Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
KECSKEMÉTI SIKER AZ AGROMASEXPON Egyszerre öt díjat hoztak el Borongós, közönségriasztó időt fogott ki az AGROMASEXPO, teljes nevén: Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gépes Műszerkiállítás, amely merőben más, mint a hagyományos tavaszi és őszi vásárok. Jóval szűkebb kör érdeklődésére tarthat számot. Mégis, meglepően sok szakember vette a fáradságot, hogy ismerkedjen a mezőgazdasági gépgyártás hazai és külföldi termékeivel. Az AGROMASEXPO lényegében az eladók és a vevők nagy találkozója. A tájékozódást megkönnyítik a kiállítás díjai, amelyek kiemelik, szinte arany-, ezüst-, bronzkeretbe foglalják legfigyelemreméltóbb újdonságokat. Elöljáróban érdemes megemlíteni, hogy az idén, csak a mezőgazdaság 12 és fél milliárd forintot költhet gépek beszerzezésére, többet, mint eddig bármikor. Ez a sokasodó műszaki igény arra készteti a MEZŐGÉP- vállalatainkat, hogy szükség esetén lehetőségeiket is túlszárnyalva, nemzetközileg is elismert termékeket állítsanak elő. Ennek a törekvésnek biztató jeleivel találkozhattunk a kiállításon, ezt húzza alá az az 5 díj is, amelyet a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat hozott el t Minek köszönhetik a szép sikert"? — kérdeztük Erdősi József keskedelmi főosztályvezetőtől,ke— Múlt év első felében profilrendezés történt nálunk. A belső termelési szerkezet megváltozott, lényegében három nagy termékcsalád köré összpontosult. Új feladatként kaptuk meg az élelmiszeripari és konzerv gépgyártást azzal, hogy a zöldségfeldolgozással kiemelten foglalkozzunk. A kiállított uborkatöltő, az átszervezett kecskeméti gyár egyik „újszülöttje” és máris aranyérmes. Megérdemli? — Ez csak egy része tulajdonképpen a gyűjtő-csomagoló gépsorunknak — magyarázza Lendvai Pál, fővállalkozási osztályvezető. — Az a lényege, hogy gépesíti az egyébként nagyon fárasztó töltést, csomagolást. Ezt vették figyelembe az aranyérem odaítélésénél és hasonló meggondolásból jutalmazták ezüstéremmel a kevés mosógépünket, bronzéremmel az üvegkezelést megkönnyítő emelőberendezést. Ma még ezek a korszerű gépsorok csak egy kis részét teszik ki vállalatunk össztermelésének, felfutásuk a következő években várható. Ehhez adnak alapot, ösztönzést a kiállítás értékes díjai. A második ezüstérmet, a Rau-KOMBIMAT családjuk nyerte el. A gyártási jogot két éve vásárolták meg a nyugatnémet Rau Cégtől és most először jelentkeztek vele, mint saját termékükkel. Az idén 550 darabot gyártanak a hazai fogyasztóknak. A bronzérmes ventillátorcsalád szintén nyugatnémet licenc, általuk továbbfejlesztett változata. A díjazás, az ebbe fektetett gondos munkát jutalmazta. Az elmúlt napokban sok érdeklődő kereste fel a kecskeméti vállalat képviselőit. Elkezdődtek az üzleti tárgyalások, de a szerződések megkötésére, előreláthatóan a kiállítás befejezése után kerül sor. V. Zs. : Sok érdeklődőt vonzott a kunszállásiak bemuta 9 Az aranyérmes uborkatöltő ... tója a gépesített szőlőtermesztésről. (Fényképezte: Radó Gyula) • Az ezüstérmes Rau-Kombimat elsősorban tavaszi vetésű növények magágykészítésénél alkalmazható. A gépet jó munkaminőségi és üzembiztonsági mutatók jellemzik. KÉPERNYŐ Autók és emberek A Budapesti Történeti Múzeum egyik kiállításának az első magyar televíziós készülék a slágere. Régi gramofonok, telefonok, rádiók társaságában idézi fel a tegnapi csodát. Sokan mosolyognak: hol vagyunk mi már ettől? Múzeumi tárgy lett apáink álma, fiatalságunk szenzációja, noha mindössze két évtized telt el a tárlóban látható készülék gyártása óta. Másként nézik, mint a kőbaltát, az első ekét, régi századok nagyszerű