Petőfi Népe, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1981. július 4. Pártszervezeteink a bürokrácia ellen KEVÉS OLYAN ember akad, aki ne tudna valamiféle bos­­­szúságot felidézni, ami hivatalos ügyeinek intézése közben érte. A hivatali munka bürokratikus vonásai bizony gyakorta megkese­rítik egyikünk-másikunk életét. Érthető hát, hogy e jelenségek ostorozása vissza-visszatérő té­ma a hétköznapi beszélgetések­ben csakúgy, mint a nyilvános­ság fórumain. S eközben egyre gyakrabban fogalmazódik meg a kérdés: kik és mit tehetnének el­lene? A tekintet — természetesen — mindenekelőtt a hivatali munka „első vonalában” tevékenyke­dők, vagyis a lakosság ügyeinek közvetlen intézői felé fordul. Jó néhányan hajlamosak csakis őket hibáztatni minden bürok­ráciáért. S noha ez a legkevés­bé sem jogos vagy igazságos, azért az sem vonható kétségbe: az ügyintézők munkastílusán, felkészültségén, lelkiismeretes­ségén, felelősségvállaló hajlan­dóságán is múlik, hogy elégedet­ten vagy bosszúságtól eltelve lé­pünk ki a hivatal ajtaján. HA PEDIG így van, akkor nyilvánvalóan a hivatalokban dolgozó kommunisták, az ott mű­ködő pártszervezetek számára sem lehet közömbös az ügyinté­zés színvonala. Felelős és ran­gos pártfórumok, így a XII. kong­resszus határozatai egyenesen kötelezik is őket arra, hogy munkálkodjanak az ügyintézés gyorsabbá és egyszerűbbé téte­ltén, lépjenek fel a bürokrácia ellen. E határozatok arra a fel­ismerésre épülnek, hogy az ügy­intézés minősége nálunk politi­kai kérdés. Nem egyes szemé­lyek — ügyfelek és tisztviselők — viszonyára hat ki csupán, ha­nem befolyásolja a lakosságnak a szocialista államról, a népi ha­talomról alkotott véleményét, ahhoz fűződő viszonyát. Ebből adódóan a pártszervezeteknek kötelességük a bürokratikus je­lenségek elleni céltudatos és ál­landó küzdelem, a gyors és pon­tos ügyintézés előmozdítása. Sok mindent­­ tettek már és tehetnek még az érintett párt­­szervezetek. Első helyen a hiva­tal légkörének, az ott dolgozók szemléletének alakítása áll. Ha valahhol, a mostanában sokat em­legetett emberi tényezőnek itt valóban kulcsszerepe van. A politikai munka sokat tehet az olyan hivatali közszellem meg­gyökereztetéséért és állandósítá­sáért, amelyben a tisztviselők a szó legnemesebb értelmében vett szolgálatnak,­­a lakosság szolgá­latának tekintik foglalatosságu­kat. Sok múlik a meggyőző, ne­velő munkán, hogy az ügyinté­zők ne a kényelmesebb utat ke­ressék, ne a felelősség áthárítá­sára fordítsák energiájukat, ha­nem azt vizsgálják, miként le­het egy-egy ügyet az érintettek és a tágabb közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartva, a lehető legjobban megoldani. A HIVATALI MUNKÁNAK megvan a maga rendje és sza­bálya. Amit a társadalmi élet némely más területén joggal kár­hoztatunk, s vetünk el a „hivatal­noki munkastílus" bírálandó meg­nyilvánulásaiként, az a hivatal tevékenységében egyedüli helyénvaló nemegyszer az eljárásmód. A pártszervezet természetesen nem lép­het fel az ilyen eljárások ellen, de meg kell különböztet­nie az előírások pontos betartá­sát, azok lélektelen, gépies ke­zelésétől, a körülmények gondos mérlegelését az óvatoskodó te­hetetlenségtől, a precizitást az üres formák előtérbe állításától; röviden: a körültekintő tézést a bürokratizmustól.ugyin­Az eredményes munka felté­tele a szőkébb és tágabb érde­kek gondos egyeztetése. Aligha lehet vita tárgya, hogy a közér­dek a bürokratikus jelenségeik leküzdését igényli. Ám lényegé­ben ilyen irányba mutat, az ügy­intézéssel foglalkozók len­érdekeltsége is. Aki közvet­ismeri a hivatali munkát, az tudja, hogy a bürokráciától sokszor maguk a tisztviselők is szenvednek, s nemegyszer több fejfájást okoz