Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 244. számára: 90 fillér 1977. október 16. vasárnap Tovább javul az ellátás A megye élelmiszeripara az utolsó negyedévben A gazdaság mezőgazdasági termés betakarítása már a végéhez közeledik. Jó ütemben halad a vágóállatok és az állati termékek felvásárlása is. Bács-Kiskun megye élelmiszeriparára most kettős feladat hárul: felvásárolni s feldolgozni a termést és tovább javítani a lakosság ellátását. Ezúttal nem a legnagyobb feldolgozó, hanem a lakosságot naponta közvetlenül ellátó élelmiszeripari vállalatokat vesszük sorra, vajon milyen feladatok végrehajtásán fáradoznak az esztendő utolsó negyedévében. Bőség és jó szervezés A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemének igazgatója, Kling József arról tájékoztatott, hogy az idén eddig minden igényt ki tudtak elégíteni. Naponta átlagban 70— 80 ezer liter tejet, 20—25 mázsa túrót, 12—14 ezer liter kakaót, 550 mázsa sajtot (hetvenféle változatban), 30 ezer pohár tejfölt szállítottak a kereskedelemnek. Az üzem három szocialista brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy zavartalan ellátást biztosít a lakosság részére, s ennek a felajánlásuknak eddig eleget is tettek. Az idén — az elmúlt év hasonló időszakához mérten — 16 százalékkal több tejet vásároltak fel, a lakosság fogyasztása pedig 5—10 százalékkal emelkedett. A jó gyümölcstermés ugyanis átmenetileg csökkentette a tejtermék fogyasztást. A megmaradó ezért tejpornak dolgozták fel a tejet A tejtermelés a gazdaságokban továbbra sem csökken, ily módon a felvásárlás, valamint a feldolgozás területén dolgozó brigádokra az utolsó negyedévben is nagy feladatok hárulnak. Az ivótejből egyébként a fogyasztás mintegy 15 százalékkal emelkedett, s hasonló a helyzet az iskolatejjel kapcsolatban is. Az üzem készül a november 7-i, a karácsonyi és az újévi ünnepi forgalom zavartalan lebonyolítására. A kereskedelmi vállalatokkal már megállapodtak, hogy az előre nem látható igényeket jelezzék, azokat is ki tudják majd elégíteni. Sőt, a kettős ünnepek előtt sűrítik a járatokat a kiszállításban, nehogy bárhol is zavar támadjon a lakosság ellátásában- Lesz elegendő hús A Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 47 szocialista brigádja a csepeli felhívásra válaszolva felajánlotta, hogy a vállalat éves tervét 9 millió forinttal teljesíti túl. A harmadik negyedév értékelése ugyan még nem fejeződött be, a túlteljesítés összege azonban az előzetes adatok szerint eléri a hétmillió forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy év végéig végre tudják hajtani vállalásukat. Ehhez azonban még 150 ezer hízott sertést, 11 600 darab szarvasmarhát kell felvásárolniuk. A kiskunfélegyházi húsüzem tizennégy szocialista brigádja lendületesen dolgozik vállalásaiknak teljesítésén, ők látják el a megye lakóit tőkehússal és egyéb húskészítményekkel. A kereskedelem igényeit megfelelően kielégítve hetenként 7—7,5 vagon tőkehúst és mintegy tíz vagon töltelékárut juttatnak az üzletekbe. Nagy gondot fordítanak a választék bővítésére, 40—45 féle töltelékárut készítenek. Szeptember eleje óta új fűszerezéssel kísérleteznek, a virslit gyömbérrel, a sonkás felvágottat babérlevéllel, a disznósajtot borókabogyóval ízesítik. A lakosság megkedvelte az új ízesítésű árukat. Az olasz felvágottból például korábban hetenként 60 mázsa hagyta el a félegyházi üzemet, az új fűszerezés bevezetése óta már 80 mázsát igényel a kereskedelem. Minden évben vizsgafeladat — Dolgozóink jubileumi munkaversenye kiemelkedő eredményeket hozott az év első kilenc hónapjában — mondotta Kiss József, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat igazgatója. Az elmúlt év azonos időszakához mérten 6,4 százalékkal növelték a termelést, összesen 103 féle terméket gyártunk, ezen belül — az értékelés szerint — jelenleg országosan is kiemelkedő Kecskeméten a kenyérválaszték. A fehér kenyértől a rozslángig, félkilóstól a kétkilósig, kilencféle kenyeret állítunk elő. A IV. negyedévben egy újabb körzet ellátásának bekapcsolása