Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 0. EGY ESZTENDŐ MUNKÁJA SOROKBAN A külföldiek elismerése Egy alkalommal, ha 66 ezer 330 tonna árut kellene egy vonaton elszállítani, akkor a szerelvény 120 kilométer hosszú lenne. Dur­ván: a mozdony már Pesten fúj­tatna, amikor az utolsó vagon ki­csattogna a kecskeméti váltókról. Pontosan ennyi zöldséget és gyü­mölcsöt indított útnak az elmúlt esztendőben a HUNGAROFRUCT szövetkezeti vállalat megyei ki­­rendeltsége. A száraz számoknál maradva: a demokratikus tervet 105,1 százalékra, a tőkés orszá­gokba irányuló szállítási kötele­zettséget pedig 105 százalékra tel­jesítették. Az az 1400 vagon, amit a Szovjetunióba indítottak út­nak, kereken harmadával volt több, mint az eredeti elképzelés. □ □ □ A Bács-Kiskun megyei kiren­deltség Aranyhomok szocialista brigádja december 18-án okleve­let vehetett át a Német Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövetségén. A nagykövet el­ismerő szavakkal köszönte meg a tizenkét ember áldozatos munká­ját, amellyel sikerült a friss zöld­ség-, gyümölcsexportot lebonyolí­tani. Bács-Kiskun megyéből a szocialista országokba kertészeti kivitelnek több irányuló mint egyharmada a Német Demokrati­kus Köztársaságban kelt el. □ □ □ Amikor egy telefon jó kihasz­náltságáról beszélünk, akkor na­ponta 20—25 öt-hat perces beszél­getésre gondolunk. Júniustól októ­ber végéig naponta 50—100-at bo­nyolít le a HUNGAROFRUCT megyei kirendeltségén, aki éppen a készüléknél van. Ez ha a hívá­sokat is figyelembe vesszük, ha­vonta 15—30 ezer forintos szám­lát jelent. A telexgép csak akkor áll, ha papírt cserélnek. A kirendeltség vezetője, Gye­­nes István ebben az alig féléves időszakban 35—40­­ ezer kilomé­tert autózik a megye határain be­lül. □ ,□ □ Jánoshalmán, Baján, Kiskő­rösön, Kiskunhalason és Kecske­méten vannak körzeti megbízot­tak. Feladatuk — többek között — gyors, napi információ szerzé­se és továbbítása, így közvetlen kapcsolat alakul ki — a vállalat információhálózatán keresztül — a nyugati vevők és a fa mellett álló gyümölcsszedők között. ... Az idei, gyakorlatilag októ­ber végéig tartó szép hosszú ősz kellemes meglepetést jelentett a paradicsompaprikáknál. Ki gon­dolhatta volna még a nyár dere­kán, hogy a gyenge termést ígérő palántáink az őszi melegek hatá­sára mind mennyiségileg, mind minőségileg az elért eredményhez vezethetnek? Ma már a befejezett­nek tekinthető szezon végén el­mondhatjuk, hogy a körülbelül 7600 tonnás szállításunkkal hely­reállítottuk a múlt évben csorbát szenvedett szállítói hírnevün­ket ... — számolt be dr. Zetelaky Tamás, a HUNGÁRIA GmbH. — a müncheni közös vállalat — ma­gyar igazgatója. Ez a hír néhány napon belül akár írásban is eljutott az érde­keltekhez. □ □ □ — A napi kereslet-kínálat dön­ti el a tőkés piacokon, hogyan tudjuk azt az árut értékesíteni, amit itthonról egy vagy két nap­pal korábban útnak indítottunk. — említi dr. Kalácska Sándor a­ HUNGAROFRUCT áruirányító és szervező osztályának vezetője. — A leggyengébb pontunk a kisze­relés, vagyis a csomagolás és a szállítás. Nagyon fontos a szom­bati, vasárnapi feladás, hiszen ezek az áruk a legjobb piaci na­pokra érkeznek rendeltetési he­lyükre. Gyakorlatilag úgy kell gazdál­kodnunk, ahogy a partnereink igénylik. Az biztos, hogy aki eb­ben a szakmában dolgozik, annak soha nem lesz ötnapos a munka­­hétje. □ □ □ Szakál Tibor Jánoshalmán és Tóth András Kiskőrösön már jó néhány éve irányítja „exportszel­lemben” a munkát. Ők sem pi­henhetnek nyár elejétől késő