Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

bség ez év végén megnyílik Kecskeméten a városközpontban, valamint a Széchenyivárosban az UNIVER ÁFÉSZ két ABC- áruháza. A szalagátvágásig már három hónap sincs hátra. Az építés jól, sőt, a tervezettnél is jobban halad. Ez azt jelenti, hogy megsokasodott a szervezők munkája is. A nyitást megelőző szűk negyedév legfontosabb feladatairól beszélgettünk Piukovics Miklóssal, az UNIVER ÁFÉSZ elnökhelyettesével és Bagi Árpáddal, a városközponti ABC igazgatójával. Verseny, csábítás nélkül — Az új áruház nyitásához sok minden kell. Legfőképpen három dolog: épület, áru és eladó. Ez utóbbiról hogyan gondoskodnak, ugyanis az a hír járta: az UNIVER más vállalatoktól elcsábítja a dolgozókat. P. M.: — Szó sincs semmiféle csábításról. Ezt nemcsak azért nem tesszük, mert jogszabály tiltja, hanem mert mi sem tartjuk becsületes eljárásnak. Amikor elkezdtük a szervezést, a hirdetés közzétételére engedélyt kaptunk a megyei tanács munkaügyi osztályától. Kértük a kereskedelmi osztály segítségét is, és személyesem felkerestük az élelmiszer-kereskedelmi, és iparcikk- kereskedelmi és a vendéglátó vállalat igazgatóját. Ők megértették gondjainkat, de azt is elmondták: segíteni nehezen tudnának. A dolgozókra nekik is szükségük van. Igaz, megakadályozná, sem tudják, ha náluk valaki is fel akar mondani. A vendéglátó vállalat vezetője viszont konkrét létszámot ígért. Cserébe azt kérték, hogy a tőlük eltávozók fizetésére ne ígérjünk rá. B. Á.: — Ezt meg is tesszük, mivel az 5/1977-es MüM-rendelet — mellesleg, olyan ez számunkra, mintha szentírás volna — nem is enged mást. Mi mindenkinek a nomenklatúra szerinti bért fizetjük. De ha egy eladó nálunk részlegvezető lesz, természetesen a korábbi bérénél többet keres majd. • A két áruházban összesen százhatvan kereskedő fog dolgozni. Olyan, akire biztosan számíthatnak, negyvenöt van. Mi lesz a többivel? , P. M.: — A kulcsemberek már az UNIVER-nél dolgoznak. Igaz, ezért vállaltuk, hogy egy évig a szükségesnél nagyobb létszámot foglalkoztat az áfész, de a biztonság és a szervezés érdekében kellett így döntenünk, megkockáztatva azt is, hogy esetleg túllépjtük a meghatározott bértömeget. A vezetők tehát megvannak, és természetesen velük együtt folytatjuk tovább a beosztottak keresését, szerződtetését. Hozzánk, meggyőződésünk, nemcsak a magasabb fizetésért jönnek dolgozni. Nem mellékesek a munkakörülmények sem. Az áruház a város közepén épül, mindenhonnan jól megközelíthető. Korszerűek a berendezések, minden igényt kielégítenek a szociális létesítmények. Lesz fürdő és megoldjuk dolgozóink előfizetéses étkeztetését is. B. Á.: — Az eladók nyolcvan százaléka nő, akikre a napi munka után még vár a bevásárlás. Egy olyan ABC-ben, mint a miénk, a műszak végeztével hústól a zöldségig, vizespohártól a az elemlámpáig mindent megvehet, s nem kell hazafelé menet ide is, oda is bemennie. Mindezekkel a nagyon kedvező lehetőségekkel együtt is még mindig csak a létszám fele van meg — feltételesen. — Mit jelent az, hogy feltételesen? B. Á.: — Amikor valaki megkeres bennünket, hogy szeretne az új áruházban dolgozni, elbeszélgetünk vele, s ha elfogadjuk pályázatot, kap egy hivatalos papírt. Az áll rajta: legkésőbb december 1-től alkalmazzuk. Konkrét fizetésről azonban szó sincs. Ezekkel az emberekkel hamarosan újra találkozunk, és most már a részletkérdésekben, így a keresetben is megállapodunk. Ekkor fog kiderülni, hányan is jönnek valójában, és mennyien gondolták meg időközben. — Amikor egy áruház — vagy bármilyen nagy létszámot foglalkoztató üzem — létesül, szükségszerűen végig kell gondolni, honnan lehet találni elegendő munkaerőt. A hasonló jellegű vállalatoknál lévő, tapasztalt szakembereket — főként, ha kevesen is vannak — jól kiegészíthetnék a frissen végzők, azaz az iskolából most kikerülők. P. M.: — Természetesen mi is gondoltunk erre. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzővel közösen indítottunk egy esti tanfolyamot. Huszonöten tanulják ki itt a szakmát, és szereznek bizonyítványt a második év végén, 1981-ben. Van két osztályunk a Berkes szakközépiskolában is. Most másodikba, illetve harmadikba járnak a diákok. — Ez azt is jelenti, a nyitáskor még csaknem egy évük hátra van. Tehát a mostani gondokat velük nem lehet megoldani. P. M.: — Bár mi szeretnénk, az iskola egyelőre nem képes több embert tanítani. Sem nappalin, sem esti tagozaton. A felnőttoktatás megszervezéséhez is mindenféle külön engedélyt kellett beszerezni. — Az áruház nyitásához szükséges létszám tehát még nincs meg. Mi várható?ma P. M.: — Valószínűleg még december végén is kevesebben lesznek a szükségesnél. Ekkor, és csak ekkor alkalmazzuk azt a módszert, amit tettek annak idején a budapesti Skála Áruház nyitásakor. — Vagyis? P. M.: — Az UNIVER ÁFÉSZ 13 községben tart nyitva üzleteket. Azokból ideiglenesen Kecskemétre irányítunk eladókat. Ez az egyik lehetőségünk. Ha így sem lesz elegendő munkaerőnk, akkor kérjük majd a MÉSZÖV és a társszövetkezetek segítségét, és kölcsöndolgozókkal kezdünk. — Ez megvalósítható? P. M.: — Az áfész-mozgalomban nagy az összetartás. Annak idején tőlünk is mentek jó néhányan a Skálába kisegíteni. — Ha az UNIVER-nek e két áruháza megnyílik, annak hatását minden bizonnyal a konkurrens vállalatok is érzékelni fogják. B. Á.: — Előzetesen 150 millió forintos forgalmat tervezünk. Az viszont tény, ennyi szabad vásárlóerő nincs Kecskeméten. Ha tehát az áruház teljesíti a tervét, megvalósítja az elképzeléseket, azaz olyan árut, olyan szolgáltatást tud nyújtani, mint amit most remélünk, akkor minden bizonnyal jönnek majd hozzánk munkára jelentkezők, mert több pénzt is tudunk fizetni.Ez egyúttal azt is jelenti, ha nálunk nő a forgalom, másutt csökken. Ezeken a helyeken jó néhány ember fölszabadul, s nekik minden bizonnyal másutt kell majd dolgozniuk, így — hozzávetőlegesen egy év alatt — helyreáll majd az egyensúly, vagyis megszűnik a kezdeti létszámhiány. P. M.: — Azzal, hogy a megyeszékhelyen megépítjük az ország egyik legnagyobb vidéki ABC- áruházát, nemcsak a helyi kiskervállalatoknak, hanem saját magunknak is konkurrenciát teremtünk. Mert az új áruház nemcsak a B EK-boltok, hanem az áfészüzletek, sőt az Alföld forgalmának egy részét is, úgymond, elviszi. De ez a verseny — mert biztos vagyok benne, hogy lesz verseny — minden céget jobb munkára késztet. Gazdag termékválasztékkal, jó minőségű áruval, és előzékeny kiszolgálással lehet megfogni és megtartani a vásárlót. A versennyel tehát mindenképpen a lakosság fog nyerni. Váczi Tamás HAZAI TÁJAKON Mánfa Árpád-kori temploma Alig néhány kilométernyire Pécstől, a Mecsek északi lejtőjén Árpád-kori település bukkan elő, Mánfa nevének első írásos említése 1399-ből való. Jellegzetesen hegyvidéki falu, árnyas, fás szerpentin út mentén. A közelében levő természetvédelmi terület a melegmányi Mély- völgy, a Mánfai-kőlyuk és a Gyulaforrás kedvelt turistalátványosság, kirándulócélpont. De mégsem a természeti szépségekért érdemes ellátogatni Mánfára. A községen túl, nyugatra, pompás építészeti műemlékünk, a mánfai római katolikus templom fehérük. (Se turistaút, sem az országúti jelzések nem segítik kellően a templom megtalálását a járatlan turistáknak.) Ám, aki nem sajnálja a kérdezősködést, s a kulcsért sem rest visszagyalogolni a templomtól néhányszáz méternyire levő vadászházba — festői látványban gyönyörködhet. Magányosan, sok fától körülvéve áll az egyszerűségében nagyszerű építmény. Eredeti formájában, a XII. századi falusi templomot román, stílusban építették. Később többször átépítették, hozzáépítették. A XV. század folyamán a templom északi részét kiszélesítették. Eredeti állapotát így írja le az építészettörténész: „nyeregtetővel fedett kisebb kocka, a föléje magasodó ugyancsak nyeregtetős fekvő hasáb, ennek nyugati oldalán pedig felállított négyzetes hasáb, a torony kőpiramissal fedve”. A torony aszimmetrikusan kapcsolódik a templomépület nyugati síkjához. Mai állapotában gótikus ablaknyílások törik meg tömbjét. A templom a török időkben pusztulásnak indult. S csak 1742-ben került sor renoválására, a műértő remete, Varsányi István jóvoltából. Majd 1927-ben fordítottak nagyobb összeget a templom helyreállítására. Belsejében két középkori eredetű keresztelőmedence és a freskómaradványok tanúskodnak az elmúlt évszázadok alkotó művészetéről. K. M. • A mánfai templom. 