Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

A szovjet kultúra hazánkbeli napjainak­­ ráadásaként Kecskeméten is vendégszerepelt a Leningrádi Miniatűr Színház. Tényleg kicsi a társulat: a tech­nikai személyzettel együtt össze­sen harmincan vannak. Rajkin vezetésével hét művész vonultat­ta fel a színpadi szatíra társadal­mi élű fegyvereit csaknem három teljes órán át, vasárnap este, magyarországi búcsúelőadásukon.a Nagyobb szabású előzetes beha­rangozásra már nem maradt idő, annyira váratlanul adódott a le­hetőség, hogy a híres város kö­zönsége néhány év elteltével újra láthassa Rajkinékat. De nem volt szükség különösebb hírverés­is­re: bizonyos nevek mindennél ha­tásosabban vonzzák a nézőket. Ez alkalommal a Katona József Színház széksorai és páholyai né­pesültek be zsúfolásig az Őfel­sége, a színház című előadásra. Rajkin, ebből az esetből kiin­dulva, valószínűleg jelenetet vagy monológot kezdeményezne a ta­karékosságról. De mégsem, őt sokkal jobban foglalkoztatják az emberi magatartásformák. Azt a fajta viselkedésmódot vizsgálja, amely­ ismétlődő megkövültséggel okoz zavarokat újra és újra az emberek hivatali, munkahelyi kapcsolataiban. A társadalmi je­lek ismerősek: bürokrácia, tekin­télyuralom, hiánygazdálkodás, formalitás ... Ilyen táptalajon je­lentkezhet a szélhámosság, talp­nyalás, főnök előtti hajbókolás, A KIfl MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: BÚCSÚELŐADÁS KECSKEMÉTEN Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi élete 1980 I—III. negyedévében Rajkin és társai (Folytatás az I. oldalról.) más növénynél — főleg a kerté­szeti kultúráknál — az elhúzódó vegetáció miatt mennyiségi és mi­nőségi csökkenés várható. A ka­lászos gabonafélék terméseredmé­nyei kedvezőek voltak. 1980-ban a megye szántóterületének­ 31­­ száza­lékát, — 125,8 ezer hektárt — hasznosítottak kalászos gabonafé­lékkel, ezen belül 93,6 ezer hek­táron búzát termeltek. 1980. szeptember 30-án 146 ezer szarvasmarhát, több mint egymillió sertést tartottak a me­gyében. A szarvasmarha-állomány 2,6 százalékkal, a­­ sertésállomány 4,2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időpontjában volt. A megye szarvasmarha-állo­mányának háromnegyedét, a ser­tésállomány 38 százalékát az ál­lami gazdaságokban és a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban tartották. A háztáji, kisegítő és egyéni gazda­ságokban csökkent a tartási kedv, a szarvasmarha 11 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 7 szá­zalékkal volt kevesebb, mint 1979. szeptember 30-án. A sertésállo­mány 8 százalékkal, a kocaállo­mány 11 százalékkal csökkent. A fő állatfajok közül a juhállo­mány alakulása mutat kedvező képet, a megkezdődött tervidőszak folyamán gyarapodása az idén is tovább folytatódott. A mérsékelten csökkenő állat­állomány némileg kevesebb vágó­marha- és vágósertés-felvásárlást tett lehetővé. Ugyanakkor a ba­romfi felvásárolt mennyisége százalékkal emelkedett. A tej ér­­­tékesítése több, a tojásé kevesebb volt mint 1979. I—III. negyedévé­ben. A lakosság életkörülményei A megye főbb népmozgalmi adatai: a harmadik negyedév vé­géig több mint egytizedével esett vissza az élveszületések száma, a halálozásoké pedig jelentősen meghaladta az­ egy évvel ezelőttit. Mindez összességében közel négy­száz fős természetes népesség­­fogyást eredményezett. Az egy éven aluli csecsemők halálozási részaránya mérsékelten csökkenő u­gyan (ez évben 1,7 százalék kö­rüli), az élveszületettekre vetített csecsemőhalálozási arány­ban rosszabb az 1979. évinél,azon­[í A személyi és gazdasági szolgál­tatás kivételével — a foglalkozta­tottak száma valamennyi megfi­gyelt népgazdasági ágban csök­kent. Legjelentősebb­ — csaknem 4 százalékos — létszámcsökkenés az építőiparban következett be. A foglalkoztatottak számának fo­gyása az iparban és az építőipar­ban az előző évinél erőteljesebb volt. Ez a tendencia összefüggés­ben van részben a még mindig szűkös munkaerőhelyzettel, rész­ben pedig az új közgazdasági sza­bályozókkal kapcsolatos létszám­­leépítési érdekeltséggel is. Az I—III. negyedévben a la­kosság készpénzbevétele az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatósá­gának jelentése szerint 9,3 száza­lékkal haladta meg a múlt év ha­sonló időszakáét. Legdinamiku­sabban a társadalombiztosítási be­vételek nőttek egy év alatt. Ez egyrészt a családi pótlék emelé­séből, másrészt az áremelkedések miatti bérkiegészítés ez évre is, áthúzódó hatásából adódott. A teljes munkaidőben foglal­koztatottak bére a korábbi éveké­nél szerényebb mértékben nőtt A nem fizikai állományba tarto­zók első háromnegyed évi bérnö­vekedése népgazdasági áganként változóan 4,0—8,8 százalék között mozgott, míg a fizikaiaké 2,0—5,2 százalék között. Mindkét állo­mánycsoportban a legnagyobb béremelést a közlekedésben dol­gozók kapták. A fizikai foglalkozásúak béré­nek növekedését az iparban meg­haladta mind az egy fizikaira, mind az általuk teljesített egy munkaórára jutó­ termelés emel­kedése. Ugyanakkor az építőipar­ban a­ bérek növekedése megha­ladta a termelés értékének emel­kedését. A lakosság takarékbetét-állo­mánya szeptember 30-án 6 szá­zalékkal haladta meg az egy év­vel korábbit. Az állomány há­romnegyed év alatt 95 millió fo­rinttal nőtt, és elérte a 7,7 mil­liárd forintot. A betétállomány háromnegyedét kitevő kamatozó betétek összege közel 7 százalék­kal emelkedett a múlt év hasonló időszakához képest. A takarék­­levél és az ifjúsági takarékbetét állománya valamivel mérsékelteb­ben nőtt. A lakosság hitelállománya 5,7 milliárd forint volt 1980. szeptem­ber 30-án, 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kü­lönböző hitelfajták közül legjob­ban (18 százalékkal) a hosszú le­járatú lakásértékesítési hitelek nö­vekedtek. Az áruvásárlási hitelál­lomány 8 százalékkal a mezőgaz­dasági hitelállomány 11 százalék­kal emelkedett. Kereskedelem Bács-Kiskun megyében a ke­reskedelem közel 13 milliárd fo­rint értékű árut forgalmazott az első háromnegyed évben, 1,2 szá­zalékkal többet, mint 1979 hason­ló időszakában. Az eladási forga­lom az előző évinél mérsékelteb­ben nőtt bolti élelmiszerekből és vegyes iparcikkekből. A ruházati cikkek eladása mérsékelten emel­kedett. A vendéglátás csak­ az áremeléssel tudta növelni bevé­telét, az árban összehasonlítható forgalom az előző évinek 95 szá­zaléka. Az élelmiszerek közül jelentő­­­sen visszaesett a finomlisztből, rizsből, kenyérből és péksüte­ményből eladott mennyiség, rekedett viszont nyershúsból ne­és cukorból, főleg 1980. III. negyed­évében. Az áremelkedések elsősorban májusban és júniusban következ­tek be, a zöldség- és gyümölcs­félék késői beérése miatt. Július­ban, augusztusban már több ter­ményből a múlt évinél nagyobb volt a felhozatal, ami ismét le­szállította az árakat. A tartós háztartási cikkek kö­zül a III. negyedévben javult az ellátás elektromos hűtőszekrény­ből, villany­kályhából, tűzhelyből. A múlt évinek csaknem kétsze­resét forgalmazták gázkályhából, gázbojlerből. Kisebb volt a mo­sógépek, centrifugák, gáztűzhe­lyek, villanysütők, olajkályhák kínálata. Nagy hengerűrtartalmú motor­­kerékpárokból a múlt évinek két és félszeresét adták el. 1980. III. negyedévében 1855 új személy­­gépkocsi került a megyébe, csak­nem ötszázzal több, mint a múlt év azonos időszakában. Ezzel 5593-ra emelkedett az idén vásá­rolt személygépkocsik száma. Növekedett a megye idegenfor­galma. 1980. I—III. negyedévében több mint 102 ezer vendég vette igénybe a szálláshelyeket, 7 szá­­zalékkal­ többen, mint a múlt év hasonló időszakában. A külföldiek 1978 óta csökkenő számban vették igénybe a megye szálláslehetősé­geit, különösen a szállodákban esett vissza (20 százalékkal) a kül­földi vendégforgalom. A kevesebb­ külföldi viszont több időt töltött el, mint egy évvel korábban. Át­lag 1,9 éjszakát, még tavaly csak 1,7 éjszakát. A szocialista szektorban vég­zett lakossági szolgáltatások telje­sítményértéke 1980. I—III. ne­­negyedévben 15 százalékkal ha­ladta meg az 1979. évi időszakét. Dinamikusan, 43 hasonló szá­zalékkal bővült az építőipari ja­vító-karbantartó szolgáltatások értéke. Az elektromos házitartási és a híradástechnikai készülékek javítása iránti igény 4 százalék­kal haladta meg az előző évit. A harmadik negyedév végéig — az állami szektorban — közel 2,3 millió napot töltöttek táppén­zes állományban, ami 6 százalé­kos növekedést jelent. Valamivel mérsékeltebben, de ugyancsak to­vább emelkedett a gyermekápolás címén igénybe vett napok száma is; aránya az összes táppénzből megközelíti a 8 százalékot. Az 1979/80. tanév végén a me­gye középiskoláinak 7818 tanulója volt. Az új tanévet 356-tal több tanuló kezdte el 1980 szeptember­ben. A növekedés csaknem azonos a gimnáziumokban és szakközép­­iskolákban. Az ipari jellegű intéz­mények diáklétszáma 35 százalék­kal nőtt, ugyanakkor az óvónői szakközépiskoláké hasonló mér­tékben csökkent. Mintegy 11 ezer kisdobos és út­törő vett részt az ország külön­böző vidékein táborozáson. Más­félezer úttörő továbbképző tábor­ban tanult, 164-en külföldi tábo­rozáson vettek részt. A középisko­lások közül 2400-an dolgoztak az ország több építőtáboraiban, szakmai építőtáborozáson 269-en vettek részt. BÉKÉSI KOSÁRFONÓK • Az erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békési kosárgyárában mintegy kétszázhetven-kétszáznyolcvan féle terméket készítenek százharmincmillió forint értékben. Ennek nagy részét exportra szál­lítják. (MTI-fotó) Miskolcon rendezik meg a zenei hetet December 1. és 7. között ren­dezi meg a Magyar Rádió és az Országos Filharmónia a zenei he­tet; az eseménysorozatnak ezúttal Miskolc ad otthont. Az elmúlt években Szeged, Pécs és Debre­cen zenei életét ismerhették meg a rádióhallgatók, ezúttal a neves fővárosi és külföldi muzsikusok közreműködésével — az­­ észak­magyarországi város előadómű­vészei, együttesei kapnak nyivá­­nosságot. A miskolci szimfonikus zene­kar két koncertjén kívül a Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar, a budapesti MÁV Szimfonikusok egy-egy hangversenyt adnak — Ferencsik János, Oberfrank Gé­za, Fischer Ádám vezényletével. A város szimfonikus zenekarát a nyitóhangversenyen — amelyen a rádióénekkar is közreműködik — Mura Péter, az együttes vezető karnagya, a zárókoncerten pedig NDK-beli vendégkarmester, Heinz Fricke dirigálja. A Magyar Állami­­ Hangver­senyzenekar Mozart-esten szere­pel, Tokody Ilona és Jandó Jenő