találmányait. Kicsit ironikusan, sajnálkozva szemlélik, mintha nem értenék korábbi lelkesedésüket. Ennek az egyszerű masinának örültünk annyira? Úgy tekintenek rá, mint a divatból kiment holmikra. A kedd este vetített Autók és emberek láitán éreztem ennyire a technika szinte követhetetlen fejlődését, mint a budai Vár egyik termében. Élnek köztünk ma is olyanok, akiknek születésekor még egyetlen automobil sem pöfögött hazánkban. Most? Óvodások messziről felismerik a különféle kocsi típusokat. A megszokás közönyével egy-egy kamionóriáisra.pillamitanaik A gépkocsi a műszaki előrehaladás, tudomány egyik csúcsteljesítménye. Hálás feladatot vállalt a Magyar Televízió az autó történetének bemutatásával. Csak akkor ismerünk valamit, ha tudunk múltjáról, tulajdonságairól. És csak akkor becsülhetjük a környezetünkben levő, életünket könnyítő tárgyakat, ha ismerjük a létrehozásukért kifejtett erőfeszítést A francia filmsorozat készítői tudatában vannak annak, hogy a gépkocsi több mint műszaki találmány, több, mint a helyváltoztatás forradalmi megújítója. Bizonyítsam, hogy az autó mennyire átalakítja életünket, gondolkodásunkat, magatartásunkat? A gépkocsi a modern kor egyik jelképe! Claude Savaris rendezésében, irányításával gyártott dokumentumfilm ügyesen és szellemesen ábrázoltja ezeket az összefüggéseket, gondolkodásunk megváltozásának folyamatát. Szemléletesen a tanúsítja, hogy az ember mindig szokottból indul ki, ebbe igyekszik belegyömöszölni az új elképzeléseket, amelyek azután egy idő múlva megtalálják saját formájukat. Az első autók tervezői gondosan ügyeltek arra, hogy a zörgő masinák minél jobban hasonlítsanak a bevált utazókocsikra. Az Autók és emberek stábjának némi szerencséje is volt: az első gépkocsik, feltűnésével szinte egyidőben találták meg a mozgókép készítésének titkait. Jól válogatott, korabeli, „történelmi” dokumentumok bejátszásával teremtették meg a századforduló hangulatát. Remélhető, hogy a folytatásokban sem csalódunk. H. N. Bővülő cipőválaszték, kevesebb reklamáció Intézkedések. a KNEB-vizsgálat nyomán Jelentős mértékben bővült az Alföldi Cipőgyár és a Fővárosi Cipőbolt Vállalat közösen üzemeltetett boltjának választéka. Miután elrendelték az üzletbe szállított cipők minőségének kéthetenkénti felülvizsgálatát, és kilátásba helyezték a hibás tételeket szállító gyáregységek vezetőinek anyagi felelősségre vonását, a korábbi 20 százalékon felüli minőségi reklamáció 5 százalék alá csökkent. A tapasztalatok szerint nemcsak ebben az üzletben, hanem a kereskedelemben általában kevesebb a fogyasztói reklamáció — állapították meg egyebek között a KNEB szakértői a lábbeliellátással foglalkozó tavalyi vizsgálat óta eltelt időszak eredményeit összegezve. A népi ellenőrök javaslatait figyelembe véve a Könnyűipari és a Belkereskedelmi Minisztérium külön-külön — de egymással kölcsönösen egyeztetett — intézkedési tervet dolgozott ki a lakosság lábbeliellátásának javítására. Közös feladatként határozták meg a fogyasztói igények pontos felmérését. Az egyik legnagyobb gond volt ugyanis, hogy a rohamos divatváltást a cipőgyártás nem tudta követni. Hiányzott az üzletekből a puha boltból készült, kényelmes cipő is, pedig sok vásárló ezeket keresi. A cipőgyártók és -kereskedők fokozottan gondoskodnak arról, hogy az üzletekben egyaránt megtalálhatók legyenek az olcsóbb és a drágább, a divatosabb és a kevésbé modern, a kis-, a közép- és a nagyméretű lábbelik. Az ipar gondoskodik arról, hogy az alapanyaggyártás a cipőipari követelményekkel összhangban fejlődjék. Ennek érdekében egyebek között folytatják a már megkezdett rekonstrukciót, fejlesztik a cipőgyári