Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

SPORT-SPORT - SPORT A GÓLKIRÁLY ÍGÉRI: Megvédi a címét Mondják, hogy még sosem volt ilyen erős mezőnyű megyei lab­darúgó-bajnokság Bács-Kiskun megyében. S ez a tény csak nö­veli Agócs Lajos érdemeit, aki az őszi idényben 18 góllal szerez­te meg a gólkirályi címet. A gó­lok történetéről, a bajnokságról beszélgettünk az „aranylábú­’ futballistával. — Hogyan sikerült IS alkalom­mal betalálni az ellenfél hálójá­ba? — Eleinte nem volt nehéz, de a bajnokság hajrájára már külön őrzőt is kaptam a mérkőzéseken. Kicsit szokatlan és­­ kellemetlen volt, hogy mindenhova kísérget­­tek. S persze, nem is kíméltek túlságosan ... x — Milyen posztokon játszott csapatában, a Kiskunhalasi AC- ben? — Középcsatárt meg beállást. — Egy beállás hogyan lehet „gólzsák”? — Akkor figyeltek rám, a leg­kevésbé, amikor a védelemben játszottam. Lendületből ráfutot­tam az ellenfél védelmére, meg­csináltam azt az egy-két cselt, s máris ott voltam a kapu előtt. — És már zörgött is a háló... — Nem! Először csináltam egy lövőcselt, ha egy mód volt rá, a kapust is elfektettem és akkor szépen nyugodtan begurítottam a­­ labdát a hálóba ... — Miért volt szükség erre a „ceremóniára"? — Nekem ez adja az élet szép­ségét, a játékban az élvezetet. — Edzője és csapattársai nem neheztelnek érte, hogy túl sokat kockáztat? — Mi tagadás, időnként megka­pom a letolást, de azért az ese­tek többségében csak berúgom én azt a labdát a kapuba... — Büntetőből is? — Természetesen. — Hogyan, előre eldönti, hogy hova rúgja, vagy ... — Amikor előre eldöntöttem, m­indig berúgtam. Kétszer változ­tattam, mindkétszer kifogták a kapusok. — Mi az eredményes büntető­­rúgás módszered .­­ —­ Belsővel, erősen lőni ‘valam­­elyik sávokra­.meg. . -kell­­.— Legemlékezetesebb góljai? — A­ Fájsz ellen hármat rúg­tam Fatérnak. Nagyon élveztem, mert a testeseire mindig eldobta magát, én meg begurítottam... — A legtöbbet melyik kapus­nak rúgta? A Szamuely SE kapusának, négyet... ni?— Kiknek nem tudott gólt rúg­— V­an egy-két mumusom... A sükösdi kapus nagyon jól vé­dett. De Kerpu­ssel sincs szeren­csém. . — Volt már gólkirály? Sajnos, nem. Pedig nagyon akartam. 1976-ban még if­ista vol­tam, 54 gólt rúgtam egy idénybe, közbe bekerültem az első csapat­ba, ott hatot sikerült. De ezért a hatvan gólért akkor bizony még címet sem adtak... Legfeljebb megnéztek maguknak a védők. — Melyik csapat nyeri a baj­nokságot? — Az első két meccsen eldől­het. A H. Kun Béla­ SE ellen kezdünk... Talán még a Bajá­nak és a KTE-nek van a legna­­­gyobb esélye... — És a Kiskunhalasi AC? — Elsők szeretnénk lenni, nyer­ni akarunk. De ha ez nem sike­rül, akkor is dobogón leszünk biztosan. — Mióta futballozik? — 1971 óta játszom Kiskun­halason, egy évet kivéve, amikor Pécsen voltam, de családi okok miatt visszajöttem r­­á . — Milyen tervei vannak­ önma­­gával szemben? — Gépipari technikumba já­rok, eredményesen szeretnék vé­gezni. . Ezenkívül pedig szeret­nék sok gólt lőni, megvédeni a gólkirályi címet. — banczik — SOROKBAN TÖMEGSPORT Az elmúlt év decemberében kezdődött és február 5-én feje­ződött be a Dávodi TszvSK ren­­dezésében, a község üzemei kö­zött a férfi asztalitenisz-bajnok­ság. A körmérkőzések lebonyolítása után az első négy helyezett csa­pa­­ került a döntőbe, s a bajno­ki címért mérkőzött. A művelő­dési házban lebonyolított ver­seny végeredménye: 1. A művelődési ház községi ifjúsági klubcsapata. 2. a terme­lőszövetkezetek közös ipari vál­lalkozásának csapata. 3. Augusztus 20. Mgtsz, együttese: BERLIN Az idén­ az NDK rendezi az UEFA-tornát. Az európai fiata­lok sorrendben 33. versengésére május 16—25. között kerül sor az NDK 27 városában. A tizenhatos döntőből eddig a házigazda NDK, valamint Finn­ország és Norvégia ismert. A se­­­lejtezők folynak szerte Európá­ban, a magyar ifjúsági váloga­tott Görögországgal küzd már­cius 26-án Athénban, április 4 én pedig Kaposvárott. * Létrejött a megegyezés az NDK-beli és a Magyar Labdarú­gó Szövetség között az utánpót­lás EB-negyeddöntőinek mérkő­zéseivel kapcsolatban. Eszerint a két ország 21 éven aluli csapata március 26-án Magyarországon, április 9-én pedig Jénában mér­kőzik az elődöntőbe jutásért. Nyílt klubnap A Volán SC autós motoros szakosztálya hétfőn, február 11-én 18 órakor nyílt klubnapot tart Kecskeméten, a Volán ok­tatótermében (Csáktornyai u. 4—6.). A sportág szurkolóival, az érdeklődőkkel ez alkalommal kí­vánják megbeszélni az idei ten­nivalókat. Egyebek közt szó lesz a háromfordulós szlalombajnok­ságról és a versenybíró-képzés­ről. A résztvevők néhány izgal­masnak ígérkező rally filmet is megtekinthetnek majd. A nyílt klubnap célja, amint azt a szakosztály vezetői elmond­ták, megismertetni és megsze­rettetni­ a sportágat, s természe­tesen minél több hívet toborozni az autó—motor sportnak. Igazolványcsere Február 15-én lejár az edzői, játékvezetői igazolványok cseré­je Az MTSH illetékesei ezúton is kérik mindazokat, akik még nem váltották ki új igazolvá­nyukat, a jelzett határidőig te­gyék meg. Ellenkező esetben ugyanis hivatalos szerződést nem köthetnek, minősítésüknek meg­felelő juttatást nem vehetnek fel sem edzői, sem játékvezetői te­vékenységükért. 1080. február 10. • PETŐFI NÉPE • 1 Farsang Vízkereszttől hamvazószerdáig far­sangol a világ. Alábbi rejtvényünk­ben verssel, muzsikával, népszokások­kal köszöntjük a farsangot. VÍZSZINTES: 1. Kelvirág, 2. Mozart egyik személyneve, 13. Ady Endrét idézzük: „Szép úri nép, hisz ez far­sangi óra, — Édes, pogány, vidám farsangi óra..Mi a vers címe? 1­3. Kápé! 17. Belül irtó! 18. Közigazga­tási rövidítés. 19. Cin. 20. Hágó pá­ros betűi. 21. Öblös cserépedény. 23. Űrügye. 24. Indián diadalmi jelvény. 26. Becézett Amália. 27. Kossuth-díjas színésznő (Irén). 29. Alma a palócok nyelvén. 30. Egy török városból való. 32. Jelentéstétel a katonaságnál. 3.3. Nagy­­ testű vadkutya. 36. Dzsem. 38. Erőszakos önbíráskodás, amerikai módra. 39. Mint a vízsz. 19. sor. 40. A mohácsi szerbek farsangi játéka, a tél elűzését célzó ősi szertartás em­léke. 43. Foci belső! 44. Magába szív­ja a tintát. 46. A Videoton edzője. 48. Vén távirati szóval. 4P...........Regia. 51. Női név. 52. ... Paolo, brazíliai város. 54. Fiúgyermeke. 58. Takar­mány. 37. Fél cent! 58. Német költő és mesterdalnok (1491—1­376), akitől 8­3 farsangi játék maradt fenn. 61. Félig lágy! 62. Svájci folyó, a Rajna mel­lékvize. 83. C.t.H. 64. Vérképző sze­rünk. 66. A legrégebbi borsodi far­sangi népszokás, amelyet a lakoda­lommal kötöttek össze. Itt névelővel. 70. A szerelem Istene a római mitoló­giában. 71. Kisázsiai görög városál­lam volt. 72. Heveny. FÜGGŐLEGES: 1. Hetykén pimaszra mondják. 2. Rákóczi Ferenc. 3. Tom­pa Mihály írja: „Farsangol a világ! kinek nincs: Feleséget keresni Jó, — Mellőle megszökik, kinek van ... Óh boldog farsangi idő..Melyik vers­ből idéztünk? 4. Elpusztító. 5. Régi római pénz. 6. Valahol élő személy. 7. Felfüggeszt. 8. Magunk. 9. Tarto­zása van. 10. Egy farsangi csárdás: „Nem fúj a szél, nem forog a dorozs­mai szélmalom .. Ki a zeneszerző? 11. Taekötő. 12. Kresz-táblák egyike. 14. Orosz férfinév. 18. Farsangi víg­­opera a „Farsangi lakodalom” szer­zője? 20. Farsangi táncmulatságok egyike. 22. Amikor a jég robajjal megreped. 25. A régi egyiptomiak fő­istene. 27. Pirkadni kezd! 28. Az ar­gon vegyjele. 30. Fizetése állampol­gári kötelesség. 31. Augusztus fran­ciául (AOUT). 33. Ókori lovas, no­mád nép. 34. Tatai Sport Club. 30. Jfmvtndóm­ondó. 37. Prémes állat has alatti prémje. 41. Számosan. 42. Kön­­­nyű, vékony fal. 45. Frissítő ital. 47. Tüzet szüntet. 48. Régen így hívták a segéd­házfelügyelőt. 50. Mindene az apja. 52. Fiatal hajtás a növényen. 53. Amerikai filmművészeti díj. 54. Fűszer., — népiesen címet. 55. Ar (szerszám) németül. (AHLE). 58. Haj németül. 59. Gabonatároló. 60. Korzó­zás. 62. Csapadék, névelővel. 65. A sütőiparos. 66. Annyi, mint rövidítése. 67. Hangtalan nóta! 68. A gallium vegyjele. 69. Szovjet gépkocsik betű­jele. Beküldendő: Vízsz. 13 — 40 — 58 — 66 és a függ. 3—10 — 16 és 20 so­rok megfejtése. A február 3-án közölt keresztrejt­vény helyes megfejtése; Negyedik rend; Lány bivalyokkal; Munkások; Déli pihenő; Kövező munkás; Vihar­madarak. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül könyv­utalványt nyertek: Brenner Zoltánné, Jánoshalma; Filutás Lajosné, Laki­telek; Meskó György, Kiskunfélegy­háza; Kovács Józsefné, Ladánybéne. MI LETT VELÜK? (II.) A 105 magyar olimpiai bajnokság nyomában Február 1-i számunkban megkezd­tük a magyar olimpiai bajnokokról szóló sorozatunkat. Most folytatjuk a Mi lett velük? visszaemlékezést, öt olimpia magyar aranyérmeseiről: St. Louis, 1904 Hajós Alfréd úszásban szerezte a magyar sport első olimpiai győ­­­­zelmeit," s“ "“fi^o­'d Wél " "később ’ • Halmay Zoltán folytatta. Kortár­sához hasonlóan ő is két számban bizonyult a legjobbnak, az 50 és a 100 yardos gyorsúszásban. Hal­may Zoltán 23 éves volt, amikor a két aranyérmet átvehette. 1956-ban, 75 éves korában Buda­­­pesten hunyt el. A maga idejében all-round sportolónak tartották, hiszen a MUE csapatában futbal­lozott, a BKE-ben gyorskorcsolyá­zott és hódolt a jégkorongnak, de az „igazi" az úszás volt. Három világrekord is a nevéhez fűződik, több mint egy tucat magyar baj­nokságot nyert és külföldön is szép győzelmeket aratott. Életé­ben több mindennel megpróbálko­zott, így az újságírással is, majd különböző vállalatoknál dolgozott. London, 1908 (Stockholm, 1912) Az úszás és atlétika után újabb sportágban ünnepelhetett Magyar­­ország olimpiai győztest. London­ban a szabadfogású birkózás ne­hézsúlyú kategóriájában Richárd (MTK) vehette­­ át Weisz az aranyérmet, legnagyobb vetélytár­­sa, az orosz Petrov és a dán Jen­sen előtt. Az „erős emberek” első magyar ötkarikás bajnoka 1879- ben született, 1945-ben halt meg. Ugyanezen a nyári játékokon kezdődött meg a kardvívók szinte egyedülálló sorozata. Fuchs Jenő nevétől hosszú éveken át volt hangos a vívóvilág, ami érthető: nemcsak Londonban, hanem négy évvel később, Stockholmban is egyéni olimpiai bajnok lett, sőt mind a két nyári játékokon erős­sége az ugyancsak aranyérmes vá­­­­logatottnak.­­Amikor­­ az­­ első nagy győzelmét aratta, 26 éves volt, is második siker után talán újab­bak következnek, ha nem szól köz­be a világháború. A kard első iga­zi művésze 1955-ben, 73 éves ko­rában halt meg. Társai, akikkel együtt lett a csapatban olimpiai bajnok, a következők voltak: Berty László (1875—1952), Föl­des Dezső (1880—1950), Gerde Osz­kár (1883—1944), Mészáros Ervin (1877—1940), Schenker Zoltán (1880—1967), Tóth Péter (1882— 1967), Werkner Lajos (1883—1943). Stockholm, 1912 Prokopp Sándor győzelme a ha­dipuska 300 méteres bajnokságá­ban nagy meglepetést keltett. Az esélyesnek ugyanis elsősorban az amerikaiakat tartották, de a vá­ratlanul felbukkant ismeretlen­­ magyar sportoló megelőzte vala­­mennyiüket. Prokopp Sándor, aki 1887-ben Kassán született, 77 éves korában, 1964-ben Budapesten halt meg. Jogász volt, de a legszí­vesebben mindig a foglalkozott, nagyon sok lövészettel cikket, tanulmányt írt erről a sportágról. Párizs, 1924 Az első világháborút követően a magyarok nem vehettek részt az 1920-ban Antwerpenben rendezett VII. olimpiai játékokon. Újabb négy évet kellett várni, 1924-ig, amikor Párizsban találkozhattak a világ legjobbjaival. Két arany­érmet sikerült hazahozni a fran­cia fővárosból. Sokan számítottak rá és nem is volt váratlan, hogy Posta Sándor folytatta Fuchs Je­nő kardsorozatát. Az 1880-ban,­­Pándon született, de később már­­ Budapestre költözött fogorvos va­lamennyi ellenfelének „kihúzta a méregfogát”. Ismerte a kardvívás minden fortélyát, gyakran vesz­tett helyzetből is győzött. Foglal­kozott még újságírásai, rajzolás­sal, festéssel, zenével és mint tol­mács is megállta a helyét. Buda­pesten halt meg, 1952-ben. Ugyanezen az olimpián Halasy Gyula az agyaggal­amb-lövészet­ben szerzett elsőséget. Halasy, aki 1891-ben Kisvárdán született (1970-ben Budapesten halt meg), már gyerekkorában eljegyezte magát a lövészettel, s tehetségé­hez rendkívüli szorgalma is páro­sult. Ennek köszönhette, hogy nyolc, illetve tizenkét évvel olim­piai diadala után világ- és Euró­­pa-bajnok tudott lenni. Amszterdam, 1928 Az addigi legsikeresebb magyar olimpiai szereplés következett a hollandiai városban, öt arany­éremre ugyanis senki sem számí­tott. Terstyánszky Ödön (1889-ben született Csákváron, 1929-ben, mint aktív katonatiszt motorke­rékpár-baleset áldozata lett) drá­mai csatában nyert­e a hardver­­versenyt Petschauer Attila előtt. Ugyanitt lett csapatban aranyér­mes Garai János, Glykuis Gyula, dr. Gombos Sándor, Petschauer Attila és Rády József, akik közül már egy sincs az élők sorában. S húsz évvel Weisz Richard el­ső birkózógyőzelme után, Keresz­tes Lajos volt első követője." A kötöttfogásúak könnyűsúlyú mező­nyében léphetett a dobogó legma­gasabb fokára, az akkor 28 eszten­dős, valóban rendkívül erős fia­­talember, aki szakmájának kö­szönhette, hogy birkózó lett­­ Hentes volt, a napi nehéz munka viszont nagyon megviselte, s or­vosi tanácsra kezdett birkózni. Néhány évvel sportolni, ezelőtt halt meg. Kocsis Antal nevéhez fűződik az első ökölvívó-győzelem; az FTC sportolója 23 éves korában lett olimpiai bajnok. (ő volt egyéb­ként a zöld-fehérek első olimpiai aranyérmese.) Az akkori legala­csonyabb súlycsoportban, a lég­súlyban francia és olasz vetélytár­­sak előtt vehette át a győztesnek járó aranyérmet és oklevelet. A harmincas években kivándorolt az Egyesült Államokba, profi lett és ott is jó eredményeket ért el. Pár esztendővel ezelőtt többször is ha­zalátogatott. „Az olimpiai játékok története” című munkájával lett dr. Mező Ferenc aranyérmes. Régen ugyan­is a művészeti versenyekben — természetesen sporttárgyú — is versengtek az arra vállalkozók, s Mező Ferenc a legtöbbet érte el Az egykori népszerű és szeretett Feri bácsi 1885-ben Pölöskén szü­letett, 1961-ben Budapesten halt meg. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt és 1948-tól haláláig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. MAI MŰSOR Vasárnap televízió 8.00: Tévétorna (Ism.) (Színes.) 8.05: Mindenki Iskolája: Fizika. Elektromos alapjelenségek (Ism.) 8.35: Matematika. Arány, arányosság (Ism.) 9.05: Óvodások filmműsora. Kisf­ilm-összeállítás: 1. Kvak-kvak. Olasz ani­mációs filmsorozat, 7. rész: A papagáj (Színes.) 2. Kezdődjék a Játék! NDK bábfilmsorozat (Színes.) 12. rész: Cirkusz 9.25: A Templomos lovagok kincse. Lengyel filmsoro­zat gyerekeknek. 2. rész: Alsóakáll (Ism.) 9.55: Mindent bele! Játékos sportvetélkedő 10.55: Hírek 11.00: MAFC—Bp. Honvéd. Baj­noki férfi kosárlabda­mérkőzés. Közvetítés a budapesti Sportcsarnokból A szünetben: Leo Brouwer gitározik (Színes.) 12.20: Déli muzsika. A Televízió nyilvános felvétele a MOM Szakasits Árpád Művelő­dési Házában (Színes.) 14.25: Koncert a téren. A pécsi körzeti stúdió mű­­sora I­­3.00: Tengerre! NDK tévéfilm­sorozat. ix fi. rész: Két levél (Színes) 1620: Farinától Laudáig. Feje­zetek a Forma I. világából 16.55: Reklám 17.00: Műsorainkat ajánljuk 17.25: Simándy József operett­­dalokat énekel (Színes­) 18.00: Lehet egy kérdéssel több? 18.30: Reklám 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.40: Tévjétorna (Színes.) 18.45: Esti mese (Színes.) 19.00: A HÉT (Színes.) 20.00: Hírek 20.05: Modern Monte Christo. Magyarul beszélő olasz­­francia kalandfilm 21.50: Mesteriskola. Vásáry Tamás a Budapesti Zeneakadémián 22.20: Hírek KOSSUTH 7.23: „Halat, vadat s mi jó fa­lat ... ” Élelmiszer-maga­zin a fűszerekről 8.10: öt kontinens hét napja 8.26: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 9.20: Magyar Múzsa 10.08: ö és én meg én. Vidor Miklós hangjátéka 10.49: Operafelvételekből énekel Anna Moffo II. 14: Vasárnapi koktél 12.10: Édes anyanyelvünk 12.15: A Vasárnapi koktél című műsor folytatása 13.00: Rázós úton. Bajor Nagy Ernő írása 13.10: Évszázadok mesterművei 13.54: Rádiólexikon 14.24: Táncházi muzsika 14.40: Pillantás a szocialista vi­lágba. A jobb parton is Varsó van 15.12: Áttetsző, tiszta víz. Riport. 15.22: Hallgassuk együtt 16.05: Talpalatnyi föld. Szabó Pál regénye rádióra al­kalmazva. II. rész 17.10: A kamarazene kedvelői­nek 18.10: Hol volt, hol nem volt... 18.50: Diákkönyvtár hangszala­gon 20.14: A külpolitikai rovat mű­sora 20.44: A Rádió Dalszínháza 22.58: Zenekari muzsika 0.10: Toronyzene Giovanni Gab­rieli canzonáiból. PETŐFI 7.00: A református egyház fél­órája 7.30: Lionel Rogg orgonái 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája 9.00: János vitéz. Részletek Kacsóh Pongrác—Heltai Jenő daljátékából *9.48: A lovaglás magasiskolája. Látogatás a bécsi Winterreitschuleban. Sedi­­ánszky János műsora 10.21: Színházi Magazin 11.48: Jó ebédhez szól a nóta 12.45: Könyv és Ifjúság. Az Ifjú­sági Rádió és a KISZ KB irodalmi vetélkedője. I. elődöntő 14.03: Híres zenekarok albuma 14.33: Táskarádió 15.30:­­Találkozás a hajóval 16.00: Népdalok a Dunántúlról . 16.38: Slágerek mindenkinek 17.10: A vasárnap sportja. Totó. 18.00: Közben elmúlnak a hetve­nes évek. Szepesi Attila versei 18.10: Operettdalok. Palcsó Sán­dor énekel 18.33: Mit üzen a Rádió? 