Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Időnként már keleten is felszakadozó felhőtakaró, eleinte még több helyen eső, majd országszerte néhány helyen átfutó záporeső. Időnként viharos északnyugati északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5, 10, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16. 21 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 206. számára: 90 fillér 1978. szeptember 1. péntek Minőség és higiénia Verseny eredmények a megye baromfiiparában A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat a hazai baromfiipari cégek közül a legnagyobb. Üzemei minden olyan terméket gyártanak — vágott háziszárnyasoktól a húslisztig — amelyek előállításával az iparág foglalkozik. Az országosan készített árumennyiségnek körülbelül egyharmadát teszik ki a vállalat csaknem 2800 dolgozója által gyártott élelmiszeripari cikkek. Szűkebb hazánk e jelentős vállalatánál a szocialista munkaverseny évek óta eredményesen segíti a növekvő gazdasági feladatok elvégzését, a hatékonyság fokozását. Ez az anyagi és erkölcsi ösztönzők célszerű alkalmazásának köszönhető, s annak, hogy a munkaversennyel foglalkozó gazdasági és tömegszervezeti vezetők keresték és keresik a versenyteljesítmények elbírálásának legmegbízhatóbb módjait. Ebben az esztendőben nem a mennyiségi terv túlteljesítésére, hanem a hatékonyság, a nyereségesség növelésére törekszik vállalat kollektívája. A versenyző szocialista brigádok és üzemrészek felajánlották, hogy költségek csökkentésével, a minőség javításával, újításokkal, az elfekvő készletek feltárásával és még más lehetséges utakon összesen 9,2 millió forinttal javítják a vállalat termelésének eredményességét. A kis közösségek erőfeszítéseit az év első felében siker koronázta: a felajánlás időarányos részét túlteljesítették 4,7 millió forintra. Ehhez a vállalati halasi gyárának szocialista brigádjai 1,2 millióval járultak hozzá, túlszárnyalva a saját első félévi vállalásukat. Mint Pankotai Ferencné munkaverseny-felelős tájékoztatott, a nyereségnövelő milliók az első hat hónapban főként a dolgozók gondosabb munkájával elért takarékosságból származtak. A nyersanyag-feldolgozás előírásait lelkiismeretesen betartották A versenysiker elérését hathatósan segítették a létszám-megtakarító újítások, amelyeket még tavaly gondoltak ki a szocialista brigádok. Kiskunhalason nagyban javította az eredményt, hogy lényeges mértékben csökkenteni tudták a nyersanyagszállításkor elkerülhetetlen útiveszteségeket. A második félévben az előállított termékek minőségének javítása és a higiénia fokozása brigádok elé állított legfőbb versenybelli tennivaló. A vállalat munkahelyi közösségei pótvállalásokat tesznek az év hátralevő részére, hogy a fontos követelményeknek eleget tegyenek. A minőség javításában bizonyára segítséget kapnak majd a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet dolgozóitól is, akik a kecskeméti gyáriban feldolgozott nyersanyagnak körülbelül 17 százalékát állítják elő. A gyár négy közössége szocialista szerződésben áll a téesz-tagokkal, s a barátság jegyében júliusban ellátogattak Hajtára. Ott megismerkedtek a korszerű mezőgazdasági termeléssel és életformával. Augusztusban a bartaiak jöttek el a megyeszékhelyre, ahol a vendégeknek bemutatták a gyárat. A modern gépsoroknál elmagyarázták, hogy az egyforma nagyságú baromfiakat — amilyeneket tőlük várnak — miért lehet jobb minőségben feldolgozni. A verseny második félévi szakaszában a kecskeméti gyár szocialista brigádjai azzal is segítették a terv teljesítését, hogy az első ízben megszervezett építőtábor fiatal résztvevőit betanították a munkára. A. T. S. : A jó minőséget gondos csomagolással, a nylonzacskó légtelenítésével lehet megőrizni. HATVANÖT ÉVE VOLT ILYEN HŰVÖS NYÁR Növényvédelem a nagyüzemi szőlőskertekben Bács-Kiskun megye leggyorsabban felmelegedő homoktalajain gazdálkodó szövetkezeteiből 200 mázsa fűszerpaprika érkezett