Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-22 / 274. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 274. szám Afl 1,20 Ft 1980. november 22. szombat W Kádár János fogadta Hans Jürgen Wischnewskit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székiházában fogadta Hans Jürgen Wischnewskit, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettesét. A nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, valamint a két párt kapcsolatainak alakulásáról folytatott baráti légkörű véleménycsere során kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt, a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közös érdekeltsége az enyhülési folyamat eredményeinek megőrzésében és továbbfejlesztésében, valamint elkötelezettségük az ezt szolgáló konkrét lépések előmozdítására. A találkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB tagja, külügyi osztály vezetője, és Hans - Eberhard Dingels, az SPD külügyi osztályának vezetője. (MTI) ÜLÉSEZETT AZ SZMT ELNÖKSÉGE Társadalmi vita a megye VI. ötéves területfejlesztési tervjavaslatáról A megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közötti együttműködés egyik fontos állomása volt az SZMT elnökségének tegnapi ülése, melynek első napirendi pontjaként Bács-Kiskun megye VI. ötéves területfejlesztési tervjavaslatát vitatták meg a részvevők — Tokai Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének előterjesztésében. Megjelent a tanácskozáson Weglár Péter, a SZOT szociálpolitikai osztályának munkatársa, Szakolczay Pál, a megyei tanács tervosztályának vezetője, Szalóky Józsefné, a megyei pártbizottság munkatársa. " Miként a tervezet előadója szóbeli kiegészítésében hangoztatta, a Bács-Kiskun megyében élő emberek élet- és munkakörülményeinek javítását elősegítő középtávú tervet első lépcsőként a két megyei szerv között létrejött együttműködési megállapodás értelmében tárgyalja meg az SZMT elnöksége, ugyanakkor sor kerül annak további társadalmi vitájára, a Hazafias Népfront, a KISZ, a MTESZ elnökségében is. A cél, hogy a jövő év közepén minél kidolgozottabban kerüljön a megyei tanács elé Bács-Kiskun VI. ötéves területfejlesztési terve — végső formába öntésre. A tegnapi tanácskozás gazdag hozzájárulás volt a minél megalapozottabb, reálisabb terv kidolgozásához. Már a tartalmas kérdések tucatjai alkalmat adtak Tokai Lászlónak az SZMT- elnökség igen alapos tájékoztatására, a tervezetben taglalt témakörök részletesebb kifejtésére — az eddig rendelkezésre álló ismeretek alapján. Most a teljesség igénye nélkül emeljünk ki néhány problémakört, melyek nagy hangsúlyt kaptak a javaslattervezet megtárgyalása során. Ilyen kérdéskomplexum volt például a lakásépítés. A lakásszükséglet és a várható építési lehetőségek alapján számítva mintegy 18 000 lakás felépítését tervezzük. Családi házban épül fel a tervidőszakban több mint 10 ezer lakás, amelynek mintegy 65 százalékát a községekben hozzák tető alá, mivel ott szinte kizárólag magánerős családiház-építéssel lehet lakáshoz jutni. S hogy csupán a magánerős házaknál maradjunk, megnyugtató volt hallani az előadó válaszát a családiház-építés megkönnyítését szolgáló szervezeti támogatásról, ami a területelőkészítő munka javítását éppúgy magában foglalja, mint az építőanyag-ellátás jobb megszervezését, valamint a hitel- és szociálpolitikai kedvezmények nyújtásának lehetőségeit. Az is a megyei vezetés előrelátását tükrözi, hogy a telepszerű több szintes és OTP társasházi lakások építése mellett a magánerős építkezések segítésére is felkészült az építőipar, úgyszintén a tervezőt apparátusok is. Határozott állásfoglalás volt az SZMT elnöksége részéről, hogy a területfejlesztési tervbe továbbra is feltétlenül kapjon helyet a munkáslakás-építési akció. Hasonló körültekintéssel, tehát sokoldalúan kaptak teret a vitában olyan fontos társadalom- és gazdaságpolitikai kérdések, mint az általános iskolai tantermek számának növelése, a meglevők célszerűbb