Petőfi Népe, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-20 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 247. szám Ára: 90 fillér 1977. október 11. csütörtök PETŐFI \ A Minisztertanács szerdai ülése A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács szer­dán ülést tartott. Szekér Gyula miniszterelnök­­helyettes beszámolt a magyar— kubai gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizott­ság VII. ülésszakáról. A kormány elfogadta a jelentést, s megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszak tár­gyalásaiból adódó feladatok vég­rehajtására. A nehézipari miniszter, vala­mint az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke a téli fűtési idény­re való felkészülésről tett jelen­tést. A kormány a beszámolót, valamint a megtett intézkedése­ket jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Exportálni kell! 3. oldal Tudomány—technika Tallózás üzemi lapokban Népdal vagy magyarnóta ? L oldal 5. oldal «. oldal A korszerű iparfejlesztés feladatairól tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Már az elmúlt év ő­szén megtartott ta­nácsülésen, az V. ötéves területfej­lesztési terv jóváhagyásakor meg­fogalmazódtak azok a feladatok, amelyek­ a megye ipari fejlődésé­nek további útját és lehetőségeit, korszerűsödésének módozatait ki­jelölik. Ennek lényege az, hogy a korábbi dinamikus fejlődésnél valamelyest mérsékeltebb ütemű előrehaladás is csak úgy érhető el, ha a növekedésben az intenzív módszereik érvényesülnek. Vagyis a műszaki színvonal és a szerve­zettség növelésének, a termék­­szerkezet korszerűsítésének, a ter­melési eszközök, a munkaerő és a munkaidő jobb kihasználásának feladatai kerültek előtérbe. An­nál is inkább, mivel a termelés növelését most már nem lehet a foglalkoztatottság korábbi szintű bővülésére alapozni. A növekedés alapvető forrása a termelékenység fokozása, ami viszont nem képzelhető el a szel­lemi és anyagi erőforrások össz­pontosított felhasználása nélkül. Ezt a célt szolgálják azok az in­­tézked­ések, melyek a megye adottságaival összhangban az erő­források tervszerű és folyamatos átcsoportosítására vonatkoznak. A hatékonyan és korszerűen termelő ipari üzemek fejlesztésével egy­idejűleg a korszerűtlen, elavult termékeket előállító telepek felszá­molására, illetve munkásállomá­nyának és eszközeinek célszerűbb felhasználására törekszenek. Lényegében ezeknek a felada­toknak a végrehajtásáról számol­tak be a megyei tanács ipari és munkaügyi osztályának vezetői a vb testülete előtt. Számot adtak a szelektív iparfejlesztésre tett intézkedésekről, az üzemek kate­gorizálására és a munkaerő-gaz­dálkodásra vonatkozó kormány­­határozat végrehajtásáról. A fel­adatok közül kiemelve adtak tá­jékoztatást az üzemek kategóriá­ba sorolásának eddigi tapasztala­tairól, amely különösen a lét­számfejlesztés szempontjából igen érzékenyen érinti a gazdasági egységeket. Az igények és a lehe­tőségek között — mint a jelentés megállapította — nagy az eltérés. Az „A” kategóriás egységek fej­lesztési igénye 10 ezer fő, ezzel szemben a reális lehetőség alap­ján a tervidőszak végéig még négyezerrel sem lehet számolni. Ez bizonyára kényszerítő erővel hat majd a hatékonyság növelésé­re, mivel nincs más járható út. Néhány „C” kategóriába sorolt, tehát megszüntetendő telephely­nél — szociálpolitikai és egyéb szempontokat véve figyelembe — a végrehajtó bizottság elfogadta a módosításra tett javaslatot és megadta a mun­kaerő szinten tar­tásának lehetőségét. Azt is megállapította a végre­hajtó bizottság, hogy a kategori­­zálás és a munkaerő közvetítés­re vonatkozó szabályozás a vál­lalatokat belső — hatékonyságot növelő — intézkedések megtételé­re késztette, elősegíti a