szerdán Kalocsára. Az első szállítmányt azóta követte a többi, és a mai napig tonna, feldolgozásra váró csövespaprikát vett át a homokhátsági gazdaságoktól a kalocsai üzem. Az évjáratnak megfelelő minőségű és mennyiségű fűszerpaprikatermés a szokásosnál két héttel később kezdett érni. A Kalocsa környéki fekete földeken pedig a megyében legnagyobb területen termesztett fűszernövény első kötése még ezután színesedik. Év eleje óta még egyetlen hónapban sem érte el a hőmérséklet a sokévi átlagot. Legutoljára 1913-ban volt ilyen hideg a július, mint az idén, és az augusztusi verőfényes nappalokat általában hűvös éjszakák követték. Végső soron a nyár végi és az őszi betakarítású szántóföldi, kertészeti növények az időjárás viszontagságai miatt általában 2—3 héttel később érnek, mint más esztendőben. A paradicsom és a paprika érezte meg leginkább a sok csapadékot és a hűvösebb időjárást. Betakarítási főidényük azért tolódott át szeptemberre. Az alacsony átlaghőmérséklet és a sok eső viszont kedvezett a gyökérzöldség, valamint a káposztafélék fejlődésének. A vártnál nagyobb a kínálat, s a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők értékesítési gondokkal küszködnek. Heteken keresztül nagy erőfeszítéseket tettek a mezőgazdasági üzemek, hogy a nyári szántásban, valamint az őszi kalászosok magágyának előkészítésében utolérjék magukat. A vetés kezdetéig 135 ezer hektár kalászos számára kell a talajt megmunkálni, ezenkívül 125 ezer hektár mélyszántást kell végezni. A több, mint negyedmillió hektár talajmunkához az állami és szövetkezeti gazdaságok gépparkja elegendő, viszont a szántóföldi és kertészeti növények érésének elhúzódása, későbbi betakarítása miatt a szokásosnál jobban összetorlódik a munka. A szántóföldi növények közül a korai érésű burgonya betakarítása kezdődött meg az elmúlt napokban. Tavaly augusztus végén már dolgozott a hazai cukorgyárak egy része. A szolnoki üzem kiskunsági és bácskai körzetéből egy évvel ezelőtt javában szállították a termést Az idén a répa is később érik, a feldolgozóipar és az üzemek közötti megállapodás szerint Bács-Kiskun megyében szeptember 10-e után várható a cukorrépa átvétele. Az állami és szövetkezeti gazdaságok a párásra fordult időjárás miatt folytatják a gombakártevők elleni védekezést a szőlőültetvényeken. A szüretig még van idő, hiszen csupán a legkorábban érő csemegeszőlőfajták, a Csabagyöngye, a Pannónia kincse szedése kezdődött meg a Homokhátság egyes szövetkezeteiben. K. A. Megérkezett az első szállítmány fűszerpaprika Kalocsára • A dusnoki Munkás—Paraszt Tsz.földjén virágtengerré vált a napraforgó* tábla. (P. Z.) • A gombakártevők ellen permetezik kőzet üzemi ültetvényét. (S. A.) a keceli Szőlőfürt Szakszövet- Megtört a jég t Aki nem restell erdészeoklevéltárban keresgetni, Györfi Györgynek az Árpádkori földrajzában olvashat arról, hogy már az Árpád-házi királyok is hoztak olyan rendeleteket, amelyek az erdő védelméről szóltak. Sőt olyan falvakat, telepeket létesítettek, ahol erdőóvók éltek... Azóta — amint természetvédő szakemberek felpanaszolgatták —■ , nemigen volt olyan védelme az erdőknek. Megint mások azt emlegették fel, hogy Mária Teréziától kezdve az erdőrendtartást sem hajtottuk végre, pedig annak sok olyan szakasza van, amely ma is időszerű. Most már természetesen nem hivatkoznak ilyenekre, hiszen — hatalmas méretű társadalmi „összfejtörés" nyomán — megszületett a mi környezetvédelmi törvényünk, amely intézményessé tette az erdők, fák megóvását is, a körülöttünk létező életszférák részeiként. Lehetőséget adva szankciók alkalmazására a törvénysértők ellen. Anélkül, hogy akár felszínesen is nekifognánk annak számbavételéhez — mily sokat tett megyénk társadalma is a szebbnél-szebb jelszókkal indult és már folyamatossá is vált fásítási, parkosítási, erdőtelepítési akciók során — ezúttal olyan örvendetes tünetekre hívjuk fel a figyelmet, amikről érdemes külön szót ejteni. Mert