nekik, mint az ügyfélnek. Igaz, a bürokratizmus spanyolfala né­melykor segít elfedni egyes ügy­intézők lustaságát, hozzá nem ér­­tését, felkészületlenségét. A nagy többségre azonban nem ez jel­lemző. Viszont az ő nyugalmukat is gyakorta felbolygatja, ha ön­maguk vagy kollégáik hosszadal­mas körülményeskedésre kény­szerülnek, ha emiatt hiányzik a sikerrel végzett munka öröme. ÉPP AZ ÉRDEKELTSÉG ad alapot ahhoz, hogy a pártszer­vezetek következetesen és ha­tározottan lépjenek fel akkor is, amikor az adott hivatal keretein túl lévő tényezők váltják ki a bürokráciát. Felelős testületek nyilvánosan is szóltak már ar­ról, hogy a bürokratizmus egyik számottevő forrása a rendelkezé­sek elburjánzása, a jogi túlsza­bályozottság. Az irányító politi­kai fórumok változásokat sürget­nek. E változásoknak fontos ré­szesei a hivatali pártszervezetek, amikor a maguk tapasztalatait elemezve feltárják a bürokratiz­must „felülről” kiváltó okokat, s jelzik a véleményüket a dön­tésre illetékeseknek. E jelzések révén a hivatali pártszervezetek a maguk közvetlen működési te­rületén túlmenően is közremű­ködhetnek az igazgatási munka korszerűsítésében. Hogy a bürokratizmus elleni küzdelem ne egyszeri kampány, hanem a hivatal életének állan­dó eleme legyen, ahhoz az szük­séges, hogy e törekvés az egész kollektíva ügyévé váljék. Ebben a pártszervezet eleven politikai szervező, meggyőző munkája na­gyon fontos szerepet tölt be. Az ésszerű, egyszerű, korszerű ügy­intézésnek a mi viszonyaink kö­zött ez a politikai tevékenység nélkülözhetetlen mozgatója és ösztönzője. Gy. L. í A VÍZUMTÓL AZ IDŐJÁRÁSIG • ÖT NYELVEN Telefonos idegenforgalmi tájékoztató szolgálat A hazai és a külföldi idegen­­forgalom jobb kiszolgálására, turisták naprakész tájékoztatásá­a­ra megkezdte működését a Tour­­inform, a telefonos idegenfor­galmi tájékoztató szolgálat — jelentették be hétfőn a Posta és az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal közös sajtótájékoztatóján. A 179—800-as telefonszámon hívható Budapesten a belváro­si postacentrumban, a nemzetkö­zi tudakozó mellett működő új szolgáltatás, amely öt nyelven — magyarul, németül, angolul, oro­szul és franciául — ad felvilágo­sítást az utazással, a turizmussal kapcsolatos legfontosabb tudni­valókról. A szolgálat 40 ezres adatbankja alapján tájékozta­tást kaphatnak az érdeklődők a külföldi utazáshoz szükséges te­endőkről, útlevél, vízum, vám, valuta ügyekben. Információt adnak ország- és világjáró prog­ramokról, az utazási irodák kí­nálatáról, a szórakozási lehető­ségekről. A szolgálat közvetlen telex- és telefonkapcsolata — naponta több száz friss informá­ció alapján — eligazítást ad a szálláslehetőségekről, a kulturá­lis, színház- és moziműsorokról, az országúti, vasúti, a vízi és a légiközlekedés menetrendjéről, azok változásairól, az időjárás­ról. A Tourinform — amely a táv­hívóhálózatba bekapcsolt vala­mennyi helységből hívható — a szóbeli tájékoztatáson kívül le­vélben és személyesen is Buda­pest V., Petőfi Sándor u. 17—19. — felkereshető. A kezdeti ta­pasztalatok alapján lehetőség van a szolgáltatás technikai és tartalmi bővítésére. (MTI) EREDMÉNYEK A VOLÁNNÁL Közművelődés és közlekedés A Volán 9-es számú Vállalatnál rendszeresen foglalkoz­nak a szakmunkás-művelődéssel, segítik a szocialista brigádok kulturálódását, irányítják a szabad­idő hasznos eltöltését, az egészséges életmódra való nevelést. Széles körű programokat készítettek annak érdekében, hogy a munkáskollektíva meg­ismerhesse az ország, a megye szellemi értékeit, művészeti alkotásait. Mindezt azért, hogy javuljon a vállalatnál az ál­talános műveltség, a politikai és a szakmai felkészültség színvonala. E feladatok végrehajtásáról