miatt további 40 mázsával növeljük naponta a termelést. Szocialista brigádjaink megtárgyalták az ezzel kapcsolatos feladatokat, vállalták az újabb igények kielégítését. Készülünk az év végi ünnepi forgalomra is. Ez nálunk minden esztendőben visszatérő vizsgafeladat, s reméljük, az idén is jó osztályzatot kapunk a lakosságtól. N. O. — O. L. Heti világhíradó 2. oldal Ha forr a must 3. oldal A ló, a Zetor, és a Rába-Steiger 3. oldal A népesség minőségéért 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal ■MB I AZ ALMATERMÉS 85, A SZŐLŐ 65 SZÁZALÉKÁT LESZÜRETELTÉK " __________________________ij-^————mim itt hit in rwummM-^r” Jó ütemű a talajmunka és a vetés Bővíteni kell a feldolgozó kapacitást és a tárolóteret Bács-Kiskun megyében a mezőgazdasági üzemek idényterve szerinti ütemben halad a talajelőkészítés, vetés, valamint a szántóföldi növények termésbetakarítása. Október közepéig az őszi árpa és rozs 80, a búza 42 százalékát vetették el. A kenyérnek való többsége október második felében kerül majd a földbe, ami a növény igényének leginkább megfelel, és a következő esztendei jó termésnek egyik feltétele. Az almatermésnek 85 százalékát szedték le a közös gazdaságok. Sajnos, még mindig elég sok ültetvény fái piroslanak a terméstől, mert göngyöleghiány és az átvétel hibái miatt többszörös munkát kénytelenek végezni a termelők. A kukoricabetakarítást a napfényes időjárás mindenképpen segíti. Csökken a mag nedvességtartalma, kevesebbet kell szárítani, ezért gyorsabb a termés összegyűjtése, magtározása. Az olajmagvak átvétele és szállítása azonban elégtelen. Bácsalmáson és környékén a nagyüzemek a növényolajipar érvényes diszpozíciója ellenére sem tudják kiüríteni a napraforgóval teli magtárakat a kukorica számára, mert a MÁV nem képes vagont adni a napraforgószállításhoz. Kezdettől fogva sok gonddal jár a szőlőszüret. Pedig a termés nem akkora, mint az 1973-as esztendőben. A szüreteléshez a mezőgazdasági üzemek külső segítséget is kaptak. Kerekegyházán, Városföldön a kecskeméti 607-es számú Szakmunkásképző Intézet növendékei, másutt főiskolások is dolgoznak. A homokhátsági gyenge talajadottságú szövetkezetek valamennyi ipari üzemében néhány hétre felfüggesztették a termelő munkát. Cipőfelsőrész- és textilvarrónők, lakatosok, hegesztők szőlőt, gyümölcsöt szednek. Október közepéig az állami és a szövetkezeti gazdaságok az üzemi ültetvények szőlőtermésének 65 százalékát szüretelték le. A szőlőátvétel az egymástól és a termőhelytől elég nagy távolságra fekvő feldolgozó telepek szerény teljesítő képessége miatt nem tudja követni a szedés és szállítás ütemét. A Közép-magyarországi Pincegazdaság kecskeméti telepén a néhány éve felszerelt műszaki berendezések jóformán csak félerővel működhetnek gyakori műszaki hiba miatt. Nem a bírják a nagy igénybevételt. A pincegazdaság izsáki átvevő telepe naponta hét, hét és fél ezer mázsa szőlőt dolgozott fel a legutóbbi napokig, szinte éjt, napot eggyé tevő munkával. Az állami gazdaság Izsák-agárdy-telepi üzemében, ahol szintén egymást érik a szőlőt szállító járművek, a napokban a túlterheléstől leégett az elektromos transzformátor. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat szerelőinek áldozatkész munkáján múlt, hogy fél napnál tovább nem tartott kényszerpihenő. Rövid idő alatt a a helyszínre szállították és felszerelték az új trafót. Szerencsésebb helyzetben vannak azok a szőlőtermesztő gazdaságok, amelyek maguk is építettek borászati üzemet, és feldolgozójuk győzi a termés fogadását. Soltszentimrén a szüret és a termésátvétel jó összehangolásával az Ezerjó Szakszövetkezet dicséretes ütemben halad a munkával, és rövidesen leszüretelnek Soltszentimrén. A borászatra társult soltvadkerti szakszövetkezetek feldolgozó telepén sem volt jelentősebb fennakadás, mert rövid volt a szállítási távolság az ültetvények és az átvevőhely között. Kerekegyházán naponta csupán kétszer tud fordulni a Dózsa Tsz szőlőt szállító járműve az ültetvény és a kecskeméti átvevő között. A lajosmizsei, jakabszállási közös gazdaságok, az