Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 30. szám Ára: 1,40 Ft mi. február 5. csütörtök Vízellátási gondjaink, terveink 3. oldal Társadalmi összefogással a mozgássérült gyermekekért 1. oldal Szervezeti változások a Volánnál 3. oldal Tehenenként háromezer liter többlet «. oldal A pályázat nem a máról szól 5. oldal Tanácskozás az agrártermelésről Az agrártermelés helyzetéről és feladatairól rendeztek országos tanácskozást ágazati vezetők és vezető szakemberek részére szerdán a Magyar Tudományos Akadémián. Az értekezleten megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Központi Bizottság titkára, Falvavégi Lajos, a kormány elnökhelyettese, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke és Szabó István, a TOT elnöke. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában rámutatott: a mezőgazdasági termelés hazánkban gyors ütemben fejlődik, évente átlagosan 2,9 százalékkal növekszik és lépést tart a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokéval. Az elért eredmények, egyebek között az, hogy az egy lakosra jutó gabonatermelés 1980-ban megközelítette az 1300 kilogrammot és a hústermelés meghaladta a 140 kilogrammot, nemzetközi mércével mérve is figyelemreméltók. A mezőgazdaság zavartalan élelmiszer-ellátást biztosít a lakosságnak, és megtermeli a növekvő agrárexport árualapját. Az elmúlt öt évben a termelés fejlesztésére jelentős anyagi erőt fordítottak. A mezőgazdaságban 124, az élelmiszeriparban több mint 50, az erdő- és fagazdaságban pedig kereken 9 milliárd forintot ruháztak be. Több százezer állatférőhely létesült, a gépi vonóerő mintegy 30 százalékkal lett nagyobb és teljesítménye meghaladja a 7 millió kilowattot. A műszaki feltételek szinte minden területen korszerűsödtek. Az élelmiszeripar ebben a tervciklusban jutott a legtöbb fejlesztéshez: több húskombinát, valamint új cukorgyár és olajgyár létesült. Ezek jó alapokat adnak a VI. ötéves terv indításához. A miniszter kitért arra, hogy a termelés növekedésével nem tartott lépést a gazdaságosság és a versenyképesség javulása. A növénytermelés kisebb mértékben bővült, mint ahogy azt várták, és a gyümölcsösök telepítése, valamint az ültetvények beruházása sem a terv szerint alakult. Az élelmiszeriparban gondot okoz, hogy a termelés és egyes területeken a kivitel még mindig nem gazdaságos. A tapasztalatok szerint az egyes tájkörzetek és az üzemek közötti különbségek sem csökkentek, ami nem csupán természeti tényezőkkel függ össze. Míg az üzemek jelentős hányada igyekszik az új viszonyokhoz gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni, addig a gazdaságok egy részében úgy tűnik, központi intézkedésekre várnak. Nem tudtak jelentős előrelépést elérni a kedvezőtlen természeti adottságú üzemek gazdálkodásában sem, jövedelemhelyzetük nem szilárdult meg. A VI. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelést 1985- ig évente 2,5—2,8 százalékkal növelik, az élelmiszeripari termelés növekedési üteme ennél valamivel nagyobb, az előirányzat szerint 2,7—3,2 százalékos. A terv a növénytermelésnek az átlagosnál jóval nagyobb növekedési ütemet diktál. A növénytermelésen belül a gabonaprogram teljesítése adja a legnagyobb feladatot; az ország gabonatermelését a tervidőszakban 15 millió tonna fölé kell emelni. A hústermelőkre is nagy feladatok várnak; a sertés- és baromfiágazat adja a továbbiakban is a hús mintegy 80 százalékát. A miniszter kitért arra, hogy a kistermelők a következő időszakban is változatlan bizalmat élveznek. Ez megnyilvánul abban, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelőket szervező egyéb szakmai szervezetek magas szintű támogatást adnak egyebek között az állattartáshoz, valamint a zöldség-gyümölcstermesztéshez. A kistermelők integrálásával kapcsolatos nagyüzemi kezdeményezéseket, tapasztalatokat igyekeznek az eddiginél gyorsabban és még szélesebb körben elterjeszteni. Váncsa Jenő egyes szakmai kérdésekről szólva kitért arra, hogy még idén sokoldalú programot dolgoznak ki a tartósan veszteséges üzemek fejlesztésére. Ezen a téren minden kezdeményezést megvizsgálnak. Figyelembe veszik, hogy ezeknek az üzemeknek nemcsak belső megújulásra, hanem külső segítségre is szükségük van. Az előadást követő vitában felszólalt Havasi Ferenc is. Kiemelte, hogy a párt agrárpolitikájának következetes megvalósításával