1980. október 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Veszélyben a gyalogosok Az UTÓBBI IDŐBEN elég sokszor kellett hírt adnunk arról, hogy gépjárművek a kijelölt átkelőhelyen áthaladó gyalogost gázoltak el. Az esetek többségében — ez nyilvánvaló,hiszen őket nem védi a karosszéria — a gyalogosok súlyos, vagy halálos sérülést szenvedtek. A múlt héten közöltük a szomorú tényt, hogy Kecskeméten a Petőfi Sándor utcában a zebrán egy fiatal gépkocsivezető halálra gázolt egy 78 éves nőt. Jogos a kérdés, milyen tényezők okozzák a baleseteket, ugyanis ezek általában jó látási viszonyok között, olyan útszakaszon történnek, ahol forgalomtechnikailag minden rendben van. MARADJUNK az előbbi példánál, a kecskeméti Petőfi Sándor utcai esetnél. Az út széles — kétszer két forgalmi sáv áll rendelkezésre —, kiváló burkolatú, jól láthatók a felfestett útburkolati jelek, jelzőtáblák, s az sem zavaró, hogy az út mindkét szélén járművek várakoznak. (A megállapítás éjszakára és rossz látási viszonyok esetére is érvényes, hiszen a lámpák az úttestet teljes szélességében megvilágítják) Ezen az útszakaszon évente három-négy közlekedési baleset fordul elő. Ismereteink szerint eddig két halálos, több súlyos, sőt egy cserbenhagyásos jenség is történt itt. szerencsétA gázolás színhelye minden esetben a kijelölt gyalogos átkelőhely volt. Az út — mint a közlekedés tartozéka — nem lehet okozója a baleseteknek, mert jól belátható, rajta minden észlelhető. OKNYOMOZÁSUNK következő állomása a jármű. A gázoló gépjárművek — személygépkocsik, motorkerékpárok — a balesetek vizsgálata során biztonságtechnikailag megfeleltek a követelményeknek, azaz jól működött a fék- és kormányberendezésük, nem voltak kopottak a gumiabroncsok, műszaki kifogás nem merült fel állapotuk ellen. Ha az út, a jármű nem lehet okozó, akkor a hiba az emberben van, aki a volánt, vagy a motorkerékpár kormányát fogja, esetleg az, aki „tojástáncot jár” az átkelőhelyen. Sajnos — a megvizsgált esetek is ezt bizonyítják — a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen történt gázolásokért a járművezetők voltak a felelősek. Miért hangsúlyoztuk a sajnos- szót? Nem ok nélkül, ugyanis a gépjárművezetők tanulták, ezért ismerniük kellene a közúti közlekedés szabályait, s az ismereteken túl szigorúan be kellene tartaniok. 13 A JOGSZABÁLY egyértelműen mondja ki: „A kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Ezt a helyet a járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.” A továbbiakban: „A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt álló jármű mellett meg kell állni, és továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti.” MI A HELYZET a kecskeméti Petőfi Sándor utcában? A gépjárművezetők a jó útviszonyok közepette nem tudnak ellenállni a motorokban feszülő lóerőnek, és a zebrákat nem a jogszabályban előírt módon, hanem nagy sebességgel, figyelmetlenül közelítik meg, hajtanak át rajtuk. Egy-egy gyalogos a Petőfi Sándor utca kijelölt átkelőhelyén való áthaladáskor 15—20 másodpercet tölt az úttesten. A járművek — átlag 60 kilométeres sebességgel — 10 másodperc alatt 166 métert haladnak. Tehát vezetőik már messziről, több mint száz méterről észlelhetik az úttesten áthaladó gyalogost. Még ennél a sebességnél is van idő a fékezésre és megállásra, hát még akkor, ha a jogszabályban előírt mérsékelt sebességgel közelíti meg ezt a veszélyes helyet. Utaltunk már arra is, hogy a jármű vezetőjének meg kell állnia a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt, ha ott már áll egy jármű. A tapasztalatokra hivatkozva megállapíthatjuk, hogy ezt a szabályt nagyon kevés járművezető tartja be. SOKAN — jogos felháborodásukban — sebességkorlátozást elrendelő táblát, veszélyes helyet jelző, villogó sárga lámpát követelnek a Petőfi Sándor utcai gyalogos átkelőhelyek előtt. Csakhogy mint már említettük, nem a forgalomtechnikában, hanem a járművezetőikben van a hiba, azok nem tartják be a közlekedés legelemibb szabályait. Mindenekelőtt tehát a szabályok betartására kellene rászorítani a száguldozókat sokszori és szigorú ellenőrzéssel, azonnali felelősségre vonással." Gémes Gábor - Hatszáz személyes konyha, étterem és meghatározzák a fejlesztés tot Jól felszerelt üzemi konyhája és étterme van a Bácskai Húsipari vábbi feladatait. A _ Közös Vállalatnak, ahol a gyár dolgozói műszakonként rendszeres Az arborétumok napját hagyó étkeztetésben részesülnek. A jórészt exportra termelő húsüzembe mángossá teszik, amennyiben ugyanis, az élelmiszer-higiéniai szigorú előírások miatt, más élelrendszeres időközökben más él miszert, különösen húsárut bevinni nem lehet. Képünkön: a vállalat más nevezetes botanikus kertek ebédlője, ahol naponta hatszázan étkeznek. (Méhesi Éva felvétele.) Arborétumok napja .Kétszáz éves a sellyei arborétum, Dél-Dunántúl legnagyobb és legszebb élőfagyűjteménye. Az évforduló alkalmából — a tanács kezdeményezésére — megrendezik az arborétumok napját Sellyén. A tudományos-szakmai tanácskozáson emlékeznek majd meg a botanikus kert alapításának 200. évfordulójáról, felmérik a gyűjtemény jelenlegi helyzetét, m latatkoznak majd a berek. A kezdeményezésnek kettős célja van: egyrészt fel akarják hívni a figyelmet a hazai arborétumok botanikai és esztétikai értékeire, hogy ily módon fokozzák a látogatottságukat, másrészt meg akarják nyerni a társadalom — elsősorban az ifjúság — szélesebb körű együttműködését az arborétumok védelmére, fejlesztésére. Bemutató az OFOTÉRT-nál A jövő évi ellátást segítő, kizárólag az amatőr fotósokat és filmeseket szolgáló készülékeket és tartozékokat mutat be a japán Chinon cég az OFOTÉRT Asbóth utcai mintatermében kedden nyílt kiállításán. A már jól ismert típusok továbbfejlesztett változatain kívül fényképezőgépekből nyolc, filmfelvevőkből négy újdonságot hozott a japán cég. Ilyen például az automatizált kisgép, a 35 FM típus és az új formájú, korszerű technikai megoldású, tetszetős, teljesen automatizált Beliami, valamint a riportok készítésére is alkalmas Pacific 200-as filmfelvevő. AZ OÁF TERVE: Gyarapítani kell a jó fajtájú hússertések számát Néha a sok is kevés lehet — az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség szakembereinek véleménye szerint ez áll jelenleg a hazai sertéstenyésztésre; nem azért, mintha túlságosan nagy lenne az állomány, hanem mértéktelenül nagy számú fajta van jelenleg a köztenyésztésben. Emiatt a felügyelőség — a minőségi hústermelés arányának fokozására, és az úgynevezett húskihozatal javítására — új tervet dolgoz ki. Ennek lényege: csökkenteni kell a fajták számát, csakis a legalkalmasabbakat kell a tenyésztésben tartani, és gyengébb képességűeket fokozatosan vissza kell szorítani. Az üzemi állattenyésztők és a háztáji állattartók érdekeivel találkozik ez az elképzelés. Végrehajtása nem sérti majd anyagi érdekeltségüket, és nem keresztezi szakmai elképzeléseiket sem. Az OÁF programja biztosítja a teljes önkéntességet, és elegendő szakmai választási lehetőséget kínál az állattartóknak. Egyfelől számolnak a húsipar érdekeivel, azzal, hogy az eddiginél értékesebb, több húst tartalmazó állatokat várnak a termelőktől. Az állattartók minőségi hústermelését már eddig is felárral díjazták. A továbbiakban még inkább érdekeltté tehetik a legjobb fajtákat szállító gazdaságokat, és végső soron a nagyüzemek által integrált kistermelőket is. A felügyelőség tervei szerint jelentősen csökkentenék a fajták számát, de úgy, hogy a különböző típusokból ne csak egy, hanem több álljon még így is a termelők rendelkezésére. A program megvalósítása egyebek között a tenyésztési költségek csökkentésével jár. A jelenleg tartott mintegy 20 ezer különféle fajtájú apaállatnál lényegesen kevesebb, mindössze 1600 is elegendő lesz.