kaptafagyártást, fokozzák a félkésztermékek előállítására a fejlődő országokkal kialakított kooperációs együttműködést. Még az idén korszerűsítik bőr- és a cipőipari szabványokat. A népi ellenőrök javaslatai alapján az iparvállalatok már lehetővé tették, hogy a belkereskedelem a tavaszi és a nyári exportra szánt modellek közül is rendelhessen. Kedvező változás az is, hogy a nagykereskedelem már rendszeresen bevonja a kiskereskedelmi partnereit a megrendeléseknél a választék kialakításába. A népi ellenőrök közreműködésével a jövőben folyamatosan figyelemmel kísérik a cipőellátás javítására készült intézkedési terv végrehajtását. (MTI) SIKERES KIÁLLÍTÁS Konfekciónk külföldön Sikeres kiállítást rendezett a HUNGAROTEX külkereskedelmi vállalat New Yorkban, ahol férfi és fiú ruházatti termékeket állítottak ki. Ez volt a vállalat első jelentősebb amerikai talkozása. Úgy tervezik, nemuhogy rövid időn belül jelentősen növelhetik amerikai exportjukat, mivel tárgyalásaik során sok amerikai üzletember hangoztatta, hogy a magyar konfekció színvonala magasabb, mint sok más közép-európai országé. A vállalat idei dollárexportterve meghaladja a 200 milliót Ez 12 százalékal több, mint a múlt évben volt. Megfelelő árualap biztosításával, az értékesebb áru arányainak növelésével — amit a magyar textilexport rekonstrukciója is segít — ez még további 3—4 százalékkal növelhető. A HUNGAROTEX új kezdeményezése: termelő vegyesvállalatok létesítése külföldön. Ennek keretében — elsőként — jövőre megkezdik Görögországban a Panagosz céggel egy, évi 1500 tonna teljesítményű lenfonoda építését. A tervek szerint a gyár 1980-ban megkezdi a termelésit. Fáklya-ismertető A Fáklya április 23-án megjelenő 8. száma a proletariátus nagy vezérének 108. születésnapjára emlékezve képes riporttal mutatja be a moszkvai Központi Lenin Múzeumot Ugyancsak képes riport kalauzolja el az érdeklődőket a Fekete-tenger keleti partvidékén épülő Inguri Vízierőmű diák ifjúmunkásai közé, híven érzékeltetve a munka romantikáját Kiaknázza-e az emberiség az óceán lehetőségeit? — veti fel a kérdést egy másik, színes képekkel illusztrált tudományos cikk. Más érdekes témákat is vizsgál a lap tudományos-technikai újdonságokból álló szemléje, így például a levegő sterilizálásának új módszerét, az állatok testhőmérsékletének műszeres leolvasására a filkaflmasi készülék működését, sőt hírt ad 200 millió évvel ezelőtt élt állatok csontmaradványainak elemzéséről is. A kulturális cikkek közül gazdagon illusztrált riport mutatja be a Moszkvában néhány éve szervezett Amatőr énekesek klubját, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékokra készülő Nyeminavics—Dancsenko Színház Sztyepán Rázin című balettcbemutatóját Orosz nyelvleckével, keresztrejtvénnyel, filmkörképpel, majd a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismertetőjével zárul a szám. 1918. április II. • PETŐFI NÉPE • 8 A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Az alkoholfogyasztás *■ /1». A társadalmi változások, az életszínvonal fokozatos javulása az utóbbi évtizedekben az anyagi szükségletek kielégítésének sorrendjében szélesebb rétegeknél helyezte előbbre az élvezeti cikkek, ezen belül az italok fogyasztását. Az ország lakosságának egy főre jutó évi szeszesital-fogyasztása az 1934—38-as évek átlagában közel hat liter volt, (abs literben) 1955-ben mintegy 5 liter. A következő évtizedekben szinte évről évre történő növekedés mellett 1965-ben már hét liter, 1975-ben pedig tíz liter jutott egy lakosra. Ezen belül az elfogyasztott bor mennyisége alig, de a söré és az égetett szeszes italoké a két-háromszorosára fokozódott. 