orgoványi, tiszakécskei szövetkezetek gépkocsijai pedig gyakran csak egyetlen fordulót tehettek a hosszú várakozás miatt a kecskeméti átvevőhelyig. Az V. ötéves terv szőlőtelepítési programjának végrehajtása során a feldolgozó üzemek hálózatának sűrítésére, teljesítő képességük növelésére is gondolni kell. Máskülönben a termőre fordult ültetvények iparszerűen termelt szőlőjének jórésze veszendőbe megy a feldolgozóipari szűrő kapacitása miatt. Kétségtelen, hogy ez anyagi áldozatba kerül. A népgazdaság számára bőven visszatérül azonban a mind nagyobb mennyiségben megóvott, feldolgozott termés legalkalmasabb idejű értékesítése itthon és külföldön egyaránt. K. A. • Még mindig akad a fán gyümölcs, mutatja Gyurity György elnökhelyettes a hercegszántói Lenin Tsz-ben. • Hamar megtelik a tarcali kád a soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezet üzemi ültetvényén. • A szakszövetkezeti gazdái minden tároló- és szállítóedényt igénybe vettek a gyors szállításhoz. (Méhesi Éva felvételei.) Kommunista műszak a VOLÁN-nál A Volán Tröszt őszi időszakra meghirdetett rendkívüli műszakjai közül a másodikra kerül sor ezen a hét végén a megyében. Az akció célja ezúttal is a hét közben elmaradt szállítások lebonyolítása, az őszi forgalom gyorsítása. A megye fuvaroztató vállalatainak érdekét szolgáló akciót a Volán dolgozói kommunista műszakként végzik, egyik napi keresetüket ugyanis felajánlották a vállalat szolgálati helyein levő szociális létesítmények fejlesztésére. Erre a célra várhatóan több mint negyedmillió forint gyűlik majd össze. Valamennyi dolgozó részt vesz a hét végi munkában, mint a Volán forgalmi és kereskedelmi vezetői elmondották, szombaton ezerhatszázhetvenen jelentkeztek szolgálatra, 530 teherkocsi vezetője, huszonhét rakodógép kezelője, 144 szerelő, 109 rakodómunkás, valamint az alkalmazottak láttak munkához. Feladataik legfontosabbika ezúttal is a vasúti vagonok minél gyorsabb kiürítése és megrakása. Az előző akcióhoz képest valamivel csökkent az építési anyagok aránya, növekedett viszont a mezőgazdasági terményeké és göngyölegeké. Ennek megfelelően a mostani hét végi műszak idejére mintegy 25 ezer tonnás teljesítményt terveznek. A közlekedési ágazat eredményesen készült fel az idei őszre. Sikeresek a rendkívüli műszakok, s általánosságban is javult a fuvaroztatók árufogadási tevékenysége. A korábbi években tapasztaltnál nagyobb készséggel veszik át a hét végén érkező rakományokat. Ennek köszönhető, hogy szeptemberben a Volán által késve kezelt vagonok aránya a megye területén alatta maradt a 15 százaléknak, míg a múlt évben ugyanebben a hónapban a 20 százalékot is meghaladta. A megyei Volán Ho Si Minh nevét viselő tehergépkocsi vezető brigádja a hónap elején felhívással fordult a fuvaroztató vállalatok szállítási dolgozóihoz, hogy a rakodási készség javításával, a hétvégi árufogadás megszervezésével járuljanak hozzá az őszi forgalom gyorsításához. Felhívásuk nyomán eddig a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat kollektívája kötött szocialista szerződést a Volánnal, amelyben kölcsönösen kötelezettséget vállalnak a rendszeres hétvégi fuvarozásra. Ennek hatása öt városban, öt forgalmas vasútállomáson érződik, s nagy mértékben könnyíti a hétközi munkát azáltal, hogy egyenletesen oszlik el a gondos bánásmódot kívánó darabáruk szállítása. Volán szeretné, ha több fuvaroztató vállalna hasonló együttműködést, mivel nekik is érdekük, az egyenletes áruellátás, illetve termékszállítás. Az őszi csúcsforgalom közepén tartva elmondható, hogy a Volán mindeddig eleget tett szerződéseinek, munkájában nem volt jelentősebb fennakadás. Várhatóan a következő két hónapban is megbirkóznak a feladatokkal. Abban az esetben pedig, ha az időjárás változása előre nem látható torlódást idézne elő, a vállalat megtalálja a módját egy újabb, terven felüli hét végi szállítási akció megszervezésének. Zs. Á. Az egészségügy falun Bármilyen furcsának látszik, Bács-Kiskun megye falvaiban sok tekintetben jobb az egészségügyi ellátás, mint a városokban. A 