közreműködésével. A Budapesti MÁV Szimfonikus zenekar hang­versenyén Melis György Liszt­dalt és Csajkovszkij-áriát énekel. Pászthy Júlia is Miskolcon tart­ja meg dalestjét. A hét utolsó kamarazenei hangversenyén Rán­­ki Dezső Schubert-műveket ját­szik. Az eseménysorozat programjá­ban sor kerül a miskolci új zenei műhely hangversenyére, amelyen Sztravinszkij és Weber művein kívül ma élő külföldi és magyar szerzők alkotásai szólalnak meg. (MTI). A vasasszakszervezet kongresszusa­ ­ Vasárnap a központi vezetőség írásos jelentése és a szóbeli ki­egészítés fölötti vitával, valamint a kongresszusi határozattervezet elemzésével folytatta munkáját a Vas-, Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszervezetének, szombaton kezdődött 28. kong­resszusa. A vitában összesen 44 küldött kapott szót, és legalább ugyan­­ennyien juttatták el írásban vé­leményüket a kongresszus titkár­ságára. A felszólalók közül töb­ben hangsúlyozták: a képzési rendszer nem tart lépést a terme­lési szerkezet változásával, a mű­szaki-technikai színvonal emelé­sével. Több gyár vezetője figyel­meztetett arra, hogy nincs mű­szaki középkáder-utánpótlás. Új oktatási rendszerre van szükség, és anyagilag, erkölcsileg jobb megbecsülésre. Néhányan meg­jegyezték: a szakmunkásképzés, az ipari tanulók nevelése nem fe­lel meg a mai követelményeknek. A legtöbben behatóan foglal­koztak a szakszervezetek munká­jával. Állást foglaltak amellett, hogy a bizalmiak még követke­zetesebben szorgalmazzák: a vál­lalati törekvések alapvető elve a munka szerinti elosztás legyen. A szakszervezeti aktivisták kap­janak nagyobb beleszólást a ve­zetők kiválasztásába, a vezetői munka megítélésébe. Vitazárójában Koltai Endre fő­titkárhelyettes, helyt adva a fel­szólalók több javaslatának, köz­tük a szakmunkásképzés tovább­fejlesztésére, a bizalmiak nagyobb beleszólási jogára, és a tárcákkal való hatékonyabb, jobb együtt­működésre vonatkozó igényeknek, módosításokat indítványozott a kongresszusi határozattervezet­ben. Ezt a fenti kiegészítésekkel együtt a kongresszus elfogadta, s egyben felhívta a vasasok közel háromnegyedmilliós táborát: a határozat következetes­ valóra váltásával lépjenek előbbre gazdálkodásban, az élet- és mun­­­kakörülmények javításában, dolgozók jogos érdekeinek védel­­­mében és képviseletében. Délután a kongresszus megvá­lasztotta a 123 tagú központi ve­zetőséget és a különböző tisztség­­viselőket. Elnök: Borovszky Amb­rus, főtitkár: Herczeg Károly lett. A választással befejeződött vasas és ezzel az utolsó szakmai a iparági szakszervezeti kongres­­­szus.. (MTI) 1980. november 18. • PETŐFI NÉPE • 3 képmutatás, a kéz­ kezet mos, az én neked, te nekem stb. A leningrádi társulat az embe­ri torzulásokat szemlélteti, időn­ként ellenállhatatlan humorral. A szívük és lelkük a hetvenedik életévébe lépő Rajkin, aki nevelő­szándékú nevető színházat játszik és vezet. Néha már-már kilátsza­na az a bizonyos lóláb, amikor egyedüli varázsával megjelenik ő, s kesernyés komolysággal előad egy magánszámot Platonra és Shakespear-re hivatkozva arról, hogy „színház az egész világ", a színházbeli színház pedig tükör, de a visszatükrözött a lényege­sebb, mert ott igazi a játék, könny és a vér, és ott nincsenek a mellékes, csak jól-rosszul elját­szott szerepek, s reméli, hogy hol­nap mindannyian jobbak leszünk, mint amit a tegnapi előadásban önmagunkból mutattunk. H. N. • Két mikrofon: Rajkin interjút készít önmagával. (Straszer András