Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 64. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 11. kedd Hazánkba érkezett a kanadai külügyminiszter Puja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett dr. Mark Rudolph MacGuigan kana­dai külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülő­téren Puja Frigyes fogadta. Meg­jelent Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagykövete. Délelőtt a külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hi­vatalos magyar—kanadai külügy­miniszteri tárgyalások. A két külügyminiszter a nyílt légkörű eszmecserén megkülön­böztetett figyelmet szentelt a nem­zetközi helyzet értékelésének, kü­lönös tekintettel a kelet—nyuga­ti kapcsolatok kérdéseire. Púja Frigyes és dr. Mark Rudolph MacGuigan behatóan foglalkozott az enyhülés és a leszerelés össze­függéseivel. Kádár János, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta dr. Mark Rudolph MacGuigan külügymi­nisztert. Az eszmecserén részt vett Púja Frigyes, jelen volt Do­rothy Jane Armstrong, magyarországi nagykövete.Kanada A nap folyamán Lázár György, a Minisztertanács elnöke a par­lamentben fogadta dr. Mark Ru­dolph MacGuigant. I MEGVÁLASZTOTTÁK AZ ORSZÁGOS TANÁCSOT Befejeződött a Hazafias Népfront VII. kongresszusa Vasárnap, március idusán, reggel 9 órakor az építők székházában folytatta mun­káját a Hazafias Népfront VII. kongresszusának 1100 küldötte és meghívottja. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, va­lamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető képviselője. A beszámolók és az előterjesz­tések fölötti vitában felszólalt Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke, Lakatos László gép­kezelő (Borsod megye), Goszto­­nyi János, a Magyarok Világ­­szövetségének főtitkára, ifj. Fa­zekas Lajos, a népművészet ifjú mestere (Hajdú-Bihar­ megye), Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskola tanára, Bom­­ba Tibor, a tiszántúli Reformá­tus Egyházkerület püspöke, a­­ Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsának elnöke, Jó­nás Zoltán, az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának első titkára (Pest megye), Such János, a Ma­gyarországi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára, Mészá­ros Imre, a HNF Vas me­gyei Bizottságának titkára, Sik­lósi­­ Norbert, a Lapkiadó Válla­lat igazgatója, Horváth Béláné élelmiszerbolti pénztáros (Heves megye), dr. Borszéki Erzsébet főorvos, a HNF Balassagyarmati városi Bizottságának elnöke a (Nógrád megye), Kanyar József, Kaposvári Megyei Levéltár igazgatója, a HNF Kaposvári vá­rosi Bizottságának elnöke (So­mogy megye), Pesta László, a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke. Az elfogadott munkarend sze­rint ezzel a beszámolók és elő­terjesztések fölötti vita befejező­dött. A még felszólalni kívánó küldöttek — hagyományosan — lehetőséget kaptak, hogy gondo­lataikat írásban fejtsék ki, ame­lyet csatolnak a kongresszus jegyzőkönyvéhez.­­Ezután Kovács Béla, a vesztő bizottság elnöke tett szer­je­lentést a kongresszus állásfogla­lás-tervezetével, valamint a há­rom témabizottság vitaanyagai­val kapcsolatban beérkezett ja­vaslatokról, észrevételekről. Ezek — mint mondta — nem in­dítványoztak lényeges változást a dokumentumokban, tartalmá­ban és szellemében erősítették, megszövegezésükben pedig pon­tosították az előterjesztéseket. Valamennyi hasznos indítványt figyelembe vették a kongresszus írásos dokumentumainak végle­ges megfogalmazásakor. A kétnapos kongresszusi vitát Sarlós István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára foglalta össze, majd határozathozatal következett. A kongresszus egyhangúlag elfo­gadta a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának jelentését a legutóbbi kongresszus óta vég­zett népfrontmunkáról, az Or­szágos Tanács nevében elmon­dott főtitkári beszámolót, a hoz­zászólásokra adott vitaösszefog­laló választ, továbbá a kongres­­­szus három­ vitaanyagát, a mó­dosított működési irányelveket, valamint az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság beszámoló­ját. Ugyancsak egyhangúlag el­fogadták­­ a beterjesztett resszusi állásfoglalást. Úgy­kéng­ha­tároztak: felhatalmazzák az új Országos Tanácsot, a mozgalom vezető szerveit, hogy az állásfog­lalásban, valamint a kongresszus többi dokumentumában foglal­tak szerint fejlesszék tovább a Hazafias Népfront munkáját. Ezután terjesztette be S. He­gedűs László, a jelölő bizottság elnöke, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának tagjaira vo­natkozó indítványt, hozzáfűzve, hogy 154 jelöltre — ez alkalom­mal először — a megyei küldött­­értekezleteken közvetlenül tettek javaslatot. A kongresszus a megyei és bu­dapesti küldöttértekezletek aján­lására megválasztotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 154, a jelölő bizottság javaslatá­ra pedig 113, összesen 267 tagját. A Bács-Kiskun megyei küldött­­értekezlet ajánlása alapján a népfront Országos Tanácsának tagjai megyénkből a következők lettek: Csorba Andrásné, a Kecske­méti Konzervgyár csoportvezető­je, Farkas József, a népfront me­gyei bizottságának titkára, Her­­czeg Imre, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet gépkezelője, Rácz Antalné, a harkakötönyi mezőgazdasági tsz csoportvezető­je, Sevaracz Máté, a bácsalmási Petőfi Tsz elnöke, dr. Ujj Zoltán kiskunhalasi ügyvéd. Az Országos Tanács tagjává választották sok más közéleti személyiséggel együtt dr. Ijjas József kalocsai érseket, Mándics Mihályt, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetsé­gének főtitkárát, dr. Molnár Frigyest, a SZÖVOSZ nyugalma­zott elnökét, Szemák Józsefet, az izsáki Sárfehér Tsz elnökét. Ugyancsak megválasztották az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bi­­zotság tagjait. Szünet következett, közben a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta tisztség­­viselőit, elnökségének és titkár­ságának tagjait, kijelölte az or­szágos elnökség munkabizottsá­gainak vezetőit, megerősítette ki­nevezésükben az országos titkár­ság osztályvezetőit és a népfront­sajtó vezetőit. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke: Kállai Gyu­la; alelnök: Bugár János­né, Ben­­csik István, Horváth Lászlóné, Nagy Józsefné, Polinszky Ká­roly, Szemők József és Varga Imre. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára: Sarlós Ist­ván; titkárok: Kovács Béla, Mol­nár Béla, S. Hegedűs László és Szentistványi Gyuláné. Az Országos Tanács Elnöksé­gének további tagjai: Apró tal, Asbóth Jánosné, Ádám An­An­tal, Bartha Tibor, Bodnár Lász­lóné, Bognár József, Bondor Jó­zsef, Bostai Károlyné, Lajosné, Fábián Zoltán, Duschek Fehér Lajos, Fekete Károlyné, Gál Lászlóné, Géczi Pál, Golenya Ti­­borné, Gosztonyi János, Gyűrő Ferenc, Hantos János, Horváth Éva, István Lajos, Juhász Fe­renc, Kerkápoly­ Endre, Köpf Lászlóné, Lehoczky Mihály, Lé­kai László, Losonczi Pál, Márta Ferenc, Márton János, Mezei Barna, Molnár Frigyes, Molnár Sándor, Nánási László, Opper­mann Imréné, Papp Lajos, Pász­tor Gabriella, Pethő Tibor, Pió­­ker Ignác, Rónai Rudolf, Sebes­tyén Nándorné, Straub F. Brúnó, Székely György, Szilvasán Pál, Szmolnik Éva, Trautmann Re­zső és V. Nagy Imre. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa Kállai Gyula zár­szavával, s a Szózat hangjaival ért véget. 