a szemlélet minőségi változásának tendenciájára utalnak. Mert róluk önkéntelenül is ilyenféle megállapítások jönnek a szánkra: „Törik már a jég!” Vajon mi mást jelentene, amikor szaporodnak a hírek, hogy egyetlen fa, vagy kéthárom, árnyat-lombot adó növény megmentéséért sem sajnálják a fáradságot, sőt síkraszállnak védelmükért az emberek, őszintén megvallva, szívesebben írunk ilyen példákról, legyenek bár azok „első fecskék", mint mondjuk a vandálok pellengérre állításáról, jóllehet, ez utóbbiak még többen vannak ama pár fanatikus faimációnál. Az első jelről az idén akkor értesültünk, amikor a természet is készült megtörni a tél jegét. Hírül is adtuk lapunkban, hogy a kiskunhalasi Vízmű Vállalat irodaházának építésekor egyetlen öreg tölgy kedvéért — életbenmaradásáért — módosítottak a terven. Pedig ha rideg technokrata lelkűlét vezeti őket, sem lett volna katasztrófa egy tölgy kivágásából. Maradt volna még az udvaron s a szomszédságban vagy tucatnyi százados faóriásokból. De nem a így éreztek, gondolkoztak — szerencsére. A nyár elején meg ezzel fogad a városi népfronttitkár: „Szenzációs hírem van. Ilyen még nem történt." Elmondta, hogy a PANYOVA telepvezetője telefonált: kéri a népfront közreműködését, hogy szakemberek nézzék meg a helyszínt. Óvodát akarnak építeni, de a szóba jöhető területen több szép fa díszlik. Miként lehetne tervezni az óvodát, hogy a fák megmaradjanak, és majd a kisgyerekek egészséges környezetének részeiként nőjenek, terebélyesedjenek tovább. Most pedig egy szocialista együttműködési megállapodásban találtunk az „első fecske” újszerű megjelenésére. A szerződés a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat vállalkozási osztályán, illetve Bács megyei Beruházási Vála ■lalat lakásépítési osztályán tevékenykedő „Ifjúság 76” és „Vedres István" Szocialista brigád között jött létre. Olvassuk a közös célkitűzéseket, melyeknek természetesen szakmai vonatkozásai a fontosak mindenek előtt. Hiszen a problémamentesnek még nem mindig mondható közös beruházásoknál rendkívül lényeges a megvalósítás feltételeinek biztosítása mind az előkészítés, mind a kivitelezés időszakában. Sok függ a komplett tervdokumentáció szolgáltatástól, a műszaki felülvizsgálat gyorsaságától, egyeztetéstől, rendezéstől — és így tovább. De ezután következik az a váratlan és eddig mondhatnánk teljesen szokatlan tétel. Feladatukul vették ugyanis, hogy a megyében épülő lakótelepeknél már a szanálás időszakában kiválasztják meghagyásra érdemes növényazetet — fákat, pázsitot, virágot — és a kivitelezés során is gondoskodnak azok megóvásáról. Ez igen! Az élő növényzet védelme brigádvállalási tervfeladatok rangjára emelkedett. T. L A VÁROSI BÖLCSŐDÉK TOVÁBBRA IS ZSÚFOLTAK A községekben kielégítő az ellátás Jó lenne, ha gumifalúak lennének a bölcsődék — ezen a képtelen, de nagy hasznú gondolaton törik a fejüket mostanában azok, akiknek az a feladat jutott, hogy döntsenek a felvételek ügyében. Mint arról lapunkban is rendszeresen hírt adunk, szerte a megyében javában folynak az építkezések, s jelentősen nőtt az elhelyezhető gyermekek száma, de az igényeket még így sem elégíthetik ki teljes egészében. Ennek egyik oka az, hogy a korábbinál jóval többen kérik a bölcsődei felvételt: a megyeszékhelyen például öt éve háromezer három éven aluli apróság élt, s 300, bölcsődébe jelentkező, tehát az akkori 285 helyen gyakorlatilag mindenkit el tudtak helyezni. Ma már nem ritka az, hogy százhatvan-száznyolcvan százalékos „ kihasználtságúak” az intézmények. A gondozók nem panaszkodnak, de a több gyermek elhelyezését nemcsak képtelennek tartják, de az oktatónevelő munka egyik hátramozdítójának is. Az idei felvételik befejeződtek, s megállapítható, hogy a városokban továbbra sem csökkent a zsúfoltság. Kedvező helyzetben vannak viszont a községek, ahol egy-két kivételtől eltekintve az összes jelentkező elhelyezését megoldották. Végül is kiknek postázzák kedvező