Ilyen: kétféle sárga, vagy kék, és akkor a kabátkan a paszpól színét a szoknya anyagából lehet megválaszta­ni. Ehhez a kétrészeshez kihajtott nya­kú ingblúzt csíkos, pettyes vagy virá­gos mintázattal viselhetünk. 3. sz. modell: Szafari típusú kétré­szes, Pamutvászonból. Jerseyből a leg­szebb, igen divatos fekete színben fe­hér tűzéssel, vagy „kekin” színben arany (sárga) tűzéssel. Az öv bújta­tott, az ujjak hosszúak, de a belül el­helyezett pánttal felgyűrve rögzíthe­tők. A szoknya csoportos lakásokkal bővített. Nádor Vera A szív ellenségei Századunkban a szív- és ér­rendszeri megbetegedések száma nő, és a koszorúerek betegségei­nek legsúlyosabbja a szívizom­infarktus. Megelőzhető-e az in­farktus? A kérdésre azt felelik az egészségügy szakemberei, hogy a legtöbb esetben igen. Ennek feltétele az, hogy el kell háríta­ni a betegség kialakulását előse­gítő tényezőket. Ezek közül is el­ső helyen áll a zsírdús táplálko­zás. Helyes tehát, ha a főzéshez növényi zsiradékot, olajat, mar­garint használunk sertés- és ba­romfizsír vagy vaj helyett. Mel­lőzzük a szalonnát, a tepertőt, a zsíros húsokat. Magas koleszte­rintartalma miatt kevesebb to­jást és állati belsőséget fogyas­­­szunk. Mérsékelni kell a cukor­­fogyasztást, növelni az étrendben a fehérje és a vitamin arányát. Ismeretes, hogy a magas vér­­nyomásúak között több a koszo­rúérbeteg. Kialakulásában szere­pe van az öröklésnek is. Ezért akinek családjában hipertónia előfordult, még panaszmentesség esetén is ellenőriztesse időnként vérnyomását. Ha a magas vér­nyomást gyógyszerrel kezelik, egyben azt is megakadályozza, hogy a vérnyomás rendellenes­ségei szív- és érrendszeri elvál­tozásokat okozzanak. Végül, de nem utolsósorban károsító hatással van az érrend­szerre a dohányzás. A dohányo­sok körében háromszor gyako­ribb a szívinfarktus, mint a nem­dohányzók között! Sőt a dohá­nyosok a környezetükben levő nemdohányosok egészségét is kedvezőtlenül befolyásolják. Azoknál, akik egyidejűleg el­hízottak és dohányoznak, ráadá­sul magas a vérnyomásuk, a ká­ros hatások nem egyszerűen ös­­­szegeződnek, hanem­ megsokszo­rozódnak. További hajlamosító tényező a cukorbetegség. Mégpedig nem­csak a már felismert, hanem a „rejtett” cukorbaj is. Ezért is fontos 40—50 éves kor felett a cukor-szűrővizsgálat Az ülő foglalkozásúaknál a mozgásszegény élet elhízáshoz vezethet, s ez a szívre, érrend­szerre fokozott terhet ró. Kocog­junk hát! A rendszeres kocogás­­on, sétán, tornán kívül ajánlatos a futás, az úszás, a kerékpáro­zás, az evezés és a kerti mun­ka is. MAI MI­SOR TELEVÍZIÓ 16.00: Iskolatévé. Hat húron pendülj­nk. Gitáriskola kezdőknek 10. rész. (ism.) 16.15: Tévé-ovi. Iskolaelőkészítő tanfolyam. Hívogat az is­kola. (ism.) 16.53: Hírek. 17.00: Utazás Athénába. Bolgár rövidfilm (színész) 17.10: A koala. Ausztrál ismeretterjesztő film. (színes!) 17.20: Postafiók 250. Takács Mária műsora. 17.35: Típushibák. Riportfilm. (színes!) 18.05: Telesport. 18.30: Megújulás. A DIGÉP. 19.00: Reklámműsor. 19.10: Esti mese (színes!) 19.20: Tévétorna (színes!) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Álarcban. NDK tévéfilm­sorozat. IX/3. rész: A vízikastély (színes !) 21.25: Haydn: B-dur divertimento (színes!) Hob. n. 46. Előadják Müncheni Fúvós Szólisták. a 21.35: Tisztelendők. Dokumentumfilm (színes!) V/5. rész. 22.15: Tv-híradó. 2. MOSOK: 20.00: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. Opera két részben (színes!) A Hamburgi Staatsoper előadása, felvételről (ism.) Kb. 22.10: Hírek. KOSSUTH 8.27: A szép mesterségek kez­detei. Rádiójáték Ferenczy István szobrász­­művésszel — I. rész. , 9.05: Zenekari muzsika. 10.05: Hangjáték — gyermekek­nek. 10.30: Fritz Kreisler saját mű­veiből hegedül. 10.59: Kiváló-e a kiváló? 11.14: Évfordulók nyomában ... 11.39: John Morrison ausztráliai író elbeszélése. 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.15: Házunk tája. 13.30: A Melódiakoktél folyta­tása. 14.00: Makár álma. Jelenet Ko­rolenko elbeszéléséből (ism.) 14.31: Dietrich—Schumann-Brahms: F-A-E szonáta. 15.10: Prix Bratislava 1976. 15.30: Ezeregy délután (ism.) 16.10: Kóruspódium. 16.26: Mozart: Sinfonica concer­­tante. 17.07: Hogyan élünk — hogyan élhetünk? 17.32: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 18.01: Új operafelvételek. 18.15: Kritikusok fóruma. 19.15: Szimfónikus zene. A Ma­gyar Rádió és Televízió szimfónikus zenekarának hangversenye a 6-os stú­dióban. Közben: Kb.: 19.50: Olvastam valahol... 