1976-ban egy lakosra átlagosan 3000 (egy felnőtt lakosra 3800) forint körüli értékű szeszesital-fogyasztás jutott. Kedvezőtlen átlagok Az italfogyasztásiban az utóbbi évtizedekben nemcsak az alkoholtartalmú italokon belül történt arányváltozás, hanem kedvező átcsoportosulás is mutatkozik az alkoholmentes italok javára. Például 1976-ban országosan az alkoholtartalmú egy főre jutó fogyasztású italok hat százalékkal, az alkoholmentes üdítő italoké viszont közel húsz százalékkal növekedett. Bács-Kiskun megyében a bortermelés hagyományos és jelenleg is kiemelkedő, így általában magasabb a borfogyasztás, de lényegesen kisebb a vásárolt bor aránya, mint más megyékben. 1976-ban a megyében megfigyelt munkásháztartásokban egy fő csaknem 24 liter bort fogyasztott, mintegy másfélszeresét a dél-alföldi körzet átlagának. A szövetkezeti paraszti háztartásokban 34 liter, a kettős jövedelműeknél 31 liter volt az évi egy főre jutó fogyasztás. 37, illetve 19 százalékkal több, mint a Bács—Békés—Csongrád megyei körzetben átlagosan. Az alkoholfogyasztás igen szélsőséges szóródást átlagai takarnak. Az átlagosnál jóval többet fogyasztók bármelyik társadalmi rétegből kikerülhetnek. A túlzott mértékű nagyfokú egyéni és szeszfogyasztás társadalmi veszélyességet rejt magában: testi és szellemi épség, a családi élet, a munkamorál, a közlekedésbiztonság ellensége. A tapasztalatok szerint az utóbbi évtizedben egyre fokozódtak az alkoholra visszavezethető vétségek, így szükségessé váltak bizonyos korlátozó intézkedések. A belkereskedelmi miniszter 1972-i ben és azóta több ízben rendeletekben szabályozta a szeszes italok kiskereskedelmi értékesítését. Meghatározta az italárusítással és italméréssel foglalkozó kereskedelmi és vendéglátóipari üzletek körét; helyeken és időszakokban egyed korlátozta az árusítást, vagy kimérést, illetve az árubemutatásra elfoglalható eladóteret; szabályozta a fiatalkorúak kiszolgálását stb. A közgazdasági szabályozókon keresztül (például a vendéglátás az ételek után árkiegészítést kap, az italok után forgalmi adót fizet) változott az italforgalmazási érdekeltség. A rendeletek megtartását és hatását a megyében az állami ellenőrzésre jogosult szervek több ízben vizsgálták és megállapításaik arra engednek következtetni, hogy esetenként az anyagi érdeket a társadalompolitikai érdekek elé helyezték. A korlátozó rendelkezések ellenére az alkoholos italok kereskedelmi forgalma az utóbbi években általában növekedett. Az égetett szeszes italok 1973. január 1-i átlagosan 15 százalékos áremelése is csak néhány hónapig tartóa)—20 százalékos átmeneti visszaesést eredményezett a megyében. 1976-től viszont csökkent a kereslet a boltokban árusított borok iránt, részben az olcsóbb minőségűek korlátozott kínálata, részben az 1977. február 1-i százalékos áremelési lehetőségeik érvényesítése miatt. 1977-ben a bolti forgalom majdnem a fele volt az egy évvel korábbinak, míg a vendéglátásban közel egyharmadával növekedett. Igaz, az átlagárak — amelyek a minőséget is jelzik — a boltokban 31 százalékkal nőttek, a vendéglátásban 21 százalékkal telt. A boltok söreladása csökkenévenként 10 százalék körüli ütemben bővült. A vendéglátásban — főként kínálati okok miatt —, szerényebb ütemben nőtt a sörértékesítés, csak 1977-ien volt kiemelkedő, az első háromnegyedévben több mint 18 százalékos növekedés következett be. Kedvező, hogy mindezek mellett az alkoholmentes italok értékesítése mind a boltokban, mind a vendéglátó hálózatban számottevő növekedésnek indult. Alacsonyabb árszínvonallal az alkoholfélék ellenében bizonyára ezt tovább lehetne fokozni. A IV. ötéves tervidőszak éveiben