gazdasági fejlődést, a munkaerő tervszerű elosztását, csökkenti a munkaerő­­mozgás mértékét, s a kiemelten fejlesztendő vállalatok részére biztosítja az indokolt létszám­­szükséglet kielégítését A vb a továbbiakban az igazga­tási és a művelődésügyi osztály­vezetők jelentése alapján meg­tárgyalta a honvédelmi törvény­ből adódó tanácsi feladatok vég­rehajtásának tapasztalatait, majd bejelentéseket hagyott jóvá. - T. P. Látogatóban a munkásőrségnél a megyei pártbizottság első titkára Baján Szerdán délelőtt a mun­kásőrség megyei kiképző bá­zisára, Bajára látogatott Hor­váth István, a megyei párt­­bizottság első titkára. A ven­déget dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka fogadta, majd tá­jékoztatta a munkásőr alpa­­rancsnokok továbbképzésé­ről, a testületnél közelmúlt­ban járt külföldi delegációk benyomásairól. Később a megye munkásőrpa­­rancsnoki állományának felké­szültségéről, majd a munkásőrök párttaggá neveléséről cseréltek eszmét. A megyei pártbizottság első tit­kára ezután a továbbképzésen részt vevő munkásőrökkel talál­kozott, s röviden tájékoztatta őket a nemzetközi, az ország gaz­dasági, illetve a megye gazdaság­­politikai helyzetéről. Bevezetőjé­ben elmondta, hogy személy sze­rint minden évben alkalmat keres arra, hogy felkeresse a munkás­őröket. A munkásőrök munkája, a kiképzés és az erre való felké­szülés a párt minden szerve előtt nagy elismerésben részesül. Horváth István elvtárs emlé­keztetett arra, hogy ez év elején ünnepeltük a munkásőrség fenn­állásának 20. évfordulóját. Alá­húzta: a munkásőrök tevékeny­sége, pártmegbízatása jelentős többletfeladatot jelent. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját ünnepeljük eb­ben az évben, azt a forradalmat, amely óriási változásokat hozott a világtörténelemben. Az ünnep­léssel az a célunk, hogy bemutas­suk a hatvan éve történt változá­sokat, illetve a felszabadulás óta eltelt évek eredményeit. Az ün­neplés legyen tartalmas, ne a sza­vak legyenek fényesek, hanem a tettek. A megyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatója után válaszolt a munkásőrök kérdéseire. • Horváth István tájékoz­tatóját tartja. G. G. • A Mankiaőrök körében. Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi­­ bizottsága A Magyar Szocia­­lista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését október 20-ra összehívták. A Politikai Bizotts­ág a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoz­tató megvitatását, a termelési szerkezet fejlesztése és a hosszú távú külgazdasági p­olitika irányelvei napirendre tűzését, vala­mint egyéb soron lé­tó kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Jubileumi munkaverseny a megye konzervipari vállalatainál A konzervipari munka ütemét jelentős mértékben meghatároz­za, hogy a feldolgozásra kerülő friss nyersanyag zömét a harma­dik negyedévben szállítják a mezőgazdasági üzemek. Ebben az időszakban van legnagyobb je­lentősége a dolgozók helytállásá­nak, áldozatkészségének, mint a zöldség- és gyümölcsféléket mi­nőségi romlás nélkül, rövid ha­táridőn belül tartósítani Mindebből következik, hogy kell, a munkaverseny legélénkebb sza­kasza is a harmadik negyedévre esik, s érdemi évközi értékelésre a tizedik hónapban nyílik lehető­ség. Az elkészített számadások szerint szép sikerek születtek a megye konzervipari üzemeiben a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisztele­tére kezdeményezett munkaver­­senyben. Export-túlteljesítés, költségcsökkentés A Kalocsa vidéki Fűszerpapri­ka és Konzervipari 51 szocialista brigád Vállalatnál nyolcszáz­nál több tagja tett felajánlást a jubileumi munkaversenyben minőség védelmére és javítására, a a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, vala­mint