hasznosítása, bővítések, átalakítások révén. Kívánalom volt, hogy markánsabban szerepeljenek az egészségügyi ellátás olyan területei a tervben, mint az alapellátás fejlesztése, az üzemorvosi hálózat bővítése, vagy a rehabilitáció. Minőségi jellemzője volt a vitának, hogy egy-egy kérdést az összefüggések láncolatának elemzésével vizsgáltak. Amikor például a város környéki községek lakosságmegtartó szerepének fontosságáról beszéltek, tehát, hogy mind népgazdasági, mind egyéni szempontból előnyösebb, ha az emberek nem költöznek el onnét, ahol a lakásuk van, és alapellátásuk is hiánytalan, akkor az érem másik oldalát is megvilágították. Hogyha tehát a községek népességmegtartó szerepe, s a város munkahelyet nyújtó funkciója szorosan összefügg egymással, ez feltétlenül megköveteli többek közt a helyi, s helyközi közlekedés kulturáltságának, lehetőségeinek növelését. Ugyanígy a kapcsolódások függvényében emelték ki a munkerő-gazdálkodás szüntelen „karbantartását”, vagy a társadalmi munka tervezésének fontosságát, az emberek okos célokra való mozgósításában a szakszervezetek tennivalóit. Hasznos javaslat volt az is, hogy a területfejlesztési terv még megalapozottabb, végrehajtásának garanciáját erőssíti, ha a tanács ennek kulcskérdéseiről még rendszeresebben informálja az üzemeket. Arról is, hogy azok alapján miben kéri, s várja segítségüket. Nem kevésbé figyelemre méltó gondolat volt, hogy a célkitűzéseink elérését nehezítő szűkösebb lehetőségek egyben azzal a pozitív hatással is járnak, hogy feladatainkkal alaposabban foglalkozzunk. Például nem lehet olyan könnyen napirendre térni beruházásaink elhúzódása fölött, mint tettük azt az elmúlt időkben. A takarékosabb gazdálkodás követelményei rászorítják az embereket a fegyelmezettebb gondolkodásra, tehát arra, hogy ne hebehurgya mód döntsenek. Amikor a vitát összegező Borsodi György SZMT-vezetőtitkár még szorosabb partneri együttműködést kért a megyei tanácstól Bács-Kiskun iparpolitikájának kialakításában, s ehhez a szakszervezetek teljes támogatását ígérte. Tokai László méltán állapította meg, hogy ehhez az elnökségi ülés nívós vitája is sok segítséget adott. A második napirendi pont keretében az SZMT Művelődési Központ és az SZMT Központi Könyvtár szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatot fogadta el jóváhagyólag az elnökség. Végül a szakszervezetek VIII. megyei küldöttértekezletén felvetett problémák intézéséről szóló tájékoztatót vették tudomásul a jelenlevők. Ezzel a témakörrel kapcsolatban — mint a megyei pártszerv javaslatát is — terjesztette elő Szalóky Józsefné, hogy a Petőfi Népe rendszeresen vegye sorra a küldöttértekezleten elhangzott, közérdekű felvetéseket, illetve az azok nyomán született intézkedéseket. T. I. ü szervál élüM marosan elkészülő új obszervatórium. A vaskúti Költségvetési Vállalat dolgozói december 31-ig átadják az épületet és a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet is elkészül addigra a hét „kupola" szerelésével. Az ország határain túl is ismerik és becsülik a bajai Csillagvizsgáló Intézet munkáját. Különösen kiemelkedő eredményeket értek el a műholdak megfigyelésével. Eddigi munkájukat rendkívül megnehezítette, hogy a csillagvizsgáló a város közepén volt. Ezen segít a csávolyi út közelében ha Terv teljesítés A lajosmizsei Kossuth Tsz műanyagfeldolgozó üzemének 140 fős kollektívája — közte a 70 tagot számláló négy szocialista brigád — 52 millió forint értéket kitevő éves tervét november 15-ével teljesítette. Nem nyugodtak meg azonban a babérokon, hanem — ahogy mondani szokták, még egy lapáttal tesznek rá, mert év végéig még további 10 millióval szeretnék növelni az említett összeget. Erre mindenképp garancia eddigi szorgalmuk, hiszen nemcsak műhelyeikben nyomták meg a gombot, hanem 28 ezer órát mezőgazdasági munkában is ledolgoztak. után: ráadás! Exporttervüket is időarányosan valóra váltották. Tudvalevő, hogy Csehszlovákiába úgynevezett perlitpaplanokat gyártanak 5 millió forint értékben. Hogy a megrendelő elégedett munkájukkal, bizonyítja az idei termékmennyiség megduplázása a külföldi partner igényének megfelelően, 1981-ben. A tasakok, zsákok, bútorborítók készítése mellett fellendült a különböző munkavédelmi eszközök — egyszer használatos kesztyűk, védőköpenyek,kötények gyártása is részint a mezőgazdaság, részint az egészségügy számára. • A festőteremben — elöl az emblémát és feliratot nyomják a KOSZIG Vállalatnak készülő perlitpaplanokra. Hátrább gyors tempóban szaporodnak a gyártópadon a polietilén tasakok. # Répási Imréné a fröccsöntő műhelyben műszakonként 5600 db bevezető gyűrűt állít elő. Ez az üzem különböző villamossági cikkeket készít. (Tóth Sándor felvé mmm DECEMBER 5-ÉN: Megyei építőipari aktíva vállalatok közti együttműködés Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának határozata alapján a megyei pártbizottság december 5-én építőipari aktívát rendez Kecskeméten a pártszékházban. A tanácskozás célja az lesz, hogy segítséget nyújtson az építőipari szervezeteknek tartalékaik feltárásához és hasznosításához hatékonyabb munka érdekében. Az összejövetel napirendjén szerepel majd az építőipar jelenlegi helyzetének elemzése, és VI. ötéves tervi feladatok körvonnalazása, különös tekintettel a javítására. A hatékonyabb építőipari termelés szempontjából rendkívül fontos, hogy az egyszerűbb és olcsóbb módszerek elterjedjenek, s a rendezvénnyel ezt is szeretnék elősegíteni. A december eleji megyei építőipari aktíván a következő tervidőszakban nagyobb szerephez jutó magánerős lakásépítésről esik majd talán a legtöbb szó, illetőleg arról, hogy miként lehetséges és kell az otthonteremtésnek ezt a formáját szervezetten támogatni. BHBi I Soltész István Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott munkatársaival Soltész István kohó- és gépipari miniszter. A megyei pártbizottság székházában a vendégeket Romány Pál első titkár fogadta, ezután a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalathoz látogattak. A miniszter és kísérete a vállalat ötéves tervének teljesítéséről, exportfeladatairól, és a VI. ötéves tervi elgondolásairól tájékozódott. Látogatást tett a miniszter a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárában is. Mindkét gyárban a vállalat gazdasági és pártvezetői fogadták Soltész Istvánt, aki az esti órákban utazott vissza Budapestre. A megválasztott parlamenti képviselők tevékenységének egyik kevéssé ismert, de jelentős területe, sőt lehetősége a bizottsági munka. A képviselő részben választói között mozog, részben pedig az országgyűlés ülésein mond véleményt, illetve szavaz a beterjesztett javaslatok fölött. A bizottsági munka a kettő közé esik. Ennek keretében az egyes részterületeken érdekelt képviselők jelentéseket hallgatnak meg és ezeket megvitatják. Itt tehát véleményt tudnak mondani még mielőtt egy-egy törvényjavaslat elkészülne, sőt esetleg itt indítványozhatják egy-egy törvény megalkotását, vagy érvényes intézkedés módosítását. Pénteken délelőtt a Parlament egyik tanácstermében ülést tartott az országgyűlés huszonegy tagú mezőgazdasági bizottsága. Az ülésen előadóként vagy szakértőként hét minisztérium, illetve országos szerv magas beosztású képviselői vettek részt. A téma a mezőgazdasági integráció volt. Az érdeklődést jelzi, hogy már a vita előtt tíz kérdés hangzott el, sőt egy választ annak feltevője (dr. Molnár Frigyes ny. SZÖVOSZ-elnök, Bács-Kiskun megyei képviselő) nem talált kielégítőnek, részletesebb magyarázatot kért. A sokoldalú „integráció” kifejezést a mezőgazdaságban arra az esetre használjuk, amikor gazdaságok és vállalatok önállóságuk fenntartásával, érdekazonosság alapján, különböző formában társulnak valamilyen közös cél eléréséhez. Ilyen típusú összefogásra mindenütt lehetőség van, azonban a mezőgazdaságiban a legelterjedtebb. Az országban megalakult 800 társulás közül kereken 700 itt működik. Ez érthető, mert a mezőgazdaságban működik a legtöbb középüzem, egymástól nagy távolságban. A helyzetet motiválja, hogy bizonyos állami vállalatok nem vállaltak, vagy nem vállalnak munkát a mezőgazdaságban, tehát az üzemek egyébként ipari feladatokat is maguk kénytelenek megoldani (pl. építkezés, gépjavítás). Itt pedig a feladat messze meghaladja egy gazdaság lehetőségeit. Az összefogást állami rendeletek szabályozzák, a forma rendkívül sokrétű lehet. Építkezés, egy-egy beruházási, ipari tevékenység, kereskedelem, sőt újabban külkereskedelem is. Jelenleg jogi személyként működik 155 közös vállalat és még ezen túl több mint ötszáz egyszerűbb társulás. Külön csoportot alkotnak a termelési rendszerek. Ezek egyegy termelési ágban tartják a kapcsolatot a tudományos kutatással és a világ fejlődésével; dolgoznak ki termelési technológiákat, szereznek be gépeket és nyújtanak különböző szolgáltatásokat. Számuk ma már hetvenkettő. Csupán négy működik viszont az agráripari egyesülésekből, amelyek szorosabb kapcsolatot tartanak egymással és tizenhárom a mezőgazdasági kombinátokból, amelyek viszont már a vállalati önállóság föladását jelentik. Az integráció lehet horizontális, amikor ugyanazon tevékenységet szolgálja (pl. gabonatermesztés) és vertikális, amikor egymás után következő munkafolyamatokat egyesít (pl. szőlőtermesztés, pincegazdaság, borkóstoló). A képviselők az integráció szükségességét kivétel nélkül elfogadták, maguk is méltatták az eddig elért eredményeket. A vita néhány csomópont körül kristályosodott ki. Kifogásolták például (dr. Molnár Frigyes), hogy az integráció csak ritkán vertikális, mivel az állami élelmiszeripari és egyéb vállalatok ,szemléleti és szabályozási okok miatt nehezebben lépnek be társulásukba. Azt is nehezményezték, (Papp Gy. Lászlóné nagyüzemi állattenyésztő, Csongrád megyei képviselő), hogy az állattenyésztésben is lényegesen kevesebb a társulás, mint a növénytermesztésben. Ennek oka, hogy az állattenyésztés ,beruházásigényes, pénz viszont kevés van. Dr. Dobi Ferenc MEDOSZ-főtitkár, Csongrád megyei képviselő sürgette, hogy hatékonyabb társasági forma szülessen az állami erdőgazdaságok és a mezőgazdasági üzemek között, a kisebb erdők jobb hasznosítása érdekében. A termelési rendszerek jók, hatékonyak, de mintha kicsit sokan lennének. Felvetődött (Szabó István tsz-elnök, Hajdú-Bihar megyei képviselő, Papp Gy. Lászlóné, dr. Hütter Csaba tsz-elnök, Nógrád megyei képviselő), hogy tegyék még szigorúbbá a minisztériumi ellenőrzést, mert egyrészt találni formális és divatelemeket, másrészt a rendszerek hajlamosak az elkényelmesedésre. Dr. Hütter Csaba vetette fel, hogy ma már az a helyzet: bizonyos gépekhez, vegyszerekhez csak a rendszereken belül lehet hozzájutni. Ennek már monopoljellege van, ami nem fogadható el. Sok szó esett a kistermelésről. A kistermelők munkáját ugyanis mezőgazdasági nagyüzemek és fogyasztási szövetkezetek integrálják. A nagyüzemekben háromezer, az áfész-ekben három és fél ezer szakember csak ezzel foglalkozik. Rengeteg segítséget (takarmány, szaporítóanyag, növendékállat stb.) is nyújtanak, csupán így képzelhető el ugyanis, hogy a kistermelők az ország szántó- és kertterületének tizennégy százalékán az ország mezőgazdasági termékeinek harmincöt százalékát állítsák elő. A képviselők egyetértettek a kistermelés támogatásával, azonban hangsúlyozták (Szabó István, Molnár Frigyes, dr. Hütter Csaba), hogy a nagyüzemek által nyújtott szolgáltatások nem lehetnek ingyenesek, sőt veszteségesek sem. Ebben az esetben ugyanis a nagyüzemben elért eredményeket szivattyúzzák át a kistermelésbe. Riba Miklós cukorgyári igazgató, Győr-Sopron megyei képviselő felhívta a figyelmet, hogy az integrációnak az értékesítési biztonságra is ki kell terjednie, mert különben a kistermelők abbahagyják a termelést. Ez a veszély most a zöldségtermesztésben fenyeget. Az elhangzott észrevételeket a jelenlevő állami, illetve társadalmi vezetők közvetítik illetékes helyekre. Földeák Béla