a szeszesitalfélék forgalmának növekedési üteme a megyében valamennyi fajtában jelentősen meghaladta az országos átlagot 1976-ban a bor-, a sör-, a gyümölcspálinka- és a brandyértékesítés már csökkent a megyében az egy évvel korábbihoz képest. Több éttermet, kevesebb italboltot A kiskereskedelem 1976. évi italforgalmának mintegy kétharmad részét a vendéglátó-hálózat bonyolította le, ezért igen nagy a szerepe az italfogyasztás kulturáltságának biztosításában. Bács-Kiskun megyében a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma az előző tervidőszakban százalékkal nőtt, azóta összességében szinte változatlan, de összetételében módosult. Több lett az étterem jellegű egység és az eszpresszó, csökkent a cukrászdák és valamelyest az italbolt jellegű egységek száma A kereskedelmi vendéglátás árbevételének 44 százalékát — 1970 óta növekvő arányban — éttermekben, bisztrókban, étkezdékben érték el, másik nagy részét — 1970 óta csökkenő arányban — a büfék, italboltok, söntések, borozók forgalmazták. Az eszpresszók mintegy 15 százalékban részesedtek, a cukrászdák és szórakozóhelyek csak néhány százalékot bonyolítottak. Valamennyi szakjellegcsoportra jellemző, hogy az összes árbevételből az italok aránya 1970 óta fokozatosan növekszik. Ezt csak részben indokolja az esetenkénti áremelkedés és a minőségi összetétel javulása. A megyében levő 389 italbolt jellegű vendéglátóhelyen 1977 első háromnegyedévében már meghaladta a 82 százalékot az italok aránya, de az éttermekben is majdnem 63 százalék volt. Az italforgalomnak nyolc-kilenc tizede, sőt az italboltokban ennél nagyobb aránya volt alkoholos ital. A szeszes italok forgalma 1977 első háromnegyedében 13 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, ezen belül az éttermekben 21 százalékkal, az italboltokban 8 százalékkal nőtt a fogyasztás értéke. Kétségtelen, hogy az gyasztás kulturáltságát a italfanagyobb alapterületű, ülőhelyekkel berendezett egységek jobban tudják biztosítani, . különösen azért, mert ott lehetőség van ételkínálatra is. Ezek az egységek azonban kevésbé szolgálják a jövedelmezőséget. 1976-ban megye étterem jellegű egységeiben egy négyzetméterre 432 forint havi szeszesital-forgalom jutott, a cukrászdákban, eszpresszókban több mint 600 forint, az italbolt jellegű egységekben viszont meghaladta az 1100 forintot is. Ez társadalompolitikai okokból nem lehet cél Bár a megye ebben a szakjellegcsoportban népességszámához viszonyítva nem éri el az országos szintet, a vendéglátóhálózat italforgalmának mérséklését mégis elsősorban az ilyen jellegű egységekben kellene kezdeni. Ez megoldható lenne a korszerűtlen üzleteik, bódék bezárásaival, máshol a kiesett forgalmat egyszerűbb ételfélék és alkoholmentes italok kínálatával lehetne pótolni. Szigorúbb ellenőrzés és tudatformálás Az eddigi korlátozó intézkedések tehát nem eredményezték a szeszfogyasztás csökkenését, még összetétele is kedvezőtlenül változott. Az italozás káros társadalompolitikai hatásai továbbra is mutatkoznak, ezért a kormány 2021/1977 (IX. 1.) számú határozata és annak végrehajtási utasításai további tennivalókra hívják fel a figyelmet. Eredmény csak akkor várható, ha a rendelkezéseket maradéktalanul megtartják, amire az eddigieknél szigorúbb ellenőrzés és a mulasztók anyagi és erkölcsi felelősségre vonása nyújthat biztosítékot. tív Természetesen, az adminisztraintézkedések önmagukban még nem biztosítják a várt eredményt. Fontos a társadalmi tudatformálás a mértéktelen italozás elítélése érdekében. Kiemelkedő fontosságú e tevékenység a fiatalkorúak körében. Dr. Sántha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese