Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

SPORT•SPORT - SPORT A munkahelyi olimpiáról A szakszervezeti mozgalom a megalakulásától kezdve nagy fontosságot tulajdonított a testnevelésnek és a sportnak. A legnehezebb gazdasági és politikai viszonyok között is szer­vezték, segítették a munkás sport- és természetbarát egye­sületek létrehozását és működését. A felszabadulás után, a hazánkban bekövetkezet­t társadalmi változások követelmé­nyeinek megfelelően a tennivalókat több vezető testületi ha­tározat rögzítette. Annak érdekében, hogy a feladatok a je­lenlegi viszonyoknak és a jövő alakulásának várható körülmé­nyei között sokkal hatékonyabban valósulhassanak meg, a SZOT elnöksége határozatot hozott a munkahelyi olimpia 1980-tól történő bevezetésére a testnevelési és sportmozga­lomban. A mukahelyi olimpiával kap­csolatban a különböző szintű sportszervek feladatait a SZOT elnökségének 17/1979. sz. határo­zata tartalmazza, s a jelentősé­gét csak aláhúzza az MSZMP Politikai Bizottságának támoga­tása, valamint az a körülmény, hogy a versenyforma az OTSH és a KISZ teljes egyetértésével, a közös tevékenység eredménye­képpen jött létre. Remélhető, hogy a munkahelyi olimpia rö­vid időn belül a dolgozók széles tömegeit átfogó, és­­ foglalkoztató tömegsportmozgalom lesz. Tömeges részvétel, rendszeresség... A munkahelyi olimpia a tö­megsport egységes felfogását va­lósítja meg az elvek, a feladatok és a célok értelmezésében. A leg­fontosabb feladata: a munkahe­lyen, a munkahelyi környezetben a dolgozók minél nagyobb töme­gei számára a rendszeres tested­zés biztosítása. Konkrétan, hogy egységes keretbe foglalja a ver­senyszerű, vetélkedő jellegű test­edzési formákat, a természetjárás különböző ágazatait, a tanfolyam­i szerű és az egyéni testedzést, s­­ ugyanakkor széles lehetőséget ad­­ az Edzett ifjúságért mozgalom,­­követelményeinek teljesítésére. A munkahelyi olimpia már a­­ nevében is kifejezi azt, hogy tö­megtestedzés számára elsősorban j­ a munkahelyen kell a feltételeket s biztosítani. Az olimpia elnevezés­e pedig 1 .azt, Hogy nem az*,"ered* .mény, hanem a részvétel a fon­­­­tos. A mozgalom egyik alapvető kö­vetelménye a tömegesség, hiszen ma saj­nos, még nem mondhat­juk azt, hogy a dolgozók nagyobb fele már részt vesz a sportmoz­galomban. A rendszerességet pe­­dd­g azért kell külön is hangsú­lyoznunk, mert csak az ilyen sportolás szolgálja az egészséget, tartja szinten a munkaképessé­get, növeli a szervezet ellenálló­­képességét, s küzdi le a fáradt­ságot munka közben. Az olimpiai napok A munkahelyi olimpia egyik fő célkitűzése: a munkahelyeken maximálisan kihasználni minden rendelkezésre álló feltételt a dol­gozók testedzése, sportolása érde­kében. A rendszeres, tömeges részvételre épülnek az olimpiász minden évében váltakozó szer­vezésben sorra kerülő megyei, te­rületi, illetve az országon nagy­vállalati olimpiai napok. Az olimpiai napokat az olim­piai játékok évében — tehát most 1980-ban is — a megyei vagy te­rületi szervek rendezik meg, s a