Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 232. szám Ára: 90 fillér 1978. október 1. vasárnap i ‘ ,r: A múzeumi és műemléki hónap országos megnyitója Múzeumaink mindinkább a tel­jességre törekednek az ember és a természet, az ember, a terme­lés és a társadalomtörténet be­mutatásában. Nyitott múzeumo­kat akarnak, amelyek nem csu­pán tárolók, hanem élő, eleven intézmények. Attól élők, ha be­leszólnak a mai ember életébe, ha minden történelemhamisítást és hamis párhuzamost elkerülve válaszolnak a mai ember kérdé­seire! — hangsúlyozta Pozsgay Imre kulturális miniszter, az or­szágos múzeumi és műemléki hó­nap idei rendezvénysorzatának szombati, szekszárdi megnyitóján. Pozsgay Imre elismeréssel szólt a muzeológusok és a műemlék­védők szoros együttműködéséről, amelynek eredményeként helyre­állították a sárvári Nádasdy-vá­­rat, megújítják a tatai folytatják a visegrádi vár várat, re­konstrukcióját, fokozottan törőd­nek egyebek közt Sopron, Kő­szeg, Pécs, Mosonmagyaróvár mű­emlékeivel. A megnyitó beszéd után a mi­niszter kitüntetéseket adott át. (MTI) HARMINCÉVES A SALLAI TERMELŐSZÖVETKEZET Ünnepi közgyűlés Orgoványon A magyar mezőgazda­­sági termelő­szövetkezeti mozgalom kezdetén, 1948. szeptemberé­ben Orgová­­nyon tizenkét család alakítot­ta meg a köz­ség első szövet­kezetét. Az év­fordulóra, vala­mint a három évtized küzdel­mes munkájá­ra, a Sallai Tsz azóta megsok­szorozódott dási gazdálko­nyeire eredmé­emlé­keztek szomba­ton délelőtt az orgoványi műve­lődési házban tartott közgyűlésen a szövetkezet tagjai. Az ünnep­ségre eljöttek a szomszédos me­zőgazdasági nagyüzemek vezetői, a szövetkezettel együttműködő vállalatok képviselői, a község gazdasági és társadalmi vezetői, hogy osztozzanak a Sallai Terme­lőszövetkezet tagjainak örömében. Enhoffer József elnök ünnepi beszédében az orgoványi agrár­proletárok, egykori uradalmi cse­lédek kezdeményezőkészségét méltatta, akik igen szerény anyagi eszközök birtokában vállalkoztak a számukra teljesen új, gazdálko­dási formára. A Sallai Tsz ala­pítása után néhány évvel másik termelőszövetkezet is alakult, az Alkotmány, s e két gazdaság egyesüléséből jött létre 1961-ben a jelenlegi szövetkezet, amelyben csaknem, kétezer hektáron 240 téesztag és alkalmazott dolgozik. Jelenleg 59 millió forint a Sallai Tsz közös vagyona tizennyolcszo­rosa a korábbinak, s az utóbbi években a termelés szakosításával, a helyi adottságokhoz leginkább alkalmazkodó ágazatok jöttek lét­re. A növénytermesztésben korsze­rű agrotechnika eredménye mu­tatkozik meg az őszi árpa 43,6, a búza 50,6 mázsás hektáronkénti termésátlagában. A szövetkezet szarvasmarha- és baromfitenyész­tése évek óta nyereséges, a Sallai Tsz évente félmillió pecsenyecsir­két és több száz vágómarhát érté­kesít. A termelőszövetkezet növekvő gazdasági eredményeivel össze­függ a községi művelődési házzal együttesen kidolgozott továbbkép­zési program végrehajtása. A kü­lönböző munkaterületeken négy­ egyetemet és főiskolát, tizennégy középiskolát végzett szakember és 52 szakmunkás dolgozik. Az orgoványi szövetkezet az Izsáki Állami Gazdasággal együtt­működve fejleszti a szőlőterme­lést és feldolgozást. Az V. ötéves terv végéig száz hektár telepítés­sel növelik a közös ültetvény te­rületét. Az egyszerű gazdasági tár­sulás a szomszédos állami gaz­dasággal másfél millió forintnál nagyobb nyereséghez juttatta szőlőágazatot az elmúlt esztendő­k­ben. Az ünnepi közgyűlésen megem­lékeztek azokról, akik alapították a közös gazdaságot és az elmúlt évek során jóban-rosszban kitar­tottak. Orgoványon az 1956-os el­lenforradalom idején sem káro­sodott a szövetkezeti vagyon, sőt méginkább­­ megszilárdult a kö­zösség. A Sallai Tsz tavalyi gaz­dálkodási eredményeivel teljesí­tette a kiváló termelőszövetkezet cím elnyerésének miniszteri dicséretben feltételeit és részesült. Az idei változékony időjárás elle­nére kimagasló eredménnyel járt a kalászos gabona termesztése és az őszi betakarítás kilátásai is kedvezőek. 1978-ban 160 forint fölé növekedett a Sallai Tsz-ben dolgozó tagság napi keresete, az utóbbi években negyvennégyen építettek családi otthont, har­mincnégyen vásároltak személy­­gépkocsit. A 240 szövetkezeti gaz­dának és alkalmazottnak 40 szá­zaléka 30 éven aluli. Az ünnepi közgyűlés jóváhagy­ta a vezetőség beszámolóját, majd titkos szavazással megválasztotta a tsz új főkönyvelőjét és főme­zőgazdászát. Ezután a termelőszö­vetkezet ünnepi ebéden látta ven­dégül a közgyűlés résztvevőit. K. A. :• Enhoffer József tsz-elnök ün­nepi beszédét mondja. • Szavaz a közgyűlés. (Sthaszer András felvételei.) Egységes cselekvést Túl az ötéves terv félidején megállapíthatjuk, hogy eddig a népgazdaság minden ágában teljesítettük, vagy megközelí­tettük a kitűzött célokat. Vo­natkozik ez Bács-Kiskun me­gyére is, ahol mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban az országos ütemet megha­ladó fejlődést irányoztunk elő. Mint ismeretes, a megye ipara 5,3, építőipara 14 százalékkal termelt többet az idei év első hat hónapjában, mint egy év­vel korábban. A mezőgazda­ság jó eredményeket ért el a növénytermesztésben, növeke­dett az állatállomány. Elégedettek mégsem lehe­tünk, mert nem a tervezett­nek megfelelően javult a ter­melés gazdasági hatékonysága, amellyel ellensúlyozni lehetne a kedvezőtlen világgazdasági jelenségeket. A vártnál las­sabban megy végbe a gazda­ságos termékszerkezet kiala­kítása, még mindig nem kielé­gítő a korszerű gépek, beren­dezések kihasználása, az üze­mi belső tartalékok feltárása, s kívánnivalót hagy maga után a munkafegyelem. Az MSZMP Központi Bi­zottságának áprilisi határoza­ta felhívja az üzemi pártszer­vezetek tagjait arra, hogy egy­ségesen cselekedve, személyes példamutatással vegyenek részt a termelésben, és moz­­­gósítsák a tervek teljesítésére pártonkívüli dolgozókat. Adott esetben értékeljék, ele­mezzék a helyzetet, keressék a megoldásokat a nehézségek le­küzdésére, a feladatok végre­hajtásának megszervezésére, s nem utolsósorban annak ellen­őrzésére. Bács-Kiskun ipari üzemeiből számos példát sorolhatunk fel arra, hogy a pártszervezet eredményesen avatkozott be a maga politikai eszközeivel, fordította a termelést kedvező­­ irányba. A BRG kecskeméti magnetofongyárában az év eleji taggyűlésen nemcsak a saját üzemük tevékenységét vették mélyreható kritikai elemzés alá a kommunisták, hanem a társgyárak, sőt a vállalati köz­pont részre is hasznos javas­latokat tettek. Vagy például a Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárának párttagsága si­kerrel mozgósította a tavalyi­nál százmillió forinttal na­gyobb termelési program vég­rehajtására az üzemi kollektí­vát. Most lépjük át a IV. ne­gyedév küszöbét. A megye ipa­ra, építőipara sem tekinthet gondmentes időszak elé. Az egy főre eső termelékenység a termelés gazdaságossága, más üzemekkel való együtt­­­működés, valamint a szállítá­sok határidejének betartása — akárcsak országosan — itt Bács-Kiskunban is sok kíván­nivalót hagy maga után. S van javítanivaló a munka szerve­zettségén, a technológiai, va­lamint a munkafegyelem javí­tása területén is. Ez pedig azt jelenti, hogy az üzemi párt­­szervezetek sok egyéb belső szervezeti teendőik mellett to­vábbra is nagy figyelmet kell, hogy fordítsanak a termelés ellenőrzésére, a munkára való mozgósításra. Természetesen az ilyen jel­legű tevékenység nem egyedül a kommunistákra háruló fel­adat. A pártszervezet munká­jában épít a tömeg­szerveze­tekre — a szakszervezetre, a KISZ-szervezetre, a nőmozga­lomra —, s nem utolsósorban a dolgozók széles körű mun­­kaverseny-mozgalmára. A párt vezetője a szocializmus építé­sének, s különösen az irányí­tásban