Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évf. 13. szám Ára: 1,20 Ft 1980. január 17. csütörtök Múlt évi munkáját értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága Hagyományainak megfelelően a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága az idei év első ülésének napirendje szerint kötetlen be­szélgetés formájában áttekintette a testület tavaly végzett munká­ját. A megyei tanács solti tovább­képző intézetében megtartott ülé­sen részt vett Tér­be Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára. A végrehajtó bizottság tagjai nem általánosságokban fogalmaz­ták meg az elmúlt évi munká­jukkal kapcsolatos tapasztalatai­kat, véleményeiket, hanem köz­életi felelősséggel a megye gaz­dasági, szociális, kulturális fődését, illetve a végrehajtó fej­bi­zottság irányító, ellenőrző kárát összegezték. Mindezt mán­úgy tették, hogy egyben megfogalmaz­ták az idei legfontosabb felada­taikat is. Szó esett egyebek között a me­gye szőlőtelepítésének helyzeté­ről, az iparfejlesztésről, a me­gyét is jelentősen érintő olyan ter­mékek előállításáról, amelyekre folyamatosan számít a bel- és külkereskedelem. Mintha önálló napirendként szerepelt volna, olyan részletes­séggel elemezték a lakásépítés helyzetét és a feladatokat, illetve a járulékos létesítmények üzem­szerű kialakításának szükségessé­gét. Többen elmondták vélemé­nyüket a végrehajtó bizottság irá­nyító munkájáról, valamint az ügyészi vizsgálatok során is ta­pasztalt törvényességről, a szak­­igazgatási szervek helyesen alakított munkamódszereiről, ki­és nem utolsósorban a megyei ta­nács és a Petőfi Népe jó munka­­kapcsolatáról, amely elősegíti az olvasók gyors és pontos tájékoz­tatását. Mint azt összefoglalójában dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke mondta, a véleményalkotá­sok jó szolgálatot tettek a végre­hajtó bizottság további feladatai­nak megtervezéséhez. T. L. AZ ORSZÁGHATÁRTÓL DUNAPATAKIG• Tovább bővül a lakossági szolgáltatás A szolgáltatás olyan tevékeny­ség,­amelynek elbírálásánál ked­vezően értékelik az ipari szö­­­­vetkezetek tervtúlteljesítését, minthogy a lakosság javítási­­karbantartási-felújítási igényei növekedő tendenciát mutatnak. A párt XI. kongresszusának ha­tározata ezeknek a szükségletek­nek a kielégítéséről, mint az életszínvonal fontos tényezőjéről beszél, és elengedhetetlennek tartja a szolgáltatások mennyi­ségi és minőségi fejlesztés­ét. A megye déli részén tevékenykedő bajai központú Duna menti Szol­gáltatóipari Szövetkezet dolgozói jó munkát végeztek a tervidő­szakban, s így az elmúlt eszten­dőben is. A szolgáltatásra kijelölt szö­vetkezet az országhatártól Du­­napatajig terjedő, a bajai, a ka­locsai járást és a városokat, Bácsalmást és a környező köz­ségeket magába foglaló működé­si területtel rendelkezik. Fodrász, kozmetikus, lábápoló fényké­pész, cipőjavító, asztalos, üvege­ző, lakatos, szobafestő, burkoló és még jó néhány szakmában, összesen nyolcvannyolc üzletben végeznek szolgáltatást a lakos­ságnak és közületeknek. Van két árutermelő, cipőipari, illetve bőr­­díszműrészlegük is Baján. Mint Orsós Antal elnök és On­­hausz István főkönyvelő tájé­koztatott, 1979-ben minden ed­diginél jobb eredményt értek el. A 26 millió forintos árbevételi tervüket 30,7 millióra túlteljesí­­tették. Az úgynevezett fogyasz­tási szolgáltatások értéke — a lakosság és a lakosság­­ érdekeit közvetlenül szolgáló intézmé­nyek, például egészségügyi léte­­sítm­ények és iskolák szükségle­teinek a kielégítése tartozik ide — 16,3 millió forintról 19,3 mil­lióra­ nőtt egy év alatt. Ezen be­lül a közvetlen lakosságnak vég­zett munka értékét 21 százalék­kal, 18,9 millió forintra növelték 1979-b­en. A legtöbb árbevételt a fodrászat