szakmai-ágazati szervek írják ki, s a kiírásokat eljuttatják az alapszervezeteikhez. A kiírásban a szakszervezetek csak főbb vo­násaikban szabályozzák az olim­piai nap programját, s konkrét program összeállítása, a résztve­vők meghívása az érintett mun­kahelyek körülményeinek isme­retében a rendező szerv feladata lesz. A továbbiakban pedig, az olim­piai játékok közötti páros évek­ben — tehát először 1982-től — amikor az OSN-t is rendezik, az olimpiai napokat a megyei sport­­hivatal írja ki, természetesen az SZMT-vel és a KISZ-bizottsággal egyetértésben. 3 Az olimpiai játékok közötti páros,­ év/ekÍ^._ jr^ ,810630^*383 ben az országos nagyvállalatok, trösztök írnak ki és rendeznek­­ majd olimpiai napokat. Lényegében tehát minden év­ben megrendezik a versenyeket, s ez egyben kizárja az SZMT-k által eddig megrendezett megyei döntőket, s ezek 1980-tól már nem is kerüln­ek sorra. Mindez nem érinti viszont a szakmun­kástanulók országos rendezvé­nyeit, valamint a természetjárók országos találkozóit. Végül nem érinti a munkahelyi olimpia a szakmák ünnepélyeit sem, pl. építők napja, vasutas nap, vasas juniális, János-ünnepély stb., amelyek elsősorban ünnepségek, s a sportprogram csak a rendez­vény színesítését szolgálja! Tömegsport korszerű keretekben A­ munkahelyi olimpia beveze­tését számos sportpolitikai szakmai indok­ támasztja alá. B­­­i­zonyos, hogy a tömegsport iránti megnövekedett érdeklődést a ré­­gebbi, szűk keretek nem tudták megfelelően kielégíteni. Az utób­bi években nagyon elterjedtek az országos szintig feljutó tömeg­sportversenyek. Ezek egyrészt na­gyon sok pénzbe k­erültek, más­részt pedig komoly munkaidő­kieséssel jártak. Nem is mindig azoknak rendezték, akiknek szük­ségük lett volna a mozgásra. A részvétel hátrányára egyre in­kább az eredmény lett a fontos, s gyakran az ilyen versenyeken a különben rendszeresen sportoló ,,igazoltak" indultak. A tömegsportversenyek így el­tértek igazi céljuktól, hogy azok­nak a testedzését szolgálják, akik egyébként versenyszerűen nem sportolnak. Gyakori eset volt, hogy az ilyen vetélkedőkön nem érvényesült a fokozatosság elve, mellőzték a há­ziversenyeket, s alkalmilag össze­állított válogatottak vettek részt a különböző szintű döntőkön. Ez­zel a tömegsport egyik alapelvét sértették meg, és meghamisítot­ták a lényeget. Mindezek felismerése késztette a szakszervezeti és sportvezető szerveket és a KISZ-t, hogy a dolgozók tömegsportját korszerű­sítse. Ebből az is kitűnik, hogy a munkahelyi olimpia nemcsak egyszerűen új versenyrendszere a tömegsportnak, hanem ennél sok­kal több. A tömegsportban alkal­­­mazott összes tevékenység egysé­­­ges, Záktí­y S. - szervezeti,7. Sáfetet amelyben mindenki megtalálhat­ja az egészségi állapotának, sport­beli előképzettségének megfelelő testedzést. Az 1980-as év nemcsak moszkvai olimpia éve, hanem a a munkahelyi olimpia próbaéve is. Reméljük, mindkettő egyformán sikeres lesz. Szabó Zoltán Mit tudunk az ellenfelekről? Jó idő esetén alighanem néző­csúcsra lehet számítani a Széktói Stadionban, hiszen