őszig. A szerződéseket a megyei iroda köti. Legnagyobb partner ZÖLDÉRT. De vannak közvetle­­­nül exportra szállító szövetkeze­ti gazdaságok is, például a la­­josmizsei Kossuth, a szabadszál­lási Lenin és az izsárci Sárfehér Termelőszövetkezeti A ZÖLDÉRT- re szükség van mint közvetítőre, hiszen nekik van hűtőházuk, meg­felelő gépük és személyi állomá­nyuk. A megyei­ kirendeltség azonban szívesebben köt újabb „közvetlenül” exportáló gazdasá­gokkal szerződést, akik vállalják, hogy ennek eleget is tesznek. Cz. P. • A csalfa időjárás ellenére csaknem 4,5 ezer tonna friss kajszi­­barackot indítottak útnak a megyéből. (Straszer András felvétele.) NAPONTA HÚSZ LITER TEJET SZÁLLÍT Berecz István félegyházi gaz­da, a megye sok ezer ház­táji és kister­melőjéhez ha­sonlóan, évek óta a jószág­­tartással kere­si a kenyerét. Tanyája körül kukoricát és egyéb takar­­mányfélét ter­meszt, hogy le­gyen elesége a sertésnek, szarvasmar­hának. Három tehenet gon­doz, és így tél­időben, amikor valamelyik ép­pen szárazon áll, csak kettőt fej. Naponta 20—21 liter te­jet szállít ke­rékpáron a kunszállási útfélre, ahol a reggeli órákban az Alkotmány Tsz tej­­gyűjtő kocsija nap, nap után rendszeresen megjelenik. A tisz­tán kezelt, jó minőségű tej el­­meló. Képünkön: Berecz István lenértékét a kunszállási takarék- a téesz tejgyűjtő kocsiját várja a szövetkezeti fiók közvetítésével kunszállási útfélen, kapja meg a félegyházi kistér­ (Méhes­ Éva felvétele.) hhSSÍ AZ ÉVSZÁZAD JÁRMŰVE (3) Autógyártás a KGST-ben ERŐTELJES FEJLŐDÉS A nyugathoz képest a szocialista országokba megkésve köszöntött be a tömeges motorizáció korszaka. A magyarázat egyrészt az el­térő gazdasági lehetőségekben keresendő, másrészt abban, hogy az európai KGST-országok hosszú ideje egyértelműen a tömegközle­kedés fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Közülük még a legna­gyobb termelő, a Szovjetunió, is lassan jutott el a tömeggyártásig: 1937-ben alig 18 ezer, s még 1950-ben is csak 60 ezer személyautót állítottak elő a szovjet üzemekben. Az adatok tükrében Az erőteljes fejlődés az ötvenes évek vége felé kezdődött — ekkor még döntően nemzeti keretekben, azaz közös összehangolás nélkül. Eleinte a haszonjármű-gyártás (teherautó, autóbusz stb.) élvezett elsőbbséget, s csak kb. egy év­tizede került előtérbe a Személygépkocsi. Az alábbi táblázat az európai KGST-országok személygépkocsi-termelésének fejlődését szemlélteti. (Az adatok ezer darabban.) A gyors fejlődés ellenére a szo­cialista országok viszonylag sze­rény helyet foglalnak el a világ autógyártásában: míg a Föld ipa­ri termelésének ma már mintegy egyharmadát adják, addig ará­nyuk a személyautó-gyártásban csupán 6—7, a teherautóknál 7, az autóbuszoknál 8 százalék. Az előállított típusokra sem a válto­zatosság jellemző: a fejlesztés iránya az elmúlt években inkább a gyártott mennyiség növelése, illetve a kooperációk bővítése volt. (Ez utóbbiban érdekelt Ma­gyarország is: ismeretes, hogy ha­zánkban gazdaságossági megfon­tolások miatt nem folyik személy­gépkocsi-gyártás, az importált autók egy részéért viszont autó­alkatrész-szállításokkal fizetünk.) A szocialista országok autó­gyártásának fejlődésében fontos szerepet játszott a tudatos, átgon­dolt licencpolitika. A jövő tervei jó néhány tőkés céggel kötöttek megállapodást gyártási technoló­giák, tervek átvételéről; így szü­letett meg többek közt az olasz Fiat-cég közreműködésével a Zsi­guli (Lada) és­ a Polski Fiat, va­lamint a francia Renault-cég se­gítségével a román