19.08: Nótakedvelőknek 19.55: Sanzonok 20.38: Társalgó 22.35: Könnyűzene esti hangulat­ban 23.10: Dzsesszfelvételeinkből. 3. MŰSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb-hor­­vát nyelvű műsora 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű műsora 8.08: Operaáriák. Gregor József énekel 8.34: A Parrentn vonósnégyes hangversenye az Asconai Zenei Heteken 10.10: Új Zenei Újság 11.06: Bach-művek 13.05: Sztárok sztereóban 13.53: Így láttam Kodályt. A mikrofonnál: Ferencsik János 14.34: Bellini-ciklus. Az alvajá­ró. Kétfelvonásos opera Közben: 15.57: A Nemzetközi Rádió­egyetem műsorából 16.27: Az operaközvetítés foly­tatása 17.24: Rádiószínház 18.10: Híres kamaraművek. A Magyar Rádió hangver­senysorozatának 111. ré­sze Közben: 18.15: A magyar széppróza szá­zadai Kb.: 19.05: A hangversenyközvetítés folytatása 19.45: Kis magyar néprajz 19.50: Új lemezeinkből 20.51: Új dzsesszfelvételeinkből 21.25: Mihail Homb­er és Anton Ginzburg Beethoven­­hangversenye a Zeneaka­démia nagytermében. 22.56: Zenei panoráma Hétfő KOSSUTH 8.25: Mit üzen a Rádió? 9.00: Babits Mihály versei 9.09: A hét zeneműve 9.39: óvodásoknak. Ki kopog? Levente Péter igyisora 10.05: Nyitnikék — kisiskolások műsora 10.35: Operarészletek. Erkel: Bánk bán 11.23: A disznótor. Bogdán Ist­ván előadása 11.43: Ragtime. Doctorow regé­nye rádióra alkalmazva 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak 13.48: Találkozás a stúdióban. Vendégünk: Kálmán György 14.39: Az utazás. Thury Zoltán novellája 14.54: Édes anyanyelvünk 15.10: A Szovjetunió népeinek ze­néjéből 15.29: Visszapillantó. Látogatóban Körösi Csom­a Sándornál írta: I.eVendel Júlia 16.05: Händel: Tűzijáték — szvit 16.30: Szocialista brigádok aka­­­­dém­iája 17.09: Balázs Árpád kórusdalai­ból 17.20: Könyvpremier 18.00: Opera felvételekből. Svéd Sándor énekel 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Népdalest 20.11: Csak arra vagyok kíváncsi 21.09: A Magyar Rádió sanzon­pódiuma 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 23.28: Kamarazene — kürttel 0.10: Pataki László táncdalaiból PETŐFI 8.05: Verbunkosok, katonadalok 8.33: Slágermúzeum 9.30: Védelem nélkül. Riport 10.00: Zenedélelőtt 12.00: Népi zene. Lakatos Antal zenekara játszik 12.33: Kis magyar néprajz 12.38: Tánczenei koktél 13.25: Vám­béry nyomán Szovjet- Közép-Ázsiában 14.00: Kettőtől ötig — a Rádió kívánságműsora 17.00: Nem az én asztalom 17.30: ötödik sebesség 18.33: Zeneközelben 19.35: Magyar táncdalok — kül­földi előadók 20.33: Társalgó 22.30: Nóták 23.15: Operettekből, zenés játé­kokból 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Katedra 10.05: Dvorzsák: F-dúr „Néger” vonósnégyes 10.30: Rádiólexikon 11.05: Hangverseny. A Budapesti Filharmóniai Társaság ze­nekarának műsora a Ma­gyar Állami Operabálban 12.18: Magyar Múzsa 13.05: Népdalok. Király László feldolgozásaiból 13.30: A bűvös vadász. Részle­tek Weber operájából 14.27: Zenekari muzsika 16.00: Közösség, társadalom, tör­ténelem 16.30: Huszonöt perc bent 16.55: Kórusainknak ajánljuk 17.37: Katedra 18.12: Zsebrádiószínház 18.30: A hét zeneműve 19.05: Mindenki iskolája 19.35: Hangverseny. A Magyar Állami Hangversenyzene­kar koncertje az Erkel Színházban közben: kb. 20.20: Egy pálya vonzásában kb. 20.40: A hangversenyközvetí­tés folytatása kb. 21.25: Láttuk, hallottuk kb. 21.50: Operakettősök

Next