felvételei) KÉPERNYŐ Játékok A nézőket a képernyőn vetél­kedő versenyzőkkel együtt ját­szásra csábító műsorok élnek leg­tovább a tévésorozatok közül. Minél kevesebb feltételhez kötő­dik a „részvétel”, annál nagyobb érdeklődésre, annál kitartóbb fi­gyelemre számíthat egy-egy rend­szeresen jelentkező műsor. Tudomásom szerint eddig Játék a betűkkel, a most meg­a szűnt társasjáték tartja a rekor­dot. Még jó néhány évig helye lenne, ha régóta kész vetélkedők mind türelmetlenebb sürgetése ki nem szorítja. Szinte megunhatatlan volt, mert a betűkeverő masina kifogy­hatatlan bőséggel teremtett új meg új variácókat. Nemcsak a kiszámíthatatlan változatosság a jó játék alapfeltétele, hanem szabályok könnyű áttekinthetősé­­­ge, az eredmény gyors és vitat­hatatlan megállapításának a le­hetősége. Ritka örömökkel ado­mányozta meg híveit Egri János sorozata; mindig a jobb, a fel­készültebb, a leleményesebb győ­zött. Teljesen kizárták a szeren­cse, a szubjektivizmus mindig lehangoló befolyását; az igazság érvényesült. Megmozgatta a fan­táziát, munkára serkentette memóriát, mert alig akadt fiatal a vagy idősebb, falusi vagy városi ember, aki legalább egyszer-két­szer ne próbált volna maga is kirakni valamit a rendelkezésre álló betűkből. Szívesen megkérdezném Játék a betűkkel műsorvezetőjé­a­től, hogy azonos-e a Lehet egy kérdéssel több? Egri Jánosával Ha igen, miért ad helyet a szen­zációsnak indult sorozat értelmét vitató különcködésnek. Míg a cikk elején méltatott műsort éppen egyneműsége, átgondoltsága éltet­te, a válogatás nélküli ötletek szegényítik a „képes" sorozatot. Míg a Játék a betűkkel pontosan pontozható, addig a kitalálósdi elbírálásában döntő szerep jut a szerkesztő-riporternek. Míg a most megszűnt műsortípusban a résztvevők tudták, hogy milyen­ feladatokat kell megoldaniuk, a­ vasárnap délutáni játszadozásra jelentkezettek a véletlen szeszé­lyének teszik ki magukat, ráhi­­báznak-e a mutogatott képekre? Egyre kevesebb ugyanis a hozott ismeretanyaggal, a begyakorlott fantáziával megfejthető kép. An­nak a kiderítéséhez, hogy a kép­ernyőre vetített­ valami az óma­ma cipőfűzője, avagy beteg csör­gőkígyó, elsősorban szükséges. A „párbajok" szerencse legfel­jebb a két versenyzőt izgatják, a nézőt aligha. A Lehet egy kérdéssel több? sorozat csak akkor döntheti meg Egri János másik időtartamrekordját, ha sorozatának megújul, ha felfrissül, ha hasznosítja most búcsúztatott tapasztalatait.a Heltai Nándor Távközlési ifjúsági konferencia Hírközlő rendszerek és beren­dezések címmel ifjúsági konfe­rencia kezdődött hétfőn a Táv­közlési Kutató Intézetben. Az esemény szerves része a KISZ Központi Bizottsága értelmiségi fiatalok tanácsa és a Magyar Tu­dományos Akadémia tudomány­­szervezési csoportja idei rendez­vénysorozatának, amely azt a célt szolgálja, hogy fórumot teremtsen a tudományos pályán induló fia­taloknak egy-egy népgazdaságilag fontos szakterület elemzésére. A távközlésben dolgozó fiatal szak­emberek első ízben találkoznak ilyen konferencián, s nem keve­sebb, mint 80 előadásban számol­nak be az adatátviteli s a mikro­hullámú technológiák kutatásá­ban, valamint a különféle hír­közlési hálózatok fejlesztésében elért eredményeikről. (MTI) NOVEMBER 19-TŐL 25-IG Erzsébettől Katalinig 20 százalékkal olcsóbban kaphatók női kerékpárok bakfis- és női blúzok abroszok és konyharuhák divatékszerek és még több ajándékozási cikk K^Centrum *§ Áruház W HECSKEITJÉT.­­ HISHUNFÉLEGVHHZR 4774

Next