20.10: A hangversenyközvetítés folytatása. 20.35: Új nótafelvételeinkből. 21.04: A Rádió Könyvklubja. 22.20: Évfordulók nyomában ... 23.20: Lengyel művészek opera­­felvételeiből. 0.10: Filmzene. PETŐFI 8.05: Harangozó Teréz énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.33: Slágermúzeum. 9.12: A csodatükör. 9.33: Talán csak álom. Rákosy Gergely novellája rádióra alkalmazva. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: Nóták. 12.33: Miskolci stúdiónk jelent­kezik. 12.55: Goldmark: Vonósnégyes (Tátrai vonósnégyes). 13.25: Édes anyanyelvünk (ism.) 13.33: Mai dalok. 14.00: Félóra Marlene Dietrich­­hel. 14.35: Földön, vízen, levegőben. 15.36: Főszereplő a riporter: Horváth Gyula. 16.33: Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? 17.00: Zenei Tükör. 18.00: Görög regék. 18.21: Kodály: Molnár Anna. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Falusi esték. 21.20: Magángyűjtemény. 22.33: Tíz perc külpolitika. 22.43: Verbunkosok, népdalok. 23.20: Deák Tamás szerzemé­nyeiből. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika. 16.03: Francia muzsika. 16.40: Fonotéka. 17.00: Ötórai tea. 18.05: Schumann-művek. 18.50: Jurij Mazurok énekel. 19.33: Közös dolgaink... 20.04: Glenn Gould két Mozart­­szonátát zongorázik. 20.40: Purcell: A tündérkirály­­nő — hangversenyopera. 22.20: Magyar zeneszerzők. 22.47: Finn dzsesszfelvételekből. A csecsemő „iskolája”: a környezet Hosszú az út, amelynek során a hátán fekvő, rendezetlenül ka­­pálódzó újszülöttből két lábon biztonsággal járó, sok önálló cse­levés elhatározására és véghez­vitelére képes, kívánságait, érzé­seit és gondolatait szóban is ki­fejezni tudó kisgyerek válik. Ért­hető, hogy a szülők izgatottan le­sik ennek az útnak minden „ál­lomását”. Pedig nemcsak az állomások érdekesek. Sokszor érdekesebb és a gyerek egész fejlődése szem­pontjából értékesebb maga az út­szakasz, amelyen keresztül egy­­egy új teljesítményhez, ered­ményhez, testhelyzethez, ismeret­hez eljut. A jól fejlődő csecsemő 3—4 hó­napos korától kezdve egyre pon­tosabban követi tekintetével, majd fejfordítással is a figyelmét fel­keltő, fényes vagy mozgó tár­gyakat. Saját testrészei közül el­sőnek rendszerint a kezét fedezi fel, s hosszú időn keresztül ki­tartóan szemléli kezének, csukló­jának, ujjainak mozgását. Közben egyre jobban tökéletesedik az egész végtag beidegzése, s a kez­detben véletlenül végzett mozgá­sokat már tetszése szerint meg tudja ismételni. Az első negyed­évben még veleszületett fogóref­lexe következtében markolja meg azt, ami véletlenül a keze ügyé­be kerül. A második negyedév­ben már nyúl a kezével az őt érdeklő tárgyak után, megfogja, magához közelíti őket, de aka­ratlagosan elengedi, egyik kezé­ből a másikba tenni csak további próbálkozások eredményeképpen tanulja meg. Megközelítően ugyanebben az időben ismerke­dik meg a lábával. Négy-öthónapos kora körül már nemcsak a fejét forgatja, hanem egyre gyakrabban egészen az ol­dalára fordul játék közben, majd az első félév vége felé a hasára is. Valamivel később vissza is tud fordulni a hasáról a hátára, s ha van elég helye, hempereg, gurul. Ettől kezdve felváltva játszik a hátán, vagy a hasán, utóbbi hely­zetben sokszor az alkarjára, vagy tenyerére támaszkodva szemlélő­dik. Ebben az időben már jól fog és elenged, tapogatja, rázza, for­gatja, egymáshoz ütögeti a játé­kokat. A távolabb eső tárgyakat gurulással, a harmadik negyed­évben kúszással, a negyedik-ötö­dik negyedévben pedig mászva igyekszik elérni. Általában a negyedik negyed­évben szoktak a gyerekek ka­paszkodva feltérdelni majd feláll­ni, és fogódzkodva próbálnak egyet-kettőt lépni is. Sok csecse­mő előbb tud felállni, mint fel­ülni. Ezek állásból, térdelésből ereszkednek először ülő helyzet­be, s később tanulnak meg fek­vő helyzetből felülni. Más cse­csemők hason vagy oldalt fekvő helyzetből, előbb felülő, majd ülő helyzetbe emelkednek, s csak később kísérleteznek a felállás­sal. A kapaszkodva álló csecsemő testsúlya még nem nehezedik egészen az alsó vágtájára, ha­nem bizonyos fokig a kezével tartja magát függőleges helyzet­ben. Néhány hónapig is eltart, amíg az alsó végtag és a törzs izomzata annyira m­egerősödik, beidegzése annyira tökéletesedik, hogy lemondhat a támaszkodás­ról. A gyerekek legnagyobb része 14—18 hónapos korában kezd rendszeresen járva közlekedni. Dr. Fáik Judit ,

Next