van nagy szerepe. En­nek minden bizonnyal tudatá­ban van az üzemi pártszerve­zetek valamennyi kommunis­tája. Nyilván ezért mindent megtesznek annak előmozdítá­sára, hogy az elkövetkező hó­napokban Bács-Kiskun megye üzemeiben is növekedjen termelés hatékonysága, s mi­n­­él sikeresebben fejezzük be az V. ötéves terv harmadik — egyben döntő fontosságú — esztendejét. N. O. NYOLCADSZOR BÁCS-KISKUNBAN : ’ i Megkezdődtek az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok A munkásifjúság szakmai-politikai ismereteinek növelése, művelődési, kulturálódási lehetőségeinek növelése, illetve a pályaválasztás előtt állók figyelmének felhívása szép szak­mákra — hagyományosan ez a célja az ifjúmunkás- és szak­munkástanuló napoknak, amelyet az idén már nyolcadszor rendez meg a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa.­ ­ A tegnap délelőtt Kecskeméten, Megyei Művelődési Központ színháztermében tartott megnyi­tón a megye minden részéből ér­kezett fiatalok vettek részt. Zöldi Kovács Zoltán, a KISZ Kecske­mét városi Bizottságának munka­társa üdvözölte a megjelenteket, majd Kissné Csányi Anikó, KISZ Központi Bizottságának tag­­­ja, megyei úttörőelnök mondott megnyitót. Princz László előadásával kezdő­dött az ifjúmunkás-és szakmun­kástanuló napok programja. Az SZMT titkára a munkahelyi, a szocialista demokrácia, fejlesztésé­nek szükségességéről, időszerű kérdéseiről, majd a közelgő ifjú­sági parlamentekről beszélt, a szakszervezetek és a fiatalság kapcsolatát is elemezve. A Megyei Művelődési Központ­ban az amatőr művészeti csopor­tok is kulturális bemutatót tar­tottak; fellépett a Fémmunkás Irodalmi Színpad, a Táncsics Kol­légium színpada, a Halasi Nép­tánc Csoport, a 607-es Irodalmi Színpada, a Daniela együttes, szerepelt a Likőripari Vállalat ci­­terazenekara és asszonykórusa. Ezzel egyidőben megkezdődtek a megyei szakmai-politikai vetélke­dők. A ZÖLDÉRT Vállalatnál Bajáról, Dunavecséről, Kunszent­­miklósról, Nyárlőrincről, Izsákról, Kunfehértóról érkezett targonca­vezetők feleltek a szakmai-poli­tikai kérdésekre, majd gyakorlat­ban is összemérték tudásukat. A nyolcadszor megrendezett me­gyei ifjúmunkás- és szakmunkás­­tanuló napok keretében számta­lan városi-járási szintű vetélke­dő, tanácskozás, fórum lesz, sok helyen gyárlátogatásokat szervez­nek a végzős tanulóknak, ren­deznek sportversenyeket is. A többi között az esztergályosok, a fonók és a szövők, a fehérnemű­készítők, az autóbusz- és teher­­­gépkocsi-vezetők, a kötő-hurko­­lók, a mezőgazd­asági gépszerelők vetélkednek. A megyei klubtalál­kozón arról lesz szó, hogy mek­kora szerepe van a népművészet­nek a munkásművelődésben és az ízlésfejlesztésben, másutt azt vi­tatják meg, hogy mit tehetnek a KISZ-szervezetek a szakmunkás­­képzésért. A kecskeméti politikai filmklubban a szocialista élet­módról cserélik ki véleményüket a fiatalok — egyszóval igen gaz­dag, változatos a program. Tavaly — az utólagos értékelés szerint — az ifjúmunkás— és szak­munkástanuló napok eredménye­sen hozzájárultak a fiatalok szak­mai-politikai ismereteinek növe­léséhez. Az idei rendezvény szá­mos új programmal izmosodott, várható tehát, hogy a siker a ta­valyinál is nagyobb lesz. B. J. • A targoncavezetők elméleti felkészültségükről is számot adtak. • Bal oldali képünkön: Princz László beszél. MÓDSZEREK ÉS EREDMÉNYEK Munkaverseny a kiskunhalasi üzemekben A munkaverseny aktuális cél­jai egész éves feladatot jelente­nek az üzemi kollektíváknak. A brigádok ez évi vállalásaik na­gyobbik részét már teljesítették. A munk­averseny-mozgalom fejlő­déséről nemcsak a felajánlások sokrétűsége, hanem az értékelés, az eredmények ismertetésének gyakoribbá válása is tanúskodik. Ilyen tapasztalatokat szereztünk a héten néhány kiskunhalasi üzemben. Ösztönző nyilvánosság A Ganz-MÁVAG gyáregység eredményes