a termelés szervezettségé­nek és gazdaságosságának javí­tására. Mint dr. Rauzs József munkaügyi osztályvezető, s egy­ben vállalati munkaverseny-fe­­lelős tájékoztatott, a kis közössé­gek a vállalásokhoz híven külö­nösen jó munkát végeztek az uborkafeldolgozásnál, a fűszer­­paprika nyersanyagmentésnél és őrleménygyártásnál, valamint fűszerpaprika-export kiszállításá­n­­ál. A termelés technikai zavar­talansága felett a tmk-részleg brigádjai a megszokottnál is ébe­rebben őrködtek. A kalocsai gyár malomüzemé­­nek Piros Arany szocialista bri­gádja túlteljesítette az első há­romnegyed évre szóló tőkés ex­porttervet, lehetővé tette az USA-ba történő kivitel növelését. Az önköltségcsökkentésben fel­ajánlott 2 millió forintnak a kétszeresét produkálta a három műszakban termelő kollektíva. Az őrleményeket­­ csomagoló Braun Éva brigád ezideig nem gyártott selejtet, s egyszázalékos megtakarítást ért el a csomagoló­anyag-felhasználásnál. Minőségi kifogást egyszer sem emeltek a megrendelők. Az Arany Mező szocialista bri­gád, melynek feladata a nyers­anyagok megtermeltetése a me­zőgazdasági partnerekkel, szintén kiemelkedő eredményt ért e­l. Fűszerpaprikából a 6200 hektár­os szerződési tervet 240 hektárr­al túlteljesítette Jó munkájuk rá ik volt köszönhető, hogy uborkát sól, vöröshagymából, étkezési pap­ri­kából és paradicsomból is e­le­­gendő nyersanyag állt rendelk­­e­­zésre. Felajánlásaik szellemében d­­ol­­goztak a konzervüzemi brigád­­ok, az Április 4., az Ady Endre, az Alkotmány és a József At ±na brigád is. A tervezettnél kis­­ebb létszámmal túlteljesítették az elő­irányzatot. A Kossuth szá­­llító brigád 3 százalékkal csökken­­tette a fuvarköltségeket. A mű­szaki szocialista brigádok az új Bin­der szárító építésénél és a pap­rikamalom bővítésénél tette­k ki magukért. A vállalat sükösdi telep­én Bizalom brigád a félkészt­­ermék­ a gyártásban jeleskedett. A pataji telep Petőfi brigád­ja duna­­öt­ezer zsák újrafelhasználá­sát tet­te lehetővé. A miskei egy­ség­ há­rom szocialista brigádja a­­­ több­szörösét teljesítette fel­­ajánlásá­­nak. Dr. Rauzs József seny-felelős elmondta, rr lurikaver­hogy a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat versenyző brigádjai az év végéig; újabb si­kerekkel akarják teté­zni az ed­digi eredményeket. Védnökség a szovjet export felett A Kecskeméti Konzervgyár szovjet exportja n­­övekszik az­ utóbbi években. Te­­valy már 232 új vagon árut szállít­ottak a Szov­jetunióba, sőt, ebb­­en az évben 2700 vagon konz­ervipari term­ék kivitelével számo­lnak a vállalat vezetői. Természetes tehát, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója méltó megünneplésére indított munka­­versenyben sok felajánlás kap­csolódik a szovjet testvéreink iránti kötelezettségek teljesítésé­hez. Kurucz Mihályné seny-felelőstől tudjuk, munkaver­­hogy a szocialista brigádok védnökséget­ vállaltak a szovjet exportra ké­szített termékek kifogástalan mi­­­nősége és a szállítási határideje betartása felett. A védnökség ré­szesei a dobozüzem dolgozói, akik a kívánalmaknak megfelelő csomm­agoló eszközöket gyártanak az exporthoz. A feldolgozó vo­nalak munkásai a minőségért vállaltak kezességet. A szándé­kuk valóra váltását segítik a la­boratóriumi dolgozók, gondos gyártásközi minőségvizsgálatok­kal. A harmadik negyedév végé­ig 2247 vagon áruit — zöldborsót,­­­csemegekukoricát, savanyú ubor­kát, vegyes befőttet stb. — szál­lítottak a Szovjetunióba. A part­­­nerek elégedettek voltak. A tech­nológiai fegyelem betartása le­hetővé tette, hogy a konzervek jelentős hányadát megfigyelő tá­rolás nélkül, a feldolgozó gépso­roktól csomagolás után egyene­sen a szállítóeszközökre vigyék. A jubileumi versenyben