a KSC a baj­nokjelölt, sőt — nyugodtan mond­hatjuk — már biztos első helye­zett Csepel csapatát fogadja. A vendégek fél éve veretlenek, eddig összesen 14 gólt kaptak. Az­­ együttes csaknem minden tagja játszott már az NB I-ben. A leg­nagyobb erősségük a válogatottat is megjárt Kovács Attila, a kapus. A papírforma szerint a mérkő­zés esélyese még Kecskeméten is a Csepel, bár — s ezt őszintén re­méljük — a mérkőzés még nincs lefutva, s az eredmény változat­lanul nyílt. Az ősszel, amikor a Csepel ugyanilyen esélyes volt, az eredmény az utolsó percekig dön­tetlenre állt, s csak akkor, egy védelmi hiba okozta a KSC vere­ségét. Nos, minden rossz és jó so­rozatnak is vége lehet egyszer. A Csepel november óta nem­ kapott ki, a KSC pedig még nem nyert ellenük... Az elmúlt vasárnap régen várt sikernek tapsolhatott Jánoshal­mán a — hajdan nagyszámú, de az időközben kissé megfogyatko­zott — szurkolósereg. Most ide­genben, egy kiesőjelölt ellen kell bizonyítani, hogy a múlt heti győzelem nem a véletlen műve volt. Az Esztergom csapatában nincs,vagy inkább kevés a nagy­nevű játékos. Szürkén játszanak, de sokszor eredményesen. Ezt éppen a KSC- játékosok bizonyíthatják. A Pe­­szeká testvérek, Babai és Burián kapus a legjobbjaik. Mivel a Já­noshalmi Spartacus gyakorlatilag már kiesettnek tekinthető, nincs vesztenivalójuk, s lényegesen nyu­­godtabban játszhatnak, mint az ellenfelük. Az esztergomiaknak ugyanis most minden pont létkér­dést jelenthet. —S— $ 1980. április 20. • PETŐFI NÉPE • 7 Pénz, pénz, pénz A meghatározások között egy-egy ország neve is olvasható. A festő fel­adata, hogy a megfelelő sorba az ille­tő ország pénznemének nevét írja. VÍZSZINTES: 1. Nicaragua. 7. Kikö­tőváros­ Szicíliában. Garibaldi itt szállt partra önkénteseivel.­­14. Feljebb ten­ni. 16. Hollandia. 17. író, hírlapíró, a Hét novellistája (Károly, 1874—1915.). 18. Japán.. 20. Verne egyik kapitánya. 21. ELA. 22. Mértéktelenül hiú. 25. 1002 római számmal. 26. Üzlet. 28. Rugófé­le, amelyet a kárpitosok használnak. 29. Vietnam. 30. Helyrag. 31. A rádium vegyjele. 33. Idegen szóösszetételek előtagjaként alaki, vagy rendeltetési hasonlóságot jelöl. 34. Szolmizációs hang. 35. Kiút, amelynek nincs sem eleje, sem vége! 36. Nobel-díjas indiai fizikus. 38. Ízületi betegség. 41. A ré­ten táplálkozik a tehén. 42. Kém. 44. Kuvait. 46. Francia női név. 48. Ige­képző. 50. KY. 51. URL. 53. Rangjelző szócska. 54. Olaszország legnagyobb folyója. 55. Patak a Bakonyban, völ­gye kedvelt kirándulóhely. 57. Eseten­ként előforduló. 59. ssss! 61. Össze­vissza ság! 62. Cérnával ráerősít. 64. Kettőzve női becenév. 65. Neheztel. 67. Peru. 68. Valakire vonatkozik. 70. Ma­rokkó. 72. Jó kapcsolat jelzője lehet. 73. Átható szagú kristályos vegyület, névelővel. 74. Venezuela. FÜGGŐLEGES: 1. Sziget Indonéziá­ban. 2. A Kelet-Szibériai-tengerbe tor­kolló folyó a Szovjetunióban. 3. Tal­linn régi neve. 4. 551 római számmal. 5. A kasszitelit ismertebb neve. 6. Idegen szóösszetételekben kettőt je­lent. 8. Az ezüst vegyjele. 