Dacia. A szak­értők szerint a technológiaátadás a 80-as években is folytatódni fog: az NDK a Citroennel kötött szerződést egy sebességváltó- és egy elsőtengelygyártó üzem fel­építésére, Románia (szintén a Cit­roen közreműködésével) Oltcit nevű kisautót fog gyártani, Len­gyelországban pedig megelent az új Polonéz mellett a Fiat-Panda is. Csehszlovákiában — ahol a legrégibb hagyományokkal ren­delkeznek a személyautó-gyártás terén — a tervek szerint a Skoda saját erőből történő továbbfej­lesztése a cél. (Ma összesen hét típust készítenek, s a termékek közel felét exportálják.) Az NDK- ban is új modellek létrehozásá­val foglalkoznak: a hírek szerint áttérnek a kétüteműről a négy­ütemű járművek gyártására. A Szovjetunió a Lada-programon túl folytatja a Moszkvics és a Volga készítését. Még két folyamatra kell felfi­gyelni. Egyfelől növekszik a KGST-n belüli forgalom mellett a tőkés országokba exportált gép­kocsik száma is. Csehszlovákia például évente több tízezer autót szállít, többek közt az NSZK-ba, Hollandiába és Belgiumba; Szovjetunió pedig már több mint a 80 ezer Ladát indít évente a tő­kés országokba. Ugyanakkor foly­tatódik — a licencvásárlás mel­lett — a KGST-országok gyártói­nak együttműködése. A fejlődés jövőbeni útja épp ez lehet: az al­katrésztermelés szakosítása, az át­vett technológiák korszerűsítése, esetleg — távlati célként — új modellek közös kialakítása. (Folytatjuk.) 1965. 1970. 1975. 1979. Csehszlovákia 78 143 175 175 NDK 103 127 .159 180 Lengyelország 25 64 164 336 Románia4­24 68 75 Szovjetunió 201 244 1,201­1,420 . (Forrás: KGST-adatgyűjtemények és Automobil Revue [Svájc]. Évente mintegy 15 ezer gépkocsit készít Bulgária is.) ÉÉI • Zsigulik gördülnek le a szerelő­­szalagról. (Fotó : MTI — KS. • Most még a levegőben, holnap már az utakon. A Plzeni Skoda Művek­ben nagy sorozatban állítják elő a nálunk is népszerű gépkocsikat. Megváltozott értékesítési feltételekkel A megváltozott­­ vágóállat-ter­melési, -értékesítési és -felvásár­lási feltételekkel, az új ármegál­lapítási szabályok megalkotásával a húsipar törekedett a múltbéli fe­szültségek feloldására. A vágósertés felvásárlásakor az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt célul tűzte ki a tavalyi eredmé­nyek megismétlését. Lényegében egy erősen feszített előirányzat teljesítéséről lesz szó. A gyakor­latban 1981-ben 6 millió 900 ezer vágósertés átvételével számol a húsipar. A kistermelői sertés-, illetve ko­caállományiban az elmúlt év fo­lyamán bekövetkezett visszaesést figyelembe véve, számolni kell azzal, hogy az éves változatlansága mellett mennyiség további eltolódás várható a második fél­év javára. Az árak Az élve értékesített hízott ser­tések felvásárlási ára változatla­nul a hatóságilag rögzített árfor­mába tartozik, tehát ettől eltérni nem lehet. Nem vonatkozik azon­ban ez az előírás azoknak az élő sertéseknek a termelői árára, ame­lyek súlya nem éri el az árha­tóságilag meghatározott alsó súly­határt. Ez utóbbiak ármegállapí­tására a húsipar jogosult. Élve adható át minden kister­melői hízott sertés, függetlenül attól, hogy mezőgazdasági nagy­üzemeken, áfészeken keresztül, illetve a megyei húsipari válla­latok részére az értékesítés köz­vetlenül történik. A szerződéses alapárak a következők: 95—125 kilogramm közötti hús- és húsjel­­legű sertés kilogrammonként 32,50 forint, 125 kilogramm feletti hús­­-és hús jellegű sertés 30 forint ki­logrammonként, 130 kilogramm feletti zsír- és zsírjellegű sertés 28 forint kilogrammonként, va­lamint a 170 kilogramm feletti tenyésztésbe fogott sertés 27 fo­rint 50 fillér kilogrammonként. Ha a sertést nem termékértéke­sítési szerződés alapján adják át, a fenti alapárak kilónként 2 fo­rinttal alacsonyabbak.­ A­ szerző­déskötés gyakorlatában nem­,­­tör­tént változás. A kistermelők to­vábbra is a folytatólagos több éves értékesítési szerződést tárgyévet megelőző év végéig, a a nem több évre szólót pedig leg­alább három hónappal az átadás előtt köthetik meg. A kistermelők az alapáron fe­lül többféle címen felárra, illetve prémiumra jogosultak. Ezek kö­­­zött számos olyan van, amely automatikusan megilleti a terme­lőt, vannak azonban feltételhez kötöttek is. Felárak, prémiumok és A mezőgazdasági nagyüzemeket áfészeket kilogrammonként egy forint mennyiségű felár­ ille­ti meg, a kistermelőktől átvett hízott sertések után. Ennek azon­ban továbbra is előfeltétele, hogy egyszerre legalább húsz darab kis­termelői hízott sertést adjanak le. Az így kapott felárat a kisterme­lővel meg kell osztani úgy, hogy annak legalább felét megkapja! A legnagyobb jelentőségű, hogy idén is megmarad a több éves szerződéses felár. Meghatározó a jelentősége azért, mert általános értékesítésű formáról­­­ lévén szó, a több éves felár csaknem vala­mennyi kistermelőnél hízott sertés után jár. A felár jelentőségét fo­kozza, hogy az elmúlt év szep­temberétől érvényes magasabb összeg szerepel az idei szerződé­sekben is. A teljesítés első évé­ben kilónként 1 forint 50 fillér, a második évben kilónként 2 fo­rint és a további években kilón­ként 2 forint 50 fillér. Mivel a kistermelők túlnyomó többsége már legalább a harmadik eszten­dőben értékesíti sertéseit több éves szerződés alapján, tehát többnyire a legmagasabb összegű felárra jogosult. Elenyésző mennyiségben érté­kesítenek a kistermelők a nagy­üzemeken és az áfészeken kívül közvetlenül a húsipari vállalat­nak is. A jövőben új szabályként az így értékesítő kistermelők au­tomatikusan jogosultak mennyi­ségi felárra, amit a szerződésnek megfelelő minőségben átadott hí­­­­zók után kapnak. Így mennyisé­gi felárként kilónként 50 fillér illeti meg őket. Jelentős kedvezmény az­ idősza­kos felár is. Az erre vonatkozó rendelkezés azonban a következő­ket tartalmazza: „A felvásárló szervezet külön megállapodás alapján történő átadási ütemezés, illetve átütemezés esetén a me­zőgazdasági kistermelőnek is fi­zethet — legfeljebb 1 forint/ki­­logramm — időszakos További lényeges eltérés, felárat.” hogy alkalmazkodósága nem korlátozó­dik árhatóságilag megszabott konkrét időszakhoz, hanem az év bármely időszakában érvénye­síthető. A szabad árfolyamba tartozó sertések Az­ élő sertések átvételi árka­­­­tegóriája szabad árforrás, ha nem felelnek­­ meg a szerződésben megszabott feltételeknek. Lénye­gében az alsó súlyhatárt el nem érő sertések tartoznak ide, ame­lyekért az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok a jövő időszak­ban a következő árakat fizetik: hús- és húsjellegű sertések után 80—94 kilogramm között 28,50 fo­rint; 75—79 kilogramm között 26 forint, valamint 75 kilogramm alatt 23 forintot. Zsír- és zsírjel­legű sertések után 75—130 kilo­gramm között 25,50 forintot és 75 kilogramm alatt 23 forintot. A tenyésztésbe­ fogott sertések után 170 kilogramm feletti hízott, de az átadást megelőző 60 napon belül ivartalanítottnak 26,50 fo­rintot; a 150—170 kilogramm kö­zötti hízónak 26,50 forintot, 110— 149 kilogramm közötti hízónak 25 forintot és a sovány, mustra kan­nak és kocának 22 forintot ér kilogrammja.

Next