szá­molt be a közelmúltban négy, a KPM tárcához tartozó vállalat, Közlekedési, Szállítási Dolgozók Szakszervezetében, ahol jelen volt I­lézer Róbert, KPM-miniszter­­helyettes, Kuruczi Gyuláné, KSZDSZ titkára, Gábor Zoltán, a a Volán Tröszt vezérigazgató-he­­lyettese. A Volán 9-es számú Vállalat közművelődési helyze­tét, az ezzel kapcsolatos tevé­kenységét jónak ítélték, s meg­állapították, hogy a rendszeres tö­rődésnek érzékelhető eredményei vannak. Az olvasómozgalom és az ál­talános kulturálódás fejlesztése érdekében a vállalatnál megkét­szerezték a könyvállományt, a kölcsönzött könyvek száma pe­dig megháromszorozódott. Ered­ményesnek és jónak ítélték a kü­lönféle szakkörök, klubok műkö­dését. A Volán dolgozói igyekez­tek kihasználni a művelődési köz­pontok lehetőségeit, sőt munkás, művész, munkás—író találkozókat rendeztek. Azok a dolgozók, akik szabad idejükben különböző kép­zőművészeti kedvtelésüknek hó­dolnak, alkotásaikat kiállításokon mutathatták be. Rendszeresen követték egymást a vállalatnál a szakmai, politi­kai, művészeti vetélkedők. A sza­bad idő hasznos eltöltése, a kö­zösségi szellem fejlesztése megtalálta a maga formáját: kü­l­­lönböző műsoros estek mellett a Volán Nap évenkénti megrende­zése, országjárás, a tömegsport széles skálát nyújtott. Az egész­séges életmódra nevelés agitáció­­ja a felvilágosító munkában és a betegségek megelőzésében mutat­kozott meg igazán. A vöröske­­resztes oktatás, filmvetítések, üzemorvosok egészségügyi előadá­sai rendszeressé váltak. Ezen túl országos hírű orvosokat is felkér­tek ismeretterjesztésre, az alko­holizmus elleni küzdelem erősí­tésére. Az általános műveltség, a po­litikai, a szakmai felkészültség az elmúlt öt év alatt kedvezően fejlődött. Az egyetemet és főisko­lát végzettek száma tizenöttel gyarapodott, s megduplázódott a felsőfokú szaktanfolyammal ren­delkezők száma. Ez idő alatt 265 gépkocsivezető szerezte meg a gépjárművezető és karbantartó szakmunkás-bizonyítványt, s 50 karbantartó pedig a második szakmát. Akadnak természete­sen gondok is. Újra- és újrater­melődik a nyolc általános isko­lát el nem végzettek száma, va­lamint nehézséget okoz az autó­­motorszerelő-képzés létszámának behatárolása. A dolgozók művelődési igénye­it a vállalatnál igyekszenek irá­nyítani és kielégíteni. Javult a nők továbbtanulási kedve, közü­lük tizenöten középiskolában, tízen szakmai képzésben, hárman pedig egyetemen és főiskolán ta­nulnak. Nem jó viszont a gyesen lévő asszonyok továbbtanulási aránya. Csupán kis részük él a tanulás, közművelődés lehetősége­ivel. A fiatalok részaránya a poli­tikai, állami és szakmai képzés­ben 75 százalékos. A vállalat ér­telmisége aktívan részese és köz­reműködője a munkásművelődés fejlesztésének. Azonkívül, hogy rendszeresen továbbképzik magu­kat, sokat vállalnak a szakmai és politikai oktatásból, ugyanak­kor a különböző tudományos egyesületekben is dolgoznak. Az értékelésben szó­­ esett a köz­­művelődés személyi és tárgyi fel­tételeiről is. A vállalatnál — ál­lapították meg — a kedvező fejlő­dés elsősorban a személyi feltéte­lek eredménye, a tárgyi feltétele­ken azonban szükséges javítani. A közművelődési bizottság be­tölti azt a szerepét, hogy tanács­adója, segítője és szervezője le­gyen a művelődési feladatok végrehajtásában a vállalat veze­tőinek és a szakszervezeti bizott­ságnak. A fentiek ellenére van mit tenni a Volán 9-es számú Válla­latnál a közművelődés érdeké­­ben. Jobban kell igazodni a meg­változott körülményekhez és a dolgozók igényeihez, ki kell szűr­ni a szocialista brigádmozgalom művelődési vállalásaiból a for­mális elemeket. Olyan ajánlás is elhangzott, h­ogy egy adott váro­son belül a KPM-hez tartozó