stabilizálódtak a mezőgazdasági nagyüzemek és eredményessé vált a kistermelés integrációja. A mezőgazdasági üzemek kellő jártasságra tettek szert az újabb követelményekhez való igazodásban; rugalmasan mazzák az új módszereket. alkalFigyelmeztetett arra: ettől a jó (Folytatás a 2. oldalon.) A TÁRSADALOM AZ IDŐSEKÉRT Hároméves munkáról adott számot a megyei bizottság Pontosan három esztendő telt el Lakatos Vince drámai hangú dokumentumfilmjének bemutatása óta és ugyanekkora múltra tér kint vissza a film nyomán Bács- Kiskunban kibontakozott Társadalom az Idősekért mozgalom. Az évforduló kapcsán, no meg egy sikeres év — az 1980-as — zárása alkalmából tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában számvetésre ült össze a mozgalmat irányító negyven tagú bizottság. A tanácskozást — melyen jelen volt egyebek között dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese , dr. Dobos László, a megyei népfrontbizottság elnöke, a Társadalom az idősekért megyei bizottság társelnöke nyitotta meg. Ezt követően dr. Szikszai István, a bizottság titkára vitaindító beszámolóját így kezdte: “ Milyen is ez a tömegmozgalom? Van-e benne elég erő, lendület? Betölti-e azon nemes hivatását, melynek céljából 1978- ban életre hívták? E kérdésekre mindazok felelni tudnak, akik az akció feladataiból tevékenyen részt kértek, vállaltak és vállalnak ma is. Továbbá azok a százak és ezrek, akik a széles körű összefogás következményeként nap mint nap értékelhetik, sorsuk jobbrafordulását, életkörülményeik emberibbé válását. Kezdeményezőkészség, aktivitás, tudatos közös cselekvés — ezek mozgalom első számú éltető elemei. A jó értelemben vett kampány motorjai mindenfelé a tanácsok, és hozzátehetjük: a legtöbb településen dicséretesen koordináltak, szerveztek, s az ügy okos szolgálatával jó gazda módjára sáfárkodtak a felajánlott és sűrűn mozgósított anyagi és erkölcsi energiákkal — folytatta beszédét a titkár. A következmény: számottevők és tiszteletet parancsolók a szociális gondoskodás Bács-Kiskun megyei eredményei. A társadalmi segítő- és áldozatkészség, a tenniakarás áldásos hatása eddig 2400 idős, jobbára magányos elesett embert érintett valamilyen módon és formában. A rendszeres vagy esetenkénti ellátásban részesülők száma húszezerre terhető. És ebben nem szerepelnek a gazdasági egységek nyugdíjasai, akik szintén élveznek különféle szociális jellegű juttatásokat. A továbbiakban a szociális gondoskodás intézményrendszerének fejlődését, biztató távlatait ecsetelte az előadó, majd külön-külön elismeréssel illette az öregek gyámolításában, segélyezésében élenjáró településeket, vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket és szocialista brigádokat. Végül idézte a bizottság már jóváhagyott munkatervének leglényegesebb célkitűzéseit: Még tágabb körben kell népszerűsíteni a hajlott korúakkal való kollektív törődés gondolatát, a családi környezetben történő istápolás bevált módszereit. Bővíteni, már javítani szükséges a lakókörzeti napközi otthonok, valamint a szociális foglalkoztató és szociális otthoni hálózat szolgáltatásait, illetve azok színvonalát. Az elkövetkezendő öt évben 6000—6500 új szociális otthoni hely létesítendő, ezzel párhuzamosan növelni kell a betegápoló intézetek befogadóképességét, és a korszerű nyugdíjas házak számát. Úgy érzem, túlzás nélkül elmondhatjuk: a Társadalom az idősekért mozgalom szociális missziót teljesít; elérhetetlen, irreális célokat nem tűzött ki; szándéka, törekvése, programja folyamatosan megvalósul. A beszámoló utáni vitában megye szinte valamennyi járásának és nagyobb településének képviselője szót kért. Elkötelezettek, megköszönve a központi szervek bátorítását és támogatását, s városokban, községekben lakó önkéntesek fáradozását, ugyanakkor önkritikusan, biztató terveket vázolva fejtették ki véleményüket a mozgalom elmúlt három évéről. Az értekezletet dr. Dobos László zárta be: — Megállapítható, hogy e nagyszabású akció eredményességét példák százával lehetne érzékeltetni, bemutatva: az anyagiakon túl, milyen és mennyi erkölcsi többletet hozott. A megye lakosságának érdeklődése, a társadalmi és az egyéni felelősségérzet megnőtt, az öregek szociális helyzete iránt. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az emberek nagy többsége magáévá tette a mozgalom programját, hanem azt is, hogy formálják és formálják a közszemlélet, a közösségi gondolkodást, s bekapcsolódnak a szép és humánus elképzelések végrehajtásába. K. F. TÉSI MUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN Tavaszra vár a határ Lassan egy évtizede sajnálkozunk már, hogy nincs igazi telünk. A mostanira aztán igazán nem lehet panaszunk. November óta havazás, havazást követ és néhány napos felmelegedés után újra kemény fagy következik. A néphit szerint nincs még vége a télnek, hisz látta másodikon a barlangjából előbúvó medve a saját árnyékát. Ennek ellenére a mezőgazdaságban dolgozók már a tavaszra készülnek. Javában tart a fejtrágyázás, a tavaszi gépek zöme is startra készen áll. Zimankó ide, hideg oda a hó alól kikandikáló őszi vetés már az új szezon kezdetét jelenti.0 Két Kecskemét környéki mezőgazdasági nagyüzemben tünk és kaptunk választ keresarra, hogy mit tesznek az ott dolgozók a tél végi napokon. A városföldi Dózsa Termelőszövetkezet szőlészetében a metszés adja a legnagyobb munkát. A 168 hektáros terület egynegyedét már megszabadították a felesleges vesszőktől. A szakemberek tájékoztatása szerint a hideg tél ellenére jelentős fagykárt nem szenvedtek a termést adó rügyek. Már a korábbi években elkezdték, és az idén is folytatják hígtrágyaöntözési kísérleteket. A a sertéstelepről kikerülő szerves anyagot a szőlőterület egyharmadára juttatják ki. A több mint 1200 hektáros őszi vetés fejtrágyázása javában tart. Bevált gyakorlat szerint két ütemben végzik ezt a munkát,, elsősorban azért, hogy a tápanyaghasznosulás minél jobb legyen. Jelentős legelőterülettel bír a közös gazdaság. A téli időszak a legalkalmasabb az alapműtrágyázásra. A munkálatok java részét már befejezték, hektáronként több mint 300 kilogramm műtrágyát Szükség van szórnak ki a gépek a zöldtömegtermésre, megnövekedett hisz a szarvasmarha-állomány minden kilogrammot hasznosít. A zöldtakarmány mellett cernalisztet és granulátumot liis kapnak az állatok, sőt jut belőle exportra is. Útnak indították már az osztrák partnernek azt a néhány vagon lucernalisztet, amelyet a korábban kötött, 2 ezer tonnára szóló szerződés alapján raktak a kocsikba. Lassan agyoncsépelt közhely, hogy IFA tehergépkocsikhoz lehetetlenség alkatrészhez jutni. Hiába minden igyekezet, úgy tűnik eredménytelen az összefogás, mert néhány gépjármű sokszor filléres alkatrész híján szabadságra kárhoztatik.kényszer- A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben a szennyvízöntöző-telep adja a legtöbb munkát. Az elmúlt hét évben közel 20 millió köbméter városi szennyvizet fogadott az állomás. Ennek nyomán 30 ezer köbméter olyan iszap keletkezett, amelynek eltávolításáról gondoskodni kell. A közös gazdaság 100 hektáros almáskertjében megkezdték fák síkfalszerű metszését. A koraszerű gépi technológia sok ember munkáját könnyíti meg. A csaknem 7 ezer hektáros közös gazdaság 1800 dolgozója készül a zárszámadásra. A 607 millió forintos árbevétel 44 millió forint nyereséget hozott tavaly, 12 millióval többet, mint amennyit terveztek. Ezekben a napokban munkahelyi gyűléseken tesznek pontot egy jól sikerült esztendő végére, hisz ritkaságszámba megy, hogy a termelőszövetkezet minden ágazata eredményesen zárta az V. ötéves terv utolsó esztendejét. Sz. P. M. 0 A kemény téltől sanyargatott kalászosok fejtrágyázása minden gazdaságban sürgető teendő. Sztana Tibor és Fodor Károly növénytermesztő gépész a műtrágyaszórót állítja üzembe. Hat géppel február közepéig 350 hektáron végzik el a munkát Kerekegyházán. A kiskőrösi járásban már az új tervidőszak ültetvénytelepítését készítik elő. A császártöltési határban kitermelt tőzeget szállítják a környező állami és szövetkezeti gazdaságokba. Nagyszabású üzembővítés kezdődött 1979 elején a KALOPLASZTIK dunapataji telepén. Még abban az évben elkészült a mintegy 500 könnyűszerkezetes négyzetméteres csarnok, amelyben a korábbinál megfelelőbb helyet kaptak a termelő gépek. A régi épületben is folyik az átalakítás, melynek befejezte után itt kap helyet ez év végén a tmk, a műszaki raktár, az öltözők, a fürdők. gBSSBMBfjppMI 0 Az új csarnok, melyet a rekonstrukció harmadik szakaszában 12 méter hosszú szárnnyal bővítenek. 0 Részlet az új csarnokból. 0 A gondosan kimért alapanyagok a keverőgépbe kerülnek. Készülnek az automata mosógépek gumialkatrészei. (Pásztor Zoltán felvételei)