9. óra fon­tos alkatrésze. 10. SLR. 12. ... behí­vó — politikai mozgalom volt a Szov­jetunióban, mely Lenin halála után bontakozott ki. 11. Francia táncdal­­énekes. 13. Nagy-Britannia társult ál­lama a Karib-tengerben. 15. Vékony fémlap. 18. Szucsou kínai város másik neve. 19. Régi magyar közjogi méltó­ság. 23. Tiltószócska. 24. Igen, oroszul. 27. Színpadi szerepkör. 29. Ismert ame­rikai filmrendező volt (Cecil Blount, 1881—1959.) 32. A fiúgyermek felesé­ge, névelővel. 34. Pakisztán. 36. ... Ri­ver — több folyó neve az USA-ban. 37. Annál mélyebbre. 39. Könyörög. 40. AOE. 43. Személyre vonatkozó kérdő­­szó. 45. A főváros kedvelt fürdője. 46. Papírlap egyik felülete. 47. Hosszú le­velet küld (két szó). 49. Mongólia. 52. Iskolai büntetések. 54. Spanyolország. 56. Diadalkiáltás. 57. Juttat. 58. Napo­leon d' ... 60. Európa legnagyobb nép­csoportja. 62. Északi férfinév. 63. Irán. 66. Az elektromos ellenállás mérték­­egysége. 69. Elérni páros hangzói. 71. A molibdén vegyjele. 72. Svéd férfi­név. Az április 13-án közölt keresztrejt­vény helyes megfejtése: „Új búza pelyhe ütközik Kéményre gólya s a levert tél jeges csúcsokra költözik” Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtői közül könyv­­utalványt nyertek: Szabó Andrásné, Kiskunfélegyháza: Szélig Terézia, Ba­ja; Juhász Márton, Tataháza; Ádám Gabriella, Jánoshalma. SAKK Faik mester nyerte a BÁCSÉP versenyét Pénteken délelőtt a 13. fordu­lóval befejeződött a BÁCSÉP SC és a városi Testnevelési és Sport­­fel­ügyelőség nemzetközi jellegű mesterverseny. Az utolsó forduló előtt két kecskeméti mesterjelölt sakkozó előtt is nyitva állt az út a mesteri norma teljesítését je­lentő 9­ pont felé. Pólyáknak eh­hez a verseny esélyesét, az NSZK- beli Falk mestert kellett volna legyőzni. Brandicsnak pedig ugyancsak győzni kellett Bosbach (NSZK) ellen. Egyik kecskeméti versenyzőnek sem­ sikerült. Mind­ketten­­ döntetlenül mérkőztek,é s ezzel megszerezték a­ második!* 71'-" lelve a harmadik helyet, ami pe­dig igazán nem lebecsülendő, hi­szen mögöttük négy mester is akadt a mezőnyben. A kecske­métiek közül a verseny végére magára talált Kormányos, Lovas D. és Ábel a középmezőnyben ví­vott ki jó helyezést magának. 12. forduló: Fáik—Tóth 1:0, Kormányos—Molnár 1:0, Salán­ki—Szurovszky 0:1, Brandies—dr. Sallay 1:0, Kádár—Lovas D. 0:1, Ábel—Pólyák 0:1, Lénárt—Bos­bach döntetlen. 13. forduló: Pólyák—Fáik, Bos­bach—Brandies, Szurovszky—Lé­nárt, Molnár—Salánki, Tóth— Kormányos, dörítetlen,­ Lovas D.— Ábel 0:1, dr. Sallay—Kádár 1:0. Végeredmény: 1. Fáik m. (NSZK) 9, 2. Branches 8,5, 3. Pó­lyák 8,5, 4. Szurovszky 8, 5. Ká­dár 7,5, 6. Kormányos 7,5, 7. Lo­vas D. 6,5, 8. Ábel 6, 9. Tóth m. 6, 10. Lénárt 5,5, 11. Bosbach (NSZK) 5,5, 12. dr. Sallay 5,5, 13. Salánki 4, 14. Molnár 3 pont. Az ünnepélyes eredményhirde­tés alkalmával Nagy Ferenc, a városi sakkszövetség elnöke, a verseny vezetőbírója értékelte az eredményeket, majd Fekete Béla, a városi Testnevelési és Sportfel­ügyelőség­ vezetője mondott záró­beszédet. Szakmunkásképző Intézetek