hozta: 13,3 millió fo­rintot. (Folytatás a 2. oldalon.) • A bajai cipőgyorsjavító szalon dolgozói egyelőre még győzik a rö­vid határidőre vállalt lábbelik javítását is. A MOZGALOM IDEI FELADATAIRÓL Népfrontvezetők tanácskozása Tegnap öt megye — Heves, Nógrád, Csongrád, Szolnok és Bács-Kiskun — füg­getlenített népfront-tisztségviselői, megyei elnökei, s a megyei pártbizottságok párt- és tömegszervezeti osztályainak vezetői tanács­koztak Kecskeméten, a népfront székházá­ban. A tanácskozás célja az volt, hogy közös munkával, együttes gondolkodással, a jó ta­pasztalatok és módszerek kicserélésével, a gondokat megosztva vitassák meg azt a ter­vezetet, amelyet a Hazafias Népfront Orszá­gos Titkársága előre­­ írásban bocsátott a résztvevők rendelkezésére — a népfront­mozgalom 1980. évi feladatairól. A házigazdák nevében dr. Do­bos László megyei népfrontelnök köszöntötte a megjelenteket, majd S. Hegedűs László, a népfront or­szágos titkára mondott bevezetőt. Elvi és mozgalmi-gyakorlati szem­pontból konkrét példákkal érzé­keltette, miként kell az általában megfogalmazott tennivalókat helyi, területi követelményekhez a mérve — alkotó módon valóra váltani. Ezután megkezdődött a késő délutánba nyúló kollektív mun­ka, aminek tartalmasságát jelen­tős részben már a jó vitaanyag is garantálta. Hiszen — ahogy az egyik hozzászóló megjegyezte — az országos titkárság által össze­állított feladatterv nagy segítsé­get adott a megyei és helyi bi­zottságoknak az egész évi moz­galmi feladatok minél jobb meg­oldásához. A népfrontmunkában nincsenek „nyári szünetek”, vasárnapi, ün­nepi leállások, s ez a folyamatos tevékenység minden évben fon­tos. 1980 azonban a mozgalomra is megtisztelő és nagy kötelezett­ségeket ró, hiszen ebben az esz­tendőben — egyben felszabadulá­sunk 35. évfordulójának évében — ül össze a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A népfront is részt vesz majd a kongresszusi határozatok feldol­gozásában és ismertetésében is, mozgósít azok végrehajtására, az országos és a helyi feladatok megoldására. Az 1980-ban esedé­kes országgyűlési képviselői és ta­nácstagi választások szervezését szintén úgy kell végezni, hogy a lakosság tömegeit mozgósítsa a népfront a meghatározott pártkongresszuson politikai célok megvalósítására, s aközben gaz­dagítsa a lakosság­ és a tanácsok, a tanácstagok, a képviselők és választóik kapcsolatait. A népfront megfelelő figyelmet fordít a közgazdasági gondolko­dás formálására, s a termelés ha­tékonyságának javítása érdekében segíti a kezdeményező, előremu­tató nézetek elterjesztését, a bel­ső tartalékok feltárását a gazda­ság minden szektorában. Felelős szerepet vállal a moz­galom a népgazdasági tervek vé­leményezésében, a város- és köz­ségpolitikai tervek kidolgozásá­ban és megvalósításában, a tisz­ta, kulturált környezet kialakítá­sában és megóvásában, a társa­­dalmimunka-akciók szervezésé­ben. Szorgalmazza, hogy a válla­lások elsősorban a fejlesztési ter­vek maradéktalan megvalósítását segítsék, és olyan — viszonylag kevés pénzzel megoldható — lé­tesítmények építését, amelyek a lakosság életkörülményeinek ja­vítását szolgálják. A mozgalom számol azzal ténnyel, hogy hazánk összlakos­a­ságából mintegy 3 millió felnőtt csaknem kizárólagosan a lakóte­rületen érhető el. A lakóhelyi népfrontmozgalmi munka legfőbb célja a szocialista társadalom er­kölcsi, politikai, cselekvési egysé­gének szüntelen erősítése, a szo­cialista demokrácia bővítése, települések közéletének fejleszté­­­se. A kialakult tartalmas kapcsolat révén járul hozzá a népfront, hogy a nemzetiségek továbbra is aktív részesei legyenek közéle­tünknek, anyanyelvi kultúráju­kat, nemzetiségi hagyományaikat fejlesszék és mélyítsék a szom­szédos népekkel való barátságot. A népfront­­ a KISZ-szel és Vöröskereszttel együttesen dol­gozik az idős korú lakosság élet­­körülményeinek, társadalmi köz­érzetének javításán. Tevékenyke­dik a nők közéleti szerepének fo­kozásáért, munkahelyi és otthoni gondjaik csökkentéséért. Növek­vő figyelmet fordít a tömegsport támogatására. A mozgalom politikai ismeret­­terjesztésének továbbra is a szo­cialista nemzeti egység erősítését, a szocialista gondolkodás és élet­mód formálását, az internaciona­lista meggyőződés elmélyítését kell szolgálnia. Kiemelten foglal­kozik a gazdasági építőmunka je­lenlegi követelményeivel. A cél, hogy egyre többen megértsék a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseit, s ezek ismeretében támogassák mindennapjaink po­litikai feladatainak megoldását. Ország- és társadalomépítő cél­jaink eléréséhez nélkülözhetetlen előfeltétel a béke. A népfront­mozgalom tevékenységének egyik fókuszában ezért is állandóan fontos helye van a béke és ba­rátsági munkának, a biztonságot, a nemzetközi enyhülést, a lesze­relést segítő társadalmi rendez­vények, szolidaritási akciók szer­vezésének. A tennivalók vázlatos felsoro­lása is szemlélteti, hogy zömé­ben folyamatos mozgalmi mun­kát jelentő feladatokról van szó. A folyamat egyúttal a változást, haladást is magában foglaló moz­gást feltételezi. Hogy ez valóban rendszeres fejlődést, előrelépést eredményezzen, a népfrontpoliti­kai munka igényesebbé válását is megköveteli. T. I. • S. Hegedűs László vitaindítót mond. KÉTÉVES A TÁRSADALOM AZ IDŐSEKÉRT MOZGALOM Jelentés hat városból és öt járásból A Bács-Kiskun megyei Tanács 1979. januárjában tárgyal­ta és fogadta el a Társadalom az idősekért megyei bizottság egyéves tevékenységéről szóló tájékoztatót. Azóta ismét el­telt egy esztendő, s a megye hat városának és öt járásának vezetőitől az öregeket érintő 1979-es intézkedésekről, válto­zásokról, a társadalmi összefogás legfrissebb eredményeiről érdeklődtünk.­­A temérdek jó hír közül ezúttal csak a legér­tékesebbeket ragadjuk ki. Baja A városi tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai cso­portja 670 gyámolításra érdeme­sült idős embert vett nyilvántar­tásba. Közülük huszonhatot a házi szociális gondozók­ jegyeztek fel­ azonnal, kilencet napközi ott­honos intézetbe, tizenegyet pedig szociális otthonba utaltak be. Rendkívüli szociális segélyben hatvannégyen részesültek. A nép­front akcióbizottságának felhívá­sára 94 ezer forint, és hasonló ér­tékű társadalmi munkafelajánlás gyűlt össze. A járásban is elkészítették a középtávú szociális ellátási ter­vet. Százzal emelkedett azoknak a száma, akik rendkívüli segély­re jogosultak. A madarasi Béke Tsz 1979. január 1-től házi szociá­lis gondozónőt foglalkoztat: Kismotor- és Gépgyár építőanya­­­got adott a 185 személyes bács­­borsódi szociális otthon felújítá­sához,­ brigádjai elektromos gépe­ket javítottak meg. Novemberben Bácsalmáson hozzáláttak egy 30 fős szociális­ otthon kialakításá­hoz: ez előreláthatólag, az idén májusban készül el. Kalocsa A városban megalakított társa­­­dalmi munkabizottság állandó in­formációgyűjtéssel, heti ügyelet­tel látja el a nyugdíjas korúakkal kapcsolatos úgynevezett jelzőr szolgálatot. Az OTP Fáy András nevű kollektívája által kezdemé­nyezett Egy napot az öregekért akció sikerét mutatja az eddig beérkezett 460 ezer forint, és az ennek dupláját meghaladó mun­kavállalás. A­ Bem apó utcai szo­ciális otthon fejlesztésének beru­házási programját a KÖZTI vé­gezte el, természetesen ajándék­ként. Bátyán, Dunaegyházán, Dus­­nokon, Homokmégyen, Miskén és Szakmáron a­­ tanácsülés napi­rendjén szerepelt ez a téma. Meg­állapították: belterületen többnyi­re mindenütt megtalálható a gon­doskodás valamilyen formája, a szállásokon pedig — ahol hiány­zik — sürgősen meg kell szer­vezni a házi gondozói hálózatot. Dunaegyházán ebbe a munkába az úttörőcsapat tagjai is bekapcso­lódtak. Ősződön és Hartán a tsz dolgozói felújították a régi nap­közit, Apostagon megnyílt az új: most már 15­ ilyen létesítmény van a járásban. Különösen a gaz­dálkodó egységek tekintik szív­ügyüknek a szociális létesítmé­nyek anyagi és „természetbeni” támogatását. Kecskemét A legutóbbi felmérés alapján a megyeszékhelyen, és a négy vá­ros környéki községben hivatásos gondozónők ápolnak 235 személyt, társadalmi gondozásban részesül­nek háromszázan. Szociális ottho­ni elhelyezésre tanyai lakos nem vár. Megkezdődött és jól halad a Jókai utcai napközi otthon bőví­tése (száz hellyel). A 20 milliós beruházás befejezési határideje: 1980. december 31. Nagyon sok vállalat fogott össze a sikeres tel­jesítés érdekében. A generálkivi­telező a kecskeméti Törekvés Tsz, amely első számú mecénása is az építkezésnek: mint arról már beszámoltunk 1 millió forintot tett le az asztalra. Lajosmizsén a járási , szociális otthonban is nagy munka folyik: 9 millió forintért 60-nal nő az in­tézet befogadóképessége. Buga­­con a tanács, Izsákon a Sárfehér Tsz alkalmazott egy-egy házigondozónőt. Az izsáki újabb közös gazdaság három külterületi orvo­si rendelőt is fenntart, és tavaly korszerűsítette az öregek napközi otthonát. Kunbaracson az úttörő­őrsök patronálják a magányos időseket. A kunszentmiklósi üze­mek együttesen renoválták a he­lyi napközit. Ladánybenén létre­hozták az idősek klubját, a laki­teleki Szikra Tsz évi 4 ezer fo­rintért megváltja a földet minden idős, gyámoltalan tagjától. Kiskőrös A MEZŐGÉP, illetve a Vegyes- és Építőipari Szövetkezet szocia­lista brigádjai öt elhagyatottan élő idős tanyai ember lakását hozták teljesen rendbe. A tanács 100 ezer forintért tataroztatta az öregek napközijét. 1979 február­ja óta nyolc főt küldtek szociális otthonba, további hétnek rendsze­res segélyt folyósítanak, hatot otthonában látogatnak a gondo­zónők. November 15-ig 64 kérel­mezőnek, illetve rászorulónak összesen 172 ezer forintot fizet­tek ki. A járásban húsz egyedülálló, beteges öregnek szereztek soron kívül szociális otthoni helyet. Császártöltésen gépkocsival kere­sik fel naponta a legelesettebb ta­nyasiakat. A járási Vöröskereszt önként jelentkezőket képez ki társadalmi gondozónőnek. Kiskunfélegyháza A városi tanács 1979. október 10-i ülésén úgy döntött, hogy a Jókai utcában a II. számú belgyó­gyászati osztály felszabaduló he­lyiségeit még az idén — kb. húsz fős — szociális otthonná kell át­alakítani. Ezenkívül felvettek két főfoglalkozású gondozónőt — egyikük Kunszálláson tevékeny­kedik — és vásároltak egy tíz­személyes mikrobuszt. A mozga­lom folyószámláján eddig 514 ezer forintot könyvelhettek el. Kiskunhalas A tanács­ tanyai bizottságának jelentése után újabb 18 idős ko­rúnak adnak teljes, vagy részle­ges segélyt, hatnak pedig kijaví­tották a lakóházát. Mint köztu­dott: az elmúlt évben a bogárzói iskolában­­ külterületi gondozó­­központot­­ hoztak létre, ahol húsz öreget ápolnak. A helyi vállala­tok, valamint az egészségügyi szakközépiskola diákjai több mint hatvan gyámoltalan, éhtes embernek viselik gondját. Hala­son szintén hozzáfogtak a szociá­lis otthon ötven hellyel való bő­vítéséhez. A kiskunmajsai szociális ott­hon is hasonló mértékben lesz nagyobb: az AGROBER március­ban adja át a kiviteli terveket A költségek fedezésére a járási szer­vek és dolgozó kollektívák 3,1 millió forintot adtak össze. Ami a társadalmi patronálás új módoza­tait illeti, ezek bevezetésében az olajosok, valamint a majsai Jó­­náthán Tsz tagjai járnak élen. K. F.

Next