vállalatok fogjanak össze közös létesítmények felépítésében, illet­ve rendezvények megtartásában. Hangsúlyt kapott az is, hogy a pénzeszközök csökkenése a VI. ötéves tervben ne érintse a köz­­művelődésre szánt kereteket, s azok gondosabb és körültekintőbb felhasználására kell törekedni. A feladatok adottak, az alapok jók. Az eredmények arra kötele­zik a vállalat közművelődési bi­zottságát, az ezzel foglalkozókat, hogy a feltételek kihasználásával eredményesen hajtsák végre a tervek előírásait. Gémes Gábor TÁVIRÁNYÍTÁSÚ TELEVÍZIÓ • Az ORION két újdonsággal lepi meg vásárlóit a II. félévben. Már kapható a COLOR­ION- Electronic 56 cm átmérőjű, in-line képcsővel ellátott színes készülék. Ebből a típusból hamarosan távirányításos változat­ra készül. A másik újdonság, az Electronic nevű fekete-fehér készülék nagyképernyővel kapható majd, modul-rendszerű és takaré­kos energiafelhasználású. (MTI fotó: Hadas János felvétele / KS) Anyagszállítás - széles nyomtávon A Budapest—Kijev—Moszkva vasútvonalon közlekedő expressz­vonatok hálókocsijait Csapon, a szovjet határállomáson felemelik, s futóművüket körülbelül 30 perc alatt kicserélik. E műveletre azért van szükség, mert a magyar vas­úti hálózat nyomtávolsága 1435 milliméter, a Szovjetunióban el­lenben 1524 milliméter. Ez a 89 mm-es különbség bizony sok problémát okoz, de nemcsak ná­lunk fordulnak elő efféle gondok, hanem sok más ország vasúti kapcsolatában is. Európában — Finnország, Íror­szág, Portugália, Spanyolország és a Szovjetunió kivételével — 1435 mm a vasúti fővonalak pályáinak a nyomtávolsága, és ugyanilyen az Egyesült Államokban is. Ez­t a méretet 1846-ban Angliában, a vasútépítés őshazájában vezették be. A nem kerek szám abból adódott, hogy az első angol vas­útépítők 4 láb és 8,5 hüvelyk tá­volságot hagytak a postaszekerek mintájára tervezett vasúti kocsik és lokomotívok kerekeinek a bel­ső peremei között. És minthogy Európa és a világ legtöbb orszá­ga az első gőzmozdonyokat Ang­liából, Stephenson gyárából sze­rezte be, általánossá vált az 1435 mm-es nyomtávolság. Óriási gondot okoz a nyomtá­vok különbsége a vasúti áruszál­lításban is. Emiatt a határokon, vagy átrakják a szállítmányo­kat, vagy a vasúti kocsik futó­szerkezetét cserélik ki a másik nyomtávra. Mindkettő időveszte­séggel jár, és jelentősen megdrá­gítja az áruszállításit a Szovjet­unió és a KGST többi országa között. Különösen költséges és munkaigényes a vasérc átrakása, mert az érc télen befagy a va­gonba, és fel kell melegíteni. A többletköltségek megtakarítása ér­dekében már néhány év óta szé­les nyomtávú vasúti pályák épül­nek a Szovjetunió területén kívül a nagy tömegű, rendszeres szál­lítmányok rendeltetési helyéig. Az első, 14 kilométer hosszú széles nyomtávú pályaszakasz a szovjetunióbeli Renyi hegységet a romániai Galati városával kötötte össze. Ezt követte 1964-ben a 100 kilométeres szakasz Ungvár és Kassa között­. Nemrégiben elké­szült az ukrajnai Vlagyimir­ Volinszkijt Katowicével összekö­tő 440 kilométeres pálya, amelyen gyorsan és gazdaságosan szállít­ható a szovjet vasérc Lengyelor­szágba, illetve a lengyel kőszén és kén a Szovjetunióba. • Képünkön: széles nyomtávú vasúti pálya építése. EGY GÉPKOCSIVEZETŐ, HAT FŐNÖK A MAGYAR POSTA VILÁGREKORDJA MÉRNÖK AZ ÍRÓGÉPNÉL Sorok az értekezletekről Az értekezlet és az értelem­ szavak közös gyökerűek? Nehezen hiszik el a rendszeresen értekezletre járók. Nap­jainkban is érvényes Váci Mihály le­hangoló látlelete: „Az­­ Értekezlet* mély, hatalmas — misztikus, ősi üze­net, — s minden vezető és alantas — csak értekezni született." Mintha csak azért gyűlnének össze időnként az or­szágos, a megyei, a városi szintű és a helyi kartársak, hogy