Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 0. EGY ESZTENDŐ MUNKÁJA SOROKBAN A külföldiek elismerése Egy alkalommal, ha 66 ezer 330 tonna árut kellene egy vonaton elszállítani, akkor a szerelvény 120 kilométer hosszú lenne. Durván: a mozdony már Pesten fújtatna, amikor az utolsó vagon kicsattogna a kecskeméti váltókról. Pontosan ennyi zöldséget és gyümölcsöt indított útnak az elmúlt esztendőben a HUNGAROFRUCT szövetkezeti vállalat megyei kirendeltsége. A száraz számoknál maradva: a demokratikus tervet 105,1 százalékra, a tőkés országokba irányuló szállítási kötelezettséget pedig 105 százalékra teljesítették. Az az 1400 vagon, amit a Szovjetunióba indítottak útnak, kereken harmadával volt több, mint az eredeti elképzelés. □ □ □ A Bács-Kiskun megyei kirendeltség Aranyhomok szocialista brigádja december 18-án oklevelet vehetett át a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségén. A nagykövet elismerő szavakkal köszönte meg a tizenkét ember áldozatos munkáját, amellyel sikerült a friss zöldség-, gyümölcsexportot lebonyolítani. Bács-Kiskun megyéből a szocialista országokba kertészeti kivitelnek több irányuló mint egyharmada a Német Demokratikus Köztársaságban kelt el. □ □ □ Amikor egy telefon jó kihasználtságáról beszélünk, akkor naponta 20—25 öt-hat perces beszélgetésre gondolunk. Júniustól október végéig naponta 50—100-at bonyolít le a HUNGAROFRUCT megyei kirendeltségén, aki éppen a készüléknél van. Ez ha a hívásokat is figyelembe vesszük, havonta 15—30 ezer forintos számlát jelent. A telexgép csak akkor áll, ha papírt cserélnek. A kirendeltség vezetője, Gyenes István ebben az alig féléves időszakban 35—40 ezer kilométert autózik a megye határain belül. □ ,□ □ Jánoshalmán, Baján, Kiskőrösön, Kiskunhalason és Kecskeméten vannak körzeti megbízottak. Feladatuk — többek között — gyors, napi információ szerzése és továbbítása, így közvetlen kapcsolat alakul ki — a vállalat információhálózatán keresztül — a nyugati vevők és a fa mellett álló gyümölcsszedők között. ... Az idei, gyakorlatilag október végéig tartó szép hosszú ősz kellemes meglepetést jelentett a paradicsompaprikáknál. Ki gondolhatta volna még a nyár derekán, hogy a gyenge termést ígérő palántáink az őszi melegek hatására mind mennyiségileg, mind minőségileg az elért eredményhez vezethetnek? Ma már a befejezettnek tekinthető szezon végén elmondhatjuk, hogy a körülbelül 7600 tonnás szállításunkkal helyreállítottuk a múlt évben csorbát szenvedett szállítói hírnevünket ... — számolt be dr. Zetelaky Tamás, a HUNGÁRIA GmbH. — a müncheni közös vállalat — magyar igazgatója. Ez a hír néhány napon belül akár írásban is eljutott az érdekeltekhez. □ □ □ — A napi kereslet-kínálat dönti el a tőkés piacokon, hogyan tudjuk azt az árut értékesíteni, amit itthonról egy vagy két nappal korábban útnak indítottunk. — említi dr. Kalácska Sándor a HUNGAROFRUCT áruirányító és szervező osztályának vezetője. — A leggyengébb pontunk a kiszerelés, vagyis a csomagolás és a szállítás. Nagyon fontos a szombati, vasárnapi feladás, hiszen ezek az áruk a legjobb piaci napokra érkeznek rendeltetési helyükre. Gyakorlatilag úgy kell gazdálkodnunk, ahogy a partnereink igénylik. Az biztos, hogy aki ebben a szakmában dolgozik, annak soha nem lesz ötnapos a munkahétje. □ □ □ Szakál Tibor Jánoshalmán és Tóth András Kiskőrösön már jó néhány éve irányítja „exportszellemben” a munkát. Ők sem pihenhetnek nyár elejétől késő őszig. A szerződéseket a megyei iroda köti. Legnagyobb partner ZÖLDÉRT. De vannak közvetlenül exportra szállító szövetkezeti gazdaságok is, például a lajosmizsei Kossuth, a szabadszállási Lenin és az izsárci Sárfehér Termelőszövetkezeti A ZÖLDÉRT- re szükség van mint közvetítőre, hiszen nekik van hűtőházuk, megfelelő gépük és személyi állományuk. A megyei kirendeltség azonban szívesebben köt újabb „közvetlenül” exportáló gazdaságokkal szerződést, akik vállalják, hogy ennek eleget is tesznek. Cz. P. • A csalfa időjárás ellenére csaknem 4,5 ezer tonna friss kajszibarackot indítottak útnak a megyéből. (Straszer András felvétele.) NAPONTA HÚSZ LITER TEJET SZÁLLÍT Berecz István félegyházi gazda, a megye sok ezer háztáji és kistermelőjéhez hasonlóan, évek óta a jószágtartással keresi a kenyerét. Tanyája körül kukoricát és egyéb takarmányfélét termeszt, hogy legyen elesége a sertésnek, szarvasmarhának. Három tehenet gondoz, és így télidőben, amikor valamelyik éppen szárazon áll, csak kettőt fej. Naponta 20—21 liter tejet szállít kerékpáron a kunszállási útfélre, ahol a reggeli órákban az Alkotmány Tsz tejgyűjtő kocsija nap, nap után rendszeresen megjelenik. A tisztán kezelt, jó minőségű tej elmeló. Képünkön: Berecz István lenértékét a kunszállási takarék- a téesz tejgyűjtő kocsiját várja a szövetkezeti fiók közvetítésével kunszállási útfélen, kapja meg a félegyházi kistér (Méhes Éva felvétele.) hhSSÍ AZ ÉVSZÁZAD JÁRMŰVE (3) Autógyártás a KGST-ben ERŐTELJES FEJLŐDÉS A nyugathoz képest a szocialista országokba megkésve köszöntött be a tömeges motorizáció korszaka. A magyarázat egyrészt az eltérő gazdasági lehetőségekben keresendő, másrészt abban, hogy az európai KGST-országok hosszú ideje egyértelműen a tömegközlekedés fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Közülük még a legnagyobb termelő, a Szovjetunió, is lassan jutott el a tömeggyártásig: 1937-ben alig 18 ezer, s még 1950-ben is csak 60 ezer személyautót állítottak elő a szovjet üzemekben. Az adatok tükrében Az erőteljes fejlődés az ötvenes évek vége felé kezdődött — ekkor még döntően nemzeti keretekben, azaz közös összehangolás nélkül. Eleinte a haszonjármű-gyártás (teherautó, autóbusz stb.) élvezett elsőbbséget, s csak kb. egy évtizede került előtérbe a Személygépkocsi. Az alábbi táblázat az európai KGST-országok személygépkocsi-termelésének fejlődését szemlélteti. (Az adatok ezer darabban.) A gyors fejlődés ellenére a szocialista országok viszonylag szerény helyet foglalnak el a világ autógyártásában: míg a Föld ipari termelésének ma már mintegy egyharmadát adják, addig arányuk a személyautó-gyártásban csupán 6—7, a teherautóknál 7, az autóbuszoknál 8 százalék. Az előállított típusokra sem a változatosság jellemző: a fejlesztés iránya az elmúlt években inkább a gyártott mennyiség növelése, illetve a kooperációk bővítése volt. (Ez utóbbiban érdekelt Magyarország is: ismeretes, hogy hazánkban gazdaságossági megfontolások miatt nem folyik személygépkocsi-gyártás, az importált autók egy részéért viszont autóalkatrész-szállításokkal fizetünk.) A szocialista országok autógyártásának fejlődésében fontos szerepet játszott a tudatos, átgondolt licencpolitika. A jövő tervei jó néhány tőkés céggel kötöttek megállapodást gyártási technológiák, tervek átvételéről; így született meg többek közt az olasz Fiat-cég közreműködésével a Zsiguli (Lada) és a Polski Fiat, valamint a francia Renault-cég segítségével a román Dacia. A szakértők szerint a technológiaátadás a 80-as években is folytatódni fog: az NDK a Citroennel kötött szerződést egy sebességváltó- és egy elsőtengelygyártó üzem felépítésére, Románia (szintén a Citroen közreműködésével) Oltcit nevű kisautót fog gyártani, Lengyelországban pedig megelent az új Polonéz mellett a Fiat-Panda is. Csehszlovákiában — ahol a legrégibb hagyományokkal rendelkeznek a személyautó-gyártás terén — a tervek szerint a Skoda saját erőből történő továbbfejlesztése a cél. (Ma összesen hét típust készítenek, s a termékek közel felét exportálják.) Az NDK- ban is új modellek létrehozásával foglalkoznak: a hírek szerint áttérnek a kétüteműről a négyütemű járművek gyártására. A Szovjetunió a Lada-programon túl folytatja a Moszkvics és a Volga készítését. Még két folyamatra kell felfigyelni. Egyfelől növekszik a KGST-n belüli forgalom mellett a tőkés országokba exportált gépkocsik száma is. Csehszlovákia például évente több tízezer autót szállít, többek közt az NSZK-ba, Hollandiába és Belgiumba; Szovjetunió pedig már több mint a 80 ezer Ladát indít évente a tőkés országokba. Ugyanakkor folytatódik — a licencvásárlás mellett — a KGST-országok gyártóinak együttműködése. A fejlődés jövőbeni útja épp ez lehet: az alkatrésztermelés szakosítása, az átvett technológiák korszerűsítése, esetleg — távlati célként — új modellek közös kialakítása. (Folytatjuk.) 1965. 1970. 1975. 1979. Csehszlovákia 78 143 175 175 NDK 103 127 .159 180 Lengyelország 25 64 164 336 Románia424 68 75 Szovjetunió 201 244 1,2011,420 . (Forrás: KGST-adatgyűjtemények és Automobil Revue [Svájc]. Évente mintegy 15 ezer gépkocsit készít Bulgária is.) ÉÉI • Zsigulik gördülnek le a szerelőszalagról. (Fotó : MTI — KS. • Most még a levegőben, holnap már az utakon. A Plzeni Skoda Művekben nagy sorozatban állítják elő a nálunk is népszerű gépkocsikat. Megváltozott értékesítési feltételekkel A megváltozott vágóállat-termelési, -értékesítési és -felvásárlási feltételekkel, az új ármegállapítási szabályok megalkotásával a húsipar törekedett a múltbéli feszültségek feloldására. A vágósertés felvásárlásakor az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt célul tűzte ki a tavalyi eredmények megismétlését. Lényegében egy erősen feszített előirányzat teljesítéséről lesz szó. A gyakorlatban 1981-ben 6 millió 900 ezer vágósertés átvételével számol a húsipar. A kistermelői sertés-, illetve kocaállományiban az elmúlt év folyamán bekövetkezett visszaesést figyelembe véve, számolni kell azzal, hogy az éves változatlansága mellett mennyiség további eltolódás várható a második félév javára. Az árak Az élve értékesített hízott sertések felvásárlási ára változatlanul a hatóságilag rögzített árformába tartozik, tehát ettől eltérni nem lehet. Nem vonatkozik azonban ez az előírás azoknak az élő sertéseknek a termelői árára, amelyek súlya nem éri el az árhatóságilag meghatározott alsó súlyhatárt. Ez utóbbiak ármegállapítására a húsipar jogosult. Élve adható át minden kistermelői hízott sertés, függetlenül attól, hogy mezőgazdasági nagyüzemeken, áfészeken keresztül, illetve a megyei húsipari vállalatok részére az értékesítés közvetlenül történik. A szerződéses alapárak a következők: 95—125 kilogramm közötti hús- és húsjellegű sertés kilogrammonként 32,50 forint, 125 kilogramm feletti hús-és hús jellegű sertés 30 forint kilogrammonként, 130 kilogramm feletti zsír- és zsírjellegű sertés 28 forint kilogrammonként, valamint a 170 kilogramm feletti tenyésztésbe fogott sertés 27 forint 50 fillér kilogrammonként. Ha a sertést nem termékértékesítési szerződés alapján adják át, a fenti alapárak kilónként 2 forinttal alacsonyabbak. A szerződéskötés gyakorlatában nem,történt változás. A kistermelők továbbra is a folytatólagos több éves értékesítési szerződést tárgyévet megelőző év végéig, a a nem több évre szólót pedig legalább három hónappal az átadás előtt köthetik meg. A kistermelők az alapáron felül többféle címen felárra, illetve prémiumra jogosultak. Ezek között számos olyan van, amely automatikusan megilleti a termelőt, vannak azonban feltételhez kötöttek is. Felárak, prémiumok és A mezőgazdasági nagyüzemeket áfészeket kilogrammonként egy forint mennyiségű felár illeti meg, a kistermelőktől átvett hízott sertések után. Ennek azonban továbbra is előfeltétele, hogy egyszerre legalább húsz darab kistermelői hízott sertést adjanak le. Az így kapott felárat a kistermelővel meg kell osztani úgy, hogy annak legalább felét megkapja! A legnagyobb jelentőségű, hogy idén is megmarad a több éves szerződéses felár. Meghatározó a jelentősége azért, mert általános értékesítésű formáról lévén szó, a több éves felár csaknem valamennyi kistermelőnél hízott sertés után jár. A felár jelentőségét fokozza, hogy az elmúlt év szeptemberétől érvényes magasabb összeg szerepel az idei szerződésekben is. A teljesítés első évében kilónként 1 forint 50 fillér, a második évben kilónként 2 forint és a további években kilónként 2 forint 50 fillér. Mivel a kistermelők túlnyomó többsége már legalább a harmadik esztendőben értékesíti sertéseit több éves szerződés alapján, tehát többnyire a legmagasabb összegű felárra jogosult. Elenyésző mennyiségben értékesítenek a kistermelők a nagyüzemeken és az áfészeken kívül közvetlenül a húsipari vállalatnak is. A jövőben új szabályként az így értékesítő kistermelők automatikusan jogosultak mennyiségi felárra, amit a szerződésnek megfelelő minőségben átadott hízók után kapnak. Így mennyiségi felárként kilónként 50 fillér illeti meg őket. Jelentős kedvezmény az időszakos felár is. Az erre vonatkozó rendelkezés azonban a következőket tartalmazza: „A felvásárló szervezet külön megállapodás alapján történő átadási ütemezés, illetve átütemezés esetén a mezőgazdasági kistermelőnek is fizethet — legfeljebb 1 forint/kilogramm — időszakos További lényeges eltérés, felárat.” hogy alkalmazkodósága nem korlátozódik árhatóságilag megszabott konkrét időszakhoz, hanem az év bármely időszakában érvényesíthető. A szabad árfolyamba tartozó sertések Az élő sertések átvételi árkategóriája szabad árforrás, ha nem felelnek meg a szerződésben megszabott feltételeknek. Lényegében az alsó súlyhatárt el nem érő sertések tartoznak ide, amelyekért az állatforgalmi és húsipari vállalatok a jövő időszakban a következő árakat fizetik: hús- és húsjellegű sertések után 80—94 kilogramm között 28,50 forint; 75—79 kilogramm között 26 forint, valamint 75 kilogramm alatt 23 forintot. Zsír- és zsírjellegű sertések után 75—130 kilogramm között 25,50 forintot és 75 kilogramm alatt 23 forintot. A tenyésztésbe fogott sertések után 170 kilogramm feletti hízott, de az átadást megelőző 60 napon belül ivartalanítottnak 26,50 forintot; a 150—170 kilogramm közötti hízónak 26,50 forintot, 110— 149 kilogramm közötti hízónak 25 forintot és a sovány, mustra kannak és kocának 22 forintot ér kilogrammja.