választ? Természetesen a a legrászorultabbaknak. Kecskeméten például — mondta el lapunk munkatársának dr. Fára Zsófia főorvosasszony — kötelezően felvették azokat a csecsemőket, akik számára a szülő munkahelye elhelyezési szerződést kötött. Harmincnégy hely betöltését jelentette ez a döntés. Egy bölcsődei helyért egy ötéves tervidőszakban 100 ezer forintot fizet a vállalat, s évente 24 ezer 300 forint fenntartási költségtérítést is — ennyi pénzért szerzi meg a kijelölési jogot. A tanácsnál megtartott felvételi bizottsági ülésen ezeket a kijelöléseket nem is vitatták, hisz az üzemek, munkahelyek már döntöttek, hogy melyik dolgozójuk gyermekének felvételét javasolják. Ezenkívül akadt pár kedvezményezett vállslalat, éspedig az, amelyik jelentős társadalmi munkával járul hozzá a bölcsődék építéséhez, fenntartásához. A hat megyeszékhelyi gyermekintézményben 210 apróság felvételére volt lehetőség, őket 496 jelentkezőből választották ki. Általában előnyt élveztek a háromgyermekesek, a gyermeküket egyedül nevelő anyák (az ő számuk valamelyest emelkedett), s azok, akik rossz körülmények között éltek. Vitás esetben döntő súllyal esett latba a szülők munkájának társadalmi hasznossága, eszerint ítélt a tizenegy tagú bizottság. A döntésekről szóló értesítést szeptember 10-ig megkapják az érdekeltek, a bölcsődék pedig október 1-től fogadják a kisfiúkat, kislányokat Összesen a három éven aluliak kilenc és fél százalékának elhelyezésére nyílt lehetőség, ami alacsonyabb a budapesti és az országos átlagnál is. Kedvezőbb csak egy-két év múlva lesz a kecskeméti helyzet: jövő ősszel hatvanszemélyes bölcsődét avatnak a Hunyadiváros 9 A kecskeméti Batthyány utcai bölcsőde apróságai. (Tóth Sándor felvétele) van, s szerepel a tervekben egy 80 személyes széchenyivárosi és egy 120 helyes árpádvárosi intézmény építése is. Ha a vállalatok, üzemek felajánlják segítségüket, van remény arra, hogy a tervezettnél hamarabb kezdhessék meg közhasznú működésüket a bölcsődék. Kiskőrösön negyvenhét szülő kérte gyermekének felvételét, de csak 28 apróságot tudtak elhelyezni — tájékoztatta a szerkesztőségünket dr. Lányi Borbála, a tanács egészségügyi osztályának vezetője. Az idén egyébként több, mint félmillió forint ráfordítással korszerűsítik a bölcsődét, bővítik is, hogy jobb körülményeket biztosítsanak a gondozottaknak. 1980-ig 40 személyes új intézményt is átadnak a megye legfiatalabb városában. Az öt kiskunhalasi bölcsődében — közölte dr. Papp Zoltán, az egészségügyi osztály vezetője — 190 apróságot tudnak elhelyezni, s az idén is 120 százalékos kihasználtságot vállaltak”. ellenére a 170 jelentkező Ennek közül csak 84 gyereket tudtak felvenni, akik közül harmincan csak októberig kaptak elutasító választ. Akkor nyílik ugyanis az új intézmény a városban. Jövőre pedig a Kossuth I. lakótelepen adnak át 80 személyes intézményt Kiskunhalason. A kalocsai helyzetről Kapitány István tanácselnök-helyettes számolt be. Szeptemberben nyolcvan apróság átkerül az óvodába, de száztizenöten várnak a felvételre. Így, maximális túlterhelés esetén is hatvan kérelmet kell elutasítania a társadalmi bizottságnak. A fel nem vettek előjegyzésbe kerülnek, s a kedvező válaszig önerőből kell, hogy megoldják a gyermek gondozását. Az új, 60 személyes bölcsőde csak a következő ötéves tervben készül el Kalocsán. Baján négy bölcsőde működik — ebből egy üzemi — ezekben összesen kétszázöt apróság számára van hely — tudtuk meg dr. Bohner József városi főorvostól Háromszáztizennégy jelentkező közül végül kétszázhetvenketten kaptak kedvező döntésről szóló értesítést a társadalmi bizottságtól. Előnyben részesültek az egyedülálló anyák gyermekei, a nagycsaládosok, a rossz szociális körülmények között élők, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók gyermekei. Készen állnak egy 150 személyes óvoda és 100 helyes bölcsőde kiviteli tervei, az építés kezdete 1978, az avatás pedig várhatóan 1980—81-ben lesz. B. J.