Felszabadulási Kupája A 623. számú Ipari Szakmunkás­­képző Intézet rendezésében kétna­pos kézilabda-vetélkedő zajlott le az iskola sportudvarán. Az­­ első napon a lányok, a másodikon a fiúk játszottak. Mindkét napon reggel technikai értekezlettel kezdődött a műsor. Dankó Irén igazgatóhelyettes üd­vözölte a megjelent csapatok veze­tőit és rajtuk keresztül a sportoló­kat. Ezután ünnepélyes felvonulás következett, amely a sok néző és szereplő részére is felejthetetlen élmény. A felvonulás után Mészáros Ti­bor, a megyei tanács művelődés­­ügyi osztályának iskolai sportfel­ügyelője lépett a mikrofon elé. Köszönetét fejezte ki, hogy mes­­­szi távolból is eljöttek a fiatal sportolók erre a versenyre. Kérte a fiatalokat, hogy teljes erőbedo­bással, de sportszerűen harcolja­nak iskoláik színeiért. Az ünnepség után pontosan kez­dődtek a mérkőzések. Mindkét na­pon sajnos nagyon rossz volt az időjárás, de a sportoló fiatalokat ez nem zavarta. A női mérkőzések végeredmé­nye: 1. Békéscsaba 611, 2. Török­­szentmiklós 604, 3. Baja 609. számú intézetek, 4. K.V.Sz.I., Kecskemét, 5. 623. sz. intézet, Kecskemét. Legjobb kapus: Zemencsik Er­zsébet (Békéscsaba). Legtechniká­sabb játékos: Báló Mária (Baja). A legjobb góldobó: Kiss Vera (Bé­késcsaba). Az értékes díjakat és ajándék­­tárgyakat Tóth László igazgató kedves szavak kíséretében adta át. A férfiak mezőnyének végered­ménye: 1. 623. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet, 2. 607. sz. szak­munkásképző int., 3. 612. sz. szak­munkásképző int. Orosháza, 4. 608. sz. szakmunkásképző int. Kis­kunfélegyháza, 5. 600. sz. szak­munkásképző int. Szeged, 6. 203. sz. szakmunkásképző int. Cegléd, 7. 609. sz. szakmunkásképző int. Baja, 8. 611. sz. szakmunkásképző int. Békéscsaba. A legjobb kapus: Bálint József (Cegléd). A legjobb góldobó: Far­kas Csaba (623. Kecskemét). A legtechnikásabb játékos: Molnár Imre (Cegléd). Dicséret illeti a szép, szinpom­­pás, pontos, sokoldalú, kifogásta­lanul sikerült verseny három fő­rendezőjét: Bravik Béla, Derűs Gábor és Szikora Sándor testne­velő tanárokat. Sokat tettek a sport megszerettetése érdekében. Végezetül ez a versenysorozat igazán jól szolgálta és méltó pro­pagandája volt a tanuló fiatalság sportolási igényeinek. Benne volt minden, szépség, kedvesség, erő, egészség, öröm és bánat, örültek a győztesek, s szomorúak voltak a vesztesek. Kristóf Tibor MAI MŰSOR V­asárnap TELEVÍZIÓ 8.05: Tévétorna (ism.) (Színes.) 8.10: Mindenki iskolája. Földrajz. Európa szocia­lista országai (ism.) 8.45: Matematika. Szerkeszté­sek (ism.) 9.15: óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás: • 9.35: A Tenkes kapitánya. Ifjúsági tévéfilmsorozat, 8. rész: Veronika (ism.) 10.00: Játsszunk bábszínházat! xin 4. rész: Rejtőzködöm, elbújok (Színes.) 10.45: Hírek 10.50: Vasárnap délelőtt (Színes.) 14.20: Aki dudás akar lenni. Fiatalok népzenei műsora (Színes.) Mandel Róbert és Pászti György 14.35: Gruntoveci emberek. Jugoszláv filmsorozat, X/7. rész: A társak 15.20: Reklám 15.25: Honvéd Kupa. Nemzet­közi Ökölvívó Verseny. Döntők. Közvetítés a budapesti Körcsarnok­ból, felvételről 16.55: Műsorainkat ajánljuk! 