kiváló teljesítményt nyújtott többek kö­zött az I. számú konzervüzem Rózsa Ferenc brigádja, melynek tagjai többségükben két szakmá­val rendelkeznek. A II. számú te­lep Hámán Kató és a szárító üzem Egyetértés szocialista bri­gádja szintén teljesítette vállalá­sát, s ezzel hozzájárult a válla­lati elképzelések megvalósításá­hoz, és a népgazdasági célok el­éréséhez. A. T. S. • Bakos Péter üzemvezető részv­­ételével — a kép jobb oldalán, fehér köpenyben — megbeszéli a mu­­­nkát a kalocsai vállalat Piros Arany szocialista brigádjának délutáné is csoportja. ■MX Tartalmas együttműködés A kalocsaiak, s a foktőiek közül sokan még most is szí­vesen emlékeznek augusztus 20-ra. Együtt ünnepelték al­kotmányunk évfordulóját, az új kenyeret. A házigazdák s a foktői Duna-parton színvo­nalas programmal várták városból érkező több ezer ven­­­déget. De nem csupán a szép környezet, a jól sikerült mű­sor tette hangulatossá a ta­lálkozót, hanem az is, hogy a beszélgetések során a kalocsai és a foktői dolgozók sok közös témában kicserélték vélemé­nyüket. Az esemény kedves színfolt volt a város, s a városkörnyé­ki község életében. Eme kife­jezés az igazgatás módját, mi­kéntjét jelöli meg. A rangot a tartalmas együttműködés, az élet egyre több területén ki­alakuló szoros kapcsolat je­lenti. Mint azt egyik határozatá­ban a megyei tanács végre­hajtó bizottsága megállapítot­ta, a több mint negyedszázad­dal ezelőtt Bács-Kiskun me­gyében kialakított település­­­hálózat hosszú ideig jól szol­­gálta az állami feladatok el­látását, a gazdaságszerve­­ző, kulturális és nevelő célokat. A fejlődés a városiasodás erőtel­jesebben kibontakozó folyama­ta viszon­t szükségessé te­tte a településhálózat felülvizsgála­tát. A kö­­zigazgatás fejles­ztését, a város és a környékbe­li fal­vak kapcsolatának erősítését célozza, hogy Bács-Kiskun megyéiben is egyre töb­b tele­pülés városkörnyéki rangot kap. A tapasztalatok azt bizo­nyít­ják, hogy a jó együttmű­­köd­­és a városnak, s a város­kör­nyéki községnek is hasz­­­no­s. A községbeliek munkale­­he­tőséget találnak a­ városok­ban, ezáltal csökken a gyá­rak, a vállalatok, üzemek munkaerőgondja. A megye­i székhely üzemeibe például több százan járnak­ be napon­ta Városföldről. Sok foktői la­kos talált munkal­ehetőséget a kalocsai vállalatoknál, Kis­kunfélegyháza vonzáskörze­téből csaknem ké­tezren járnak be naponta dol­gozni. Azelőtt lényegesen töb­ben ingáztak, de az elmúlt tíz év alatt pél­dául Kiskunfél­­egyházára több mint tízezren költöztek be a környező falva­kból. A városkörnyéki községek lakosainak szempontjából na­gyon lényeges, hogy betegség esetén a város rendelőintéze­teiben, kórházaiban gyógyítják őket. Erre természetesen a városoknak is fel kell készül­niük. E szempontból is nagy előrelépést jelentett az új kiskunhalasi kórház, vagy pél­dául a Kiskunfélegyházán az elmúlt tervidőszakban átadott új rendelőintézet. A városok közoktatási fel­adataihoz tartozik, hogy lehe­tővé tegyék a városkörnyéki községek fiataljainak tovább­tanulását. Különösen sok köz­ségbeli fiatal tanul a városok ipari szakmunkásképző inté­zeteiben, szakközépiskoláiban. Elhelyezésük még nem min­denütt kielégítő. Kiskunfél­egyházán például zsúfolt a középiskolai kollégium, szűk a tanyai kollégium is. Az V. ötéves tervidőszakban a városok, s a városkörnyéki községek kapcsolatának javí­tása terén is van még számos tennivaló. Ám a fenti példák­ból is jól látható: pesszimis­tán gondolkodtak azok, akik korábban úgy vélték, közsé­gük új címével a városok mostohagyermekeivé válnak. Szó sincs erről. Éppen ellenke­zőleg: a városkörnyéki rang valóban rangot, azaz jobb szo­ciális, kulturális ellátást, egészséges munkakapcsolatot jelent. T. L.

Next