1848. MÁRCIUS 15-RE EMLÉKEZTÜNK A Forradalm­i Ifjúsági Napok nyitánya Országszerte méltóképpen emlékeztek meg dicső nemzeti ünne­pünk, az 1848-as polgári demokratikus forradalom és szabadságharc 133. évfordulójáról, amely egyben a Forradalmi Ifjúsági Napok kez­dete is. Budapesten a Március 15. téren volt koszorúzás, majd Múzeumkertben nagygyűlést tartottak. A HNF és a KISZ rendezvé­­­nyén részt vett Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Fejti György, a KISZ KB első titkára és a Hazafias Népfront VII. kongresszusának huszonegy tagú küldöttsége. Beszédet Varga László, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott. Bács-Kiskun megye központi megemlékezését az 1848-as ese­mények lánglelkű költővezére, Petőfi Sándor szülővárosában, Kiskőrösön tartották. A piros-fe­­hér-zöld és vörös zászlókkal fel­lobogózott téren, a Petőfi-szobor előtt délelőtt tíz órakor a Him­nusz hangjaival kezdődött az ün­nepség, amelyen részt vett Erdé­lyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Gráner Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titká­ra, a város politikai és társadal­mi életének több vezetője. A Pe­tőfi Sándor Gimnázium tanulói jól szerkesztett, magas színvona­lú irodalmi összeállítást adtak elő, majd Basta Zsuzsanna, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára lépett a mik­rofonhoz. A szónok bevezetés­ként arról beszélt, hogy március a magyar história kitüntetett hó­napja, majd az 1848-as esemé­nyeket elevenítette fel.­­ Március 15-én a Habsbur­gok feudális elnyomó rendszeré­re mért csapást a nép, s kezdte tettleg polgári megvalósítani mindazon reformokat, amelyeket a nemesi liberalizmus legfeljebb követelésekkel igyekezet kicsi­karni a hatalom addigi birtoko­saitól — mondotta a megyei KISZ-bizottság titkára. Bata Zsuzsanna ezután máig ható tanulságáról szólt.1848 — Petőfinek és társainak nem­zedéke az 1848—49-es forrada­lomtól és szabadságharctól ka­pott történelmi fedezetet és nyo­­matékot. A ma ifjai, mi, mintát tőlük nem meríthetünk, de cse­lekvési és gondolkodási igényes­séget, összefüggésben látást, ha­zafias elkötelezettséget annál in­kább. Befejezésül a­ ma tennivalóira hívta fel a figyelmet: — A mi népünk jó úton és­­ egységben ha­lad előre, szövetségben a szocia­lista tábor országaival. A költő, aki innen néhány lépésre szüle­tett, a következő szavakkal írta egyik versében, milyen összetar­tás kell a boldoguláshoz, az ered­ményes harchoz: „Jóra termett nép honában / Egy a szív, az aka­rat / A közérdek mellett minden / Különérdek elmarad.” Van te­hát teendőnk, van az egész tár­sadalmat érintő és megmozgató nemzeti programunk, aminek teljesítésére ezen a jeles ünne­pen kötelességünk felhívni a fi­gyelmet. Tudásunk legjavát ad­va, erőnket összpontosítva cse­lekedhetünk elődeink emlékéhez méltó módon. A Petőfi Sándor által áhított közös akarat­­ mindig a soron levő munkában a legfontosabb. A beszéd után a KISZ, a Ha­zafias Népfront és a fegyveres erők, testületek képviselői he­lyezték el koszorúikat Petőfi Sándor szobrának talapzatán, majd az ünnepség a költő szülőhá­zán levő emléktábla megkoszo­rúzásával folytatódott. Bács-Kiskun megyében min­denütt megemlékeztek a 133 éve történt eseményekről, s megko­szorúzták az 1848-as hősök szob­rát, emléktábláját. Jánoshalmán a Béke téren Kiss István szob­rászművész díszkútját avatták fel. A Kossuth- és Munkácsy-dí­­jas érdemes művész a három for­radalmi tavaszt úgy komponálta meg, hogy az összetartozást az életet jelentő, vizet adó kút alakjában formázta meg. Egy­­egy katona jelképezi 1848-at, 1919-et és 1945-öt — a kút vize három helyről ered, de inni csak a három keverékből lehet, így elegyedik a legfontosabb dokban jelképesen a három folyó­ta­vasz gondolata. B. J. • Sok száz nézője volt az ünnepi műsornak, felvételünkön a szlovák néptánckör. PEIOFI • Petőfi szellemét idézte föl a Petőfi Sándor Gimnázium irodalmi színpada. I

Next