216 körzetből 147- et, tehát 70 százalékot falun alakítottak ki, noha a lakosságnak csak 65 százaléka él a 106 településen. A rendelőkben általában kisebb a zsúfoltság, több idő jut egy-egy betegre. Az eltérő életforma, szokások miatt az orvos közelebbről ismeri az embereket, többet tud róluk, mindez megkönnyíti a gyógyítást. Szinte kivétel nélkül mindegyik faluban építettek szolgálati lakást. A falvakban általában nagyon tisztelik, becsülik az egészségügyi dolgozókat, nagyobb az orvosok tekintélye. Az orgoványi dr. Csollák Lajos, a tiszakécskei dr. Hanus Béla, a lajosmizsei dr. Tábori Balázs évtizedes lelkiismeretes munkával vívta ki a lakosság megbecsülését. Joggal méltányolják dr. Mihályfi László (Szabadszállás), dr. Tihanyi László (Kecel) és dr. Pataki Kálmán (Hercegszántó) nagy szakmai felkészültségét. Az egész község büszke arra, hogy a tataházi dr. Morva László elsőként szerzett a falusi körzeti orvosok közül kandidátusi címet. Az egészségügyi kormányzat gondot fordít a falura. 1976- ban — például — a felszerelés bővítésére, javítására egymillió forintos támogatást juttatott Bács-Kiskun megyének. Az irányító szervek és egyes helyi tanácsok összefogásának köszönhető, hogy néhány nagyközségben (többek között Tiszakécskén, Jánoshalmán, Lajosmizsén) függetlenített laboráns, EKG-készülék segíti a betegellátást. A hatékonyabb, differenciáltabb megelőzés érdekében már három iskolaorvosi körzetet létesítettek, tartanak fenn. Szülőotthon működik Lajosmizsén, Kecelen, Bácsalmáson, Kiskunmajsán- Négy nagyközségben kihelyezett rendelőintézet szolgálja a korszerű egészségügyet. Ebben az évtizedben — noha húszezerrel csökkent a lakosság — hét új falusi körzetet szerveztek. Olyan kis községek önálló orvoshoz jutottak, mint Fülöpháza, Tabdi, Kömpöc. Kerekegyházán a tanács nagy ráfordítással új rendelőt építtetett. Egyre több helyen ismerik fel, hogy az urbanizálódás egyik fokmérője az egészségügyi ellátás színvonala. Tiszakécskén és Jánoshalmán betegszállító autót működtet a tanács. A közelmúltban hozott bérügyi intézkedések közül elsősorban az ügyeleti és készenléti díj emelése hat kedvezően, szüntet meg régi sérelmeket. Mindezeknek tulajdonítható, hogy nagyon kevés a betöltetlen állás, aránylag sokkal kevesebb, mint a városokban. Néhány egészen kis településre nem tudnak tartósan orvost szerezni. E tekintetben az országos átlagnál jobb a helyzet. Tennivaló akad bőven. Vannak még szűkös, szegényes elhanyagolt rendelők. Kunszentmiklóson, Csengődön elég kedvezőtlen körülmények között dolgoznak az egészségügyiek, de a soltvadkertivel sem büszkélkedhetnek a helybeliek. A nagy távolságok is nehezítik az orvos munkáját. Főként a kecskeméti járás tanyás községeiben teremthető meg nehezen az orvos és beteg rendszeres kapcsolata. Ráadásul ezeken a helyeken különösen sok időt kell fordítaniuk egészségügyi felvilágosításra. A falusi viszonyokat jól ismerő „doktor bácsik’’ közül mind többen élvezik a megérdemelt nyugdíjat. Helyükbe néha friss diplomások kerülnek. Ez a megoldás nem nevezhető túlságosan szerencsésnek, mert a magára hagyott fiatal orvosra túl nagy felelősség nehezedik. Tapasztalataink szerint nem mindegyik törekszik olyan emberi kapcsolatok kiépítésére, mint elődje. Az országos átlagnál kevesebb nő dolgozik körzetben, de egyiküknek-másikuknak kétszeresen bizonyítaniuk míg igazán befogadják őket,kell. Az is tagadhatatlan, hogy az egészségügyben csak a csoportos, konzultatív munka lehet biztos. Még hosszú időbe telik, amíg minden falusi körzeti orvos számára is megteremtődik ez az állapot. A városiasodás felé haladó nagyközségekben már lassan-lassan tervbe vehetik az egységesítés, az integrálás előkészítését. Ez azt jelenti, hogy egy olyan szervezet jön létre, amely képes az alapellátást maradéktalanul teljesíteni. A falusi egészségügy tehát sokat fejlődött — hol vagyunk a két-három évtizeddel ezelőtti, gyakran kétségbeejtő állapotoktól —, de a rohamos változások, a szüntelenül növekvő igények további, még fokozottabb erőfeszítésekre serkentenek. H. N.