17.20: Sok van, mi csodálatos. Vitray Tamás műsora. 17.55: Lehet egy kérdéssel több? 18.25: Reklám 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója 18.40: Tévétorna (Színes.) 18.45: Esti mese (Színes.) 19.00: A HÉT (Színes.) 20.00: Hírek 20.05: Vers — mindenkinek. Ady Endre: Föl-földobott kő. Elmondja: Kállai Ferenc (Színes.) 20.10: Drága kisfiam! Tévéfilm 21.25: Telesport (Színes­) — Sporthírek — Hungária Kupa Nem­zetközi Kardvívó Verseny döntői. 22.35: Hírek KOSSUTH 7.23: Faluról — mindenkinek 8.10: Öt kontinens hét napja 8.26: Népdalok 9.00: Minden versek , titkai 9.30: Szokolay Sándor rézfúvós­­műveiből. . 9.50: Szerkesztői üzenetek 10.08: Ha vége lesz a háborúnak Rádiójáték tizenéveseknek 10.52: Madrigálfelvételekből. 11.14: Vasárnapi koktél közben: 12.10: Édes anyanyelvünk 12.15: Közvetítés a Honvéd Kupa ökölvívótornáról 12.30: A Vasárnapi koktél c. mű­sor folytatása 13.15: A közösségi éntudat — Faragó Vilmos írása 13.25: Népszerű filmekből 13.40: Rádiólexikon 14.10: Művészlemezek 15.13: Beszélgetés tudósítóinkkal nyelvtudásról, nyelvtanu­lásról 15.33: Népdalok. 15.55: Odüsszeia, Homérosz epo­szának rádióváltozata 17.10: It^etronóm 17.30: Legszebb stúdiófelvételeink­ből. Csajkovszkij: I. szim­fónia 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.45: Feltámadás Makucskán. Szabó Dezső regénye rá­dióra alkalmazva 19.40: Új operalemezeinkből. Ver­di: Az álarcosbál.­ — Há­­romfelvonásos opera Közben: 20.32: Szü­rkebanák. Petróczi Éva versei 22.10: Sporthírek. Totó 22.20: Művésztalálkozó 23.07: Barokk szerzők művei. 0.10: Borisz Okunyov gitározik PETŐFI 7.30: Roberday-fugák. Michel Chapuis orgonái 8.05: Érdekességek a jövő hét műsorából 8.30: Miska bácsi levelesládája 9.00: Operettkeringők 9.30: Világvasárnap 10.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Moldova György szatírái 11.30: Szórakoztató vadászműsor 12.00: Jó ebédhez szól a nóta 13.00: Riki-tiki-tévi. Kipling me­séjéből írta: Liska Dénes 13.40: Tudósítás a Honvéd Kupa ökölvívótornáról 14.05: Magyar táncdalok 14.33: Táskarádió 15.30: Az Apokalipszis elé. Doku­mentum-összeállítás 16.00: Híres zenekarok albuma 16.35: Operetthármasok 17.00: Slágerek mindenkinek 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: A világlíra gyöngyszemei 18.43: Nótakedvelőknek 19.30: A vasárnap sportja. Totó. Közvetítés a Hungária Ku­pa kardversenyről 20.00: Nagykanizsai dzsesszhét­­vége 21.03: Társalgó 23.10: New York-i színházak ze­nés játék felvételeiből 3. MŰSOR 7.30: A pécsi stúdió német nyel­vű műsora 8.08: A Suisse Romande­ zenekar hangversenye 9.17: Operarészletek. 10.10 : Új Zenei Újság 11.06: Zenekari muzsika 13.05: Liszt zongoraműveiből 14.06: Kis magyar néprajz 14.11: Harminc év múltán... Do­kumentumműsor-sorozat. III. rész. 14.51: Így láttam Kodályt — A mikrofonnál: Szőnyi Erzsé­bet 15.29: Mozart-áriák. 16.14: Elmélet és gazdaság. Fej­lesztés és beruházás 16.29: A zeneirodalom remekmű­veiből 17.13: Ház a lövészárkok között. Victor Birladeanu rádiójá­téka 17.55: Slágerlista 18.30: Bécsi klasszikus muzsika 19.50: A Filharmónia Fúvósötös játszik 20.20: a magyar széppróza száza­dai. 108. rész 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása 21.10: Sztárok sztereóban 22.00: Mi újság a magyarországi operaszínpadokon 23.00: A Hamburgi Monteverdi­­kórus Brahms-felvételeiből Hétfő KOSSUTH 8.25: Mit üzen a Rádió? 9.00: Berzsenyi Dániel versei. 9.10: A hét zeneműve. Berlioz: Harold Itáliában. 9.40: Ki kopog? Óvodások mű­sora. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Két egyfelvonásos­ opera. I. Cimarosa: A karmester. II. Paer: A karmester. 11.21: Fegyvertársak. Fejezetek a magyar ellenállási moz­galom történetéből. 11.40: Jókai Mór élete és kora. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Válaszolunk hallgatóink? nak. 12.50—14.44: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. 14.44: Szerelmesek. Tamási Áron novellája. 14.54: Édes anyanyelvünk. 15.10: Régi magyar dallamok. 15.28: Hétszínvirág. 16.05: Schumann: a-moll vonós­négyes. 16.30: Szocialista brigádok akadémiája. 17.10: Az emlékmű. Dokumen­tumműsor a mohácsi Le­­nin-emlékműről. 18.00: Prokofjev: Klasszikus szimfónia. 18.15: Hol volt, hol nem volt. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Miért? Szilágyi János műsora. 20.15: Színes népi muzsika. 20.57: Évszázadok mesterművei. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Bartók vonósnégyes Mozart-hangversenye a Zeneakadémia nagytermé­ben. 23.48: Károlyi Pál: Lydiához. 0.10: Breitner János táncdalai­ból. PETŐFI 8.05: Szovjet fúvószene. 8.33: Nótacsokor. 9.10: Slágermúzeum. 10.00—11.55: Zenedéle­lőtt. 12.00: Népdalok. Kollári Olga és­­ Ötvös Csaba énekel. Keszthelyi Pál furulyázik. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Aki dudás akar lenni... 14.00: Kettőtől ötig — a Rádió kívánságműsora. 17.00: Vizsgálatok nyomában. 17.30: Ötödik sebesség. * 18.33: Zene közelben. 19.30: Reklám. 19.35: Udvardy Tibor operettfel­vételeiből. 20.00: L­enin 1980: Körkérdés tu­dósokhoz, művészekhez. 20.33: Társalgó. 22.30: Népi zene. Járóka Sándor zenekara játszik. 23.15: Francia operettekből. 3. MŰSOR 9.30: Kórusok. 9.42: A zeneirodalom remek­műveiből. 10.30: Rádiólexikon. 11.05: Lenin a magyar iroda­lomban. 11.25: Zenekari muzsika. 12.30: Operaáriák. Maria Chiara és Eberhard Büchner éne­kel. . 13.07: Magyar szerzők kamara­zenéjéből! 13.39: Leonard Bernstein vezény­li a New York-i Filharmo­nikus zenekar, közremű­ködik: Eilaen Farrell — ének. 14.59: A szicíliai vecsernye. Részletek Verdi »operájá­ból. 16.00: Arcok, művek, korok. 16.30: Huszonöt perc beat. 16.55: Két szextett. 18.00: Láttuk, hallottuk. 18.25: Egészségünkért! 18.30: A hét zeneműve. Berlioz: Harold Itáliában. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Zenekari muzsika. 20.47: Újdonságainkból. Külföl­di táncdalok. 21.27: Operaáriák. Peter Dvors­­ky énekel. 21.59: Magyar zeneszerzők. Ma­ros Rudolf műveiből. V Y i

Next