munkaversenyének egyik titka a szervezettség. A nagyvállalat minden egységét azonos követelmények alapján, gondosan kimunkált pontrend­szer szerint értékeli, mégpedig havon­ta. Ti­zen­két, feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy ebben a versengésben előkelő helyezést ér­hessen el egy üzem. Az értéke­lésikor nem csak a termelés ala­kulását figyelik. Fontos az egyen­letes értékesítés, a szerződések megtartása is. Elronthatja az összképet a selejt, a létszámcsök­kenés, az alacsony munkaidő-ki­használás. A halasi gyáregység eredmé­nyesen áll helyt a versenyben. A második negyedévben a tizennégy Ganz-üzem közül ők gyűjtötték a legtöbb pontot, s az azóta eltelt hónapokban is az­­n^ényben maradtak. A brigádok vetélkedése szoro­san kapcsolódik a vállalatihoz. Ők negyedévenként értékelik ak­tuális vállalásaik teljesítését. A reális megítélést itt is a pont­­rendszer segíti. A kisebb munkahelyi kollektí­vák közül a lakatos-szerkezeti műhelyben dolgozókra hárul eb­ben az évben a legtöbb plusz feladat. A nagyvállalat jármű­gyárának jelentős vasúti­export szállításaihoz nyújtanak a terve­zettnél nagyobb mértékű segítsé­get. Nem kevesebb, mint hatvan­hat ezer normaórát tesz ki ez a munka. A forgácsoló és a szerelő mű­hely brigádjai az idén is a gon­dos, késedelem nélküli termelésre tettek felajánlásokat, amelyeket maradéktalanul teljesítettek. A nagyberuházásokra készülő szi­vattyúk gyártása felett a KISZ­szervezet külön védnökséget is vállalt. Az üzem területének, a munka­helyek környékének gondozása, a társadalmi tulajdon óvása ugyan­csak a munkaverseny része a Ganzban. A néhány hete tartott szemle során több brigádot tar­tottak dicséretre érdemesnek, csak kettőt kellett elmarasztalni, s amiért megtűrték környezetükben a rendetlenséget. Megérdemelt jutalom Csütörtökön délután rövid ün­nepséget tartottak a Pamutnyomó­ipari Vállalat kiskunhalasi gyár­egységében. Oszter Sándorné, a gyáregység vezetőjének helyettese meleg szavakkal köszöntötte a szocialista brigádok megjelent tagjait, s elismerését fejezte ki az óvoda építésében végzett áldo­zatkész munkájukért. Ezt köve­tően harmincöten „bélelt” boríté­kot vettek át... — Vállalatunk a múlt évben vásárolt a város közepén egy há­zat, s az idén márciusban saját erőből láttunk hozzá átalakításá­hoz — tájékoztatott később a kis ünnepség előzményeiről Ván Jó­zsef, a gyáregység vezetője. — Az összesen 4 millió forintos be­ruházást szeptember 20-án adtuk át a városi tanácsnak, s így né­hány nap múlva megnyílhat Kis­kunhalas 5. számú, 40 gyermek befogadására alkalmas bölcsődé­je. Elérkeztünk végre oda, hogy dolgozóinknak jelenleg „bölcsődén kívüli” gyermeke­ nincs Gyáregységünk kilenc szocia­lista brigádjának 140 tagja az elmúlt hetekben, hónapokban sok szabad idejét töltötte az építke­zésnél. Járdát készítettek, napo­zót, kerítést építettek, takarítot­tak, mindent elvégeztek, amire szükség volt. Munkájuk értéke meghaladja a 100 ezer forintot Az előbbi kis ünnepségen az ön­kéntes munkát honoráltuk. A Hámán Kató, a Marlkovics Mária, az Alkotmány és a többi brigád tag­ja minden elismerést megér­demel a bölcsőde létrehozásának segítéséért. A kilenc önkéntes kollektíva különben a termelésben is pél­damutatóan vesz részt. Nem utol­sósorban nekik köszönhető, hogy a gyáregységünkben folyó re­konstrukció, a régi elavult gépeik helyett az új automaták felsze­relése nem okoz termelési k­iesést. Bízunk abban, hogy az év végéig át tudjuk adni társgyárainknak a tervezett mintegy 3 millió méter nyersszövetet — mondta befeje­zés­ül Ván József, a gyáregység vezetője. O. L. — Zs. A • A Kakuk házaspárnak — szövőnő—tmk-autószerelő — adja át az önkéntes munkáért nem várt pénzjutalmat a Pamutnyomóipari Vál­lalat kiskunhalasi gyárában Gizur Györgyné pénztáros. (Opauszky László felvétele.)

Next