lássák, hallják „A közöny és a céltalanság, — hozzá nem értés mint szeret — bizonyítani hasznos voltát, — s hatalmát óvni ér­veket.” Hogyan űzik el unalmukat a fölös­leges értekezletekre kötelezettek? Ki firkálással, ki cigarettázással, ki bök­­versek gyártásával. Mások humoresz­kek írásával ütik el az időt, mint Hu­ber István, a többszörösen kitüntetett solti rádióállomás vezetője. Sokérte­­kezletes, soktanfolyamos postai állás­ban lévén, egy kötetre valót termelt az életéből legalább egy évet elcsenő továbbképzéseken, eligazításokon. Szíves hozzájárulásával olvasóink is derülhetnek a gyűjteményéből baráti körének szánt válogatott szurka­­piszkokon. (H. N.) □ □ □ A solti rádióállomáson üzemel­tetett gépkocsik és azok vezetői a Posta Központi Járműtelepéhez tartoznak. Javításra, szervizre a PKJ IV. garázsába visszük a gépkocsikat, vezetőik a járműte­leptől kapják a bérüket. A gépko­csivezetők irányító szerve a szé­kesfehérvári gócgarázs. (Ez ért­hető, ugye?) Innen kapják az üzemanyagot és innen küldik a menetlevelet. A fehérvári gócga­rázs üzeme a dunaújvárosi ga­rázs, amely szintén ellenőrzési és irányítási jogkörrel rendelke­zik a solti kocsik és gépkocsive­zetők felett. Mivel ezek a solti rá­dióadó biztonságos üzemeltetését szolgálják, ezért feladatukat az állomásvezető határozza meg. Csakhogy a rádióállomás a Pos­ta­ Rádió, Televízió Műszaki Igaz­gatóságához tartozik és ott is dolgozik gépkocsielőadó.. Nem lenne helyes, ha ő nem szólhatna bele a solti gépkocsi-ügyekbe. Mivel a kiemelt létesítményekre a vezérigazgatóság jobban odafi­gyel, esetenként onnan is kapunk utasítást, ellenőrzést. Eljutottunk tehát oda, hogy a gépkocsivezető közvetlenül, vagy közvetve, hat helyről kaphat uta­sítást, s ugyanennyi helyre ad je­lentést. □ □ □ Közhely-ficamok: Nem szégyen a szerénység, de rettenetes átok. Aki másnak vermet ás: postai kábelmunkás. Hallgatni arany, de aki túlsá­gosan szereti az aranyat, jó em­ber nem lehet. Az igazi előadó arra­­ is lusta, hogy határidő-módosítást kérjen. Idézet: „Átszervezés az élet megrontója!”­ ­ □ □ Anyagfelhasználási költségün­ket a nem csökkenő árak mellett (hm, hm?) évről évre néhány százalékkal csökkentenünk kell. Jobb üzem­ek évi 15—20 százalék­kal is csökkentik az anyagfel­használást, így remélhető, hogy ez úton haladva, előbb-utóbb ho­zott anyagból dolgozunk. □ □ □ Világrekord: Többszöri próbál­kozás után megszületett a leg­hosszabb nevű­­ szervezeti egység: a Posta Rádió- és Televíziómű­szaki Igazgatóság Országos Rádió­ felügyelősége, Lakihegy, moson­magyaróvári üzemegysége. □ □ □ A bürokrácia ellen hadakozó derék szervezőink a szervezés és folytonos átszervezés, mint alaptevékenység, mellett arra is találtak időt ,hogy a RTVIG üzemegységeiben rendszeresített adminisztrátori-gépírói munkakö­röket egyre-másra megszüntes­sék . Ha nincs gépíró, nincs bürok­rácia — így okoskodtak. A zseniálisan egyszerű intézke­dés nyomán ugyan a kötelezően előírt ügyiratok mennyisége nem csökkent (felügyelőségi ma!), ámde örvendetesen sziszté­(??) nőtt a naphosszat két ujjal pö­­työgtető üzemvezetők, mérnökök száma. Óránként tíz soros tempó­ban termelik a középirányító szervek funkcionálásához nélkü­lözhetetlen kimutatásokat, jegyző­könyveket, összesítő jelentéseket, vagy az­­ olyan jelentéseket, ame­lyekben jelentik, hogy nincs je­­lentenivalójuk. Tény, hogy az ügyesen rejtőz­ködő­ betűk megtalálásával bekö­vetkező sikerélmény — öröm­sokk! — kellemes lelki bizsergést idéz elő. De ez nem feledteti a postai alkalmazott homlokáról csordogáló verejték kellemetlen csípősségét...” Vagyis a túlszervezett szerve­zés roszabb, mint a szemmelve­­rés. Huber István a solti rádióállomás vezetője

Next